Franja

littera (po drugih līttera, slabše lītera) -ae, f (morda (sor. z lino) iz *lītes-ā ali *leites-ā „namazano“, od tod „pisano znamenje, črka“; po mnenju drugih izpos. iz gr. διφϑέρα koža, pisanje, pismo)

I. črka, pisménka, pisni znak (znamenje), písme: A littera Ci. ali l. A Vitr., U et O litterae Q., homo trium litterarum (šalj. = fur) Pl., littera salutaris (tj. A = absolvo) Ci., naspr. l. tristis (C = condemno) Ci. (oboje na glasovnicah sodnikov), l. funesta ali communis pueroque viroque O. pismenki narekanja (naricanja) AI, litterae inanes L. mrtve, litterae grandes ali maximae Ci. velike črke, littera quadrata Petr. pismo z uncialno pisavo, lapidariae litterae Petr. pisava (črke) napisov na kamnih, nescius litterarum Varr. ki ne zna pisati, is (sc. magister pastorum) sine litteris idoneus non est Varr., ki ne zna brati in pisati, verba et litterae legis Ci., litterarum formae Ci., Q., T. ali simulacra Sen. ph. ali ductūs Q., litterae figura Plin., unius et viginti litterarum formae Ci. ali prima litterarum elementa Q. abeceda, miraculum litterarum L. čudo pisane besede = pisava, pisanje, litterarum inventores T., litterarum ordo Plin., Suet. ali series Amm. abecedni red, scientia litterarum Paul. (Dig.) pisna umetnost, litteras discere Pl. učiti se abecede, litteras discere apud aliquem Ci. učiti se brati pri kom, litteras facere Pl. pisati, neque quicquam meliust (= melius est) mihi … quam ex me ut unam faciam litteram longam Pl. = da se obesim, ne litteram quidem ullam fecimus nisi forensem Ci. nisem napisal niti ene črke, scire litteras Pl., Corn., Vitr. črke poznati = znati brati ali pisati, si Graecam unam litteram scisse Ci. ko bi bil umel, litteras scire tudi = biti vešč knjigovodstva, spoznati se na knjigovodstvo, znati voditi poslovne (računske) knjige: dispensator litteras scit Ci., litteras nescire Sen. ph. ne znati pisati, sonos vocis paucis litterarum notis terminare Ci. označiti z le malo črkami, Graecis litteris uti C. pisati z grškimi pismenkami (= grško), suis litteris perverse uti Mel. pisati od desne proti levi (o Egipčanih), Helvetiorum tabulae litteris Graecis confectae C. ali epistula Graecis conscripta litteris C. pisano v grščini, lex vetusta est, priscis litteris verbisque scripta L., hinc liber non parum continet litterarum Ci. je že dovolj obširna, ad me (gl. ad C. I. 1.) litteram numquam misit Ci. ali (elipt.) neque ullam litteram ad me (sc. misit) Ci., litteris parcere Ci. varčevati s papirjem, nullaque, quae possit, … exstat littera Nasonis sanguinolenta legi O., littera pro verbis, quam pes in pulvere duxit O. črka, ki jo je potegnila (= zarisala) noga v prah, littera fundit se Plin. črka se razlije po papirju, haerere circa litterarum formas Q. ukvarjati se še s črkovanjem, locum (sc. iz knjige) ad litteras subicere Q. dobesedno spodaj navesti (navajati), tres litteras adicere (sc. Latinis litteris) T., aliquem (= alicuius vitam) in litteras mittere Vop. popisati življenje, napisati življenjepis koga, eos versus in litteras dare Macr. zapisati. —

II. meton.

1. sg. littera
a) svojeročno (lastnoročno) pisanje, pisava koga, „roka“: Alexidis manum amabam, quod tam prope accedebat ad similitudinem tuae litterae Ci. ep. ker je bila tako zelo podobna tvoji pisavi.
b) pesn. nam. pl. litterae α) pisanje = pismo: quam legis, a rapta Briseïde littera venit O., littera celatos arcana fatebitur ignes O., tristem mortis demonstret littera causam Tib., littera facundi gratum mihi pignus amici pertulit Mart. β) dolžno pismo, zadolžnica: littera poscetur O. γ) nagrobni napis, epitaf: inque sepulchro, si non urna, tamen iunget nos littera O.

2. pl. litterae vsakovrstno pisanje
a) spisi, zapis(k)i: quod litteris exstet Ci. kar je zapisano, pis(me)no izročeno, propria legis et ea, quae scripta sunt, et ea, quae sine litteris … retinentur Ci. ne da bi bilo (za)pisano, aliquid litteris consignare ali custodire Ci. = aliquid litteris mandare Ci. kaj zapis(ov)ati, na papir preliti (prelivati), eos, qui discunt, litteris confisos minus memoriae studere C. zanašajoč se na zapiske, rarae per ea (eadem) tempora litterae L.
b) spis, poseb. uradni spis(i) (npr. odlok(i), službodajno pismo, zaporno povelje), sestavek, listina, dokaz(il)no pismo, dokazilo, zapisnik, obrednik, molitveni obrazec, poročna knjiga, računska knjiga, računi, kupno pismo, (kupna) pogodba ipd: Graecae de philosophia litterae Ci., priscae Graecorum litterae Ci., litterae publicae Ci. listine, pa tudi = vojna pisarna, vojni urad, arhiv (vojni računi, poročila podpoveljnikov ipd.) C. (Comment. de bello Gall. 5, 47), litteras conquirere Ci. pis(me)ne dokaze, dokazila, cedo mihi eiusdem praetoris litteras Ci. spise, zapis(ni)ke, ubi non modo res (imovina) erat, sed ratio (računi) quoque omnis et omnes litterae Ci. tega se tičoči spisi, eos libros omnes litterasque detulit L. vse knjige in spise (tj. poročne knjige, obrednike, molitvene obrazce), hic propter magnitudinem furti sunt … litterae factae Ci. kupno pismo, kupna pogodba, litteras revocavit Suet. službodajno pismo, pismo o imenovanju, diploma, litterae divinae, litterae sanctae Lact. ali sacrae Aug. Sveto pismo.
c) (kot pl. tantum in pravi pl.) pismo, pisma, list(ina), dokument, dopis, odpis, pismeni odgovor, uradni dopis, uradno (s)poročilo, uradna poslanica, oblastven ukaz: unae litterae Ci. ep. eno pismo, binae litterae Ci. ep. dve pismi, trinae litterae Ci. ep. tri pisma, litterae ab aliquo C. litterae ad aliquem Ci. litterae in (zoper) aliquem Ci. ep., T., res dignae litteris nostris Ci. ep. vredne, da ti jih sporočim, litterae Caesaris C., litterae regis Ci., L., litterae paucorum versuum (vrstic) L., libri allatarum, missarum litterarum Ci. svežnji prispelih, odposlanih pisem, tanta auctoritas litterarum Ci. tako tehtna pisma, exemplum Caesaris litterarum Ci. prepis, neglegentia litterarum Ci. ep. zamuda pri pisanju pisem, vicissitudo litterarum Hier. dopisovanje, litteris in per litteras Ci., N. idr. pis(me)no, pisemsko, litterae proximae Ci. ep. zadnje pismo, litterae superiores Ci. ep. prejšnja pisma, litterae matutinae, antemeridianae, po(st)meridianae, vespertinae Ci. ep. zjutraj, dopoldne, popoldne, zvečer prispela (prejeta) pisma, l. atrocissimae Ci. grozovito pismo, l. domesticae Ci. ep. rodbinska pisma, l. inanes Ci. ep. prazna, brez jedra, brez vsebine, l. commendaticiae Ci. ep., Icti. ali commendantium Fr. ali commendatoriae Sid. priporočilna pisma, l. consolatoriae Ci. ep. tolažilno pismo, verbosiores alicuius litterae N., litterae magnificis verbis, rerum vacuae T., grates agentes litterae T. zahvalno pismo, zahvala, litterae gratulatoriae Aug. voščilno pismo, čestitka, nuntii litteraeque ali litterae nuntiique C. ustna in pis(me)na ali pis(me)na in ustna (s)poročila, litterae publicae Ci. uradno pisanje, uradni dopis, litterae victrices Ci. ep. = litterae laureattae L. poročilo o zmagi, litterae contrariae Ci. protislovni, ne ujemajoči se dopisi, l. iniquae Ci. krivični, krivice vsebujoči dopisi, l. inusitatae Ci. nekaj nenavadnega vsebujoči dopisi, dopisi z nenavadno vsebino, nenavadni dopisi, litterae tumultuosiores Suet. vznemirjajoči uradni dopisi; dare (dedere, reddere) alicui litteras Ci. ep. izročiti komu pismo (da ga vzame s seboj), dati pismo v izročitev komu, tako tudi: dare alicui litteras ad aliquem Ci. ep. dati komu pismo za koga (da ga komu izroči), toda: dare litteras ad aliquem Ci. ep. napisati pismo komu, pisati komu, dopisovati si s kom, litteras publice mittere N. poslati pismo uradno, mittere ad aliquem (redkeje alicui Auct. b. Hisp.) litteras Ci., C., Hirt., L. idr. (z ut, ne, samim cj. ali ACI) = odposlati pismo komu, pisati komu, tudi = pismeno naznaniti (naznanjati), javiti (javljati), naročiti (naročati), ukaz(ov)ati komu kaj, litteras alicui remittere (z odvisnim vprašalnim stavkom) C. odpisati komu, pis(me)no odgovoriti komu, scribere litteras C. (z ACI), scribere litteras ad aliquem, scribere litteras de aliquo ad aliquem Ci., litteras componere ad aliquem T. = litteras facere ad aliquem Iust. sestaviti (sestavljati) pismo za koga, (na)pisati pismo komu, pisati komu, litteras perferre C. prinesti (vročiti) pismo naslovljencu, pismo prav oddati, litteras signare, obsignare, resignare Ci. (gl. omenjene glag.), scindere alicuius litteras Ci. fr., litteras approbare Ci. ep. spozna(va)ti pismo za svoje, prizna(va)ti pismo za svoje, non nihil significabant tuae litterae Romam L., Ci. ep. tvoje pismo je vsebovalo lahne namige, v svojem pismu si mi lahno namigoval, litterae Capuam ad Pompeium volare dicebantur Ci. ep. pravili so, da jadrnica s poslanico hiti k Pompeju.
d) pis(me)ni (literarni) spomeniki: knjige, knjiž(ev)na dela, književnost, literatura, slovstvo, leposlovje, beletristika: abest historia litteris nostris Ci., Graece de philosophia et illustrioribus litteris explicare Ci. v književnih delih, aliquid Latinis litteris mandare Ci. v latinsko književnost uvesti, tj. v latinščino prevesti, polatiniti, eruditus Graecis litteris Ci. poznavalec grškega slovstva, Graecarum litterarum rudes Ci. ali Graecarum litterarum expertes N. nepoznavalci (neizobraženi na področju) grškega slovstva, dedere se Persarum litteris sermonique N. posvetiti (posvečati) se perzijski književnosti in jeziku, ukvarjati se s perzijsko književnostjo in jezikom, aut litteris Graecis aut sermoni studere Iust.
e) veda, znanost(i), poznavanje, (učeno) znanje, učenost, znanstvena izobraženost, izobrazba, omika, ukvarjanje (pečanje) z znanostjo, znanstveni nauki, znanstvene študije, učenje (proučevanje) znanosti, učenje (proučevanje) jezikov, jezikoslovje, včasih tudi pisateljevanje: litterae Graecae, Latinae Ci., communes Ci. navadna znanstvena izobrazba, domesticae Ci. teoretično, znanstveno prizadevanje (naspr. forenses artes Ci. praktično prizadevanje na forumu), l. altiores Plin., fuit in Caesare ingenium, ratio, memoria, litterae Ci. znanstvena izobraženost, erant in eo plurimae litterae nec eae vulgares Ci. bil je vsestransko in ne povprečno izobražen, litterarum cognitio, scientia Ci., litterarum studium Ci., N., studia humanitatis ac litterarum Ci. za družabno in znanstveno omiko, homini non hebeti neque communium litterarum et politioris humanitatis experti Ci., abhorrere a litteris, ab humanitate Ci. ne pristajati (biti primeren) res vsestransko izobraženemu možu, dare se huic etiam generi litterarum, dedere se litteris, huic studio litterarum penitus se dedere, litteris omnibus a pueritia deditus Ci., studere litteris Ci., scire litteras Ci. biti znanstveno izobražen, nescire litteras Ci. brez učenosti, brez znanstvene izobrazbe biti, litterarum admodum nihil sciebat Ci. prav nobene znanstvene izobrazbe ni imel, neque ullos versus neque ullas litteras nosse Ci. ne umeti … niti malo znanstvenega, ne poznati … niti malo znanosti, perfectus in litteris Ci. znanstveno izobražen, orator sit mihi tinctus litteris Ci. dodobra znanstveno izobražen, Graecas litteras in senectute didicisse Ci. grščino, id litterae docent Ci. jezikoslovje; Graecarum litterarum doctor N., in primis studiosus litterarum Ci., N. znanstveno prizadeven, prizadeven na znanstvenem področju, cupidissimus litterarum fuit N. zelo rad se je ukvarjal z znanostjo, z zgodovino (povzeto iz pis(me)nih spomenikov), rudes Graecarum litterarum N. neizobraženi na področju grške zgodovine, litteras amare N., omnia reliqua tempora litteris tribuere N. znanosti, znanstvenemu delovanju, hic tantus vir tantisque bellis districtus nonnihil temporis tribuit litteris N. pisateljevanju, litteris confidere Vitr. opirati se zgolj na znanstvene nauke (študije), sine litteris contendere Vitr. truditi se brez proučevanja znanosti, ignarus etiam servilium litterarum Sen. ph. ne poznavajoč znanosti niti toliko kot suženj, alter litterator fuit, alter litterarum sciens Gell. znanstveno izobražen mož, pravi učenjak, non eā re litteras quoque alias nescio Gell. vendar to še ne pomeni, da sem tudi sicer brez znanstvene izobrazbe, dedere se ad litteras memoriasque veteres Gell., oratorias litteras docere Lact., de Graecorum penitissimis litteris hanc historiam eruisse Macr., gymnasium litterarum Sid., civitas litterarum Cass.

litterātus 3 (littera, litterae)

1. s črkami zaznamovan, s črkami popisan: urna, ensiculus, securicula Pl., laciniae, laminae Ap.; (o sužnjih) vžgan = z vžganim znamenjem: Ap., si hic litteratus me sinat Pl.

2. znanstveno izobražen, učen: servi Ci., Albinus et litteratus et disertus fuit Ci., tua vero nobilitas … hominibus litteratis et historicis est notior, populo vero et suffragatoribus obscurior Ci., frater tuus, quem litteratissimum iudico Ci. ep., pueri litteratissimi N., ut (sc. architectus) litteratus sit Vitr., iudices litterati (v učenem pogovoru o kakšni sporni zadevi) Vitr., quid istas ineptias, quibus nec litteratior fit quisquam nec melior, tam operose persequeris Sen. ph.; metaf.: quid est dulcius otio litterato? Ci. kot prosti čas za ukvarjanje z znanostjo. — Adv. litterātē

1. z razločnimi črkami, razločno: ita … perscriptae (sc. rationes) scite et l. Ci.

2. po črki, od črke do črke, od besede do besede, dobesedno: l. respondissem Ci.

3. znanstveno, učeno, uglajeno: l. dicta Ci. duhovite domislice, antiquitatis nostrae et in inventis rebus et in actis scriptorumque veterum l. peritus Ci. ki ima po presoji … prečiščeno znanje, perbene Latine loqui putabatur litteratiusque quam ceteri Ci. pravilneje.

lītus (slabše littus) -oris, n

1. morska obala, morski breg, morsko obrežje, obmorje, primorje: Mel., Plin., Plin. iun. idr., litus est, quo usque maximus fluctus a mari pervenit Ci., quid tam est commune quam … mare fluctuantibus, litus eiectis? Ci., circa ripam fluminis Padi et litora maris Adriatici Vitr. ali pro ripis litora pulsant O. rečni, morski breg, Circaeae raduntur litora terrae V., oras et litora circum errare V. (ora = plana, ravna položna obala, litus = položna, vzpenjajoča se obala), alterius orae litora Cilices colunt L. položni predeli obrežja, praetervolare litora H., litora petere, intrare O., litus tunditur undā Cat., litus sinuosum legere Val. Fl.; preg.: litus arare O. = zaman (zastonj) se truditi, in litus arenas fundere O. = delati kaj odvečnega, nepotrebnega.

2. jezersko obrežje, rečni breg: Trasimena litora O., Thrasymenni litora Sil., Larium litus Cat., hostias constituit omnes in litore, ut, qui trans flumen essent, videre possent Ci., viridique in litore (sc. Tiberis) conspicitur sus V.

3. sinekdoha
a) primorska pokrajina, primorje, pobrežje: cui litus arandum … dedimus V., de electione litorum loqui T. o izbiri primorskih letovišč.
b) pristan(išče): delectatus insulā, quod uno parvoque litore adiretur Suet.

lituus -ī, gen. pl. (pesn.) tudi lituum, m (prim. stvnem. lith, lid ud, člen, pri rastl. kolence)

1. avgurska zavita palica, palica krivljenka (z njo so avgurji omejevali „templum“ za ptičjegledje): lituus iste vester, quod clarissumum est insigne auguratūs Ci., lituus, id est incurvum et leviter a summo inflexum bacillum Ci., dextra manu baculum sine nodo aduncum tenens, quem lituum appellaverunt L., ipse Quirinali lituo parvaque sedebat succinctus trabea V., lituo pulcher trabeaque Quirinus O.

2. palici krivljenki podobno glasno trobilo, zaviti rog, rožnica, s katero so v vojni dajali znamenja konjenici; pehota je imela ravno tubo: inde loci lituus sonitus effudit acutos Enn., bacillum (sc. augurum), quod ab eius litui, quo canitur, similitudine nomen invenit Ci., lituo tubae permixtus sonitus H., iam litui strepunt H., iam lituus pugnae signa daturus erat O., stridor lituum clangorque tubarum Lucan., lituum concentus Val. Fl., lituum tinnitus Sil. — Od tod meton.
a) pren. znamenje za kaj, k čemu: de lituis βοώπιδος Ci. ep. druge Junone, dajajoče znamenja za spor in vstajo (o Klodijevi sestri).
b) (o osebah) dajalec znamenja, povzročitelj, pobudnik: illum existimare Quintum fratrem lituum meae profectionis fuisse Ci. ep. da mi je dal znamenje (pobudo) za odhod, da je sprožil moj odhod.

litvanski pridevnik
(o Litvi in Litvancih) ▸ litvánSopomenke: litovski

līveō -ēre (—) (—) (iz *(s)līu̯ei̯ō, kar se je razvilo iz indoev. *sliH-u̯o- prim. lat. līvor, līvidus, sl. sliva = hr. šljȉva = lit. slyvà, stvnem. slēha, slēwa = nem. Schlehe črni trn, trnulja)

1. (po)modréti, (po)višnjéti, posta(ja)ti višnjev(e barve), (po)temnéti, (po)črnéti, svinčene barve, modrikast, zamodrel, pomodrel, višnjev postati (biti), poseb. po stisku, udarcu, sunku: Pl., haec sua maternis queritur livere catenis brachia Pr., livent rubigine dentes O.; večinoma pt. pr. līvēns -entis svinčene barve, modrikast, višnjev: plumbum V., pruna nigro liventia suco O., pectora tundunt liventia (prolept.) O. bijejo se po prsih, da so vse višnjeve, compedibus liventia crura O., l. margarita T., venenum Sil., iuvat ire et visere iuxta liventīs in morte oculos Stat.

2. metaf. bled biti od zavisti, zavisten, nevoščljiv biti, zavidati komu, grdo gledati koga; abs. in z dat.: liveat infandum liceat Argos Stat., rupesque nitent, quīs purpura saepe Oebalis et Tyrii moderator livet aëni Stat., livet Charinus, rumpitur, furit, plorat Mart., potet caldam, qui mihi livet, aquam Mart., Albanae livere potest pia quercus olivae Mart., et invidere et livere T., (sc. Senecam) livere iis, qui … eloquentiam tuendis civibus exercerent T.; od tod pt. pr. līvēns -entis nevoščljiv, zavisten, grdogled: quid imprecabor, o Severe, liventi? Mart.

livreja samostalnik
1. pogosto v leposlovju (uniforma) ▸ libéria, személyzet díszes egyenruhájaVratar v hotelski livreji ju je spoštljivo pozdravil in jima odprl vrata. ▸ A szálloda libériájába öltözött portás tiszteletteljesen köszöntötte őket és kinyitotta előttük az ajtót.
Oprijete črne majice in hlače so dopolnjene z belimi in z motivi delov človeškega telesa poslikanimi livrejami. ▸ A szűk fekete ingeket és nadrágokat fehér, emberi testrészek motívumaival díszített libériák egészítették ki.

2. (o dizajnu in barvah) ▸ arculat, fényezés
Renault bo šele leta 2002 na Benettonove dirkalnike pritisnil svojo značko in jih prebarval v svojo livrejo. ▸ A Renault a Benetton versenyautót csak 2002-ben jelölte meg a saját emblémájával és fényezte át a saját színeire.
Ponudba je upoštevala nekatere zahteve ministrstva italijanske vlade, zato naj bi imela družba v prihodnje avtonomno vlogo, italijansko identiteto, svojo znamko, logo in livrejo. ▸ Az ajánlat figyelembe vette az olasz kormány minisztériumának előírásait, ezért a vállalat a jövőben önálló szerepet, olasz identitást, saját márkát, logót és arculatot kap.

ljubezen samostalnik
1. (močna naklonjenost) ▸ szeretetNekoč bom zaslužil dovolj denarja in poplačal tvojo brezpogojno ljubezen. ▸ Egy nap elég pénzt keresek majd és meghálálom a feltétel nélküli szeretetedet.Sedaj hrepenim po ljubezni, ki je nisem bil nikoli deležen. ▸ Most a soha meg nem tapasztalt szeretetre vágyom.
2. (o intimnem odnosu) ▸ szerelemTrenutno sem samska, čeprav hrepenim po ljubezni. ▸ Jelenleg egyedülálló vagyok, pedig vágyom a szerelemre.Čutil sem, kako zelo je bila lačna ljubezni, jaz pa sem to izkoristil. ▸ Éreztem, mennyire éhes a szerelemre, én pedig kihasználtam ezt.
Med njima se je vnela ljubezen in zvezo sta sklenila s poroko. ▸ Lángra lobbant közöttük a szerelem, és kapcsolatukat házassággal zárták.
Povezane iztočnice: ljubezen na daljavo

3. (ljubljena oseba) ▸ szerelemPoročil se je s svojo ljubeznijo iz otroštva Mary in postal oče štirih otrok. ▸ Maryvel, gyermekkori szerelmével házasodott össze, és négy gyermek apja lett.Mnogo ljudi postane izjemno občutljivih, ko srečajo ljubezen svojega življenja. ▸ Sok ember kivételesen érzékennyé válik, amikor találkozik élete szerelmével.
Sopomenke: ljubi, fant

4. (o dejavnosti) ▸ szerelemNjena največja ljubezen poleg glasbe so delfini. ▸ A zene mellett a legjobban a delfineket szereti.
Moja največja ljubezen je amatersko gledališče. ▸ A legnagyobb szerelmem a műkedvelő színház.
Moja prava ljubezen je umetnostna zgodovina, že od gimnazijskih let. ▸ Az igazi szerelmem a művészettörténet – már a gimnáziumi évektől kezdve.

5. (seks) ▸ szerelemTelesna ljubezen spodbuja sproščanje hormonov sreče in zadovoljstva. ▸ A testi szerelem az öröm és az elégedettség hormonjait szabadítja fel.
Če se za približno dvanajst minut predamo ljubezni, se stopi skoraj 400 kalorij. ▸ Ha körülbelül tizenkét percre átadjuk magunkat a szerelemnek, közel 400 kalória ég el.
Nobena mesena ljubezen ni vredna cene življenja, najmanj tista s prostitutko. ▸ Semmilyen testi szerelemért nem éri meg kockáztatni az életet, legkevésbé pedig a prostituálttal folytatottért.

ljubezenska lirika stalna zveza
pesništvo (o pesmih) ▸ szerelmi költészet

ljubezenske zvezde stalna zveza
v astrologiji (o napovedovanju prihodnosti) ▸ szerelmi csillagok
Ljubezenske zvezde so vam naklonjene, zlasti na začetku tedna. ▸ A szerelmi csillagok kegyesek lesznek önhöz, főleg a hét elején.

ljubezenski pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ szerelmi, szerelmesMoja ljubezenska zgodba je trajala le nekaj tednov. ▸ Az én szerelmi történetem csak néhány hétig tartott.Kot vidimo, lahko ljubezenske afere uničijo dober zakon, a pomagajo stabilizirati slabega. ▸ Mint láthatjuk, a szerelmi afférok tönkretehetik a jó házasságot, de segíthetnek stabilizálni a rosszat.Moje ljubezensko življenje je že nekaj časa stabilno. ▸ A szerelmi életem már egy ideje stabil.Verjetno je potem srečala fanta, s katerim je ustvarila uspešno ljubezensko razmerje. ▸ Valószínűleg ezt követően találkozott azzal a fiúval, akivel sikeres szerelmi kapcsolata alakult ki.
Povezane iztočnice: ljubezenski trikotnik, ljubezenski napoj, ljubezensko gnezdece, ljubezenska lirika, ljubezenske zvezde

2. (o spolnem odnosu) ▸ szerelmi, szerelmesV filmu je kar nekaj vročih ljubezenskih prizorov. ▸ A filmben jó néhány forró szerelmes jelenet van.Strasten stik ustnic dejansko pomeni uvod v ljubezenski akt. ▸ Az ajkak szenvedélyes érintkezése valójában bevezetés a szerelmi aktusba.

ljubkoválen fond, affectionate; jezikoslovje hypocoristic

ljubkoválen o ime pet name, jezikoslovje hypocorism

ljubljenček samostalnik
1. (domača žival) ▸ kedvenc, házi kedvenc, háziállatVaš domači ljubljenček vas je vedno iz srca vesel, ko pridete domov in ga malo pocrkljate in pobožate. ▸ A házi kedvence mindig szívből örül, amikor ön hazaérkezik, egy kicsit megcirógatja és megsimogatja.
2. (o osebi) ▸ kedvencNi hotel, da fantek postane razvajen družinski ljubljenček. ▸ Nem akarta, hogy a fiú elkényeztetett családi kedvenc legyen.
V razredu je imel svoje ljubljenčke. ▸ Megvoltak a maga kedvencei az osztályban.
Najbolj ponosen sem na to, da mi je vse to uspelo samemu, nikdar nisem bil od nekoga sin, brat, prijatelj, ljubljenček. ▸ A legbüszkébb arra vagyok, hogy mindezt egyedül értem el, nem voltam senkinek a fia, testvére, barátja, kedvence.

3. (o stvari) ▸ kedvenc
Zelo nerad posodi svoje vozilo, saj se boji, da bi se njegovemu ljubljenčku kaj pripetilo. ▸ Nagyon vonakodik kölcsönadni a járművét, mert fél, hogy a kedvencének baja esik.
Včasih raje ostane doma in klepeta, kot da bi šla na žur, ker se sicer ne bi mogla nenehno pogovarjati po svojem mobilnem ljubljenčku. ▸ Néha inkább otthon marad csevegni, minthogy elmenjen egy buliba, mert ott nem tudna állandóan az imádott mobilján beszélgetni.

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

ljubosumno prislov
1. (zaščitniško) ▸ féltékenyen, féltveNa ministrstvu za promet in zveze ljubosumno skrivajo identiteto prosilcev. ▸ A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium féltékenyen titkolja a kérelmezők személyazonosságát.
Razume se, da so izdelovalci ur ljubosumno varovali svoje znanje kot poklicno skrivnost. ▸ Érthető, hogy az órakészítők szakmai titokként féltve őrizték az ismereteiket.

2. (zavistno) ▸ féltékenyen
Če le ne bi mestna tekmeca tako ljubosumno tekmovala med seboj, namesto da bi sodelovala. ▸ Bárcsak a város riválisai ne versengnének ennyire féltékenyen egymással az együttműködés helyett.
V košarko se je zaljubil, ko je kot gimnazijec na Loki ljubosumno opazoval vrstnike, kako spretno in strastno mečejo na koš. ▸ Akkor szeretett bele a kosárlabdába, amikor Lokában gimnazista korában féltékenyen figyelte a kortársait, milyen ügyesen és szenvedélyesen dobálnak kosárra.

3. (o ljubezni) ▸ féltékenyen
"Seveda, on ima svoje dekle," je ljubosumno razmišljala, "in nima časa za prijateljico." ▸ „Persze neki van csaja” – gondolta féltékenyen –, „és nincs ideje a barátnőjére.”
Kmalu se začne obešati Danielu okoli vratu, a Barbara ju le ljubosumno opazuje. ▸ Hamarosan Daniel nyakába csimpaszkodik, de Barbara csak féltékenyen figyeli őket.

ljudsko glasbilo stalna zveza
(o izvoru glasbila) ▸ népi hangszer

lobanj|a ženski spol (-e …) anatomija der Schädel
… lobanje Schädel-
(dolžina die Schädellänge, deformacija die Schädeldeformation, oblika die Schädelform, medicina poškodba die Schädelverletzung, zlom der Schädelbruch)
kult lobanj der Schädelkult
veda o lobanji die Kraniologie
merjenje lobanj die Kraniometrie

lobirati glagol
(o načrtnem vplivanju) ▸ lobbizikNekateri naj bi odkrito lobirali za določene dobavitelje. ▸ Egyesek állítólag nyíltan lobbiznak bizonyos beszállítók érdekében.
V času sprejemanja proračuna ali pri sprejemanju posameznih zakonov lobirajo v prid lastnim interesom. ▸ A költségvetés vagy az adott törvények elfogadásakor a saját érdekeikért lobbiznak.

locō -āre -āvī -ātum (locus)

1. (po)staviti, položiti (polagati), posaditi (posajati), umestiti (umeščati), (se)zidati, (z)graditi, ustanoviti (ustanavljati), narediti (delati), napraviti (napravljati): insidias alicui Pl. zasedo nastaviti (pripraviti) komu, hominem in insidiis Ci. človeka postaviti v zasedo, insidias circa ipsum iter L. zasedo nastaviti ob sami poti, zasesti pot, castra Ci. tabor postaviti, utaboriti se, crates ad extremum tumulum … locari iubet C., alios super vallum in munimentis l. S., ad oppidum Larīs, ubi … commeatum (zalogo živeža) locaverat S., l. urbem V. ustanoviti, fundamentum urbis l. V. temelj mesta postavljati, polagati mestne temelje, aliquid ordine V. razvrstiti (razvrščati), cum venit, aulaeis iam se regina superbis aureā composuit spondā mediamque locavit; V. se je ulegla, l. membra tergo (sc. equi) V. zagnati se konju na hrbet, sesti na (zajahati) konja, equites pro cornibus l. Q., vicos locant non in nostrum morem T. ne gradijo, cohortes … novis hibernaculis locatae T. v nova prezimovališča („zimóvnike“) premeščene; metaf.: vos hortor, ut ita virtutem locetis, ut … Ci. da kreposti odkažete tako mesto = da krepost cenite tako, duae sunt artes, quae possint locare homines in amplissimo gradu dignitatis Ci., omnia mea studia … in Milonis consulatu fixi et locavi Ci. ep. sem usmeril in obrnil na Milonovo konzulovanje, prudentia locata est in delectu malorum et bonorum Ci. sloni na, temelji na, fluctibus e tantis vitam tantisque tenebris in tam tranquillo et tam clara luce locavit Lucr., locare aliquem in paterno solio L. posaditi (postaviti) koga na očetni prestol, aliquem in patrio regno l. L. postaviti v kraljestvo, aliquem in parte regni V. narediti koga deležnega kraljestva (kraljevske oblasti), aliquem in parte caeli V. narediti koga deležnega neba = sprejeti, uvrstiti koga med bogove.

2. (žensko) postaviti (postavljati) v zakonski stan, (o)možiti, zámož da(ja)ti, da(ja)ti komu za ženo (v tem pomenu nav. collocāre): cur me huic locabas nuptiis? Enn. ap. Corn., virginem habeo grandem … neque eam queo locare quoiquam Pl., ubi tu locere in luculentam familiam Pl., ubi erat locata virgo in matrimonium Pl., nuptum virginem locavi huic adulescenti Ter.

3. (denar) naložiti (nalagati) v obresti, (iz)posoditi ((iz)posojati), da(ja)ti naposodo: l. pecuniam Pl., locare argenti nemini nummum queo Pl. nikomur ne morem posoditi niti beliča; od tod se locare obrestovati se, obresti da(ja)ti, prinesti (prinašati): disciplina, quae erat ab hoc tradita, locabat se non minus HS CCCICCC Ci.; metaf.: bene facta (po drugih benefacta) male locata male facta arbitror Enn. ap. Ci., beneficia, locata praesertim apud tam gratos L. tako rekoč v obresti naložene; poseb. nomen locare biti porok, da(ja)ti poroštvo, porokováti: fraudator cum nomen locat sponsu improbo Ph.

4. v najem da(ja)ti (naspr. conducere): ego operam meam tribus nummis (abl. pretii) hodie locavi ad artīs nugatorias Pl., l. operam alicui ad aliquid Gell., mulier sola locat noctes (= se prodaja za noč(i)), sola locanda venit O. (o hotnici), l. manūs rigando horto Sen. ph., virgines publice ducendas l. Mel., vocem l. Iuv. svoj glas v najem da(ja)ti = udinjati se za klicarja, tabernas civitatibus ad stationem l. Suet.; se locare ad aliquid da(ja)ti se v najem, udinjati se za kaj: quid, si aliquo ad ludos me pro manduco locem? Pl., se ad gladium, ad cultrum l. Sen. ph.; occ.
a) (najboljšemu ponudniku) v zakup da(ja)ti: portorium l. Ci., censoribus vectigalia locare nisi in conspectu populi Romani non licet Ci., is ager a censoribus locari solet Ci., uxoris fundus erat colono locatus Ci., l. agrum fruendum L., praedia l. Plin. iun.; z abl. pretii: l. agrum frumento (za desetino) L., praedia si non nummo, sed partibus l. Plin. iun. ne za gotovino, ampak tako, da se dobiček deli z zakupniki. Od tod subst. pt. pf. locātum -ī, n (od)dajanje v najem, oddaja v zakup, zakup: iudicia, quae fiunt ex conducto aut locato Ci., sunt autem bonae fidei iudicia haec, ex empto vendito, locato conducto G.
b) (najmanj zahtevajočemu) kako delo po pogodbi da(ja)ti, za dogovorjeno ceno odda(ja)ti, pogoditi (pogajati) se za ceno, dogovoriti (dogovarjati) se za ceno za kako delo: signum conlocandum consules locaverunt Ci., statuam faciendam l. Ci., simulacrum Dianae tollendum locatur Ci., funus locare Ci. pogoditi se za pogreb, vivorum funera locabantur (= potestas sepeliendi redimebatur) Ci., anseribus cibaria publice locantur Ci., tu secanda marmora locas H., l. murum, Iunoni templa, aedem Salutis, vestimenta exercitui L., ingentesque locat Caesonia Rhenos Pers.

Opomba: Star. cj. pf. locāssim: Pl., locāssint: Ci.

locuplēs -ētis, abl. sg. -ī, slabše -e, pl. n. -ia, gen. pl. -ium in (enkrat: C. (Bell. civ. 3, 110)) -um (locus [= ager] + *ple-t iz plēre, izhodiščne besede glag. com-plēre, im-plēre idr.; prim. plēnus)

I. bogat, premožen, obilujoč s posestvi (zemljišči): horum hominum species est honestissima (sunt enim locupletes) Ci., quod tunc erat res in pecore et locorum possessionibus, ex quo pecuniosi et locupletes vocabantur Ci., hinc et locupletes dicebant loci, hoc est agri, plenos Plin. —

II. (s prikritim pomenom določilne besede)

1.
a) o osebah = z denarjem in blagom dobro založen, v dobrih razmerah, blagovit, imovit, premožen, bogat: egebat? immo locuples erat Ci., egentes in locupletīs armabantur Ci., privatus modice locuples L., dum sit locupletior aliquis sordidae mercis negotiator Q., domini locupletiores Auct. b. Alx.; z abl.: copiis rei familiaris locupletes Ci., sese quisque praedā locupletem fore sperabat S., mancipiis locuples eget aeris Cappadocum rex H.; z gen.: pecuniae satis locuples Ap.; subst. m. pl. locupletes bogataši (naspr. tenues): Lycurgus agros locupletium plebi … colendos dedit Ci.; v superl. locupletissimi največji bogataši (naspr. tenuissimi): Ci.
b) o stvareh = bogat, blagovit, obilujoč s čim, obilen: provincia tum locuples ac referta Ci., ex urbe locupletissima atque ornatissima Ci., locupletissimae urbes C., regio locupletissima N., parva munera diutina, locupletia non propria sunt N., magnae et locupletes copiae Corn., in locuplete penu Pers.; z abl.: civium vita … copiis locuples Scipio ap. Ci., impetrat … locupletem frugibus annum H.; occ. (trans.) bogateč, ki pripomore k blaginji (blagostanju): aquila (= centurionstvo, centurionsko dostojanstvo) Iuv.; metaf.: Lyco, oratione locuples Ci. zgovoren, l. oratio Ci. gostobeseden, ita sentio … Latinam linguam non modo non inopem … sed locupletiorem etiam esse quam Graecam Ci. bogatejši, locupletior … hominum natura ad beate vivendum est quam deorum Ci. bolj ustvarjena za …

2. metaf. popolnoma veljaven, polnoveljaven, verjeten, verodostojen, zanesljiv: tabellarius Ci. ep., sine locuplete auctore atque teste Ci., quem enim auctorem de illo locupletiorem Platone laudare possumus? Ci., rei satis locupletes in id, quod nostrum est L. (ker lahko bogataši da(je)jo dobro poroštvo, jamčijo za svojo obljubo). — Adv. komp. locuplētius obilneje: Fr.; superl. locuplētissimē zelo, prav obilno: Aur.

Opomba: Pesniki merijo tudi locúplēs.