Franja

issue [isü] féminin izhod; izid; iztok; figuré rezultat, posledica, uspeh; pluriel odpadki, otrobi, mekine

issue secrète tajen izhod
à l'issue de na kraju, na koncu
sans issue brezizhoden, brezupen
chemin masculin sans issue pot brez izhoda, slepa ulica
cousin masculin issue de germains bratranec v drugem kolenu
il n'y a pas d'autre issue ni drugega izhoda
avoir issue sur imeti izhod na, voditi na
avoir une heureuse issue srečno se končati
craindre l'issue fatale bati se smrtnega izida
se ménager une issue pustiti si prost izhod (odprta vrata)
ne pas voir d'issue (figuré) ne videti izhoda; ne vedeti, kako se bo stvar razvijala

ìstek m pretek: po -u roka; sačekati istek posljednjeg dana počakati, kako bo potekel zadnji dan

it¹ [it]

1. osebni zaimek
ono, to (v slovenščini se navadno ne prevaja)

it writes well (svinčnik itd.) dobro piše
it is John John je
it is soldiers (to) so vojaki
Oh, it was you ah, ti si bil

2.
subjekt brezosebnih glagolov in konstrukcij

it rains dežuje
it is cold mrzlo je
it seems videti je
it says in the letter v pismu piše
what time is it? koliko je ura?
how is it with your promise? kako pa kaj s tvojo obljubo?
it is 6 miles to je šest milj do

3.
poudarjena oblika

it is to him that you should turn nanj bi se moral obrniti

4.
za predlogi

at it pri tem
by it s tem
for it za to
in it v tem
of it od tega, iz tega
to it k temu, na tem

5.
nedoločni objekt

confound it! da bi ga vrag pocitral
to fight it boriti se
to go it spustiti se v kaj, lotiti se česa
to foot it iti peš, plesati
to cab it peljati se s taksijem
to lord it igrati gospoda
to run for it teči po kaj, teči na varno, teči na vlak itd.
to keep at it naprej kaj delati
we have had a fine time of it odlično smo se zabavali
I take it that domnevam, da
there is nothing for it but to obey moramo pač ubogati
little was left of it od tega je malo ostalo

6. povratni
sebe, se, sebi, si, s seboj (za predlogi)

the war brought with it vojna je prinesla s seboj

iti³ (gre, je/bo šlo)

1. (goditi se) komu: gehen
kako ti gre? wie geht es (dir)?
gre es geht
bo šlo es wird schon, es wird gehen
dobro iti [gutgehen] gut gehen
bolje: [bessergehen] besser gehen (gre na bolje es geht schon besser), sich machen (es macht sich)

2. (biti dopusten) gehen (to ne gre! das geht nicht!)
to ne gre (ni priporočljivo) das ist nicht ratsam

3.
z njim se ne gre šaliti er läßt nicht mit sich spaßen

4.
komu se (ne) gre kam: (jemand) ist nicht in Verfassung, (irgendwo) zu gehen, (jemandem) passt es nicht, (irgendwo) zu gehen

íti to go; (peš) to walk, to go on foot; (stopati) to tread, to stride; (s težavo) to trudge; to stump; (ura) to go; (ladja) to be bound for; (vlak) to leave, to start

íti dalje to go on, to advance, to proceed
íti gor (dol) to go up (to go down)
íti mimo to go (ali to pass) by
íti nazaj to go back
íti po kaj to go for (ali to fetch ali to go and fetch) something
íti preko to cross
íti proč to go away, to go off
íti ven to go out
íti stran to go off
íti čez cesto to cross the street
íti na lov to go hunting
íti h komu to go up to someone, (obiskati ga) to call on someone
íti komu naproti to go to meet someone
pustiti koga íti to let someone go
íti dobro v prodajo to be selling well
íti hitreje to go faster, to push on
íti skupaj to go together
íti s kom to accompany someone
íti s kolesom to cycle
íti korakoma to go at footpace
íti kot namazano, kot po maslu to go swimmingly, to go like clockwork
íti na deželo, na kmete to go off to the country
íti med ljudi, med družbo to go into society
íti na sprehod to go for a walk
íti na kose, na koščke to go to pieces
íti na potovanje to go on a journey
íti h koncu, h kraju to be approaching the (ali its) end, (o stvari) to be coming to an end
íti komu k srcu to go to one's heart
íti kaki stvari do dna (figurativno) to get to the bottom of something
íti spat to go to bed
íti preko vseh ugovorov to override (ali to disregard ali to waive) all objections
íti na bolje to improve
íti na lim, na limanice to fall into a trap
íti vase (figurativno) to retire within oneself
iti komu s pota to make room for someone
Kako ti gre? how are you getting on?, how are you?
izvrstno mi gre I am A1, I'm fine
kako ti gre v šoli? how are you getting on at school?
za kaj (pa) gre? what's it all about?
za to gre (v tem je stvar) that's the point
kadar gre za... when it comes to...
dobro mu gre he is doing well
gre za moje življenje, za mojo čast my life, my honour is at stake
gre za veliko vsoto a large sum is at stake
gre za življenje ali smrt it's a matter of life and death
gre v milijone that runs into millions
posli gredo slabo business is slack (ali dull)
tako ne bo šlo this won't do
to ne bo šlo brez težav it won't be an easy job, it'll cost some trouble
grem k frizerju I am going to the barber's (ali hairdresser's)
če bi šlo po mojem if I had my way
to gre malo predaleč that's going a bit too far
drugače ne gre, ne bo šlo it won't work any other way, figurativno that can't be helped
vse gre narobe everything is topsy-turvy
z njim gre navzdol (h koncu) he is in a bad way
ne morem iti preko tega I can't get over it
naj gre, kot hoče! come what may!
kam gre ta pot? where does this road (ali path) lead?
to mi ne gre v glavo I cannot understand it, it's beyond me, I don't see any reason for it
mati je šla nakupovat Mother has gone shopping
proti šesti uri gre it's nearly six
gre proti poldnevu it's getting on for noon
zaloge gredo h kraju stocks are running short
delo mu gre hitro izpod rok he is quick at his work
4 v 15 gre 3-krat, in ostane 3 4 into 15 goes 3 times, and 3 over
pojdi. pojdi, pretiravaš! come, come, you are exaggerating!
lahko greste! (služabniku ipd.) that is all for the present
če je šlo vse, naj gre še to! (figurativno) in for a penny, in for a pound!
íti se to play

íti (grém)

A) imperf., perf.

1. andare:
gosi so šle druga za drugo le oche andavano una dietro l'altra
iti z letalom, z vlakom andare in aereo, col treno
iti k fizerju, k zdravniku andare dal barbiere, dal medico

2. pog. (premikajoč se pojavljati se iz česa ali kje) andare, venire:
iz dimnika gre dim dal camino viene il fumo
iz rane gre kri dalla ferita viene sangue

3. pog. (teči, delovati) andare, funzionare:
ura gre naprej, nazaj l'orologio va avanti, indietro

4. (biti speljan, voditi) andare; portare:
stopnice gredo v klet le scale portano in cantina

5. impers. (izraža bližnji nastop stanja, kot ga nakazuje določilo) avvicinarsi; essere a momenti:
šlo je na jesen in se je že ohladilo si avvicinava l'autunno e si sentiva il freddo

6. (s prislovnimi določili izraža obstajanje dejanja, kot ga nakazuje določilo) andare, procedere:
z zdravljenjem gre počasi la terapia procede lentamente

7. (biti dostopen, razumljiv) andare:
matematika mu ne gre la matematica non gli va, gli è incomprensibile

8. pog. (biti določen komu, pripadati) andare:
določen delež gre podjetju una parte va all'azienda

9. pog. (miniti, minevati) passare:
leto je šlo ko blisk l'anno è passato come un lampo

10. pog. (porabiti, potrošiti se) andare:
na sto kilometrov gre deset litrov bencina per cento chilometri vanno (si consumano) dieci litri di benzina

11. impers. andarne:
gre za življenje in smrt ne va della vita o della morte
gre mu za čast ne va del suo onore

12. impers. (izraža istost, opredelitev) trattarsi: tu ni šlo za nesrečo, pač pa za malomarnost non si è trattato di infortunio bensì di negligenza

13. impers. (izraža nedopustnost česa) non andare + participio:
tega ne gre podcenjevati la cosa non va sottovalutata

14. impers. (moči, zmoči) farcela:
poskušal je vstati, pa ni šlo tentò di alzarsi ma non ce la fece

15. pog. (z nedoločnikom poudarja dejanje, ki ga izraža nedoločnik) andare:
vse stori zate, kar zmore, ti pa mu greš nagajati lui fa per te quel che può e tu vai a fargli dispetti
šole še ni končala, dela še nima, ona pa gre in se poroči non ha ancora finito gli studi, non ha ancora trovato un lavoro e lei va a sposarsi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prišlo je vse, kar leze in gre venne tantissima gente
pog. kako že gre tista pesem? come va, come fa quella canzone?
pren. stvari gredo svojo pot le cose vanno normalmente
pren. priznati komu mesto, ki mu gre riconoscere a uno il ruolo che gli spetta
pog. staviti grem, da boš spet zamudil scommetto che farai ancora tardi
pren. iti stvarem do jedra andare fino in fondo a qcs.
pog. plašč mu gre (sega)
do kolen il cappotto gli arriva alle ginocchia
pren. iti do zadnjih meja tentare l'impossibile (costi quel che costi)
pren. iti do živega toccare nel vivo, pungere sul vivo
iti hitro od rok (delo) procedere bene, senza intoppi (lavoro)
iti (molče) čez kaj, preko česa lasciar perdere, andare
iti (komu) s poti non intralciare qcn.
iti (komu) z luči non fare ombra a qcn.
pren. iti h koncu essere moribondo, al lumicino
pog. pren. iti k hudiču andare in malora
iti na bolje (zdravje) migliorare
iti na dno (potopiti se) andare a fondo, affondare
iti na drobno andare in frantumi (vetro, stoviglie)
iti na dvoje spaccarsi in due (ciocco)
pog. pren. iti na jetra, na živce mangiare il fegato, dare ai nervi
iti (komu) na jok (biti hudo prizadet) venire (a qcn.) da piangere
iti (komu) na led, na limanice lasciarsi abbindolare, imbrogliare da qcn.
pren. iti na magistrat, na matični urad, pred oltar sposarsi
žarg. rib. iti najbolj na muho abboccare la mosca
pren. iti na nož venire ai ferri corti
pren. iti (komu) na otročje rimbambire
pren. iti (komu) na roke dare una mano a qcn., sostenere qcn.
evf. iti nastran andare al gabinetto, fare i propri bisogni
evf. iti po gobe, v krtovo deželo, na drugi svet andare all'altro mondo, tirare le cuoia
pren. iti na ulice scendere in piazza
pog. pren. iti pod ključ finire in gattabuia
pog. bolniku gre vse podenj il malato è incontinente, se la fa addosso
pren. iti pod nož farsi operare
pren. iti skozi ušesa straziare le orecchie (fischio, urlo)
iti v cvet fiorire, andare in fiore (lattuga)
iti v klasje fiorire, accestire (spiga) pren. andare bene, prosperare (affari)
pren. ne iti v glavo non andare in testa
iti v denar vendersi bene
pren. iti v korak s časom stare al passo coi tempi
evf. iti v leta invecchiare
škoda gre v milijone i danni si calcolano a milioni
iti v noge, v glavo (pijača) dare alla testa
pren. iti v nos sentirsi offeso, saltare (a uno) la mosca al naso
pren. iti vase rientrare in se
iti v škodo (komu) averne, soffrirne danno
iti v zrak saltare in aria
iti z modo seguire la moda, vestirsi alla moda
evf. iti s kom amoreggiare, flirtare con
iti za pogrebom andare al funerale
pren. iti dol (sonce) tramontare
pog. iti gor (podražiti se) rincarare
žarg., šol. iti naprej andare avanti (con la materia), superare la classe
pren. iti narazen separarsi, divorziare
pren. iti navzdol andare in rovina, declinare
iti pokonci (lasje) rizzarsi (capelli)
pren. iti predaleč s čim esagerare in qcs.
pog. iti skupaj (blago) restringersi
ekon. iti v breme essere, andare a carico
voj. iti v strelce avanzare in ordine sparso
pren. iti kot namazano andare liscio come l'olio
iti se solit andare a farsi friggere
igre iti ven z adutom attaccare con l'atout
impers. tako ne gre, ne bo šlo così non va
impers. tesno mi gre za čas, s časom ho pochissimo tempo a disposizione
impers. trda mu gre za denar è a corto di denaro
PREGOVORI:
v tretje gre rado non c'è due senza tre
prvi dobiček ne gre v mošnjiček una rondine non fa primavera

B) íti se (grém se) imperf. refl.

1. (z namenilnikom, s tožilnikom pomeni opravljati kako igro) giocare:
iti se kartat giocare a carte
iti se slepe miši giocare a mosca cieca
iti se ravbarje in žandarje giocare a nascondino
iti se mance giocare a rimpiattino; pren. fare il doppio gioco

2. (izraža negativno stališče do dejavnosti, kot jo nakazuje določilo) pretendere:
iti se znanstvenika pretendere di essere uno scienziato
kaj se pa greste! che diavolo fate, combinate!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne iti se slepih miši parlarsi chiaro, mettere le carte in tavola
pog. ne gre se mi še domov non mi va di andare già a casa

íti ir; andar

iti po poti tomar un camino
iti ven salir
iti gor, dol subir, descender
iti za kom seguir a alg
iti po zdravnika ir a buscar al médico
iti k zdravniku ir al médico
iti v gledališče ir al teatro
iti v šolo ir a la escuela (al colegio)
iti h koncu, h kraju acabarse, tocar a su fin
iti komu na roke asistir a alg
iti iz sobe salir de la habitación
iti na delo ir al trabajo, ponerse al trabajo
iti na potovanje ir de viaje
iti po vodo ir por agua
iti svojo pot proseguir su camino
iti vase volver sobre sí
iti po isti poti nazaj volver sobre sus pasos
takó ne gre así no puede ser
ne gre drugače no puede ser de otro modo
naj gre, kot hoče pase lo que pase
gre mu za glavo se juega la cabeza
gre za (moje življenje) se trata (de mi vida)
gre za življenje in smrt es cuestión de vida o muerte
ne gre mi iz glave no se me quita de la cabeza
za kaj gre? ¿de qué se trata?
posli gredo dobro el negocio marcha bien
kako ti gre? ¿cómo te va?

iubeō -ēre (prvotno ioubeō), iūssī, iussum

1. (držpr. t. t.) (za)ukaz(ov)ati, odrediti (odrejati), določiti (določati), ukreniti (ukrepati), skleniti (sklepati), odobriti (odobravati), potrditi (potrjevati), prista(ja)ti na kaj: quemadmodum senatus censuit populusque iussit Ci., dicere apud populum de legibus iubendis Ci.; kot uvodna formula pri rogacijah: „velitis, iubeatis“, odvisno: „vellent iuberent“, Ci., L.; z obj.: populus id iusserat Ci. je odobril, quae scisceret plebs aut quae populus iuberet S., i. legem, bellum, societatem L., foedus Ci., regem L. prizna(va)ti, pripozna(va)ti, ei provinciam Numidiam S. prisoditi (prisojati); s predik. acc.: eum regem L. ali eum imperatorem S. odmeriti (odmerjati) za … , določiti (določati) za … ; pesn.: volucres regna iubentes O. prisojajoče mu kraljestvo; nam. acc. dē: de ea re populus iussit L., de omnibus his populum iussisse L., de pace „uti rogas“ omnes tribus iusserunt L. V tej rabi je sprva sledil pravilno finalni stavek: iubere, ut … referret Ci., iuberent, ut senatus decerneret L., iussit senatus, ut classem traiceret L., populus iussit, ut statuas Verris quaestores demoliendas locarent Ci.; šele pozneje je nastopil tukaj ACI: senatus dictatorem dici iussit L.

2. (kako dejavnost komu) naložiti (nalagati), naročiti (naročati), (za)ukazati ((za)ukazovati), zapoved(ov)ati, vele(va)ti (naspr. vetare); abs.: defessa iubendo Iuno O., non iubeo Ci., lex? iubet aut vetat Ci., lex omnis aut iubet aut vetat Q., ut iusti (= iussisti) Pl., ita ut tu iusti Ter.; z obj.: iubere neces, tributum T., quid iubeatve vetetve O., fecisse, quod iusseram Ter.; pogosto pt. pf.: iussa fuga O., poena H., iussi labores T., iussae mortis nuntius T.; subst. iussum -ī, n zapoved, ukaz, povelje: deorum immortalium iussis id fecerunt Ci., iussis parens O. ali oboediens S., iussa facere V., efficere S., iussa aspernere, abnuere T., detrectare, exuere T.; occ. odredba, odlok, ukaz: aes, in quo populi iussa esse voluit Ci., putasne, si populus iusserit, id iussum ratum atque firmum futurum Ci., perniciosa et iniusta populis iussa describere Ci.; poseb. odredba ali zapisek zdravnikov: iussa medicorum ministrare O. da(ja)ti (bolnikom), kar so odredili (zapisali) zdravniki. Sklad:

1. klas. z ACI; pri tem si je treba zapomniti:
a) če je navedena oseba, ki zapoveduje in ki se ji zapoveduje, stoji ACI act.: exire ex urbe iubet consul hostem Ci., iussit Timarchidem aestimare argentum Ci., quis te istaec iussit loqui Ter., Caesar te sine curā esse iussit Ci. ti pravi, da bodi brez skrbi, abire Cophen iubet Cu. zapove Kofenu, naj gre svojo pot, duas acies hostem propulsare, tertiam opus perficere iussit C.; poseb. v reklu: amicum valere (salvere) iubere Ci. klicati mu salve ali vale (= pozdravljati ali poslavljati se); inf. act. lahko tudi ostane, če oseba, kateri se zapoveduje, ni omenjena, ker je sama po sebi umevna ali pa ker je zapoved splošno veljavna: receptui canere iubet C. (namreč trobentačem), Verres adesse iubebat (sc. reum) Ci., consul exire ex urbe iussit Ci. (namreč tistemu, o katerem se ravno govori), pronuntiare iusserunt (sc. praecones) C., signum observare iubet (sc. milites) C.; od tod v svobodnejšem govoru sploh z inf.: sapientia iubet augere opes Ci. da naj človek … , fortitudo dimicare iubet Ci.; tako zlasti pri pesnikih in poznejših piscih: flores amoenae ferre iube rosae H., iube oculos elidere Pl., aperire deinde armentarium iussit T.
b) če oseba, ki se ji zapoveduje, ni omenjena, je treba misel obrniti oz. izraziti pass.: vocari ad se Agonidem iubet Ci., tabulas proferri iussimus Ci.
c) če zapovedujoča oseba ni imenovana, stoji NCI: ire in exsilium iussus est Ci., homines iubentur abire Ci., consules iubentur scribere exercitum L. konzuloma se naroči, dare vela iubemur O.
č) seveda stoji tudi tukaj inf. pass., če oseba, ki se ji zapoveduje, ni omenjena: locus lautiaque legatis praeberi iussa L. bil je izdan ukaz, da naj se …

2. V vulg. govoru (kot v. imperandi) s finalnim stavkom: iubebat, bonum haberet animum T., iube maneat Ter., Ucubim iussit incenderent Auct. b. Hisp., legati … iubebant, vel obsides daret L., iubet, depositis impedimentis sarcinisque expediti certarent T., iube famulos, apparent Pl., herus me iussit Pamphilum hodie observarem; večinoma z veznikom: iubeto, ut certet Amyntas V., iussit, ut naves Euboeam peterent L., ut puellas curent, conforment, iube Afr. fr., sive iubebat, ut facerem quid, sive vetabat H., aegrum iubet, ut sit animo bono Ap., hoc tibi erus me iussit ferre … atque ut mecum mitteres Phoenicium Pl., alter consul cum Bois iussus bellum gerere; alterum (consulem) ut mitteret Romam L., iubet sententiam ut dicat suam Ter., quo (praecepto) iubemur, ut quoties possumus de omnibus legis verbis controversiam faciamus Sen. ph., quod ne fieret, consules amicique Pompei iusserunt Hirt., qui iubet, ne fallas mercennarium Aug., obtestor, iubeas, ne citus impetus arsurum mediis inferat ignibus Prud. Poznejša latinščina sklada ta glag. celo z dat. (analogno po glag. imperare): Britannico iussit, exsurgeret T., quibus iusserat, ut resisterent T., Hercules Patitio ac Pinario sacrorum custodibus iussit, ne mulierem interesse permitterent Macr.; podobno: scribae interroganti, quid fieri signis vellet, iussit L.

Opomba: Star. cj. pf. iūssim, iūssis Pl., iūssit Rogatio vetus ap. Fest., Ci.; fut. II. act. iūssō: Pl., V., Sil. Sinkop. pr. iuben = iubesne: Pl.; pf. iūstī = iūssistī Pl., Ter.; inf. pf. iūsse = iūssisse: Ter.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izolirati glagol
1. (pri bolezni) ▸ elszigetel, izolálKadar posumimo, da gre za steklino, moramo psa izolirati od ljudi in drugih živali. ▸ Amikor veszettségre gyanakszunk, a kutyát el kell szigetelni az emberektől és a többi állattól.
Bolnike je treba popolnoma izolirati, ker se virus hitro širi in je v slini, blatu in krvi bolnikov. ▸ A betegeket teljesen el kell szigetelni, mivel a vírus gyorsan terjed, és megtalálható a betegek nyálában, székletében és vérében.

2. (izločiti iz družbe) ▸ elszigetelEvropska unija se ne sme izolirati od drugih držav v Evropi. ▸ Az Európai Uniónak nem szabad elszigetelődnie Európa többi országától.
Ne izolirajte se v svoji pisarni, poiščite navdih v ljudeh. ▸ Ne szigetelődjön el a saját irodájában, keressen ihletet az emberekben!

3. (z zaščitnim materialom) ▸ szigetel, leszigetel, körbeszigetelOkvir grede izoliramo s stiroporom ali folijo z zračnimi mehurčki. ▸ Az ágyást habszivaccsal vagy légbuborékfóliával szigeteljük körbe.Objekt bo treba toplotno izolirati, zamenjali bomo tudi vsa okna. ▸ Az épületet hőszigetelni kell és az összes ablakot ki kell cserélni.Kako naj izoliramo bakrene cevi za toplo vodo oziroma centralno kurjavo? ▸ Hogyan szigeteljük a meleg víz, illetve a központi fűtés rézcsöveit?

4. v kemiji, v biologiji (izločiti snov) ▸ izolálTestirancu vzamemo kri in iz nje izoliramo celice z jedrom. ▸ A vizsgálati alanytól vért veszünk és izoláljuk a sejtmaggal rendelkező sejteket.Eterično olje lahko iz posušene rastline izoliramo z destilacijo z vodno paro. ▸ Az illóolaj a szárított növényből vízgőz-desztillációval izolálható.Ko je Ramsay iskal argon, mu je uspelo tudi prvič izolirati helij, in sicer medtem ko je segreval mineral klevit. ▸ Az argonnal kapcsolatos kutatása során Ramsay-nek először sikerült a héliumot is izolálnia a cleveit nevű ásvány hevítésével.

5. (razločiti od celote) ▸ elkülönít
Raziskovalci poskušajo izolirati kognitivne procese, ki so v ozadju motivacije. ▸ A kutatók megpróbálják elkülöníteni a motiváció mögött álló kognitív folyamatokat.
Stranke so najprej izmenjale stališča, nato pa izolirale glavna razhajanja. ▸ A felek először megbeszélték álláspontjaikat, majd meghatározták a fő nézetkülönbségeiket.
V plesu je težko izolirati izključno jazzovske prvine, deloma zaradi improvizacijske narave. ▸ A táncban – mivel részben improvizatív jellegű – nehéz elkülöníteni kizárólag a jazzelemeket.

izpustíti (-ím) | izpúščati (-am) perf., imperf.

A)

1. lasciare, lasciar andare, lasciar uscire

2. liberare; (prigionieri, ostaggi) scarcerare; congedare (dal servizio militare), mandare via, a casa

3. omettere, tralasciare

4. pog. pren. (izstreliti) sparare:
izpustiti rafal sparare una raffica
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne izpustiti solze non versare una lacrima
pren. izpustiti dušo mandare l'anima a Dio
pren. izpustiti kako pametno dire cose sagge, parlare saggiamente
pren. izpustiti ugodno priložnost lasciarsi sfuggire l'occasione
izpustiti zmago iz rok lasciarsi sfuggire la vittoria
izpustiti vajeti iz rok perdere le redini
pren. ne izpustiti koga izpred oči non perdere d'occhio qcn.
jur. izpustiti pogojno rilasciare in libertà condizionata
šport. (pri smučanju) izpustiti vratca saltare una porta

B) izpustíti se (-ím se) | izpúščati se (-am se) perf., imperf. refl. med. manifestarsi, erompere (erpete, esantema)

izráziti to express; to utter; to convey (the meaning); to be expressive (of); to phrase; to voice; (čustva) to express, to betoken, to reveal, to manifest; (formulirati) to put into words, to word

izráziti mnenje to express an opinion
izráziti svoja čustva to give voice to one's feelings
izráziti svojo misel to speak one's thought
izráziti sočutje z to express sympathy with
izráziti željo to voice one's desire
izráziti svoje začudenje to express one's surprise
izráziti stališče, da... to express the view that...
izráziti se to express oneself (v tem smislu to that effect)
jasno se izráziti to be explicit
jasno se izráziti, da... to make it clear that...
ne znam se izráziti I cannot find the appropriate words (ali terms)
ne vem, kako bi se ízrazil I don't know how to put it
ne najdem besed, da bi izrazil svojo misel I can't find words to convey my meaning
to se ne da izráziti that cannot be conveyed in words
lepota, ki je ni moč izráziti pesniško a beauty that beggars description
izráziti se energično o čem to express oneself strongly on something
dolgovezno, na široko se izráziti to expatiate (o on, upon)

izvedenec samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ szakértőPovezane iztočnice: sodni izvedenec

2. (dober poznavalec) ▸ szakértő, hozzáértő
Postal sem izvedenec v tem, kako postati neviden. Lahko sem po dve uri preždel ob kavi, štiri ob kosilu, pa me je natakarica komaj opazila. ▸ Szakértő lettem abban, hogyan váljak láthatatlanná. Akár két órán keresztül is gubbaszthattam a kávém mellett, és a pincérnő alig vett észre.
Izvedenec za duhovne zadeve postajaš, ko spoznavaš človeka - farana v njegovih vsakdanjih aktivnostih. ▸ Vallási dolgokban úgy leszel hozzáértő, ha az egyházközösség tagját a mindennapi tevékenysége során ismered meg.

izvléči to draw out; to pull (to drag, to tug) out; to extract (iz from); to get out; (zob) to extract

izvléči mrežo iz vode to haul the net in
izvléči iz žepa to pull out of one's pocket
izvléči z žrebom to draw lots
nisem mogel izvléči besede iz njega I could not get a word out of him
izvléči koga iz težave to extricate someone from a difficulty
izvléči se to extricate oneself, to disentangle oneself
izvléči se (iz bolezni) to pull through
izvléči se iz škripcev to get out of a scrape
se bo že znal kako izvléči iz tega he'll manage to wriggle out of it

jávkati (-am) | jávkniti (-em) imperf., perf. lamentarsi, gemere, piagnucolare; (pes) guaire, guaiolare:
javkati od bolečine gemere dal dolore
venomer javka, kako da je reven non fa che piangere miseria

jazbina samostalnik
1. (jazbečje bivališče) ▸ borzvár, borzlyuk, borzkotorék
Dobro rejen jazbec zimo predremlje v jazbini. ▸ A jól táplált borz az egész telet átalussza a borzvárban.

2. lahko izraža negativen odnos (zatočišče; zbirališče) ▸ barlang, lebuj
Zdaj pa pojasnite, kako ste se znašli v tej razbojniški jazbini! ▸ Most aztán magyarázzátok el, hogyan kerültetek ebbe a rablóbarlangba!
Nekega dne sem v Sohu zavil v neki bar, da bi kaj spil. Terry je stal za točilno mizo z nekaj sumljivimi tipi. Izvlekel sem ga iz jazbine. ▸ Az egyik nap bementem egy bárba a Sohóban, hogy igyak valamit. Terry néhány gyanús alakkal álldogált a pultnál. Kiráncigáltam ebből a lebujból.

jecljati glagol
1. (o govorni napaki) ▸ dadog, hebegVprašal sem ga, kako je lahko iz fanta, ki je močno jecljal, nastal tako dober govornik. ▸ Megkérdeztem tőle, hogyan válhatott egy erősen dadogó fiúból ilyen jó szónokká.
Tretji je rahlo jecljal: "Moja žena je pa za… za…. za…klad!" ▸ A harmadik enyhén dadogott: „Az én feleségem pedig egy igazi k... k... kincs!”

2. (nejasno izražati se) ▸ hebeg, dadog
Mirko je takrat res deloval pretresen, komaj je nekaj jecljal in zadrževal solze. ▸ kontrastivno zanimivo Mirko akkor tényleg megrendültnek látszott, alig tudott valamit kinyögni és alig tudta visszatartani a könnyeit.

jeringa ženski spol brizgalnica (za klistiranje); polnilni lijak za izdelovanje klobas

jeringa aspirante črpalna brizgalnica
¡qué jeringa! kako dolgočasno!

jeune [žœn] adjectif mlad; mlajši, junior; mladosten; figuré nezrel, naiven, otročji; masculin mladič(živali); (pluriel)

les jeunes mladi(na), naraščaj
de jeunes amours mlada ljubezen
une coiffure jeune mladostna pričeska
dans mon jeune temps ko sem bil mlad
jeune âge masculin mladostna doba
jeune barbe (familier) mlečnozobec, zelenec
jeune fille dekle, mladenka
jeune homme mladenič
jeune premier (théâtre) mladosten ljubimec
de jeunes mariés mlada poročenca
Dupont jeune Dupont mlajši (junior)
elle a l'air jeune, elle fait jeune videti je mlada
avoir son petit jeune homme biti (malo) pijan
que vous êtes jeune! kako ste naivni!

joint [žwɛ̃] masculin sklep, zglob; spah; šiv; zatesnitev, tesnilo; razpoka; figuré delikatna, kočljiva točka

sans joint brezšiven
joint annulaire tesnilni obroč
joint en caoutchouc tesnilo iz gume
le joint de l'affaire delikatna točka zadeve
trouver le joint (figuré) najti najboljši način, kako se lotiti stvari