Franja

perdīx -īcis, f (izpos. gr. ὁ in ἡ πέρδιξ) jereb(ica): Varr., O., Mart., Plin. — Kot nom. propr. Perdīx -īcis, m Pérdiks = „Jereb(ica)“, Dajdalov nečak; Dajdal ga je iz umetniške zavisti ubil, Minerva pa ga je spremenila v jereba (jerebico): O., Hyg.

Peristera -ae, f (Περιστερά) Perístera, nimfa, ki jo je Venera spremenila v goloba: Lact.

pīcus -ī, m (prim. skr. pika-ḥ h indijska kukavica, stvnem. speht = nem. Specht, lat. pīca)

1. žolna, detel: O., Plin. — Kot nom. propr. Pīcus -ī, m (Πῖκος) Píkus, latinski bog, Saturnov sin, Latinov ded, ki ga je Kirka spremenila v detla, ker je ni maral: V., O.

2. krilati lev, neko bajeslovno krilato bitje: Pl.

pokopališče samostalnik
1. (prostor za pokop) ▸ temető, sírkert Pokopališče sicer redno čistijo in urejajo, posebej pa ga ne nadzirajo. ▸ A temetőt ugyan rendszeresen tisztítják és rendezik, de nem látnak el benne külön felügyeletet.
Povezane iztočnice: judovsko pokopališče, židovsko pokopališče, vojaško pokopališče, žarno pokopališče

2. (odlagališče vozil) ▸ temetőMojster na svojem pokopališču starih avtomobilov ni našel rabljenega žarometa. ▸ A mester nem talált használt fényszórót az autótemetőben.Spotoma smo si ogledali še pokopališče letal, kamor so letalske družbe po upadu letalskega prometa spravile odvečna letala. ▸ Útközben meglátogattuk a repülőgép-temetőt is, ahová a légitársaságok a légiforgalom visszaesése után a feleslegessé vált gépeiket helyezték el.

3. (o odvečnosti ali zastarelosti) ▸ temető
Iz središča intelektualnih idej se je univerza spremenila v pokopališče idej. ▸ A szellemi eszmék központjából az egyetem az eszmék temetőjévé vált.
Avtomobilska industrija pozna kar nekaj modelov avtomobilov, ki so namesto bleščečega uspeha na trgu doživeli bridek konec na pokopališču zgodovine. ▸ Az autóipar számos olyan autómodellről tud, amelyek ahelyett, hogy fényes sikert arattak volna a piacon, szomorú véget értek a történelem temetőjében.
Oprostite, gospod predsednik, ampak vaša vlada je že od leta 92 naprej kot pokopališče ministrov. ▸ Elnézést, elnök úr, de az ön kormánya már '92 óta a miniszterek temetője.

re-neō -ēre (re in nēre) „nazaj presti“, prejo razpresti (razpredati, razprejati), odpresti (odpredati): dolent fila (usodne niti Park) reneri O. = da bi se usoda spremenila.

saniēs -ēī, f

1. gnojna kri, redek krvav gnoj v ranah, sokŕv(i)ca (sókrvica, ki se še ni spremenila v bel gost gnoj (pūs): CA., CELS., STAT., SEN. PH., LUCAN., PLIN. idr., saxa spargens tabo, sanie et sanguine atro ENN. AP. CI., sanie aspersa limina V., sanie taboque fluere V., saniem eructare V.

2. metaf. (o podobnih tekočinah)
a) sok: aranei PLIN., olivae, amurcae COL., PLIN., auri (= chrysocolla) PLIN.; o soku volekov (škrlatnikov): VITR., PLIN.
b) (pesn.) strup, strupena slina: perfusus sanie vittas atroque veneno V., pars colubrarum ... sibila dant saniemque vomunt O., saniesque manat ore trilingui H., serpens ... saniem sublatis faucibus efflat SIL., mens hausti nullā sanie polluta veneni LUCAN.

Scylla -ae, f (Σκύλλα) Skíla, Scíla

1. kleč ob vhodu v sicil(ij)sko morsko ožino nasproti Haribde, zelo nevarna za mornarje: S. FR., V., PR., SEN. PH., MEL., PLIN. idr., Scylla latus dextrum, laevum inrequieta Charybdis infestant O.; metaf.: obloquiorum Scyllae SID. Pooseb. nimfa, Forkova (Phorcus) hči, ki jo je Kirka iz ljubosumnosti spremenila v pošast s psi ob spodnjem telesu: CI., V., TIB., LUCR., HYG. idr., utinam ... nos Scylla rapax canibus misisset edendos! O., cinctaque saevis Scylla rapax canibus Siculo latrare profundo (sc. dicitur) O.

2. hči megarskega kralja Niz(os)a, ki je bila za kazen spremenjena v ptiča Kirisa (ciris). Bila je zaljubljena v Minosa, ki je na svojem vojnem pohodu proti Atenam osvojil tudi Megaro in oblegal Nizejo, kamor je bil pobegnil Nizos; očetu je odstrigla rdeče lase, na katerih je temeljila njegova sreča in blaginja njegove države, ter tako zakrivila, da je oče umrl, Minos pa je osvojil Nizejo: PS.-V. (Ciris), HYG. idr., impia nec tragicos tetigisset Scylla cothurnos, ni patrium crinem desecuisset amor O. Pesniki pogosto zamenjujejo obe Skili, npr.: Scyllam Nisi, ... succinctam latrantibus inguina monstris V., quid mirum in patrios Scyllam saevisse capillos candidaque in saevos inguina versa canes? PR., per nos Scylla patri canos furata capillos pube premit rabidos inguinibusque canes O. (prim. O. Artis amatoriae liber 1, 331–332; LUCR. 5, 893).

3. Danaida: HYG.

4. ime ladje: V. (Aeneis 1, 122).

5. otok v Egejskem morju: PLIN. – Od tod adj. Scyllaeus 3 (Σκυλλαῖος) skílski (scílski), Skílin (Scílin)

1. = Forkove hčere: rabies V., undae LUCAN. ob Siciliji, antra, litus SIL., monstra STAT.; metaf.: Scyllaei obtrectatorum canes HIER.; subst. Scyllaeum -ī, n kleč Skíla, Scíla; metaf.: ne in Scyllaeo illo aeris alieni ... adhaeresceret CI.

2. = Nizo(so)ve hčere: Scyllaea rura STAT. = megarska. Subst. Scyllaeum -ī, n Sciláj, predgorje (rt) v Argolidi pri Trojzenu (Troezēn): L., PLIN.

sigillātus 3 (sigillum) okrašen s podobicami (figuricami, reliefi): scyphi Ci., putealia Ci. ep., serica Cod. Th., sal Prud. solnat steber, v katerega se je spremenila Lotova žena.

simulō -āre -āvī -ātum (similis)

1. narediti (delati) koga podobnega (kaj podobno) komu, čemu, po kom, po čem upodobiti (upodabljati), (iz)oblikovati, (na)slikati, posne(ma)ti, predstaviti (predstavljati), portretirati, predočiti (predočati), starejše poobráziti (poobrážati, poobraževáti), obráziti (obraževáti), navzóčiti (navzočávati): Minerva simulata Mentori Ci. ep. ki je privzela podobo Mentorja, Minerva v Mentorjevi podobi, (sc. Iuno) simulavit anum O. je privzela podobo starke, se je spremenila v starko, simulata magnis Pergama V. Pergame, zgrajene po zgledu velikih (trojanskih) Pergamov = velikim Pergamom podobne, simulata Troia O., aera fortis Alexandri voltum simulantia H., simulare cupressum H., aquam O., cornua lunae Mart., antrum in ostro Sil., corpora neque igni simulata neque ulli praeterea rei Lucr.; z ACI: percussam sua simulat de cuspide terram edere cum bacis fetum … olivae O. predoča, kako zemlja … ; occ. posne(ma)ti: non imitabile fulmen aere V., nimbos V., Progne … , Bacche, tuas (sc. furias) simulat O., s imulaverat artem ingenio natura suo O., si quis voltu torvo … simulet … Catonem H.

2. metaf. navesti (navajati) kaj kot pretvezo (izgovor, slepilo), ústiti (hvaliti, bahati, širokoustiti) se, navidez (navidezno, dozdevno) kazati (delati, biti) kaj, (za)igrati koga, kaj, (pre)slepiti koga s čim, delati se (npr. bolnega ali kakor bi bil bolan), pretvarjati se, hliniti kaj, fingírati, simulírati; abs.: cur simulat? Ter. zakaj se pretvarja?, qui non sui commodi causā simulent Ci. ep., simulandi gratiā vineas agere S., si simulasse vocas crimen, simulavimus ambo O., Simulans Ci. Hinavec (naslov Afranijeve komedije); brezos.: quid est quod amplius simuletur? Ter.; z obj.: Pl., Plin. idr., mortem Ter., Ci., iracundiam Ci., aliud agentes, aliud simulantes Ci., simulare negotia S. pretvarjajoč se (prekanjeno, hlinjeno, zaigrano, fingirano) opravljati svoje posle (poslovati, delovati), lacrimas O., gaudia vultu O., obsequium T., Hannibal aegrum simulabat L., simula sanum O., simulare furentem Sen. tr., simulare se inimicum N., simulat se pro uxore Nini filium, pro femina puerum Iust.; z ACI: Pl., Ter., Cu., Iust. idr., furere se simulavit Ci., simulat se aegrotare Ci., simulavit se castra movere Ci., reverti se in suas sedes … simulaverunt C., manere iis bellum, quod positum simuletur L. ki je baje končana, cum id se Lacedaemoniorum causā facere simularet N., schema, quo aliud simulatur dici quam dicitur Q. s katerim se dozdevno reče kaj drugega, kot pa se v resnici pove; pesn. samo z inf.: simulat Iove natus abire O., simulatque gradu discedere verso O.; s quasi: verum quasi affuerim tamen simulabo Pl., quasi militi animum adieceris simulare Pl. — Od tod

1. adj. pt. pr. simulāns -antis posnemajoč; le v komp.: non fuit in terris vocum simulantior ales O. (o papigi). Adv. simulanter na videz (navidez), navidezno, baje: pergit linguae satia[n]ti[s] susurros improbos inurguere, quoad simulanter revicta Charite suscipit Ap.

2. pogosto adj. pt. pf. simulātus 3 hlinjen, navidezen, kazan pod pretvezo (zgolj kot pretveza), slepilen, starejše pretvaren (pretvarljiv) (naspr. verus): officium, sedulitas Ci., falsa et simulata emptio Ci., nec simulatum quidquam potest esse diurnum Ci. nobeno slepilo ne more dolgo trajati, simulatae lacrimae L., simulatā amicitiā C., N., simulata verba V. Adv. simulātē hlinjeno, navidezno, na videz, pod pretvezo, kot slepilo, slepilno: contra suum Clodium primum simulate … ad extremum tamen pro Cn. Pompeio vere vehementerque pugnavit Ci., sive ex animo id fit sive simulate Ci., sint aures tuae quae id quod audiunt existimentur audire, non in quas ficte et simulate quaestus causa insusurretur Ci. ep.; adv. abl. simulātō na videz, navidezno: in mimicis adulteriis ea, quae solent simulato fieri, effici ad verum iussit Lamp.

spreobrníti convertir, changer

spreobrniti se se convertir à
spreobrniti koga h krščanstvu convertir quelqu'un au christianisme, christianiser quelqu'un
spreobrniti se k nazorom nekoga se convertir aux idées de quelqu'un
njena ljubezen se je spremenila v sovraštvo son amour se changea en haine

sur-ripiō (sub-ripiō) -ere -ripuī -reptum (sub in rapere)

1. skrivaj (od)vzeti (jemati), skrivaj odnesti (odnašati), izmakniti (izmikati), (u)krasti; abs.: acerbiorem scitote simulatam … istam emptionem quam si qui clam surripiat aut eripiat palam Ci., quare … periuras, surripis, aufers undique? H.; z obj.: Mart., Suet., Gell., Porph. idr., puerum, pallam, sacram coronam Iovis Pl., filium ex custodia Ci. skrivaj odvesti, skrivaj odpeljati, multos libros (sc. iz knjižnice) Ci., qui vasa ex privato sacra surripuerit Ci., in Parma surrepta Ci. v zvijačno osvojeni, de mille fabae modiis cum surripis unum H., surripere spiritum Q. neopaženo zaje(ma)ti sapo, neopazno vdihniti, male pubescentibus annis surripuere viros Petr. = so skopili; o literarni (pisateljski) kraji: qui a Naevio vel sumpsisti multa, … vel … surripuisti Ci. vzel … ukradel, fecisse illum, quod in multis aliis versibus Vergilii fecerat, non surripiendi causā, sed palam imitandi Sen. rh., Ennium hoc ait Homero surripuisse, Ennio Vergilium Sen. ph.

2. metaf. odtegniti (odtegovati, odtezati), odvzeti (odvzemati), odjemati: surripuisti te mihi iam dudum Pl., ne se surrepsit (gl. opombo spodaj) mihi Pl., surripere se aliquo Pl. prikrasti se kam, priti kam neopažen, surripiendum aliquid putavi spatii Ci. ep., virtus nec eripi nec surripi potest Ci., unum me surpite (gl. opombo spodaj) morti H. rešite me, otmite me, quae (sc. femina) me surpuerat (gl. opombo spodaj) mihi H. ki me je bila odtujila meni samemu, ki me je bila naredila čisto drugačnega, ki me je docela spremenila (predrugačila), motus quoque surpere (gl. opombo spodaj) debent Lucr., surripuit cum me principis ira tibi O., crimina sunt oculis subripienda patris O. prikrivati, surripere diem O. krasti dan = tratiti, zapraviti (zapravljati), nekoristno preživeti; tako tudi: tempus surripiebatur Sen. ph.; occ. subripi odtegniti (odtegovati) se kazni, uiti kazni, ubežati kazni, izviti se (izogniti se, ubežati) roki pravice (o obtožencu, ki se obsodbe reši s podkupovanjem in raznimi drugimi spletkami): ne actor quidem est is, cui (da bi ob njem) reus tam nocens, … aut occulte subripi aut inpune eripi possit Ci. — Zastar. soobl. sur-rupiō (sub-rupiō) -ere -rupuī -ruptum: Pl., Lex Atinia ap. Gell.; od tod sinkop. pt. pf. surptus: Pl.

Opomba: Sinkop. obl.: surpite (= surripite) H.; surpere (= surripere): Lucr.; surpuit (= surripuit) Pl.; surpuerat (= surripuerat) H. — Cj. pf. surrepsit (nam. surripuerit) Pl.

táktika (-e) f

1. voj. tattica:
napadalna, obrambna taktika tattica offensiva, difensiva
taktika partizanskega bojevanja la tattica della guerriglia partigiana

2. ekst. tattica:
pred volitvami je manjšinska stranka spremenila taktiko in vista delle elezioni, il partito di minoranza ha cambiato tattica

zȁūš m zaobrnitev: lada otide na zauš ladja, ki je plula proti vodi, proti večru, je spremenila smer

zombi samostalnik
1. pogosto v množini (živi mrtvec) ▸ zombiNa Haitiju je bila sol edino sredstvo, s katerim so se lahko borili proti zombijem. ▸ Haitin a só volt az egyedüli eszköz, amivel a zombik ellen védekezhettek.

2. izraža negativen odnos (brezvoljnež) ▸ zombi
Nekaj vem zagotovo: če izgubiš svoj jezik, izgubiš tudi stik s svojo kolektivno dušo in postaneš nekak novodobni zombi. ▸ Egyvalamit biztosan tudok: ha elveszíted az anyanyelvedet, akkor elveszíted a kollektív lelkeddel való kapcsolatot és valamiféle modern zombivá válsz.
Izjavila je, da jo je rehabilitacija spremenila v zombija in da ne more več. ▸ Kijelentette, hogy a rehabilitáció zombivá változtatta és már nem bírja tovább.

3. tudi v pridevniški rabi (o računalniku) ▸ zombi
Po svetu napadajo računalniške sisteme hekerji in zombiji. ▸ A számítógépes rendszereket világszerte hekkerek és zombik támadják.
Strokovnjaki za informacijsko varnost nas svarijo pred vse pogostejšimi napadi zombi računalnikov. ▸ Az informatikai biztonsági szakértők gyakran figyelmeztetnek minket a zombi-számítógépek egyre gyakoribb támadásaira.

žonglerka samostalnik
1. (umetnica metanja predmetov) ▸ zsonglőr
2. (o spretnem ravnanju) ▸ zsonglőr
Je bila Yma Súmac velika umetnica ali zgolj neprimerljiva glasovna žonglerka? ▸ Yma Súmac nagy művész vagy csak párját ritkító hangzsonglőr volt?
Kot večina zaposlenih mater se je tudi Kate, ki je zdaj stara 29 let, spremenila v žonglerko s časom. ▸ Mint a legtöbb dolgozó anya a most 29 éves Kate is időzsonglőrré változott.

žvarovina samostalnik
1. lahko izraža negativen odnos (manj kvalitetno meso) ▸ mócsing, mócsingos hús, rágós hús
To je jed iz testa in žvarovine. ▸ Ez egy tésztából és mócsingos húsból készült étel.

2. izraža negativen odnos (nekaj nekvalitetnega) ▸ kutyulék
Leva polovica ekrana je ostala normalna, desna pa se je spremenila v kup grafične žvarovine. ▸ A képernyő bal fele normális maradt, míg a jobb fele egy rakás grafikai kutyulékot mutatott.