lituus -ī, gen. pl. (pesn.) tudi lituum, m (prim. stvnem. lith, lid ud, člen, pri rastl. kolence)
1. avgurska zavita palica, palica krivljenka (z njo so avgurji omejevali „templum“ za ptičjegledje): lituus iste vester, quod clarissumum est insigne auguratūs Ci., lituus, id est incurvum et leviter a summo inflexum bacillum Ci., dextra manu baculum sine nodo aduncum tenens, quem lituum appellaverunt L., ipse Quirinali lituo parvaque sedebat succinctus trabea V., lituo pulcher trabeaque Quirinus O.
2. palici krivljenki podobno glasno trobilo, zaviti rog, rožnica, s katero so v vojni dajali znamenja konjenici; pehota je imela ravno tubo: inde loci lituus sonitus effudit acutos Enn., bacillum (sc. augurum), quod ab eius litui, quo canitur, similitudine nomen invenit Ci., lituo tubae permixtus sonitus H., iam litui strepunt H., iam lituus pugnae signa daturus erat O., stridor lituum clangorque tubarum Lucan., lituum concentus Val. Fl., lituum tinnitus Sil. — Od tod meton.
a) pren. znamenje za kaj, k čemu: de lituis βοώπιδος Ci. ep. druge Junone, dajajoče znamenja za spor in vstajo (o Klodijevi sestri).
b) (o osebah) dajalec znamenja, povzročitelj, pobudnik: illum existimare Quintum fratrem lituum meae profectionis fuisse Ci. ep. da mi je dal znamenje (pobudo) za odhod, da je sprožil moj odhod.
Zadetki iskanja
- pozavna samostalnik
1. (trobilo) ▸ harsona, pozanzvok pozavne ▸ harsonaszóigrati pozavno ▸ harsonázik, pozanoziktrobiti na pozavno ▸ harsonán játszikigrati na pozavno ▸ harsonázik, pozanozikPovezane iztočnice: altovska pozavna, baročna pozavna, basovska pozavna, pozavna na poteg, renesančna pozavna, tenorska pozavna
2. (igranje pozavne) ▸ harsona, pozanštudij pozavne ▸ harsonaszakprofesor pozavne ▸ harsonatanárštudirati pozavno ▸ harsonaszakon tanulučiti pozavno ▸ harsonát oktat
3. (glasbenik) ▸ harsona, pozankvartet pozavn ▸ harsonakvartettV tem sestavu igra med 12 in 25 izvajalcev, navadno pet saksofonov, štiri trobente, štiri pozavne in štirje predstavniki ritem sekcije. ▸ kontrastivno zanimivo Ebben a felállásban 12–25 zenész játszik, általában öt szaxofonos, négy trombitás, négy harsonás és négy ütős. - pozavna na poteg stalna zveza
glasba (trobilo) ▸ tolóharsona - receptus2 -ūs, m (recipere)
1. act.
a) potèg, potegovánje, potezanje nazaj, vlečenje, vleka, pritegovanje česa k sebi (nase): spiritūs Q.
b) umik, preklic, oporeka: nimis pertinacis sententiae L.
2. (refl.) pomikanje, umikanje (nazaj)
a) kot voj. t.t. „povratni pohod“, povratek, umik(anje): expeditum receptum habent ad suos C., signum receptui dare L. ali receptui canere C. idr. dati trobiti k umiku; pesn.: iussos canere receptus O.; impers.: si receptui cecinisset L. ko bi se bilo trobilo k umiku; pren.: revocante et receptui canente senatu Ci., canere receptui a miseriis? Ci. odvrniti se od … , odvrniti duha od … , cane, Musa, receptūs O. (od)trobi k umiku = nehaj, pusti.
b) odstòp, odstópanje od česa, odpoved, odpovedovanje čemu, opustitev, opuščanje česa: non tutissimus a malis consiliis receptus L., eo processuras (sc. civitates) unde receptum ad paenitendum non haberent L.
c) zatekanje, pribežanje, iskanje zavetja (zatočišča): receptus ad Caesaris gratiam atque amicitiam C., receptus tutus ad expertam clementiam L. - renesančna pozavna stalna zveza
(trobilo) ▸ reneszánsz harsona - serpent samostalnik
(baročno trobilo) ▸ szerpent - sopranski helikon stalna zveza
glasba (trobilo) ▸ szopránhelikon - šofar samostalnik
(judovsko trobilo) ▸ sófár - tenorska pozavna stalna zveza
glasba (trobilo) ▸ tenorharsona - trobenta samostalnik
1. (glasbilo) ▸ trombitazvok trobente ▸ trombita hangja, trombitaszóMoje besede je preglasil zvok trobente. ▸ Szavaimat túlharsogta a trombita hangja.igranje trobente ▸ trombitajátékslišati trobento ▸ trombitát hallpihati v trobento ▸ trombitát fújzaigrati na trobento ▸ trombitán játszikigrati na trobento ▸ trombitán játszikigranje na trobento ▸ trombitajátékVsi člani družine znajo igrati trobento, rog in pozavno. ▸ A család minden tagja tud trombitán, kürtön és harsonán játszani.
Sopomenke: trobilo
Povezane iztočnice: navijaška trobenta, pikolo trobenta, baročna trobenta, jazz trobenta, gasilska trobenta, vojaška trobenta, žepna trobenta
2. (glasbenik) ▸ trombita, trombitásprva trobenta ▸ első trombita, első trombitássolistična trobenta ▸ szólótrombitatrio trobent ▸ trombitatrióNa koncertu bo nastopil tudi trio trobent. ▸ A hangversenyen egy trombitatrió is fellép.
Uprizorili smo pravo kraljevsko dobrodošlico: pred njima so hodile trobente in fanfare ter zastavonoše z angleško, italijansko in venezuelsko zastavo. ▸ Igazi királyi fogadtatásban részesítettük őket: trombiták és fanfárok haladtak előttük, valamint zászlóvivők angol, olasz és venezuelai zászlókkal a kezükben.
3. (igranje trobente) ▸ trombita-, trombitaprofesor trobente ▸ trombitatanárštudij trobente ▸ trombitatanulmányokŠtudij trobente je končal na glasbeni akademiji v Ljubljani. ▸ Trombitatanulmányait a ljubljanai Zeneakadémián végezte.učenje trobente ▸ trombitatanuláspoučevati trobento ▸ trombitát tanítštudirati trobento ▸ trombitát tanulučiti trobento ▸ trombitát tanítKo sem bil star dvanajst let, sem se začel učiti trobento, to pa zato, ker izhajam iz glasbene družine. ▸ Tizenkét éves koromban elkezdtem trombitálni tanulni, mégpedig azért, mert zenész családból származom.vaditi trobento ▸ trombitán gyakorol
4. (goba) ▸ trombitagomba
Če ste nabrali lisičke ali trobente, jih lahko nanizate na vrvico in obesite, da se sušijo na zraku. ▸ Ha rókagombát vagy trombitagombát szedett, akkor zsinórra felfűzve kiakaszthatja őket a levegőre, hogy száradjanak.
Trobent sicer nisva našla, sva pa vsak nabrala lepo porcijo gob. ▸ Trombitagombát ugyan nem találtunk, de mindketten szedtünk egy-egy szép adag rókagombát.
Povezane iztočnice: črna trobenta, mrtvaška trobenta, žolta trobenta
5. (izpušni sistem) ▸ kipufogódobizpušna trobenta ▸ kipufogódobovalna trobenta ▸ ovális kipufogódobBistvena vizualna razlika je pri zadku, saj opazovalec ne uzre dveh ločenih trobent, ampak značilen dizlov izpušni sistem. ▸ A fő vizuális különbség a hátsó részen látható, ahol a megfigyelő nem két különálló kipufogódobot, hanem egy jellegzetes dízel kipufogórendszert lát.
6. (o zvoku ali obliki trobente) ▸ trombitapapirnata trobenta ▸ papírtrombitaSestrična je slike spravila na podstrešju, kjer jih je uničila voda, nekatere pa je dala otrokom, da so si iz njih naredili papirnate trobente. ▸ Az unokahúga a képeket a padláson tárolta, ahol tönkretette őket a víz, néhányat közülük pedig a gyerekeknek adott, akik papírtrombitákat készítettek belőlük.
Ustnice so se mu zaoblile v gumijasto trobento in iz nje se je ulil zveneč tok besed. ▸ Ajkai gumitrombitává kerekedtek és zengő szóáradat tört ki belőlük.
7. (o propagandi) ▸ harsona, szócső, szólampropagandna trobenta ▸ propagandaharsona, propagandaszócső, propagandaszólamEn sam primer pomnimo, ko je v političnih debatah povzdignil glas, pa je bil še vedno tišji kot znamenite parlamentarne trobente. ▸ Egyetlen olyan példára emlékszünk, amikor egy politikai vitában felemelte a hangját, és még akkor is halkabb volt, mint a híres parlamenti megmondóemberek.
Ko politične trobente molčijo, naj govore dejanja. ▸ Amikor a politikai harsonák hallgatnak, akkor beszéljenek a tettek.
Sopomenke: trobilo - trobílce (-a) n dem. od trobilo
- trumpet [trʌ́mpit]
1. samostalnik
glasba trobenta; glas, zvok trobente (tudi figurativno)
zvočnik (gramofona itd.)
trumpet call znak, signal s trobento
ear trumpet slušalo (za naglušne)
flourish of trumpets trobentanje s trobentami, fanfare
speaking-trumpet govorilo, trobilo; megafon
to blow one's own trumpet trobentati, peti (sam) svojo slavo, hvalo; sam sebe hvali(sa)ti
to sound the trumpet (za)trobiti, (za)trobentati
2. prehodni glagol & neprehodni glagol
trobiti s trobento, trobentati (tudi o slonu)
figurativno raztrobiti; razglasiti - tuba -ae, f (tubus cev) (stoječa) cev ali troba
1. cev, žleb: fistula, quae tuba dicitur Vitr.
2. tuba, troba, tromba, troblja, trobenta, ravno trobilo s koncem, podobnim lijaku; uporabljali so jo v boju (pri pehoti); z njo so dajali znamenje za boj ali umik, za odhod, za delo in počitek: lituo tubae permixtus sonitus H., tubae sonus C. ali clangor V., tubarum sonus Ci. ali cantus L., non tuba directi, non aeris cornua flexi O., tubae rancitas Plin., tuba a Graeco inscienter inflata L., tubae canunt L., concinunt tubae L., tubae cornuaque concinuerunt L., cornua ac tubae concinuēre T., tubā signum dare C., tubā canere T. trobiti; pren. = povzročitelj, pobudnik, snovalec: belli civilis tubam quam illi appellant Ci. ep., haec (sc. est) tuba rixae Iuv.; tubo so uporabljali tudi pri različnih obredih, slavnostih, igrah, zborovanjih idr.: H., V., O. idr.
3. meton.
a) bojno znamenje = boj, spopad, bitka: navalis Mart., civilis Cl., ante tubam V., Cl. pred bojem.
b) vzvišeno, epsko pesništvo: Mart., Cl.
c) vznesen, doneč govor: Prud. - tubo moški spol cev, cevje; gumasta cev (za vino); cilinder za svetilko; tuba; ljudsko cilinder (pokrivalo)
tubo acústico govorilo, trobilo
tubo aspirante sesalna (črpalna) cev
tubo de cristal steklena cev
tubo de chimenea pečna cev, dimna cev
tubo digestivo, tubo intestinal prebavna cev
tubo de ensayo reagenčno steklo, epruveta
tubo de gas plinska cev
tubo de goma gumasta cev
tubo lanzatorpedos torpedna cev
tubo de plomo svinčena cev
tubo de unión priklopna cev
tubos comunicantes komunikacijske cevi - Wagnerjeva tuba stalna zveza
glasba (trobilo) ▸ Wagner-tuba - κόχλος, ὁ [Et. sor. κόγχη] školjka, polž, zavita hišica morske školjke, ki so jo rabili kot trobilo κόχλους φυσᾶν.