Franja

ostrya -ae, f in ostrys -yos, acc. -yn, f (gr. ὀστρύα, ὀστρύς) bot. črni gaber, drevo s trdim lesom (Carpinus ostrya Linn. ali Ostrya vulgaris in orientalis Willdenow): Plin.

ožgáti (ožgèm) | ožígati (-am) perf., imperf.

1. abbruciacchiare; bruciare:
strela je ožgala drevo un fulmine ha abbruciacchiato un albero
slana je ožgala ajdo la brina ha bruciato il grano saraceno

2. scottare; abbronzare

3. pren.
ožgati z jeznim pogledom, z jeznimi pogledi fulminare con lo sguardo, con occhiate
ožgati z bičem dare una frustata
ožgati (z ožigalkami) scottare

pacifiška tisa stalna zveza
botanika Taxus brevifolia (drevo) ▸ oregoni tiszafa, amerikai tiszafa

pacipresa samostalnik
botanika Chamaecyparis (drevo) ▸ hamisciprus
Povezane iztočnice: Lawsonova pacipresa

pâd m, mest. u pádu, mn. pȁdovi in pádovi
1. fiz. pad: slobodni pad prosti pad
2. padec: pad vlade, valute, dionica, deonica, temperature, cijene robi
3. padec, nagib: pad zemljišta, rijeke
4. šport. padec: skok s -om
5. konec, propad: Venecija je zadržala Dalmaciju sve do svoga -a
6. med. zdrk: pad maternice, materice; naherio se kao drvo u -u nagnil se je kot drevo, ko pada; kuća je več sklona -u hiša se bo zdaj zdaj podrla; moralno je ubijen poslije -a na ispitu moralno je uničen, odkar je padel pri izpitu

padus¹ -ī, m (domnevno gal. beseda) bot. pád, neko drevo: pudet a Graecis Italiae rationem mutuari, Metrodorus tamen Scepsius dicit, quoniam circa fontem arbor multa sit picea, quales Gallice vocentur padi, hoc nomen accepisse, Ligurum quidem lingua amnem ipsum Bodincum vocari, quod significet fundo carentem Plin.

pagoda [pəgóudə] samostalnik
pagoda; star indijski zlatnik

botanika pagoda tree sofora, kitajsko in indijsko drevo
figurativno to shake the pagoda tree hitro obogateti (v Indiji)

pahljačasti javor stalna zveza
botanika Acer palmatum (drevo) ▸ legyezőlevelű juhar, ujjas juhar

pain [pɛ̃] masculin kruh (tudi figuré), štruca; kolač; hlebec (sira), kos (mila); preživljanje; populaire zaušnica, klofuta

au pain et à l'eau ob kruhu in vodi
arbre masculin à pain krušno drevo
pour une bouchée de pain za smešno (nizko) ceno
long comme un jour sans pain zelo dolg, brez konca in kraja
petit pain (au lait) (mlečna) žemlja
pain des anges, céleste (religion) hostija
pain bénit blagoslovljen kruh, figuré zasluženo plačilo
pain de beurre štruca masla
pain azyme opresni kruh (pri Judih)
pain bis mešan, otrobov kruh
pain blanc bel kruh
pain de boulanger pekovski kruh
pain à cacheter prilepka, oblat (za pisma)
pain chapelé hrustav kruh
pain complet kruh iz grobe moke in otrobov
pain d'épice medenjak
pain frais svež kruh
pain de fromage hleb sira
pain grillé pražen, popečen kruh, toast
pain long dolga štruca kruha
pain de ménage, de cuisson domač, kmečki kruh
pain de mie kruh s tanko skorjo
pain mollet, à la reine mlečni kruh
pain de munition vojaški kruh, komis
pain noir črn, ajdov kruh
pain perdu rezine starega kruha, pomočene v jajce in mleko, ocvrte in osladkane
pain rassis, dur star kruh
pain de régime dietičen kruh
pain de rive, riche, de fantaisie z rumenjakom prevlečen fin, bel kruh
pain sec kruh brez dodatka
pain de savon kos mila
pain de seigle ržen kruh
pain de sucre čok sladkorja
pain de trouille oljne tropine
pain viennois bel mlečen kruh
avoir son pain cuit imeti svoj kruh, biti preskrbljen
avoir du pain sur la planche imeti mnogo dela
coller un pain à quelqu'un (populaire) prisoliti komu zaušnico
demander, mendier son pain živeti od miloščine
gagner son pain quotidien služiti si svoj vsakdanji kruh
gagner son pain a la sueur de son front služiti si kruh v potu svojega obraza
manger son pain blanc le premier (figuré) imeti srečen začetek, uživati ugodni sedanji trenutek, kar pa ne bo trajalo
ôter, retirer le pain de la bouche de quelqu'un komu odtrgati kruh od ust
s'ôter le pain de la bouche odtrgavati si (kruh) od ust
faire passer, perdre le goût du pain à quelqu'un spraviti koga na drugi svet
promettre plus de beurre que de pain na moč lagati
se vendre comme des petits pains iti, prodajati se ko tople žemlje

pajesen samostalnik
botanika Ailanthus (drevo) ▸ bálványfa
Povezane iztočnice: veliki pajesen, visoki pajesen

pāla -ae, f

1. lopata: fossam fodiens pala innixus Varr., L.

2. (krušni) lopar: Ca.

3. vélnica: Ca., Iuvenc., Cypr., Tert.

4. okòv, okóvje za kamen na prstanu: p. anuli Ci.

5. bot. indijsko drevo pisang (Musa paradisiaca Linn.): Plin.

6. lopatica človeškega ali živalskega telesa: Cael.

palisander samostalnik
1. neštevno (les) ▸ paliszander
2. Dalbergia (drevo) ▸ paliszander
3. (o barvi) ▸ paliszander

palisandrov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ paliszander
2. (izdelan iz palisandrovega lesa) ▸ paliszander

palma samostalnik
(drevo) ▸ pálma, pálmafaV bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
Sopomenke: palmovec
Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma

palma² -ae, f (prim. gr. παλάμη, lat. palmus, palmes, palmesco, palmāre, palmāris, palmulāris, palmātus, palmeus, palmōsus idr., stvnem. folma roka)

I.

1. dlan: Iuv., Petr. idr., pugnum fecerat … ; cum autem manum dilataverat, palmae illius similem eloquentiam esse dicebat Ci., surgit et aetherii spectans orientia solis lumina rite cavis undam de flumine palmis sustinet ac talis effundit ad aethera voces V., aliquem palmā concutere Plin. iun., sicut palmae ramique C. dlanaste veje (ἓν διὰ δυοῖν).

2. meton. roka: Pl., Sil., Val. Fl., teneras arcebant vincula palmas V., amplexus altaria palmis O., passis palmis salutem petere C., voces et palmarum intentus Ci.; znova meton. zaušnica, klofuta, „brljuzga“ (v obraz): Vulg., Eccl.

3. metaf.
a) gosja noga: Plin.
b) vêselna lopata: Luc. ap. Non., Vitr., verrentes aequora palmis Cat. —

II.

1. bot. palma: Varr., Iuv., Lucan., Plin., Sil., Suet., Gell., Vulg., Eccl. idr., viridis O., ardua V., stirpibus palmarum alebantur Ci., palma vestibulum inumbret V.

2. meton.
a) palmov sad, datelj: Pers., Plin., mixta rugosis carica palmis O.
b) palmova vejica: Ca.; occ. α) kot metlica: Mart., lapides lutulentā radere palmā H. β) kot znamenje zmage: palmae pretium victoribus V., nobilis H., eodem anno (sc. CCXCII) primum palmae (translato a Graeciā more) victoribus datae L. — Od tod

3. meton.
a) plačilo zmage, zmaga, prednost: Pl., Ter., Iust., Q., Sen. ph. idr., palmam dare, accipere, ferre Ci., Olympiacae praemia palmae V., plurimarum palmarum gladiator Ci. ki je ubil že veliko nasprotnikov, Eliadum palmae equarum V. v Elidi zmagujoče kobile.
b) slava: belli Punici patrati L., palmam (sc. excisae Carthaginis) di tibi reservent Ci.; meton. zmagovalec: subit tertia palma Diores V., ultima restabat palma Sil. še zadnjega je bilo treba premagati. —

III.

1. bot. mladika, veja, poseb. rozga, (nav. palmes): Varr., Plin., Col., palmae cuiusque stipitis L., palmae arborum eminentium Cu.

2. bot. palma, sad nekega egiptovskega drevesa: Plin.

3. bot. palma, neko afriško drevo, ki so ga uporabljali za izdelavo mazil: tudi neki grm v morju: Plin.

4. = parma ščit: Tib.

palmov pridevnik
1. (o drevesu) ▸ pálmaDomačini živijo v majhnih lesenih hišicah na kolih, prekritih s palmovimi listi. ▸ A helyi lakosok apró, cölöpökön álló, pálmalevéllel fedett házikókban élnek.
Sopomenke: palmin
Povezane iztočnice: palmova vejica

2. (v kulinariki) ▸ pálmaSopomenke: palmin
Povezane iztočnice: palmovo olje

3. (izdelan iz palmovih listov) ▸ pálma
4. (o snovi) ▸ pálmaSopomenke: palmin

palmovec samostalnik
1. (drevo) ▸ pálma, pálmafa

2. zoologija Dulus dominicus (ptica) ▸ pálmajáró

papaja samostalnik
1. Carica papaya (drevo) ▸ papaja, papája, dinnyefa
2. (sadež) ▸ papaja

pavlovnija samostalnik
Paulownia (drevo) ▸ császárfa

percuter [-küte] verbe transitif, verbe intransitif udariti, trčiti, zadeti (contre ob); pretresti; médecine pretrkavati (bolnika)

la voiture a percuté contre un arbre avto je treščil, udaril ob drevo