Franja

próti contre, contrairement à, à l'encontre de, envers ; (smer) vers ; (v primerjavi) auprès de, en comparaison de

proti moji volji contre ma volonté (ali mon gré), malgré moi
proti vsakemu pričakovanju contre toute attente, contrairement à toute attente
proti koncu leta vers la fin de l'année
proti severu vers le nord
proti soncu vers le soleil
proti večeru vers (ali sur) le soir
proti sedmi uri vers (les) sept heures, sur les sept heures
(stvari, ki so) za in proti le pour et le contre
biti proti čemu être contraire à quelque chose, y être opposé
nimam nič proti je n'ai rien contre, j e n'y vois pas d'inconvénient, je ne m'y oppose pas, je veux bien
plavati proti toku nager contre le courant (ali à contre-courant)
stavim 10 : 1, da je parie dix contre un que
zaščititi kaj proti mrazu protéger quelque chose contre le (ali du) froid
plačati proti pobotnici payer en échange d'une (ali contre) quittance
to ni nič proti temu, kar smo videli ce n'est rien en comparaison de ce que nous avons vu

purpura -ae, f (izpos. πορφύρα)

I. (čokati) volek, škrlatnik, škrlatna (bagrena) školjka, bagrenka: Plin. —

II. meton.

1. škrlat, bager, púrpur, škrlatna (bagrena) barva (šara), bagrec (od modrikasto rdečega odtenka (karmezina) do temno višnjevega oz. vijoličasto modrega): Plin., Sen. ph., violae purpura nigra V., decerpens certantem uvam purpurae H.; tudi nepristna škrlatna barva, izdelana iz neke vrste jagod: Plin.

2. škrlatovina, bagrovina, in sicer
a) = poškrlatena (škrlatno pobarvana) volna, škrlatna volna: purpuras colo nere Iust., ministri fucantae purpurae Amm. pomagači (pomočniki) pri škrlatenju (barvanju s škrlatom).
b) rdeča capa: Col.
c) = s škrlatom (z bagrom, s purpurjem) obšito ali popolnoma poškrlateno (pobagreno, s škrlatom obarvano) oblačilo, škrlatno (bagreno) oblačilo, škrlat, bager, púrpur: plebeia ac paena fusca Ci., purpura regum V. ali regalis Ci. fr., Laconicae purpurae H., purpurā vestiri Sen. ph., purpuram amicire Vop.; tudi škrlatna (bagrena) odeja, škrlatno (bagreno) pregrinjalo: Q., Suet., lectum sternere sine linteis, sine purpurā L. epit. škrlatno obleko so nosili zlasti vladarji, visoki dostojanstveniki in oblastniki; od tod meton.

3. visoka služba, visoko dostojanstvo, visoki dostojanstveniki: iam novi praeeunt fasces, nova purpura fulget O., sumere purpuram Eutr. tiranijo, samodrštvo, despotstvo, samosilništvo, accipere purpuram Eutr., septima purpura Fl. tj. sedmi konzulat, purpura servit Lucan. kralji, purpuram adorare Amm., pozni Icti.

4. pesn. = porphyrites (sienski) rdeči granit ali porfír, porfirít: Stat.

5. vino: purpura potabilis Cass.

septem, num. cardinale (indoev. kor. *septm sedem; prim. skr. saptá = gr. ἑπτά = sl. sedem = lit. septynì = got. in stvnem. sibun = nem. sieben, skr. saptamáḥ = lat. septimus = gr. ἕβδομος (iz *sebdmos) = lit. sẽkmas, septiñtas = stvnem. sibunto = nem. sibenter, sl. sedmi) sedem: PL., VITR., PLIN. idr., septem colles H. = Rim, septem et decem CI. ali decem et septem, decem septem L. ali decem septemque N., večinoma septem decem L. in redkeje (kot ixpt.) septemdecim (septen-decim) CI., L., T. sedemnajst. Poseb.

1. septem stellae (= septentriones) ACC. FR., SEN. TR.

2. Septem aquae CI. EP. Sedmerica (vodnatih) potokov na Sabinskem v gorski pokrajini mesta Reate (zdaj jezero Sta. Susanna)

3. Septem maria PLIN., T. Sedmerica morij, jezera in morske plitvine (lagune) ob ustju Pada, kjer so pozneje nastale Benetke

4. subst. septem (gr. οἱ ἑπτά) sedmerica (grških) modrijanov, sedmeri modreci, sedem modrih: CI., sapientissimus in septem CI.

septimānus (stlat. in v dobrih rokopisih septumānus) 3 (septimus, septumus) k številu sedem sodeč, sedmice se tičoč, sedmičen: Nonae VARR., MACR. ki padejo na sedmi dan v mesecu, fetura ARN. sedemmesečni zarodek (plod, fetus), ille septimanus AMBR. po sedmih mesecih (s sedmimi meseci) rojen. – Od tod subst.

1. septimāna -ae, f
a) teden: COD. TH., VULG., PLIN. VAL.
b) sedma starostna stopnja: MACR.

2. septimānī -ōrum, m vojaki sedme legije, sedmaki: PLIN., T.

Septimātrūs -uum, f septimátre, praznik (menda Minervin), obhajan sedmi dan po idah v mesecu, sicer imenovan Quīnquātrūs (kvinkvatre), ki so ga obhajali sedmi dan po marčevih idah: VARR., FEST., P. F.

Vodnar samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ VízöntőUran je v ozvezdju Vodnarja viden zvečer; sprva zahaja okoli pol devetih, konec meseca pa že kmalu po sedmi uri. ▸ Az Uránusz este látható a Vízöntő csillagképében; eleinte fél kilenc körül megy le, a hónap vége felé pedig már nem sokkal hét óra után.
Ozvezdje Vodnar - Aquarius je zvečer pri nas vidno od septembra do decembra. ▸ A Vízöntő–Aquarius csillagkép nálunk szeptembertől decemberig látható esténként.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ VízöntőLjudje s Soncem v Vodnarju so ponavadi nesebični in strpni do tujih idej, stališč in predlogov. ▸ Azok az emberek, akiknél a Nap a Vízöntőben van, általában önzetlenek és toleránsak mások ötletei, álláspontjai és javaslatai iránt.
Planeti v znamenju Vodnarja odpirajo nove vire čustvenega in ustvarjalnega navdiha. ▸ A Vízöntő jegyében lévő bolygók az érzelmi és kreatív ihlet új forrásait nyitják meg.

Γαμηλιών, ῶνος, ὁ sedmi atiški mesec (januar – februar).

ἑβδομαῖος 3 (ἕβδομος) sedmega dne, sedmi dan.

ἑβδόματος 3 ἕβδομος 3 [Et. iz idevr. sebdmós, slov. sedem, lat. septimus] sedmi.

ἕβδομος 3 sedmi.