Franja

báti se (bojím se) imperf. refl.

1. (biti v strahu) avere paura, temere:
hudo, močno bati se avere una paura da morire
nič se ne boj! niente paura!
fant se boji samo očeta il ragazzo ha paura soltanto del padre
bati se kot hudič križa, kot živega vraga avere una paura matta, una paura del diavolo

2. (s strahom pričakovati) aver paura, temere:
bati se mraza, smrti temere il freddo, aver paura della morte
(ne marati) non volere:
bati se sitnosti non volere seccature, grane

3. (biti v skrbeh za) temere per:
bati se za zaslužek temere per il guadagno
starši se bojijo za otroke i genitori temono per i propri figli

4. (domnevati, misliti) temere:
bojim se, da se motiš temo che tu sbagli
ne boj se, ne boš mi ušel non temere, non mi scappi mica

5. pren.
ni se bal ne biriča ne hudiča non aveva paura di nessuno
bati se lastne sence aver paura della propria ombra
PREGOVORI:
kogar je kača pičila, se boji zvite vrvi cane scottato dall'acqua calda ha paura della fredda
če ne storiš hudega, se ti ni treba bati male non fare, paura non avere

blesteti glagol
1. (biti zelo uspešen) ▸ jeleskedik, kitűnik, remekelKljub številnim priložnostim nismo zadeli v polno, ker je blestel odlični domači vratar. ▸ A számos esély ellenére sem volt telitalálat, a hazai kapus végig remekelt.
Nekoč je blestel na teniških igriščih, zdaj pa se je podal v nogomet. ▸ Annak idején a teniszpályákon jeleskedett, most a fociban próbál szerencsét.

2. (biti zadovoljen; biti ponosen) ▸ sugárzik
Vodstvo RZS je blestelo od zadovoljstva, starši niso skrivali ponosa. ▸ A Kézilabdaszövetség ragyogott az elégedettségtől, és a szülők sem rejtették véka alá büszkeségüket.

bojišče samostalnik
1. (o vojaškem spopadu) ▸ csatatér, harctér, harcmezőNa bojišču je padlo okrog 35.000 vojakov. ▸ Körülbelül 35 000 katona esett el a csatatéren.
Ceste so gradili vojaki, da so se po njih hitreje premikali na bojišča. ▸ A katonák utakat építettek, hogy gyorsabban eljussanak a csataterekre.

2. (v športu) ▸ küzdőtérPotem je projekt zamrl, dokler se podobna zamisel ni rodila pred nekaj leti na nogometnem bojišču. ▸ Aztán a projekt elakadt, mígnem néhány évvel ezelőtt hasonló ötlet született a futballpályán.Sama oblika boksarskega bojišča bi bila lahko tudi drugačna, lahko bi bil dejansko krog, kot ga poznajo v rokoborbi ali v kakšnem od azijskih borilnih športov. ▸ A bokszring alakja eltérő lehet - valójában lehetne kör alakú is, mint a birkózásban vagy néhány ázsiai küzdősportban.

3. (o konfliktu, spopadu) ▸ csatatér, harctérGlavno bojišče regionalizacije se je tako preneslo na sprejemanje zakona o pokrajinah. ▸ A regionalizáció fő harctere tehát a tartományi törvény elfogadására tevődött át.
Žal je danes v mnogih družinah miza bojišče, kjer starši in otroci merimo moči. ▸ Sajnos manapság sok családban az asztal az a csatatér, ahol a szülők és a gyerekek összemérjük a hatalmunkat.
To spremeni šolo v bojišče za čim boljše rezultate, v boj za točke. ▸ Ez az iskolát csatatérré változtatja, ahol a harc a lehető legjobb eredményekért, a pontokért folyik.

brezduš|en (-na, -no) seelenlos, (trdosrčen) herzlos
brezdušni oče/sin der Rabenvater/Rabensohn
brezdušna mati/hči die Rabenmutter/Rabentochter
brezdušni starši Rabeneltern

chair [šɛr] féminin (živo, surovo, sadežno) meso; sesekljano, zmleto meso; koža; poltenost, spolni nagon

de chair et d'os iz mesa in kosti
en chair et en os živ, utelešen; osebno
en pleine chair globoko, figuré prav v srcé
entre chair et cuir pod kožo
ni chair ni poisson ne krop ne voda, ne ptič ne miš
des bas couleur chair nogavice (kot koža) rožnate barve
chair à canon hrana za topove
chair d'une poire meso pri hruški
chair de mouton bravina, ovčje meso
chair de poule kurja polt
chair vive živo, zdravo meso
être bien en chair biti lepo rejen
donner la chair de poule à quelqu'un koga prestrašiti
parents masculin pluriel selon la chair pravi (ne adoptivni) starši
c'est la chair de sa chair to je njen otrok
(religion) le Verbe s'est fait chair beseda je meso postala
(religion) vendredi chair ne mangeras ob petkih ne jej mesa

compréhensif, ive [-sif, iv] adjectif razumeven, uvideven; obsežen

parents masculin pluriel compréhensifs uvidevni starši
un homme compréhensif razumeven človek

comprēndere^* v. tr. (pres. comprēndo)

1. obseči, obsegati; vključiti, vključevati; zajemati; vračunati:
nel prezzo è compreso il servizio v ceni je vračunana postrežba

2. dojeti, razumeti:
comprendere qcs. a volo takoj, na mah kaj razumeti
i genitori non lo comprendono starši ga ne razumejo

cōnsocer -cerī, m sotast, sosveker: Mart., Suet., Ulp. (Dig.); v pl.: duo consoceri ali samo consoceri Ulp. (Dig.), Aus. moževi in ženini starši.

correspondance [-rɛspɔ̃dɑ̃s] féminin dopisovanje, korespondenca, dopis, dopisništvo; prometna zveza (pri vlakih ipd.); prevozno sredstvo, ki skrbi za zvezo; prestopna vozovnica; soglasje, harmonija

correspondance commerciale trgovska korespondenca
correspondances étrangère s tuja dopisništva
correspondance ferroviaire železniška zveza
cours masculin par correspondance dopisni tečaj
manuel masculin de correspondance pismovnik
attendre la correspondance čakati na zvezo
faire correspondance avec imeti zvezo z
faire la correspondance opravljati korespondenco
cahier, carnet masculin de correspondance dijaška knjižica (z ocenami, učiteljevimi opazkami, ki jih morajo podpisati starši)

croulant, e [krulɑ̃, t] adjectif ki se ruši, razpadajoč; trhel; onemogel od starosti; masculin, familier oseba zrele starosti (zlasti starši za mladino)

croulant de sommeil na smrt utrujen
mur masculin croulant razpadajoč zid
vieillard masculin croulant onemogel starček
cette danse n'est pas pour les croulants ta ples ni za starejše
je n'aime pas me promener avec les croulants ne hodim rad na sprehode s starši

dának -nka m davek: danak države drugoj državi u staro doba; danak u krvi krvni davek v Turčiji od 15. do 17. stol., ko so krščanski starši morali izročiti svoje moške otroke državi za janičarje in druge državne službe; platiti danak vremenu, modi, običajima; veliki danak bot. pljučnik, Pulmonaria

de [də] préposition od, iz; o; z; zaradi

le livre de Jean Ivanova knjiga
j'ai reçu une lettre de lui prejel sem pismo od njega
il est natif de Nice doma, rojen je v Nici
de bonne heure zgodaj, rano
près de zraven
de près od blizu, iz bližine
de ma vie za čas mojega življenja
de plus en plus vedno bolj, vse bolj
de plus en plus grand vse, vedno večji
de soi-même sam od sebe
de peu skoraj
de jour, de nuit podnevi, ponoči
d'aujourd'hui en huit danes teden
de ce côté na tej strani, na to stran
bien de l'argent mnogo denarja
la ville de Ljubljana mesto Ljubljana
le train de Paris vlak, ki gre v Pariz, pride iz Pariza
pas de chance! (pač) ni sreče! smola!
long de 3 mètres tri metre dolg
âgé de 30 ans 30 let star
amour masculin de la patrie ljubezen do domovine
crainte féminin des ennemis strah pred sovražniki
il est de la famille on je član družine, pripada družini
il est aimé de ses parents starši ga imajo radi
mourir de faim umreti od gladu
une chienne de vie pasje življenje
je vous demande de partir prosim vas, da odidete
montrer du doigt s prstom pokazati
content de zadovoljen z
si j'étais (que de) vous če bi jaz bil na vašem mestu
comme si de pleurer avançait à quelque chose kot da bi jok(anje) pomagal(o)
et tout le monde de rire in vsi so se zasmejali

deklica samostalnik
1. (otrok) ▸ kislány, leány, lány
2. lahko izraža pozitiven odnos (mlada ženska ali dekle) ▸ kislány, leány, lány
Potem je s starši še dolgo in srečno živel in se tudi poročil z revno deklico iz vasi. ▸ Ezután sokáig boldogan élt a szüleivel és házasságot kötött egy falubeli szegény lánnyal.

dénaturé, e [-türe] adjectif denaturiran; nenaraven, popačen, perverzen, sprijen

alcool masculin dénaturé denaturiran alkohol
mœurs féminin pluriel dénaturées sprijene nravi
parents masculin pluriel dénaturés brezsrčni starši

dialogo m (pl. -ghi)

1. dialog, dvogovor; pogovor, razgovor:
avere un dialogo con qcn. pogovarjati se s kom

2. lit. dialog

3. dialog, medsebojno razumevanje; razmerje:
il dialogo fra genitori e figli razmerje med starši in otroki

diktatorski pridevnik
1. (o načinu vladanja) ▸ diktatórikus, diktátoriDodal je, da je obtoževanje celotne opozicije mogoče samo v diktatorskih režimih. ▸ Hozzátette, hogy a teljes ellenzék megvádolása csak diktatórikus rezsimekben lehetséges.

2. (ukazovalen) ▸ diktatórikus
Odnos med starši in otroci mora biti partnerski in ne diktatorski. ▸ A szülők és a gyermekek közötti kapcsolat partneri legyen, ne diktatórikus.
Primož je bil strog in naravnost diktatorski direktor. ▸ Primož szigorú, sőt diktatórikus igazgató volt.

divorcer [-vɔrse] verbe intransitif ločiti se, razvezati se, razporočiti se; prekiniti zveze (avec quelqu'un s kom), odreči se (avec quelque chose čemu)

il a divorcé avec, d'avec sa femme ločil se je od žene
ses parents ont divorcé njegovi (njeni) starši so se ločili
cette actrice de cinéma a divorcé cinq fois ta kino igralka se je petkrat ločila

dovoliti glagol
1. (dati dovoljenje) ▸ engedélyezLov na medveda lahko le izjemoma dovoli kmetijski minister. ▸ A medvevadászatot csak a mezőgazdasági miniszter engedélyezheti kivételes helyzetben.Koliko časa, na dan ali na teden, naj starši otroku dovolijo gledati televizijo? ▸ A szülők naponta vagy hetente mennyi időt engedélyezzenek tévénézésre a gyermekeknek?

2. (dopustiti) ▸ enged, megenged, hagy
Če nam bo vreme dovolilo, bomo dobro živeli. ▸ Ha az időjárás engedi, akkor jól fogunk élni.
Po porazu v Maleziji tokrat mercedesa nista dovolila presenečenja. ▸ A malajziai vereség után a Mercedesek nem adtak lehetőséget semmilyen meglepetésre.
Ne dovolimo, da nas jesensko deževno vreme spravi v slabo voljo. ▸ Ne hagyjuk, hogy az őszi idő rossz kedvre hangoljon bennünket.
V nobenem primeru ne bi smeli dovoliti, da se reka onesnažuje. ▸ Semmilyen esetben sem szabadna hagyni, hogy szennyezzék a folyót.

3. (kot izraz vljudnosti) ▸ megenged
Dovolite, da vas vprašam: kaj pravzaprav želite? ▸ Ha megenged egy kérdést: mit szeretne valójában?
Dovolite mi, da vam s primerom razložim. ▸ Engedjék meg, hogy egy példával magyarázzam meg.
Še majhna osebna prošnja, če dovolite, gospe in gospodje. ▸ Még egy aprócska személyes kérés, ha megengedik, hölgyeim és uraim.

dovoljenje samostalnik
1. neštevno (privolitev) ▸ engedélyVlada je v soboto dala dovoljenje za aktiviranje vojske. ▸ A kormány szombaton engedélyezte a hadsereg mozgósítását.
Nekateri starši zahtevajo od otrok, da prosijo za dovoljenje, preden televizor vključijo. ▸ Néhány szülő megköveteli a gyermekeitől, hogy engedélyt kérjenek, mielőtt bekapcsolják a televíziót.

2. (dokument) ▸ engedélyDodala je, da ni podpisala dovoljenja za objavo, niti ni bila za te fotografije plačana. ▸ Hozzátette, hogy nem írta alá a közzétételi engedélyt, és ezekért a fényképekért díjazást sem kapott. Dovoljenje za podaljšanje obratovalnega časa so izdali le do konca oktobra. ▸ A nyitvatartási idő meghosszabbítására vonatkozó engedélyt csak október végéig adták ki.
Povezane iztočnice: gradbeno dovoljenje, delovno dovoljenje, enotno dovoljenje, dovoljenje za prebivanje, dovoljenje za obratovanje, dovoljenje za uvoz, dovoljenje za izvoz, vozniško dovoljenje, uporabno dovoljenje, upravno dovoljenje, uvozno dovoljenje, vodno dovoljenje, lokacijsko dovoljenje

drža samostalnik
1. (o telesu) ▸ tartás, testtartásPomemben del gibal je hrbtenica, ki omogoča pokončno držo in številne telesne gibe. ▸ A gerinc a mozgásszervi rendszer fontos része, amely lehetővé teszi a függőleges testtartást és számos testmozdulatot.Ljudje z nepravilno držo bi se morali čim več gibati in telovaditi. ▸ A helytelen testtartású embereknek minél többet kellene mozogniuk és tornázniuk.Med delom z računalnikom najpogosteje sedimo in prav ta prisilna drža lahko povzroči veliko nevšečnosti. ▸ A számítógépes munka során a leggyakrabban ülve dolgozunk, és ez a kényszertartás sok kellemetlenséget okozhat.
2. (stališče) ▸ magatartás, álláspont, tartásS takšno obrambno držo varuje sebe in svoja pričakovanja. ▸ Az ilyen védekező magatartással önmagát és az elképzeléseit védelmezi.V odgovornosti je zaobsežena vsa vsebina temeljne etične drže človeka. ▸ A felelősség magába foglalja az ember alapvető etikai álláspontjának minden tartalmát.Starši zelo pogosto zavzamejo držo, naj se otroci sami zmenijo med seboj. ▸ A szülők gyakran arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyerekek egymás között intézzék el az ügyeiket.
3. (o predmetu) ▸ tartás, fogás, pozícióNa prvi uri sva izvedeli osnovna pravila in se naučili pravilne drže loparja. ▸ Az első órán megismertük az alapszabályokat és megtanultuk a helyes ütőtartást.Pravilna drža volana je v urnem položaju petnajst do treh. ▸ A helyes kormányfogás kilenc óránál és három óránál van.