Franja

prepričati se povratni glagol
(preveriti) ▸ meggyőződik, megbizonyosodik, bizonyosságot szerezKo kupujete dišavna olja, se prepričajte, ali so res primerna za vtiranje in niso namenjena le za odišavljanje prostorov. ▸ Illóolajok vásárlásakor győződjön meg róla, hogy valóban alkalmasak-e bedörzsölésre, vagy csak a helyiségek illatosítására szolgálnak.
Tisti, ki je na položaju, bi se moral povsem prepričati, preden podpiše kakšen dokument. ▸ A felelős helyzetben lévőknek feltétlenül bizonyosságot kell szerezniük, mielőtt bármilyen dokumentumot aláírnak.
Pri nakupu se vedno prepričajte o kakovosti rastline. ▸ Vásárláskor mindig győződjön meg a növény minőségéről.

pretehta|ti [é] (-m)

1. (znova stehtati) neu wiegen

2. problem, zadevo: (reiflich) überlegen, durchdenken, erwägen, vprašanje, problem: ventilieren

3. (prevladati) überwiegen

preustváriti (-im) | preustvárjati (-am) perf., imperf.

1. trasformare, modificare; rivoluzionare

2. rimodellare, rielaborare, ricreare:
človek vedno znova preustvarja svet, v katerem živi l'uomo continua a ricreare il mondo in cui vive

prišíti attacher en cousant, coudre

gumb prišiti (znova) recoudre un bouton

splavarsko prislov
(o splavarjenju) približek prevedka ▸ tutajozás, tutajos módon, rönkúsztatás
Pred kratkim je po Muri znova zapeljal brod, sedaj pa je splavarsko oživel še del Drave. ▸ A közelmúltban ismét indítottak tutajt a Murán, most pedig a Dráva egy részén is beindult a tutajozás.
Danes pa lahko gostje na splavih spoznavajo splavarsko tradicijo, hrano, za spomin pa jih še po splavarsko krstijo. ▸ Ma a vendégek megismerkedhetnek a rönkúsztatás hagyományaival és a hagyományos ételekkel, sőt, emlékül még meg is keresztelik őket tutajosok módjára.

spomladi prislov
(v pomladanskem času) ▸ tavasszalŠpargelj sadimo spomladi od aprila do junija, odvisno od kvalitete sadik. ▸ A spárgát tavasszal, április és június között ültessük a palánták minőségétől függően.
Spomladi je treba rastline močno porezati, da bo pozimi veliko barvitih šib. ▸ Tavasszal a növényeket erőteljesen vissza kell metszeni, hogy télen sok színes hajtásuk legyen.
Hotel bodo znova odprli spomladi, ko bodo končana obnovitvena dela. ▸ A szálloda tavasszal nyitja meg újra a kapuit, amint a felújítási munkálatok befejeződnek.

stártati to start

znova to make a fresh start; (letalo) to take off
letalo je startalo pred pol ure the plane took off half an hour ago

še [è]

1. sedanjost, preteklost, prihodnost: noch (še je bolna sie ist noch krank, si še premlad du bist noch zu jung, še nismo … wir haben noch nicht …, še tri dni noch drei Tage, drei Tage noch, še danes noch heute)
še (vedno/zmeraj) noch immer
komaj še kaum noch
še nikoli noch nie
kdaj še bo: mal noch

2. domneva, bojazen: (womöglich) noch (še padla bo sie wird womöglich noch fallen)

3. ostanek, dodatek: noch (še sto tolarjev noch hundert Tolar, še enkrat noch einmal)
tudi še auch noch
še deset/pet weitere zehn/fünf

4. primerjava:
še več/manj/lepši noch mehr/weniger/schöner

5.
še (nekako) noch irgendwie
bo že še es wird schon gehen; wir werden irgendwie über die Runden kommen
še kar noch irgendwie
še najboljši/najlepši noch am besten/schönsten, am besten/schönsten noch
to/toliko pa še … das/[soweit] so weit … immer noch (to pa še vem, da … das weiß ich immer noch, [daß] dass …)

6. (celo) auch, sogar (še odrasli si ne upajo auch/sogar die Erwachsenen trauen sich nicht)

7. (niti) nicht einmal (še za kruh ne nicht einmal für das Brot, še petnajst let ni stara sie ist nicht einmal fünfzehn)
še malo ne überhaupt nicht

8. poudarjalno:
še vprašaš! und ob!
pa še kako! und wie!
pa še kakšen/kolikšen! und was für einer/wie groß!
še sanja se ti ne hast du eine Ahnung!
samo še enkrat! versuch's noch mal!
kaj še! Wo denn!
|
še in še/še pa še noch und noch, in Hülle und Fülle, Unmengen, (vedno znova) noch und nochmals/noch und noch einmal
kar je preveč, še s kruhom ni dobro das ist [zuviel] zu viel des Guten

tekma samostalnik
1. (športna prireditev) ▸ mérkőzés [v ekipnih športih] ▸ verseny [v posamičnih športih] ▸ meccsVzdušje na tekmi je bilo enkratno. ▸ A mérkőzésen nagyszerű volt a hangulat.
Prireditelji tekem alpskih smučarjev in smučark za svetovni pokal znova niso imeli sreče z vremenom. ▸ A férfi és női alpesi sízők világkupaversenyeinek szervezői ismét nem voltak szerencsések az időjárással.

2. (merjenje v uspešnosti) ▸ verseny, versenyfutás, játszmaPred leti se je med izdelovalci mobilnih telefonov in izdelovalci osebnih računalnikov začela tekma za prevlado na trgu. ▸ Néhány évvel ezelőtt a mobiltelefon- és a PC-gyártók között versenyfutás kezdődött a piaci fölényért.Med njima se vname tekma za dekletovo naklonjenost. ▸ Versenybe szállnak a lány kegyeiért.

3. (o volitvah) ▸ versenyTrgi so bili v minulem tednu povsem pod vplivom ameriške predsedniške tekme. ▸ A piacokat teljes mértékben a múlt heti amerikai elnökválasztási verseny befolyásolta .
Obljube, kako bo mesto res zaživelo in delovalo v prid meščanov in meščank, so začele deževati jeseni, ko se je začela tekma za županski stolček. ▸ Ősszel, a polgármesteri székért folytatott verseny kezdetén kezdtek záporozni az ígéretek arról, hogy miként fog a város valóban feléledni és a polgárok javát szolgálva működni.

4. (o boju s pojavom) ▸ versenyfutás, versenyZdravniki smo vselej v tekmi s časom. ▸ Mi, orvosok folyamatosan versenyt futunk az idővel.

tískati imprimer

dati tiskati faire imprimer
znova tiskati réimprimer
tiskati se être sous presse

udáriti to beat; (ura) to strike; to hit; to knock; (dati klofuto) to slap, to smack, ZDA pogovorno to slug; to smite; (s pestjo) to punch

udáriti ob to strike against, to bump against
nazaj udáriti (puška) to recoil, to kick
rahlo udáriti to tap, to dab
udáriti po obrazu to slap, to box, to cuff
udaril me je v obraz he struck me in the face
udaril sem z nogo ob kamen I hurt my foot by knocking it against a stone
udáriti po prstih to rap
udáriti po mizi to pound the table; (žogo s palico) to bat
on je prvi udaril he was the first to strike
strela je udarila v drevo lightning has struck a tree
ura je ravno udarila dve it has just struck two
kri (voda) je udarila iz... blood (water) gushed out of...
reka je udarila čez bregove the river overflowed its banks
vino mu je udarilo v glavo the wine went to his head, the wine made his head swim
udáriti takt to beat (the) time
udáriti koga s slepoto to smite someone with blindness
toča je udarjala na okenske šipe the hail was rattling on the windowpanes
udáriti komu v hrbet (figurativno) to attack someone in the rear, to stab someone in the back
udáriti z nogo ob tla to stamp one's foot (on the ground)
isti zvok mu je znova udaril v uho the same sound struck his ear again
s pestjo je udaril po mizi he pounded the table

uporáben utilizable; aplicable; aprovechable

splošno uporaben de universal (ali de general) aplicación
znova uporaben utilizable de nuevo
lahkó uporaben fácilmente aplicable
uporabne umetnosti artes f pl aplicadas
uporabna vrednost valor m de utilidad, valor m útil

utrínjati (-am) | utrníti (-em)

A) imperf., perf.

1. smoccolare

2. scuotere (la cenere)

3. spegnere

4. pren. raccontare; sballare

B) utrínjati se (-am se) | utrníti se (-em se) imperf., perf. refl.

1. accendersi; brillare, risplendere:
na nebu se utrinjajo zvezde nel cielo brillano le stelle

2. intravvedersi

3. riflettersi, riverberare

4. pren. cadere, gocciolare

5. (pojaviti, pojavljati se v zavesti) sorgere, nascere (dubbio):
pren. pred očmi se mu utrinjajo spomini iz preteklosti davanti a lui rivivono i ricordi del passato
vprašanje se vedno znova utrinja una domanda che sempre di nuovo torna a riproporsi
v njem se je utrnil dvom prese a dubitare

vedno¹ [é]

1. immer, stets, jederzeit
še vedno noch immer, immer noch
vedno znova immer wieder, wieder und wieder, fortwährend
vedno in povsod immer und überall

2.
za vedno auf immer, auf ewig, für immer, für ewig

3. (vsakič) immer, [jedesmal] jedes Mal
vedno kadar immer wenn, [jedesmal] jedes Mal wenn
vedno ista pesem immer wieder das alte Lied
ne vedno uspešno mit wechselndem Erfolg

4. (vselej) [allemal] alle Mal
| ➞ → vselej

vonj samostalnik
1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj] ▸ szag [neprijeten vonj]V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
2. (dišava) ▸ illatNadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

3. (voh) ▸ szaglásTudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
4. (o občutku) ▸ illat, szagPonedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.

začénjati (-am) | začéti (-čnèm)

A) imperf., perf.

1. cominciare, iniziare, mettersi a:
začenjati delo iniziare il lavoro
začenja snežiti comincia a nevicare
začeti študirati mettersi a studiare

2. aprire, avviare, attaccare; entrare:
začeti pogovor avviare un discorso
začeti boj attaccare battaglia
začeti vojno s, z entrare in guerra con, contro
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
enkrat je treba začeti prima o poi bisogna cominciare
pog. začeti (obrt) na svojo roko aprire un'attività in proprio
začeti znova cominciare daccapo
začeti posel incamminare un affare
začeti govor esordire
začeti pogajanja intavolare una trattativa
začeti (akademsko) kariero intraprendere la carriera (accademica)
začeti pripovedovati prendere a narrare

B) začénjati se (-am se) | začéti se (-čnèm se) imperf., perf. refl. cominciare, iniziare, aver inizio:
zima se začenja comincia l'inverno
začelo se je obiranje hmelja era cominciata la raccolta del luppolo
pren. njegov dan se zgodaj začne in pozno konča la sua giornata inizia presto e finisce tardi

začeti commencer à (ali de, par, avec) , se mettre à, débuter par ; (otvoriti) ouvrir, inaugurer, engager, entamer ; (lotiti se) entreprendre

začeti se commencer, débuter
znova začeti recommencer
dobro se začenja! familiarno, (ironično) ça commence bien!
začel je iz nič il est parti de rien
začeti prepir chercher querelle (à quelqu'un)
prvi začeti prendre l'initiative
začeti delo, z delom commencer à travailler (ali le travail), se mettre à travailler
dan se začenja le jour point, il commence à faire jour

začéti to begin, to start; to commence; to set about; to make a start; (ples) to open, to lead off; (razgovor) to launch, to broach, to moot (a subject)

zopet, znova začéti to begin (ali to start) again; (biti prvi) to be a pioneer, to pave the way (for), to break (new) ground
začéti diskusijo to start a discussion
začéti delikaten pogovor (figurativno) to break the ice
začéti na napačnem koncu to begin at the wrong end
začéti pogajanja z to enter into negotiations with
začéti s proizvedbami to set enquiries on foot
začéti pravni postopek proti to institute (ali to take) legal proceedings against
začéti pogovor z to engage in a conversation with
začéti govor to begin a speech
začéti kampanjo to open a campaign
začéti prepir to begin to quarrel
začéti z učenjem latinščine to start learning Latin, pogovorno to start Latin
začéti neko stvar (lotiti se) to start on a thing
začéti trgovino to set up (ali to start in) a business
začéti pri sebi (figurativno) to begin at home
začéti peti to burst into song
začel je pisati he began writing (ali to write)
začel je z malega he began on a small scale
zopet je začelo deževati the rain has set in again
šole (pouk) se začno 1. oktobra school starts on October 1st
začéti delati to start work, to commence working (ali to work)
začni(te) od začetka! begin at the beginning!
slabo je začel he has had a bad start
začel je piti (figurativno) he has taken to drink
predstava se začne ob devetih the performance begins at nine
najslabši del poti se začne v X. the worst stretch of road begins at X.
letos se je zima zgodaj začela winter has set in early this year

zadihati s polnimi pljuči frazem
(postati svoboden; dobiti energijo) ▸ fellélegez
Čustveni nemir se bo polegel in znova boste lahko zadihali s polnimi pljuči. ▸ Az érzelmi zűrzavar csillapodik, és újra fellélegezhet.

zapásti (sneg) tomber ; (menica, rok) échoir, expirer, venir (ali arriver) à échéance (ali à terme)

znova zapasti (v stare napake) retomber, redonner dans, avoir une rechute