Franja

fosilen pridevnik
1. (o okameninah) ▸ fosszilisV starih kamninah z Atlasa je veliko fosilnih ostankov. ▸ Az Atlasz-hegységből származó régi kőzetekben sok fosszilis maradvány van. Fosilnega klopa so odkrili pred več leti v visokem skalovju rudnika jantarja. ▸ A fosszilis kullancsot néhány éve a borostyánbánya felső kőzetrétegében fedezték fel.

2. (o energijskem viru) ▸ fosszilisSporazum je dal jasen signal, da prihodnost ne bo več fosilna, ampak obnovljiva. ▸ A megállapodás világosan jelezte, hogy a jövő nem fosszilis alapokon fog nyugodni, hanem megújuló erőforrásokra épül.
Avtomobili rabijo za svoj pogon fosilne surovine, torej bencinsko in dizelsko gorivo. ▸ Az autóknak a meghajtáshoz fosszilis nyersanyagra, tehát benzin- vagy dízelüzemanyagra van szükségük.
Povezane iztočnice: fosilno gorivo

3. lahko izraža negativen odnos (zastarel; nesodoben) ▸ ókori, ősrégi, őskövület jellegű
Pri Volkswagnu je bilo malo preveč fosilne miselnosti. ▸ A Volkswagennél egy kicsit gyakori volt az ókori gondolkodásmód.
Moja mama obožuje fosilne popevkarje in zna na pamet vse njihove pesmi. ▸ Édesanyám imádja az ősrégi slágerénekeseket, fejből tudja minden számukat.
Igra klarinet, svoj čas ključno dixie igračko, ki pa je postala čista eksotika in fosilni instrument v jazzu. ▸ Klarinéton játszik, ami egykor kulcsfontosságú dixie-hangszer volt, mára azonban igazi egzotikum és őskövület-jellegű lett a jazzben.

generalizírati to generalize

generalizírati se to become general; to spread
preveč generalizírati to speak too sweepingly; to overgeneralize

gniti glagol
1. (razkrajati se) ▸ rohad, rothadČe preveč zalivamo, začne rastlina gniti. ▸ Ha túl sokat öntözzük, a növény elkezd rohadni.
Če se hrana ne more prebaviti, gnije. ▸ Ha az étel nem tud megemésztődni, rothadásnak indul.
Trupla so pustili gniti na soncu. ▸ A holttesteket hagyták a napon bomlani.

2. izraža negativen odnos (životariti) ▸ rohad, rothadDo smrti bom gnil v zaporu. ▸ Élete végéig a börtönben fog rohadni.
Tako dolgo že gnijem doma, da sem možnosti za službo zelo vesela. ▸ Már olyan régen rohadok otthon, hogy nagyon örülök a munkalehetőségnek.

govoríti (-ím) imperf.

1. parlare:
govoriti s piskajočim, kričečim glasom parlare con voce stridula
govoriti skozi nos parlare col naso
govoriti gladko, glasno, hitro, počasi, tiho parlare speditamente, ad alta voce, presto, piano, sottovoce
govoriti s težavo parlare con difficoltà
govoriti z očmi, s pogledom parlare con gli occhi, con lo sguardo
govoriti z rokami, z znaki parlare con le mani, coi gesti
govoriti na pamet parlare a braccio
afektirano govoriti parlare in punta di forchetta, affettatamente

2. (izražati misli z govorjenjem) parlare, dire:
kaj govoriš? cosa dici?
govoriti resnico dire la verità
govoriti brez olepšavanja, brez pomislekov parlare senza mezzi termini; parlare, dire senza guardare in faccia a nessuno
govoriti dvoumno, neumno, vsebinsko prazno parlare in modo equivoco, stupido, a vanvera
govoriti premišljeno, razumno parlare in modo sensato
govoriti spretno saper parlare
govoriti o čem parlare di qcs.
govoriti proti komu criticare qcn.
pren. govoriti čez koga sparlare di qcn.

3. (znati jezik) parlare:
govoriti nekaj jezikov parlare varie lingue
govoriti dobro, slabo slovenščino parlare in un buono, un cattivo sloveno
govoriti (po) italijansko parlare italiano, l'italiano, in italiano

4. (biti s kom v normalnih odnosih) parlarsi, parlare:
pog. soseda ne govorita i vicini non si parlano
z njim ne govorim con lui non parlo, gli ho tolto il saluto

5. pren. (biti zunanji izraz česa) parlare:
številke govorijo o naraščanju proizvodnje i dati alla mano parlano di un aumento della produzione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
govoriti že več let avere una relazione (amorosa) da vari anni
pren. govoriti gluhim ušesom, stenam, vetru, v prazno parlare al vento, al muro, al deserto
pren. govoriti skupni jezik essere dello stesso parere
pog. sama fovšija govori iz njega parla, dice così per pura invidia
govoriti drug čez drugega parlare confusamente
govoriti drug mimo drugega parlare tra sordi
pren. govoriti komu na srce cercare di convincere qcn.
govoriti za koga adoperarsi per qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
o tem ni da bi govoril, ni vredno govoriti di questo non è il caso di parlare
(za izražanje stopnjevanja z dodatno trditvijo) nad tem so se zgražali celo prijatelji, da ne govorimo o sovražnikih del fatto si scandalizzarono gli amici, per non dire dei nemici
o kom, o čem govoriti samo v superlativih di qcn., qcs. parlare, esprimersi soltanto in termini superlativi, al superlativo
pren. govoriti na dolgo in na široko farla lunga
govoriti tjavendan, tja v tri dni parlare a casaccio, a vanvera
govoriti kakor raztrgan dohtar avere la parlantina sciolta
govoriti kakor bi rožice sadil parlare con slancio, in tono enfatico; parlare sdolcinato, affettatamente
pren. govoriti, kakor bi iz rokava stresal parlare come un libro stampato
to govori vam v prid ciò depone a suo favore
o tem se veliko govori se ne fa un gran discorrere
govoriti nerazumljivo parlare arabo, ostrogoto, turco
govoriti o tem in onem parlare del più e del meno
govoriti s kom na štiri oči parlare con qcn. a quattr'occhi
govoriti na splošno stare, tenersi sulle generali
govoriti nepovezano sconnettere
govoriti o nepravem času, preveč straparlare
govoriti prisiljeno recitare
govoriti prostaško ruttare
govoriti s kretnjami parlare a gesti
govoriti v prispodobah metaforeggiare
govoriti za silo (tolči nek jezik) balbettare
PREGOVORI:
kar trezen misli, to pijan govori in vino veritas; bocca ubriaca scopre il fondo del cuore
česar polno je srce, o tem usta govore la lingua batte dove il dente duole
govoriti je srebro, molčati pa zlato la parola è d'argento, il silenzio d'oro

hraníti to nourish; to feed; to supply with food; (imeti na hrani, dajati hrano) to board, to keep; (vzdrževati) to support, to sustain, to maintain; (varčevati) to save, to spare, to economize on, to lay aside

preveč, predobro hraníti to overfeed
premalo, preslabo hraníti to underfeed
hraníti se to feed (z on), to eat, to live on, to partake of; (skupaj jesti) to mess (together)
kje se hranite? where do you take your meals?, where do you board?
hraníti se z delom svojih rok to have to work for his living
hraníti se s kruhom in vodo to feed on bread and water

hvalíti hválim nedov., хвали́ти хвалю́ недок., вихваля́ти -ля́ю недок.

• prevèč hvalíti перехва́лювати

idealiziran pridevnik
(olepšan) ▸ idealizáltMorda pa se motim in imam preveč idealizirano podobo pravnega svetovalca. ▸ Talán tévedek, és túlságosan idealizált képet alkotok a jogi tanácsadóról.
Narava je bila v nasprotju z mestnim življenjem idealizirana – nedotaknjen raj na zemlji. ▸ kontrastivno zanimivo A természetet a városi élettel szemben érintetlen földi paradicsomként idealizálták.

idealizirati glagol
(olepševati) ▸ idealizál, eszményítZanimalo me je novinarstvo, verjetno sem ga idealiziral. ▸ Érdeklődtem az újságírás iránt, amit valószínűleg idealizáltam.
Do onemoglosti boste idealizirali ljubljeno osebo. ▸ A szeretett személyt végletekig eszményíteni fogja.

igrati se z usodo frazem
(ravnati preveč lahkomiselno; spraviti v nevarnost) ▸ a sorssal játszik, kihívja maga ellen a sorsot
Politiki so tisti, ki delajo slabo, se igrajo z usodami ljudi. ▸ A politikusok azok, akik csapnivalóan dolgoznak, miközben az emberek sorsával játszanak.
Treba je biti zelo previden, saj je snežna podlaga velikokrat poledenela, tik pod vremensko postajo pa je prepad. Tu se ne gre igrati z usodo, varnost je na prvem mestu. ▸ Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a hó felszíne gyakran lefagy, és közvetlenül a meteorológiai állomás alatt van egy szakadék. Ne hívja ki maga ellen a sorsát, a biztonság az első.
Ljudi je pozval, naj ne hodijo na volišča, če pa že gredo, naj glasujejo proti in s tem vladi sporočijo, da se ne sme igrati z usodo države in prebivalcev. ▸ Arra buzdította az embereket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha mégis, akkor szavazzanak a kormány ellen, azt üzenve ezzel, hogy nem szabad az ország és az emberek sorsával játszani.

imeti ga pod kapo frazem
(biti pijan) ▸ fejébe száll az ital, van néhány atmoszféra benne, becsíp
Peli so le še v nočeh, ko so ga imeli pod kapo ali jih je nosila luna. ▸ Már csak azokon az éjszakákon daloltak, amikor a fejükbe szállt az ital vagy, amikor alvajártak.
Ker ga je imel pošteno pod kapo, je preveč pritiskal na plin. ▸ Mivel már volt benne néhány atmoszféra, túlságosan rálépett a gázpedálra.
Bili so glasni, precej so ga imeli že pod kapo. ▸ Hangoskodtak, már eléggé be voltak csípve.
Imel ga je že toliko pod kapo, da se mu je jezik zapletal. ▸ Annyira a fejébe szállt az ital, hogy akadozott a nyelve.

intímen intimate; inward; internal; close; near

intímen prijatelj an intimate (ali a close) friend, a bosom friend; intimate
najbolj intímni kotički duše the inmost recesses of the soul
to so preveč intímne stvari, da bi o njih govorili those things are too near one's heart to be spoken of
biti intímen s kom to be familiar (ali intimate) with someone
to so preintimne zadeve, da bi o njih tu razpravljali these are matters too intimate to be discussed here
moj (najbolj) intímni prijatelj my second self

intuitiven pridevnik
1. (o lastnosti) ▸ intuitívOdločitev je bila čisto intuitivna in izredno pozitivna. ▸ A döntés teljesen intuitív és kivételesen pozitív volt.

2. (o sposobnosti) ▸ intuitívJe izjemno intuitiven, zato mu ne poskušajte lagati. ▸ Nagyon intuitív, ezért ne próbáljanak meg hazudni neki.
Ženske smo tudi bolj intuitivne, saj se odločamo na podlagi občutka. ▸ Mi, nők intuitívabbak vagyunk, hiszen a megérzéseink alapján döntünk.

3. v računalništvu (uporabniku prijazen) ▸ intuitívStikala in drugi sklopi za upravljanje so namreč preprosti, prijetni na otip ter zasnovani za intuitivno uporabo. ▸ A kapcsolók és egyéb kezelőegységek egyszerűek, kellemes tapintásúak és intuitív használatra tervezték őket.Program je preveč tehničen in premalo intuitiven. ▸ A szoftver túlságosan technikai és nem elég intuitív.

4. (o terapiji) ▸ intuitív

jamranje samostalnik
(tarnanje) ▸ nyavalygás, sopánkodás
Nenehno jamranje, da je dela preveč in časa premalo. ▸ Állandó nyavalygás, hogy túl sok a munka és túl kevés az idő.

jáz I; (rabljen kot samostalnik) ego, self

jáz na primer... I for one
jáz sam myself
to sem jáz it is I, pogovorno it's me
on in jáz sva velika prijatelja he and I are close friends
ti to veš tako dobro kot jáz you know this as well as I do
on tega ne verjame in jáz tudi ne he does not believe it and neither do I (ali nor do I)
jáz, ki sem to videl... as one who saw it, I...
kult jáza egoism
drugi jáz second self
preveč misli na svoj jáz he thinks too much of self
on je moj drugi jáz he is my other self

jésti to eat; to take food; to take one's meal(s); to have one's dinner (oziroma lunch oziroma supper oziroma breakfast); (hraniti se) to feed

dietično jésti to keep to a diet
dobro jésti (gostiti se) to enjoy sumptuous fare, to be regaled
glasno jésti to munch
jésti pri kom (biti na hrani) to board with someone
jésti s krožnika to eat from a plate
pohlepno, požrešno jésti to eat greedily, to eat like a wolf, to wolf one's food, to be a gourmandizer
naglo jésti to bolt down, to devour, to gulp down
rad jésti (svinino) to be partial to (pork)
rad jém sladice I have a sweet tooth, I like sweets
jésti na tuj račun to sponge, to be a sponger
jésti skupaj z (npr. v menzi) to mess with
jésti s tekom to relish one's food
jésti brez teka to eat without appetite
dati komu kaj jésti to give someone something to eat, to feed someone, (živalim) to feed (animals)
on ima komaj kaj jésti he lives from hand to mouth
ona malo (veliko) jé she is a poor (a hearty ali a great) eater
on obilno jé he is a great trencherman, he plies a good knife and fork
preveč jém I overeat
on jé samo ribe he eats nothing but fish
pri njih se dobro jé they keep a good table
jaz vse jém I eat anything
rajši jém teletino I prefer veal
mi jémo v restavraciji we take our meals in a restaurant
ves dan nisem ne jedel ne pil I've had nothing to eat or drink all day long
on mi jé iz roke (figurativno) he eats out of my hand, I've got him eating out of my hand
jedel sem do sitega I have eaten (ali I have had) my fill, pogovorno I'm full up
kdor ne dela, naj ne jé no work, no food
jésti kolikor kdo zmore to eat as much as one can

jésti comer

rad jesti gustar
rad jém ribe me gusta el pescado
jesti juho tomar sopa
jesti doma (zunaj) comer de casa (fuera)
jesti brez teka comer por comer
jesti z velikim tekom comer con buen apetito
preveč jesti comer demasiado; comer con exceso
jesti za štiri comer por cuatro
jesti kot volk comer como un buitre
dati komu jesti dar de comer a alg
tam se dobro je allí se come muy bien; allí dan muy buenas comidas
ravno (sedaj) jém estoy comiendo

jezikáti to have a long (ali malicious, slandering, gossipy) tongue; to be loquacious (ali talkative); to babble; to chatter

ona preveč jezika (govori) she lets her tongue run away with her
jeziká (govoriči) se people are talking; (nazaj odgovarjati) to talk back, to answer back

jezikàv talkative, loquacious, tattling; pert

ona je preveč jezikàva she's an inveterate windbag (ali gasbag); (zlobno) she has a long (malicious, slandering, gossipy, spiteful) tongue

káplja a drop; bead; (goste tekočine) blob

káplja črnila (packa) a blob of ink
po kápljah by drops, drop by drop
nekaj deževnih kapelj a few drops of rain, a few raindrops
káplje rose dewdrops pl
znojne káplje beads pl of perspiration (ali of sweat)
to je káplja v morju (figurativno) it is a drop in the bucket (ali in the ocean)
rad imam kápljo konjaka v kavi I like just a dash of brandy in my coffee
do zadnje káplje krvi to the last drop of blood
izpiti do zadnje káplje to drink off at a draught, to drain to the dregs, to leave no heeltaps
izpil (popil) ga je kápljo preveč (figurativno) he has had a drop too much, pogovorno he's had one over the eight

kislin|a ženski spol (-e …) kemija die Säure, -säure (anorganska Mineralsäure, askorbinska Ascorbinsäure, barbiturna Barbitursäure, borova Borsäure, cianovodikova Blausäure, citronska Zitronensäure, fenolna Phenolsäure, fluorovodikova [Flußsäure] Flusssäure, folna Folsäure, fosforjeva Phosphorsäure, ftalna Phthalsäure, fulminska Knallsäure, huminska Huminsäure, jabolčna Apfelsäure, karbolna Karbolsäure, klorova Chlorsäure, kremenčeva Kieselsäure, kromova Chromsäure, kuhalna Kochsäure, lavrinska Laurinsäure, levulinska Lävulinsäure, linolna Linolsäure, Leinölsäure, maslena Buttersäure, maščobna Fettsäure, mlečna Milchsäure, mravljinčja Ameisensäure, nikotinska Nikotinsäure, nukleinska Nukleinsäure, ocetna Essigsäure, ogljikova Karbonsäure, Kohlensäure, oksalna Kleesäure, Oxalsäure, oleinska Ölsäure, palmitinska Palmitinsäure, pantotenska Pantothensäure, pektinska Pektinsäure, pikrinska Pikrinsäure, ribonukleinska Ribonukleinsäure, sadna Fruchtsäure, salicilna Salizylsäure, sečna Harnsäure, selenova Selensäure, silicijeva Kieselsäure, smolna Harzsäure, solitrova Salpetersäure, solna Salzsäure, stearinska Stearinsäure, sulfonska Sulfonsäure, taninska Gerbsäure, telurjeva Tellursäure, valerianska Valeriansäure, vinska Weinsäure, žveplova Schwefelsäure; medicina želodčna Magensäure, žolčna Gallensäure)
žveplasta kislina schwefelige Säure
kemija teorija kislin in baz die Säure-Base-Theorie
odporen proti kislinam säurebeständig, säurefest
odpornost proti kislinam die Säurebeständigkeit
varovalna obleka proti kislinam der Säureschutzanzug
brez kisline/kislin säurefrei
medicina pomanjkanje kisline der Säuremangel
medicina preobilje kisline die Übersäuerung, der [Säureüberschuß] Säureüberschuss
s preveč kisline übersäuert
vsebnost kisline der Säuregehalt
z malo/veliko kisline säurearm/säurereich