Franja

hound¹ [háund] samostalnik
lovski pes
figurativno podlež
ameriško, sleng fanatik

to follow (ali ride to) hounds loviti s psi
hare and hounds igra, pri kateri kdo pušča za seboj sledove
the hounds; ali pack of hounds trop psov (zlasti za lov na lisice)

hunt² [hʌnt]

1. prehodni glagol
loviti, goniti, hajkati, zasledovati, pregnati; iskati divjad

2. neprehodni glagol
iti na lov, loviti
figurativno prizadevati si za kaj
tehnično nihati, oscilirati (stroj)

to hunt s.o. to death pognati koga v smrt
to hunt the hare (ali slipper, squirrel) igra "iskanje"
to hunt high and low iskati po vseh kotih, vse preiskati

iger gen. množina ➞ → igra

igráti to play; gledališče to act, to perform

igráti na glasbilo to play (on) an instrument
igráti za denar to play for money
igráti karte to play cards
igráti (kako) igro to play (at) a game
igráti v loteriji to invest in a lottery, to try one's luck in a raffle
igráti šah to play chess
igráti za zabavo (ne za denar) to play for fun
napačno igráti glasba to play wrong notes
igráti na prvi pogled, brez priprave glasba to play at sight
igráti vlogo to play a part, to take the part of, (o igralcu) to act a part
igráti velikega gospoda to put on airs, to swank
igráti klavir to play the piano
igráti komedijo (figurativno) to feign, to simulate, to pretend
visoko igráti to gamble (for high stakes); to play for high stakes
igráti neodločeno šport, nogomet itd. to draw (a match)
igráti se to play; to toy (z with); to amuse oneself, to sport
igráti se z besedami to play on words, to pun, to indulge in word-play
denar igra važno vlogo money plays an important role

igráti (-ám)

A) imperf.

1. (igrati dramski tekst) recitare, interpretare:
igrati Hamleta recitare la parte di Amleto

2. muz. suonare:
igrati Chopinove nokturne suonare i notturni di Chopin
igrati violino suonare il violino
igrati po notah, po posluhu, po spominu suonare secondo le note, a orecchio, a memoria

3. šport. giocare:
igrati košarko, nogomet, odbojko giocare a pallacanestro, al pallone, a pallavolo
igrati doma, v gosteh giocare in casa, fuori casa

4. igre giocare:
igrati domino, karte, šah giocare a domino, a carte, agli scacchi
igrati za denar giocare a soldi
igrati športno stavo giocare al totocalcio
igrati na loteriji giocare alla lotteria

5. pren. (pretvarjati se, hliniti) fingere, simulare

6. pren. tremolare (muscoli, vene)

7. pren. tremolare, trepidare:
v njenem glasu je igrala ganjenost la sua voce trepidava di commozione
svetloba igra na stropu la luce tremola sul soffitto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
v kinu igra dober film al cinema danno un buon film
pog. pren. srce mu igra od veselja il cuore gli scoppia dalla gioia
pog. pren. ne igrati nobene vloge non avere alcuna importanza
pren. igrati komedijo recitare la commedia
pren. igrati prvo violino avere un ruolo decisivo
pren. igrati na dve karti fare il doppio gioco
pren. igrati na vse ali nič rischiare tutto per tutto
pren. igrati z odprtimi kartami giocare a carte scoperte
igrati na borzi giocare in borsa

B) igráti se (-am se) imperf. refl.

1. giocare:
igrati se slepe miši, skrivalnice giocare a mosca cieca, a rimpiattino, a nascondino

2. giocherellare, trastullarsi

3. pren. giocare, gingillarsi, spassarsi; scherzare:
igrati se s kom giocare con qcn., prendersi gioco di qcn.
igrati se z ognjem, s smrtjo scherzare col fuoco, con la morte
dolgo igrati se z neko mislijo covare a lungo un pensiero

igrati se povratni glagol
1. (za zabavo) ▸ játszikV vrtcu se najraje igram s kockami, kakršnih doma nimam. ▸ Az óvodában olyan kockákkal játszom legszívesebben, amilyenek otthon nincsenek.
Nekateri psihologi priporočajo, da se že od 6. meseca dalje z otrokom igrate skrivalnice. ▸ Egyes pszichológusok azt ajánlják, hogy már a gyermek 6 hónapos korától játsszunk vele bújócskát.

2. (o malomarnem odnosu) ▸ játszikVsaj enkrat se skušajte česa naučiti iz napak nekoga drugega in se ne igrajte z zdravjem. ▸ Legalább egyszer próbáljon meg okulni valaki más hibáiból, és ne játsszon az egészségével.Iščem simpatičnega in zabavnega fanta, ki se ne igra s čustvi. ▸ Olyan vonzó és szórakoztató fiút keresek, aki nem játszik az érzéseimmel.Ko se igrajo z našim realnim gospodarstvom in z več tisoč zaposlenimi, je treba biti na to pozoren. ▸ Arra azért oda kell figyelni, ha valaki a reálgazdaságunkkal és több tízezer dolgozó megélhetésével játszik.

3. (o ponavljajočih gibih) ▸ játszik, játszadozik
Egon se je odsotno igral s ključi v žepu. ▸ Egon szórakozottan játszadozott a zsebében lévő kulcsokkal.
Med hojo se je živčno igrala z rokami. ▸ Járás közben idegesen babrált a kezével.
Začne se igrati z mojimi lasmi, nato pa me poljubi. ▸ Elkezdett játszadozni a hajammal, azután megcsókolt.

4. (o vplivu zunanjih dejavnikov) ▸ játszadozik
Vidim ga, kako se smeji in se mu veter igra z lasmi. ▸ Látom, ahogy mosolyog és a szél játszadozik a hajával.
V razkošnih barvah pavjega perja se letos igrajo svetloba in sence. ▸ A pávatoll pompás színeiben idén a fény és az árnyék játszadozik egymással.

5. (eksperimentirati) ▸ játszikRad imam parodijo, rad se igram z besedami in naslovi. ▸ Kedvelem a paródiát, szeretek játszani a szavakkal és címekkel. Igrajte se z odtenki in si oči naličite v več tonih. ▸ Játsszatok a színárnyalatokkal és sminkeljétek ki a szemeteket többfajta árnyalatban.
Igrajte se z glasom, iščite harmonijo v plesu, tudi ko ste sami. ▸ Játsszatok a hangotokkal, és keressétek a harmóniát a táncban akkor is, ha egyedül vagytok.

igrati se igro mačke in miši s kom frazem
(uživati v popolni premoči) ▸ macska-egér játékot űz valakivel
Vse kaže, da se je nadenj spravila ruska mafija in da se z njim igra smrtonosno igro mačke in miši. ▸ Minden jel arra utal, hogy rászállt az orosz maffia és halálos macska-egér játékot űz vele.
Sopomenke: igrati se mačke in miši s kom

igrati se s kom kot mačka z mišjo stalna zveza
(imeti popolno premoč nad nekom) ▸ úgy játszik valakivel, mint macska az egérrel
Vlada bo morala pokazati, da se ne igra z nami kot mačka z mišjo. ▸ A kormánynak be kell bizonyítania, hogy nem játszadozik velünk úgy, mint macska az egérrel.
Sopomenke: poigravati se s kom kot mačka z mišjo

igrati se z ognjem frazem
(početi kaj tveganega) ▸ a tűzzel játszik
Okoljevarstveniki menijo, da se vlada igra z ognjem, tovrstni posegi pa da vodijo v uničenje parka. ▸ A környezetvédők úgy vélik, hogy a kormány a tűzzel játszik, és az effajta beavatkozások a park pusztulását okozzák.

ígrica (-e) f

1. dem. od igra giochetto

2. gled. commediola; breve pezzo teatrale

Īliona -ae: Ci., H., ali Īlionē -ēs, f: V. (Ἰλιόνη) „Ilijka“, Ilíona, samogovoreče ime najstarejše hčere Priama, Polimestorjeve soproge. Njeno usodo je prikazovala Pakuvijeva igra „Iliona“. Od tod: Fufius Ilionam edormit H. prespi (svojo pijanost) v Ilionini vlogi. (Ilioni se je v sanjah prikazala senca umorjenega sina Deipila in jo prosila, naj ga pokoplje; ta prizor je ohranjen pri Ci. (Tusc. 1, 44, 106)).

importer² [-te] verbe intransitif (se rabi v nedoločniku in v 3. os. ed.) biti važen ali pomemben; igrati vlogo (à pri)

ce qui importe kar je važno
cela m'importe beaucoup to je zelo važno zame, to igra veliko vlogo zame
peu m'importe malo me briga, vseeno mi je
peu importe ne igra nobene velike vloge
il lui importe beaucoup mnogo mu je do tega
qu'importe? kaj za to?
n'importe! nič za to!
n'importe qui, quoi kdorkoli, karkoli
n'importe où kjerkoli, kamorkoli
n'importe quand kadarkoli
que vous importe cela? kaj se vas to tiče? kaj vas to briga?

impromptu, e [ɛ̃prɔ̃(p)tü] adjectif nepripravljen, brez priprave, improviziran

à l'impromptu improvizirano, nepripravljeno; masculin improvizirana gledališka igra, improvizirana skladba
arriver impromptu chez un ami nepričakovano priti k prijatelju

individuale agg.

1. posamezen, individualen:
gioco individuale šport individualna igra

2. oseben, samosvoj, izviren:
interpretazione individuale osebno, izvirno tolmačenje

in-gēns -entis (in [priv.], gēns)

1. silno velik, silen, ogromen, velikanski: cum aper ingens ad eum adlatus esset Ci., i. pinus H., campus Ci., arbor, caelum Val. Fl., aequor H., ingentes aquae L. zelo velika voda, povodenj, ingentissima moles Aug.; subst. n. pl.: ingentia lucrari, largiri Amm.

2. metaf. silen = prav velik, izreden, nenavaden, mogočen, neukročen: ingentes divitiae Ci., i. pecunia, opus Ci., perditorum numerus Ci., merces Suet., populus S., V. zelo številen, množičen, post ingentia facta H., clamor, gloria L., ira O., T., Iuv., Q., Sil., Val. Fl., flagitium, gratia Ter., exitus, genus, fragor, dolor V., amor Val. Fl., animus Iust., H., animus belli (v vojni) ingens, domi modicus S., consensus, meritum Suet., facinus Ter., bellum, ausum, murmur O., hostis Sil., (Hannibal), Iuppiter, Triton Val. Fl., reges Val. Fl., vir ingentis spiritūs L., ingens semivir Iuv. (iron.), cui genus a proavis ingens (besedna igra!) V. zelo star; pesn. in poznolat. z abl.: Aus., vir famā ingens, ingentior armis V. silne slave, zelo slaven, toda (še) silnejši v boju, ingens viribus L., opibus, corpore, gloriā T.; z gen.: femina ingens animi T., vir ingens rerum T. ki je izvršil velika dejanja; z inf.: i. mala ferre Sil.

īn-sepultus 3 (in [priv.], sepelīre) nepokopan, brez pogreba (pokopa): cerno animo insepultos acervos civium Ci. qui illam insepultam sepulturam (besedna igra!) effecerant Ci. pogreb, ki ne zasluži (ni vreden) tega imena, aliquem insepultum proicere L., insepultum perisse L., insepulti patris ossa Iust., insepultos dimittere Cu., ne quis insepultus esset Sen. ph., membra H., vita Naev. fr., mors Sen. ph.

izràz (beseda) expression, term, word; phrase, idiom, idiomatic expression

strokovni izràz technical term
zastarel izràz archaism
familiaren izràz colloquialism
neknjiževen izràz colloquialism, substandard form
francoski izràz (idiom) a French idiom, a gallicism
izràz v obrazu mien, air
brez izràza expressionless
besede, ki so izràz naših idej the words that we use to convey our ideas
imeti oči brez izràza to have lifeless eyes, to have a vacant look in one's eyes
priti do izràza v to find expression in
prejmite izràze mojih iskrenih čustev do Vas (v pismu) yours sincerely
da uporabim prav njegove izràze to use his own words
ona igra izvrstno, a brez izràza her execution is brilliant, but she lacks expression

jezíti to anger; to make angry (ali annoyed, cross, vexed, grim); to vex

jezíti se to be angry (ali cross, vexed, sulky), to grow angry, to fly into a passion
ne jezi se name! don't be angry with me!
on se jezi name he is angry (ali cross) with me, he bears me a grudge
človek, ne jezi se! (igra) ludo

joute [žut] féminin, histoire viteški boj (igra) s kopjem na konju; boj, tekmovanje

joute oratoire besedni boj
joute de coqs petelinji boj
joute sur l'eau, nautique zabavna igra, v kateri si dva nasprotnika na čolnih prizadevata z dolgim drogom vreči eden drugega v vodo

kart|a¹ ženski spol (-e …) igralna: die Spielkarte, die Karte, -karte (za bridge Bridgekarte, za kanasto Canastakarte, za tarok Tarockkarte)
karte množina v roki: das Blatt, Kartenblatt
komplet kart das Kartenspiel, ein Spiel Karten
igra s kartami das Kartenspiel
trik s kartami das Kartenkunststück
hišica iz kart das Kartenhaus ( figurativnosesuti se kot hišica iz kart einstürzen wie ein Kartenhaus)
igrati karte Karten spielen
dobro/slabo igrati karte ein guter/schlechter Kartenspieler sein
držati karte ne izigrati takoj: mauern
vzeti z višjo karto überstechen
polagati karte za pasjanso ali vedeževanje: Karten legen
igrati z odprtimi kartami mit offenen Karten spielen (tudi figurativno)
figurativno pokazati karte die/seine Karten [offenlegen] offen legen/aufdecken
figurativno ne pokazati kart sich nicht in die Karten sehen lassen
položiti karte na mizo die Karten auf den Tisch legen (tudi figurativno)
izigrati zadnjo karto die letzte Karte ausspielen (tudi figurativno)
figurativno vse staviti na eno karto alles auf eine Karte setzen
figurativno staviti na napačno karto auf die falsche Karte setzen