navdušujóč (-a -e)
A) adj. entusiasmante, esaltante, elettrizzante, travolgente:
navdušujoča izkušnja un'esperienza esaltante
B) (v adv. rabi) entusiasmando, appassionando
Zadetki iskanja
- once1 [wans] prislov
enkrat, nekoč, svojčas
once and again, once or twice od časa do časa, ponovno
once again, once more še enkrat
once a day enkrat na dan
once (and) for all enkrat za vselej
pogovorno once in a blue moon zelo redko
once bit twice shy kdor se enkrat opeče, ne bo več poskušal; izkušnja te nauči previdnosti
not once niti enkrat, nikoli
once (upon a time) nekoč
once in a while (ali way) tu in tam, včasih, redko
once and away enkrat za vselej; včasih
all at once nenadoma, istočasno
at once takoj
more than once večkrat - perior -īrī -ītus sum (prim. gr. πεῖρα, ajol. πέρρα (pre)izkušnja, poskus, πειρᾶν (po)skušati, stvnem. fār zalezovanje, zaseda, nevarnost, nem. Gefahr nevarnost, lat. experior, comperiō, reperiō, periculum idr.) poskusiti (poskušati), (po)izkusiti ((po)izkušati); v rabi je bil le pf. perītus sum in adj. pt. pf. perītus: nil iam mihi novi offerri pote (= potest), quin sim peritus Pl., quod periti sumus in vitā Acc. ap. Non.
- poúčen (-čna -o) adj. divulgativo, istruttivo, informativo, didattico, didascalico:
film. poučni film (film) didattico; (ozki) filmina
poučna izkušnja esperienza istruttiva
poučni rek sentenza - pralni orešček stalna zveza
(plod) ▸ mosódió
Pralni oreščki so brez vonja, kar je v današnji poplavi močnih vonjav lahko prijetna izkušnja. ▸ A mosódió szagtalan, ami manapság kellemes élmény lehet az erőteljes illatok áradatában. - preteklost samostalnik
1. neštevno (pretekli čas) ▸ múltizkušnja iz preteklosti ▸ múlt tapasztalata, kontrastivno zanimivo múltbéli tapasztalatnapaka iz preteklosti ▸ hiba a múltból, kontrastivno zanimivo múltbéli hibaizvirati iz preteklosti ▸ múltból eredJe sploh mogoče ubežati odgovornosti, ki izvira iz preteklosti? ▸ Meg lehet-e egyáltalán szabadulni a múltból fakadó felelősségtől?dediščina preteklosti ▸ múlt örökségeraziskovanje preteklosti ▸ múlt felfedezésedaljna preteklost ▸ régmúlt, távoli múltV daljni preteklosti je veljalo, da je voznik tisti, ki odloča. ▸ A távoli múltban a járművezetőt tekintették a döntéshozónak.bližnja preteklost ▸ közelmúltv preteklosti ▸ a múltbanozreti se v preteklost ▸ múltba visszatekintČe bi se ozrli v preteklost, kaj bi spremenili na svoji igralski poti? ▸ Ha visszatekinthetne a múltba, mit változtatna a színészi pályafutásán?vračati se v preteklost ▸ visszatér a múltbaoklepati se preteklosti ▸ ragaszkodik a múlthozKer se oklepate preteklosti, to ovira ljubezensko sedanjost. ▸ Ragaszkodik a múlthoz, és ez akadályt jelent a mostani szerelmében.spominjati se preteklosti ▸ a múltra emlékeziksoočiti se s preteklostjo ▸ a múlttal szembenéz
2. ponavadi v ednini (pretekla dejanja ali stvari) ▸ múlt, előéletpreteklost kraja ▸ település múltjagovoriti o preteklosti ▸ múltról beszélrazčistiti s preteklostjo ▸ múltat tisztázobračunati s preteklostjo ▸ múlttal leszámolsoočiti se s preteklostjo ▸ múlttal szembenézsramovati se preteklosti ▸ múltat szégyellspominjati se preteklosti ▸ visszaemlékezik a múltrapovezan s preteklostjo ▸ múlttal kapcsolatosEnkrat za vselej boste morali razčistiti nesporazume, povezane z vašo preteklostjo. ▸ Egyszer s mindenkorra tisztáznia kell a múltjával kapcsolatos félreértéseket.brskati po preteklosti ▸ múltban kutatraziskovati preteklost ▸ múltat kutatpozabiti preteklost ▸ múltat elfelejtkomunistična preteklost ▸ kommunista múltslavna preteklost ▸ dicső múltkriminalna preteklost ▸ bűnözői múltbogata preteklost ▸ gazdag múltPortugalska je dežela z bogato preteklostjo, v zadnjih letih se hitro razvija. ▸ Portugália egy gazdag múlttal rendelkező, az utóbbi években gyorsan fejlődő ország.
Ljudje so imeli različne preteklosti in izkušnje. ▸ Az emberek különböző múlttal és tapasztalatokkal rendelkeztek.
3. neštevno (kar je zastarelo) ▸ múltdel preteklosti ▸ a múltéAntibiotiki v živalski krmi bodo kmalu le še del preteklosti. ▸ A takarmányban lévő antibiotikumok hamarosan a múlté lesznek.stvar preteklosti ▸ a múltépripadati preteklosti ▸ a múltéOsnovna šola brez razvite in bogate pedagogike jezikov pripada preteklosti. ▸ A fejlett és gazdag nyelvpedagógia nélküli általános iskolák elavultak.
Če boste vztrajni, bo težava kmalu postala preteklost. ▸ Ha kitart, a probléma hamarosan a múlté lesz. - ritrarre*
A) v. tr. (pres. ritraggo)
1. nazaj potegniti, potezati; pren. odvrniti, odvračati
2. dobiti, pridobivati, doseči, dosegati (tudi pren.):
ritrarre guadagno (da) zaslužiti (od)
dall'esperienza ha ritratto grande ammaestramento izkušnja ga je lepo izučila
3. upodobiti, upodabljati; slikati; ekst. prikazati, opisati:
ritrarre un paesaggio slikati krajino
ritrarre in bianco e nero, a colori posneti v črno-beli tehniki, v barvah
4. dvigniti, dvigovati, prejeti (denar)
B) ➞ ritrarsi v. rifl. (pres. mi ritraggo) umakniti, umikati se; odstopiti, odstopati:
ritrarsi da un proposito odstopiti od namere - trpljenj|e [ê] srednji spol (-a …) das Leiden, das Leid
Kristusovo trpljenje das Leiden Christi, die Leidensgeschichte Christi
… trpljenja Leidens-, Leid-
(čas Leidenszeit, izkušnja Leiderfahrung, mesto die Leidensstätte, pot der Leidenspfad, pritisk der Leidensdruck)
umetnina: podoba trpljenja das Erbärmdebild - zmodri|ti (-m) klug machen, einsichtig machen; (spametovati) zu Verstand bringen
izkušnja človeka zmodri durch Schaden wird man klug - δοκιμή, ἡ δοκίμιον, τό 1. izkušnja, izkušenost, preizkušenost NT, ἵνα γνῶ τὴν δοκιμήν da bi spoznal in izkusil. 2. potrditev, potrjenje NT.
- ἐμπειρία, ἡ (ἔμ-πειρος) 1. izkušnja, izkustvo, znanje, znanost, veda, ἡ ἐκ πολλοῦ ἐμπειρία mnogoletno izkustvo (vaja). 2. spretnost, vrlina, sposobnost.
- ἔμ-πειρος 2 (πεῖρα) izveden, vešč, izkušen τινός, περί τι; ναῦς (pre)izkušen; τὸ ἐμπειρότερον večja izkušnja. – ἐμπείρως ἔχω τινός poznam koga po izkušnji (občevanju).
- ἕξις, εως (ἔχω) 1. držanje, stanje, počutje, sposobnost, zmožnost, spretnost, izkušnja NT. 2. obnašanje, vedenje, način življenja, život, kakovost telesa ali života, lastnost, trajna posest.
- πάθη, ἡ, πάθημα, ατος, τό (παθεῖν), πάθος, ους, τό [Et. iz πένθος] 1. a) kar se (komu) pripeti, izkušnja, doživljaj, naključje, (grozen) dogodek, (nesrečna) usoda, nezgoda, nesreča, zlo; b) sploh: dogodek, žalosten (grozen) prizor (in mesto, kjer se prizor vrši), žalostno mesto (Ksen. Kir 7, 3, 6) ali mesto žalosti, σελήνης lunin mrk. 2. a) težek udarec, izguba, poraz; b) (telesno) trpljenje, bolezen, bolečina, umor, smrt θυγατρός, ἀνήκεστον πάθος ἔρδω τινά kaznujem s smrtjo, ὀφθαλμῶν slepota. 3. a) dušna bolest, žalost, tuga; b) dušna razpoloženost, vtis, čuvstvo, čutnost, strast, žalost.
- πεῖρα, ἡ, ion. πείρη [Et. iz περjα, kor. per, prodreti, lat. per-iculum, ex-per-ior, nem. Gefahr (stvn. fāra)] 1. poskus, izkušnja; izkustvo, λαμβάνω napravljam poskus, poskušam, ἐν ἐμαυτῶ πεῖραν λαμβάνω poskusim na sebi, vem iz lastne izkušnje; πεῖραν δίδωμι, παρέχω dajem dokaz, dokazujem, uresničim se (Dem. 18, 195), ἐν πείρᾳ τινὸς γίγνομαι poznam koga iz lastne izkušnje, občujem s kom, ἀπὸ πείρης γίγνεταί τι po poskušnji prideš do česa. 2. podjetje, naklep, nakana, napad.
- πείρᾱσις, εως, ἡ πειρασμός, ὁ (πειράω, πειράζω) izkušnjava, izkušanje, izkušnja NT.
- πολυπειρία, ἡ veliko izkustvo, velika izkušnja.