Franja

zapiti se povratni glagol
1. (postati alkoholik) ▸ elissza az eszét, elissza az agyát
Če so ljudje v resni in stalni krizi, znorijo, se zapijejo ali pa se obesijo. ▸ Ha az emberek komoly és állandó válságban vannak, megbolondulnak, elisszák az agyukat vagy felakasztják magukat.
Ko žena naredi samomor, se mož zapije, sina pa da v rejo. ▸ Amikor a feleség öngyilkosságot követ el, a férj elissza az eszét, a fiúkat pedig nevelőszülőkhöz adja.

2. (postati pijan) ▸ leissza magát, lerészegedik, berúgČlovek bi se po ogledu filma najraje zapil! ▸ Az ember a film után a legszívesebben leinná magát!
Najbolj mi je zamerila, ker sem se ob rojstvu sina do konca zapil in je nisem prišel obiskat niti v porodnišnico. ▸ Leginkább azt vette zokon, hogy a fiunk születésekor teljesen berúgtam és nem látogattam meg a szülészeten.
Film govori o alkoholiku, ki se odloči, da se bo zapil do smrti. ▸ A film egy olyan alkoholistáról szól, aki eldönti, hogy halálra issza magát.

zaslúžen, (-žna) méritoire ; (oseba) méritant, plein de mérite

zaslužen mož, človek un homme de mérite

zet samostalnik
(hčerin mož) ▸ vőKot tašča je bila precej zahtevna, zato se z se z zetom nista preveč dobro razumela. ▸ Anyósként elég válogatós volt, ezért a vejével nem igazán értették meg egymást.

žálost (-i) f

1. tristezza, mestizia, affanno, dispiacere, dolore, cruccio, lutto, compianto; ekst. pianto; disastro:
obšla, prevzela ga je žalost si rattristò
vdati se žalosti abbandonarsi all'affanno
igra državne reprezentance je bila prava žalost il gioco della nazionale è stato un disastro
žalost vsega naroda il compianto, il cordoglio della nazione
neutolažljiva žalost dolore inconsolabile

2. (žalovanje) lutto:
imeti žalost v hiši avere un lutto in famiglia
dan žalosti giornata di lutto nazionale

3. pren. (nezabaven, nepomemben človek) strazio:
mož je prava žalost il tipo è un vero strazio

4. (slaba stvar) patacca:
kdo ti je podtaknil to žalost?! chi ti ha rifilato questa patacca?!

5. (v adv. rabi) na žalost purtroppo:
ali se je vrnila? Na žalost ne è ritornata? Purtroppo no
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
(v osmrtnicah) pogreb bo izpred hiše žalosti il funerale partirà dalla cappella mortuaria
umreti od hude žalosti morire di crepacuore
um. podoba Marije Sedem žalosti immagine della Madonna dei sette dolori, dell'Addolorata
utapljati žalost v alkoholu annegare i propri dolori nell'alcol

žena samostalnik
1. (soproga) ▸ feleség
2. (ženska) ▸ nőOb mednarodnem prazniku žena smo ugotavljali, da je v lokalni politiki malo žensk. ▸ A nemzetközi nőnap alkalmából megállapítottuk, hogy a helyi politikában kevés a nő.
Povezane iztočnice: dan žena, dispanzer za žene

žêna (zakonska, soproga) wife, pl wives, humoristično better half; (soproga) spouse, mate, consort; (ženska) woman, pl women

brez žêne wifeless
poročena žêna married woman
moja bodoča žêna my wife-tobe
ločena žêna divorced woman, divorcee
kraljeva žêna queen consort
zakonita žêna lawful wedded wife
nezakonita žêna mistress
žêne pl women, wives; (lepi spol) the fair sex, womankind
moja žêna my wife, (bolj formalno) Mrs. X., pogovorno my old lady, my old woman, the missis (ali missus), (londonsko narečje) my old dutch
svetska žêna woman of the world
žêna s preteklostjo woman with a past
mož nezveste žêne (rogonosec) cuckold
biti komu dobra žêna to make someone a good wife
dati za žêno to give in marriage
žêna drži moža pod copato the husband is henpecked
ločiti se od žêne to divorce one's wife
vzeti za žêno to marry, to take in marriage

žêna (-e) f

1. moglie; sposa, signora; donna sposata:
vzeti za ženo prendere in moglie
izgubiti, zapustiti ženo perdere, abbandonare la moglie
dati komu hčer za ženo dare in moglie, maritare la figlia

2. donna:
osvajalec žena donnaiolo, tombeur de femmes
skrb za žene matere la assistenza alle ragazze madri
biti blažen med ženami essere beato fra le donne
bila sta kakor mož in žena convivevano, vivevano in concubinato
dan žena la giornata, la festa della donna (l'8 marzo)
bela žena fantasma vestito di bianco

αἰζήιος, αἰζηός 2 ep. mlad, krepek, čvrst, čil; subst. ὁ mladenič, čvrst mož.

ἀ-κοίτης, ου, ὁ [Et. ἀ copul. (sm̥) + κοίτη] ep. soprog, mož.

Ἀμφιτρῠ́ων, ωνος, ὁ Alkmenin mož, Heraklov očim.

ἀνδραγαθέω (ἀνήρ, ἀγαθός) sem vrl, hraber mož.

ἀνδρᾰ-κάς adv. (ἀνήρ) ep. mož za možem, vsak posamič (lat. viritim).

ἀνδρόομαι [pt. ion. ἀνδρεύμενος, aor. ἠνδρώθην, cj. ion. ἀνδρωθέωσι] dosežem moško dobo, postanem mož.

ἀνδρο-φόνος 2 (ἔπεφνον) ep. ljudomoren; subst. ὁ morilec, ubijalec (mož).

ἀνήρ, ἀνδρός, ὁ [Et. lat. Nero močni; neriosus krepak; gršk. še ἀγήνωρ pogumen, δρῶψ (iz νρ-ώψ) človek –. – v krazi ἁνήρ, ὡνήρ = ὁ ἀνήρ; ep. poet. ἀνέρος, ᾱ̓νέρες, ἆνερ; dat. pl. ep. ἄνδρεσσι] mož, moški, (odrastel) človek; soprog, ženin, vojak, junak (nav. pl.) ἀνὴρ ὅδε = ἐγώ, ἀνήρ τις nekdo.

ἄνθρωπος, ὁ [Et. najbrže iz ἀνδρ + ὡπος "kar moža naznanja", "moška prikazen", ὡπος je sor. z lat. signum (iz seq^wnom) znak, slov. sok, sočiti = naznaniti] 1. človek; τὰ ἐν ἀνθρώποις človeške zadeve. 2. človek, mož, soprog, prebivalec, suženj, pl. vojaki, sovražniki; pogosto v zvezi z drugimi samostalniki: ἄνθρωπος ὁδίτης popotnik, ὑφάντης tkalec, πολίτης državljan. 3. = τίς nekdo. 4. ἡ ἄνθρωπος ion. ženska, sužnja, služkinja. – V krazi ἅνθρωπος, ion. ὥνθρωπος.

ἄντα (gl. ἀντί) ep. 1. adv. nasproti, v obraz, naravnost; μάχεσθαι mož z možem, iz oči v oči; στῆ δ' ἄντα σχομένη ustavila se je pred njim; θεοῖσι γὰρ ἄντα ἐῴκει bil je popolnoma bogovom podoben; ἄντα τιτύσκομαι merim naravnost pred seboj. 2. praep. z gen. pred, proti; ἄντα σέθεν pred teboj, v tvoji navzočnosti.

ἅ-πᾱς, πᾱσα, πᾱν [Et. ἅ (sm̥) + πᾶς] celoten, ves, vse skupaj; vsak, pl. vsi; ἀργύρεος ἅπας ves srebrn, iz čistega srebra; αἱ ἅπασαι νῆες vse ladje (skupaj), πεδίον ἅπαν sama ravnina; τὴν ἐναντίαν ἅπασαν ὁδόν povsem nasprotno pot; ἐξ ἅπαντος na vsak način, ἐς ἅπαν popolnoma, povsem, ὁ ἅπας ἀνήρ vsak mož.

ἄρσην, ενος ep., at. ἄρρην, ion. ἔρσην [Et. kor. eres, močiti, star. perz. aršan, mož] 1. moški, samec, παῖδες moški potomci, sinovi; o oljiki: divji; subst. ὁ ἄρρην moški, mož NT. 2. možat, krepak, jak, močan, silen.

αὐτός, ἡ, ὁ [s krazo ταὐτόν in ταὐτό; et. αὐ- iz ἀσυ, sor. staroindsko ásus, življenje (duše)] sam. I. izraža nasprotje: 1. kadar stoji sam: a) lat. ipse, sam, osebno, on, καὶ αὐτός, καὶ αὐτό tudi on, tudi sam, ravno tako on sam; αὐτή τε καὶ τὸν υἱὸν ἔχουσα ona s svojim sinom; αὐτὸς ὁ ἀνήρ ali ὁ ἀνὴρ αὐτός mož sam; b) α.) sam na sebi, sam zase, abstraktno; αὐτὴ ἡ ἀλήθεια resnica sama na sebi, resnica sama; β.) sam od sebe, iz lastnega nagiba, prostovoljno; c) lat. solus, sam (brez drugih), αὐτοί ἐσμεν smo sami, αὐτὸς καθ' ἑαυτόν sam zase, αὐτὸς ἕκαστος vsak zase; d) pri subst. (navadno s spolnikom) točno, prav, ravno, baš, uprav, neposredno, tik, celo; e) v dat. (navadno brez σύν) s (kom) vred, z, ž … vred, νῆες αὐτοῖς ἀνδράσι ladje s posadko vred. 2. v zvezi z zaimki a) s pron. pers. αὐτὸν ἐμέ in αὐτόν με mene samega (pron. se tudi izpušča), αὐτόν σε ravno tebe; b) s pron. poss., kateremu se dostavlja v gen. τοῖς ἡμετέροις αὐτῶν φίλοις našim lastnim prijateljem, ἐμὸν αὐτοῦ χρεῖος moja lastna zadrega; c) s pron. dem. baš, uprav, ravno, αὐτὸ τοῦτο τὸ Βυζάντιον ravno ta B.; d) s pron. reflex. αὐτὸς πρὸς αὑτοῦ ὄλωλεν po lastni roki = sam se je usmrtil; e) pri števnikih: πέμπτος αὐτός sam kot peti (sam s štirimi drugimi, poleg štirih). 3. ὁ αὐτός, ἡ αὐτή, τὸ αὐτό, at. αὑτός, αὑτή, ταὐτό(ν), ion. ωὑτός, τωὐτό idem isti, taisti, ravnotisti, τωὐτὸ ὑμῖν ἐπρήσσομεν storili smo isto kakor vi, τὰ αὐτὰ ταῦτα prav (baš) isto, baš ta sredstva; ἐν ταὐτῷ ἦσθα τούτοις bil si na istem mestu (v istih razmerah) kakor tile; ὑφ' αὑτῷ ποιεῖσθαι spraviti pod svojo oblast, ἐς τωὐτό na istem mestu, κατὰ τωὐτό na istem mestu, potu, ob istem času, na isti način. II. v odvisnih sklonih namesto 3 osebe pron. pers. njega, njemu itd.; αὐτοῦ = eius.