Franja

Brusilova ofenziva stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ Bruszilov-offenzíva

burska vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ búr háború
Sopomenke: druga burska vojna

civilizacija samostalnik
1. (razvita družba) ▸ civilizáció
2. neštevno (o stanju razvitosti) ▸ civilizációAngleži se znajo norčevati iz sebe, to je visoka stopnja civilizacije. ▸ Az angolok tudják, hogyan kell viccet csinálni magukból, ez a civilizáció magas foka.Dokler imamo vojne, policijo, zapore, kriminal, smo v zgodnjih fazah civilizacije. ▸ Amíg tartanak a háborúk, rendőrségünk, börtöneink vannak és bűnözés, addig a civilizáció korai szakaszában vagyunk.

3. neštevno (o urbanem načinu življenja) ▸ civilizációKadar hočem pobegniti pred civilizacijo, se zaprem v delavnico. ▸ Ha menekülni akarok a civilizáció elől, bezárkózom a műhelyembe.Tudi tja med koče, zidane iz blata, prodira civilizacija v obliki plastične embalaže. ▸ A civilizáció a műanyag csomagolások formájában a vályogkunyhók közé is behatol.

druga burska vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ második búr háború
Sopomenke: burska vojna

druga punska vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ második pun háború

iransko-iraška vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ iraki–iráni háború

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

lokalizírati localiser; déterminer; limiter

lokalizirati epidemijo (požar, spopad) localiser une épidémie (un incendie, un conflit)
lokalizirati tumor localiser (ali déterminer) une tumeur

mehiška revolucija stalna zveza
zgodovina (oborožen spopad v Mehiki) ▸ mexikói forradalom

oborožên (-êna -o) adj. armato, in armi:
oborožena vstaja insurrezione a mano armata, sollevazione
oborožene sile forze armate
oborožen spopad scontro armato

oborožene sile stalna zveza
(vojska) ▸ fegyveres erők
Bojišče je prostor, kjer se odvija vojaški spopad med oboroženimi silami dveh ali več sovražnih držav. ▸ A csatatér az a terület, ahol két vagy több ellenséges ország fegyveres erői megütköznek egymással.

obračun² moški spol (-a …)

1. s kom: die Abrechnung

2. (spopad) die Auseinandersetzung (krvav blutige)

oróžje arme ženski spol , armes ženski spol množine , armement moški spol

avtomatsko, brzostrelno, hladno orožje arme automatique, à tir rapide, blanche (ali muette)
artilerijsko, protiletalsko, protitankovsko orožje arme d'artillerie, antiaérienne, antichar
atomsko, jedrsko, kemično orožje arme atomique, nucléaire, chimique
klasičo orožje arme classique
lahko, težko orožje arme légère, lourde
lovsko, športno orožje arme de chasse, de sport
moč orožja la force des armes
napadalno, obrambno orožje arme offensive, défensive
ognjeno orožje arme à feu
ročno orožje arme portative
strelno orožje arme à feu
rezilno, suvalno orožje arme de taille, d'estoc
tajno orožje arme secrète
ideološko, politično, psihološko orožje arme idéologique, politique, psychologique
brez orožja sans armes, désarmé
z orožjem (s silo) par les armes
dobava, izdelava orožja fourniture ženski spol, fabrication ženski spol d'armement
klic k orožju appel moški spol aux armes
k orožju! aux armes!
nedovoljena posest orožja port moški spol d'armes illicite
orožje in strelivo armes et munitions
pozdrav z orožjem! présentez armes!
rožljanje z orožjem cliquetis moški spol d'armes
tovariš v orožju frére moški spol (ali compagnon) d'armes (ali de combat)
spopad, upor z orožjem combat moški spol, soulèvement moški spol à main armée
skladišče orožja dépôt moški spol d'armes, arsenal moški spol
stenska zbirka orožja panoplie ženski spol
trgovina z orožjem commerce moški spol d'armes, armurerie ženski spol
zbirka orožja collection ženski spol d'armes
dvorezno orožje (figurativno) arme à double tranchant
biti pod orožjem être sous les armes, être sur le pied de guerre
izdelovati, kovati orožje fabriquer, forger des armes
manipulirati z orožjem manier une arme
nameriti, usmeriti orožje braquer, diriger, pointer une arme sur
napasti z orožjem v roki attaquer, les armes à la main
obrniti orožje proti komu tourner les armes contre quelqu'un
odvzeti komu orožje désarmer quelqu'un
odložiti (ali položiti) orožje déposer (ali mettre bas, rendre) les armes, capituler
poklicati pod orožje appeler aux armes (ali sous les drapeaux)
pozdraviti z orožjem présenter les armes
pozvati k orožju appeler aux armes
prijeti (zgrabiti) za orožje prendre les armes
rožljati (žvenketati) z orožjem cliqueter, faire cliqueter les armes
trobiti k orožju sonner aux armes
urediti spor z orožjem régler un différend par les armes
uriti se v ravnanju z orožjem s'exercer dans le maniement des armes
zateči se k orožju recourir aux armes
potolči koga z njegovim lastnim orožjem (figurativno) battre quelqu'un avec ses propres armes, rétorquer les arguments de quelqu'un

óster (-tra -o) adj.

1. tagliente, affilato; aguzzo; acuminato:
oster nož coltello tagliente
ostri zobje denti aguzzi
ostro rezilo lama affilata

2. aspro, pungente, ispido; brusco; rigido:
ostra brada barba ispida
oster veter vento brusco
oster mraz un freddo pungente

3. acuto, netto:
ostri obrisi contorni netti

4. acuto; penetrante:
oster vid vista acuta

5. aspro, duro, reciso; crudo; sferzante, mordante, graffiante:
ostre besede parole dure
oster odgovor risposta recisa
ostra kritika una critica sferzante, graffiante, una stroncatura

6. (ki se pojavlja v visoki stopnji, v zelo izraziti obliki)
oster pok scoppio assordante
ostra bolečina dolore lancinante
ostra svetloba luce abbagliante
oster mraz freddo pungente; pog. freddo cane
oster okus gusto acre
ostro podnebje clima rigido
oster ovinek curva brusca
ostra konkurenca concorrenza spietata, accanita
ostre črte na obrazu lineamenti marcati

7. (bister, prodoren) acuto, penetrante; fino:
oster um un ingegno fino
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti ostrega jezika avere una lingua tagliente, biforcuta
imeti oster nos avere fiuto, naso
šport. ostra igra gioco duro, pesante
gastr. ostra paprika peperone piccante
fot. ostra slika immagine netta, nitida
ostra moka farina grossa
mat. ostri kot angolo acuto
bot. ostri mleček euforbia (Euphorbia esula)
voj. ostri naboj cartuccia a pallottola
oster ton tono imperativo
knjiž. oster besedni spopad tenzone
oster govor catilinaria
pren. oster kritik catone
oster okus agrume
oster ukor rampogna, sfuriata
oster vonj afrore, fortore
ostra bolečina fitta, spasimo
ostra graja intemerata, strigliata
agr. ostra pšenica grano duro

peloponeška vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ peloponnészoszi háború

plenilski pridevnik
1. (o živalih) ▸ ragadozóPovezane iztočnice: plenilska pršica

2. (o roparjih ali ropanju) ▸ rablóLačni ljudje in plenilske tolpe ropajo trgovine. ▸ Éhes emberek és rablóbandák fosztogatják az üzleteket.
Huni so dolgo veljali za primitivno plenilsko hordo, ki je na iskrih konjih prinašala smrt in razdejanje. ▸ A hunokat hosszú ideig primitív rablóhordának tartották, amely tüzes lovakon halált és rombolást hozott.
Bolniki pri sebi nimajo veliko denarja, zato je bil izkupiček plenilskega pohoda borih 25 evrov. ▸ A betegek nem tartanak maguknál sok pénzt, így a rablóhadjáat eredménye csupán 25 euró.

3. lahko izraža neodobravanje (izkoriščevalski) ▸ ragadozóPolitika je v bistvu prepojena s plenilsko logiko. ▸ A politika lényegében újjászületett a ragadozó logikával.
Ločujeva med tehnično korupcijo zasebne rabe javnih virov in med plenilsko vrsto korupcije. ▸ Megkülönböztetjük a közforrások magáncélra történő felhasználását mint technikai korrupciót illetve a ragadozó jellegű korrupciót.
Spopad z imperialisti je neizbežen, če se ne bodo odpovedali svoji nasilni in plenilski naravi. ▸ Az imperialistákkal való összecsapás elkerülhetetlen, ha nem változtatnak erőszakos és ragadozó természetükről.
Povezane iztočnice: plenilski kapitalizem

pozicijska vojna stalna zveza
1. pogosto v zgodovinskem kontekstu (o taktiki bojevanja) ▸ állóháború, állásháború, állóharc
V pozicijski vojni je na soški fronti padlo ogromno Slovencev, ki so se borili na obeh straneh fronte. ▸ Az isonzói fronton zajló állóháborúban rengeteg szlovén esett el a front mindkét oldalán harcolva.
Novodobno orožje, predvsem strojnica in hitrostrelni top, ni dovoljevalo napadalnih bitk stare vrste in je izsililo pozicijsko vojno. ▸ A modern fegyverek, különösen a géppuska és a gyorstüzelő ágyú nem tették lehetővé a régi típusú offenzívákat, ami állóháborúhoz vezetett.

2. (o nenadnem napadu) ▸ állóháború, állóharc
Predvolilni spopad se postopno spreminja v dokaj negibno pozicijsko vojno, iz katere ne morejo nastati velike politične spremembe. ▸ A választások előtti csata fokozatosan egy elég mozdulatlan állóháborúvá alakul, amelyből nem születhetnek nagyobb politikai változások.
Janez Pavel II. se trudi, da bi naposled končal stoletja staro pozicijsko vojno z naravoslovci. ▸ II. János Pál pápa igyekszik végre véget vetni a természettudósokkal folytatott évszázados állóharcnak.

pretíti menacer

vreme nam preti le temps est menaçant (de pluie), le temps est à la pluie
preti skorajšen spopad le conflit est imminent

pripravljenost¹ ženski spol (-i …)

1. die Bereitschaft (za službo/usluge Dienstbereitschaft za kompromise [Kompromißbereitschaft] Kompromissbereitschaft, na konflikt, spopad Konfliktbereitschaft, za pogajanja Verhandlungsbereitschaft, za tveganje Risikobereitschaft, na žrtve Opferbereitschaft, pomagati Hilfsbereitschaft, za komuniciranje Kommunikationsbereitschaft, za pogovor Gesprächsbereitschaft, Diskussionsbereitschaft, za učenje Lernbereitschaft, za vlaganja Investitionsbereitschaft, za vožnjo Fahrbereitschaft), (odločenost za) die Willigkeit (za varčevanje Sparwilligkeit), Bereitwilligkeit, (veselje do) die Freude, -freude (za eksperimentiranje Experimentierfreude)
pripravljenost na žrtve die Opferbereitschaft, der Opfermut
figurativno izraziti svojo pripravljenost sich bereit erklären (zu)

prva burska vojna stalna zveza
zgodovina (vojaški spopad) ▸ első búr háború