Franja

plánka (-e) f pog.

1. (deska) asse, tavola

2. pl. planke steccato:
pren. skakati čez planke correre la cavallina, mettere le corna
pren. videti travo rasti in slišati planke žvižgati vedere e sentire cose impossibili

3. pl. planke žarg. šport. lato, banda (della pista)

planta¹ -ae, f (iz nekega indoev. kor. *plāt- (*plăt-), *plēt(h)- (*plĕt(h)-), plōt širok, raven, plosk, ploščat; prim. skr. práthati razprostira, razširja, práthatē razširja se, razprostira (razteza) se, gr. πλατύς plosk, ploščat, širok, πλάτος širokost, lat. plautus (Plautus, Plotus) ploskonog, lit. platùs širok, sl. pleče, pleča, stvnem. flado darilni kolač, nem. Fladen palačinka, pita) (živi) podplat, stopalo (z gen. pedis in brez njega): Cat., C., Plin., Sen. ph., Sil., Lucan., Stat., mea uxorcula … institit plantam quasi luca bos Pl., plantas convestiti honestas Luc., hunc (sc. Eridanum) Orionis sub laeva cernere planta serpentem poteris Ci. poet., ut … pedum primis infans vestigia plantis institerat V., glacies secat teneras plantas V., inde puellaris nacta est vestigia plantae O., celeri planta lustrate vagi Sen. tr., planta palmae, digiti digitis … respondent Cels., huc facili gressu teneras advertite plantas Col., intentā plantā Val. Fl. z urnim korakom, urnih korakov, cunctatis extremo in limine plantis Val. Fl., prima stringit vestigia planta praegressae calcis Sil., mihi summa licet contingere sidera plantis Pr. največjo srečo uživati; preg.: (sutorem) supra plantam (= crepidam) ascendere vetuit Val. Max. čevljarju je prepovedal iti preko kopita = čevljarju je ukazal ostati pri kopitu (prim. „Le čevlje sodi naj kopitar!“ Prešeren), supra plantam, ut dicitur, evagatus Amm. ni ostal pri kopitu.

plantar (po)saditi, zasaditi; (udarec) zadati; postaviti (šotor); ustanoviti; staviti (vprašanje); komu vrata pokazati; odpustiti (nameščenca); košarico dati, na cedilu pustiti; koga ozmerjati

plantar el campo utaboriti se
plantar en la calle na cesto vreči
plantar en la cárcel v ječo vreči
plantar un pleito vložiti tožbo
le plantó dos frescas nahrulil ga je
plantarse ne se premakniti z mesta; Am nališpati se
de pronto se plantó en París naenkrat se je pojavil v Parizu

planton [plɑ̃tɔ̃] masculin, militaire ordonanc; stražar brez orožja

être de planton biti, stati na stražarskem mestu
faire le planton (figuré, familier) dolgo stojé čakati

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

plášč (moški, ženski) manteau moški spol , (moški) pardessus moški spol , (vojaški) capote ženski spol ; (tehnika) enveloppe ženski spol , revêtement moški spol ; geometrija surface ženski spol latérale

plašč pri pnevmatiki enveloppe ženski spol, bandage moški spol (pneumatique), pneu moški spol
plašč brez pasu raglan moški spol
dežni plašč imperméable moški spol, manteau de pluie
hladilni plašč chemise ženski spol (ali enveloppe) réfrigérante, (pri motorju) bloc moški spol de culasse, bloc-cylindre moški spol
kopalni plašč peignoir moški spol de bain
zimski plašč pardessus d'hiver
obračati plašč po vetru s'accommoder aux circonstances, suivre le courant, familiarno tourner à tout vent (ali comme une girouette), retourner sa veste, tourner casaque

plašíti faire peur à quelqu'un, effrayer , (močno) effaroucher, épouvanter

plašiti se avoir peur, craindre, appréhender; figurativno s'épouvanter, s'effrayer, s'effaroucher; familiarno avoir la frousse (ali le trac)

plat [pla] masculin (plitva) skleda; ploščata stran; jed (pri obedu); (= plat de la balance) skledica pri tehtnici

plat du jour jed (v restavraciji), ki se menja od dneva do dneva
plat natinnal narodna jed
plat aux œufs jajčna jed
plat de viande, de résistance mesna, glavna jed
plat à barbe brivska kotlica
coup masculin du plat d'épée udarec s ploščatim delom meča
apporter quelque chose à quelqu'un sur une plat (figuré) kar na krožniku komu kaj prinesti
faire du plat à quelqu'un laskati komu
manger à même le plat jesti (kar) iz sklede
faire tout un plat de quelque chose napraviti (celo) afero iz česa, pripisovati čemu pretirano važnost
mettre les pieds dans le plat (familier) zbuditi pohujšanje, protestiranje, nespretno intervenirati, posredovati
mettre les petits plats dans les grands servirati zelo izbrane jedi, izbran obed, ki napravi vtis na povabljence

plát côté moški spol ; revers moški spol

plat zvona toscin moški spol
biti plat zvona sonner le glas moški spol de quelque chose
druga plat medalje le revers de la médaille
zadnja plat le derrière
od vseh plati de tous (les) côtés, de toutes parts
z moje plati de ma part

platēa¹ -ae, f (izpos. πλατεῖα)

1. mestna cesta, ulica: H., L., Plin. iun., Asc., omnis plateas perreptavi Pl., in hac habitasse platea dictumst Chrysidem Ter., plateas inaedificant C., qui in platea modo huc modo illuc … praetereunt Cat.

2. dvorišče: Lamp.

Opomba: Klas. pesniki merijo le plătĕa, poznejši plătēa.

pláti puiser, écoper; ondoyer, flotter; palpiter, battre

srce polje le cœur palpite (ali bat)
plati žito vanner

plâtre [plɑtrə] masculin (žgan) mavec, gips, sadra; izdelek iz mavca, mavčni odlitek, kip iz mavca; familier bela šminka; vulgairement denar; pluriel štuk

de plâtre (figuré) glinast, votel, šibek
battre comme plâtre pošteno pretepsti
essuyer les plâtres kot prvi stanovati v novem stanovanju
être dans le plâtre biti v mavcu
mettre un bras cassé dans le plâtre (médecine) dati zlomljeno roko v mavec

plávanje natation ženski spol , nage ženski spol ; (na vodi) flottement moški spol

plavanje pod vodo plongée ženski spol
prsno, hrbtno, prosto plavanje nage à la brasse, sur le dos, libre
gojiti plavanje pratiquer (ali faire de) la natation
prsno plavanje (metuljček) brasse ženski spol (papillon)

plávati nager, faire de la natation ; (na površju) surnager ; (na vodi, v zraku) flotter ; (v zraku) planer ; (pomorstvo) être à flot

plavati v denarju (familiarno) rouler sur l'or, être tout cousu d'or
plavati v izobilju nager dans l'opulence (ali la prospérité)
plavati ko kamen (familiarno) nager comme un chien de plomb
plavati kravl nager le crawl
plavati čez reko traverser une rivière à la nage (ali en nageant)
plavati proti toku (tudi, figurativno) nager contre (ali remonter) le courant, nager à contre-courant, aller en amont
plavati s tokom se laisser aller au (ali porter par le) courant, s'en aller au fil de l'eau, suivre le courant, aller en aval, figurativno nager dans les eaux de la majorité
plavati pod vodo nager entre deux eaux
na hrbtu plavati nager sur le dos, faire la planche
plavajoči dok (tehnika) dock moški spol flottant
zamašek plava na vodi le bouchon flotte sur l'eau

plávati (-am) imperf.

1. nuotare:
plavati dvesto metrov nuotare i duecento metri

2. navigare; ekst. correre, volare, vagare, errare; diffondersi:
v daljavi plava jadrnica in lontananza naviga un veliero
po nebu plavajo oblaki le nubi corrono per il cielo
pogled mu plava po vrhovih il suo sguardo vaga sulle cime montane
zvonjenje plava čez dolino il suono delle campane si spande per la valle

3. nuotare, galleggiare:
les na vodi plava il legno galleggia sull'acqua

4. pren.
plavati v blaženosti, veselju gongolare
plavati v denarju, v izobilju avere soldi a palate, nuotare, sguazzare nell'abbondanza
plavati v solzah essere in lacrime
plavati v maščobi nuotare nel grasso

5. pren. confondersi, impappinarsi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
avtomobil plava l'auto slitta
pren. plavati v krvi nuotare nel sangue
pren. plavati proti toku andare controcorrente
pren. plavati v oblakih avere la testa fra le nuvole
šport. plavati kravl, metuljček nuotare crawl, a farfalla

plēbs, plebis, f (indoev. kor. *p(e)lē- polniti, množica; prim. lat. plēre, plēnus, gr. πλήϑω polnim, πλῆϑος, πληϑός množica)

1. neplemstvo, preprosto ljudstvo, plebejci (naspr. patricii, patres, senatus): S., O. idr., non populi (skupnega naroda), sed plebis eum magistratum (sc. tribunatum) esse L., ut ea res mihi, fidei magistratuique meo, populo plebique Romanae bene atque feliciter eveniret Ci., dictator de plebe dictus L., consulem de plebe non accipiebat Ci., urbanae et rusticae plebes Lact. , corona plebium Prud.

2. (nižje) ljudstvo, množica, reveži (naspr. divites), zaničlj. drhal, sodrga, krdelo, glota (naspr. optimates): urbana S., plebs et infima multitudo Ci., in Hyrcaniā plebs publicos alit canes, optumates domesticos L., plebs deorum O., Mart. nižji bogovi, tako tudi plebs superûm, Fauni Satyrique O., legentium plebs Macr. navadni bralci, plebs eris H. drhal ostaneš; o čebelah: tres alveorum plebes in unum contribuere Col. tri panje združiti.

pléča (pléč) n pl. anat. spalla, spalle; omero; pren. schiena
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prevzeti odgovornost na svoja pleča assumersi le responsabilità
imeti jih devetdeset na plečih avere novant'anni (sul groppone)
ostati na plečih restare a carico, dover curarsene

plein, e [plɛ̃, ɛn] adjectif poln, napolnjen (de z); figuré popoln; gost (gozd); okrogel, poln (obraz); breja (žival); populaire noseča; familier poln, sit, opit, pijan; masculin polnost; physique napolnjen prostor; figuré sredina; marine plima; (zavarovanje) najvišji znesek; figuré višek

à plein bord do vrha poln
à pleine(s) main(s) s polnimi rokami, obilno
à pleines voiles s polnimi jadri
à pleine voix na ves glas
de plein gré sam od sebe
de plein saut z enim skokom
en plein air na prostem; pod milim nebom
en plein champ na odprtem polju, na planem
en pleine déroute v divjem begu
en plein hiver sredi zime
en plein jour, en pleine nuit pri belem dnevu, sredi noči
en pleine mer na odprtem morju
en pleine rue sredi ulice
en pleine saison na višku sezone, sredi sezone
en plein soleil na žgočem soncu
tout plein (familier) zelo, močno
cinéma masculin en plein air (pour automobilistes) kino na prostem (za avtomobiliste)
le plein dans le but poln zadetek
plein à craquer nabito poln
plein emploi masculin polna zaposlitev
pleine lune féminin polna luna
plein comme un œuf nabito poln
reliure féminin pleine peau, toile vezava v usnju, v platnu
plein(s) pouvoir(s) (pluriel) polnomočje, pooblastilo
plein de soi-même nadut, domišljav, samovšečen
avoir de l'argent plein les poches imeti polne žepe denarja
avoir son plein biti nabito poln
avoir le ventre plein imeti poln želodec, vulgairement biti noseča
battre son plein biti v polnem razmahu
faire son plein (d'essence) (automobilisme) napolniti bencinski tank
mettre dans le plein zadeti v polno, v črno
mettre plein gaz (automobilisme, familier) dati poln plin
sentir le tabac à plein nez močno dišati po tobaku
travailler à plein temps delati v polnem času
en avoir plein la bouche (figuré) imeti polna usta (o čem)
on avoir plein les bottes (familier) biti utrujen od hoje
en avoir plein le dos (familier) imeti dovolj (česa)

pléntati

bes te plentaj! que le diable t'emporte!

pleō -ēre (le v zloženkah com-pleō, ex-pleō itd. rabljen glagol; prim. plēnus) polniti; pass. pr.: plentur antiqui etiam sine praepositionibus dicebant Fest.