Franja

krof samostalnik
(pecivo) ▸ fánkV času pusta vedno pečem krofe z marelično marmelado, saj nihče nima rad čokoladnih. ▸ Farsangra mindig lekváros fánkot sütök, mert senki sem szereti a csokoládésat.
Povezane iztočnice: pustni krof, trojanski krof

lakota samostalnik
1. neštevno (potreba po hrani) ▸ éhségMalica naj bo sestavljen manjši prigrizek, ki poteši našo lakoto in spodbudi prebavo. ▸ Az uzsonna legyen egy kis változatos harapnivaló, amely csillapítja az éhségünket és serkenti az emésztést.Telesna dejavnost poskrbi tudi za ravnovesje občutkov lakote in sitosti. ▸ A testmozgás az éhség és a jóllakottság érzésének egyensúlyáról is gondoskodik.
2. (pomanjkanje hrane) ▸ éhezés, éhínségPo vojni je bila huda lakota, vse je bilo uničeno. ▸ A háború után súlyos éhínség volt, mindent elpusztítottak.Zaradi suše in slabega pridelka v delu dežele vlada lakota. ▸ A szárazság és a rossz termés miatt a térség egy részét éhínség sújtotta.

3. neštevno (močna želja) ▸ éhségNihče ne ve bolje od nas, kdaj smo lačni hrane in kdaj čutimo čustveno lakoto. ▸ Senki sem tudja nálunk jobban, mikor vagyunk táplálékra éhesek, és mikor érezzük magunkat érzelmileg éhesnek.Njegova formula uspeha je kombinacija ljubezni do športa in lakote po zmagi. ▸ A sikerének receptje a sport iránti szeretet és a győzeleméhség kombinációja.Vaš občutek za spodobnost je splahnel ob očitni lakoti po denarju. ▸ A tisztességérzetét elmosta a nyilvánvaló pénzéhsége.

4. botanika Galium (rastlina) ▸ galaj
Vrtnar pozna zdravilnost koprive, plešca, lakote, trpotca in regrata. ▸ A kertész ismeri a csalán, a pásztortáska, a galaj, az útifű és a pitypang gyógyító tulajdonságait.
Povezane iztočnice: dišeča lakota, plezajoča lakota, prava lakota

lás (-ú) pl. lasjé m

1. capello;
lasje capelli, capigliatura, chioma; knjiž. crine
pramen, šop las ciuffo di capelli
lasje hitro rastejo, se redčijo, sivijo i capelli crescono rapidamente, si diradano, ingrigiscono
barvati, česati, navijati, spletati, striči, sušiti, umivati si lase tingere, pettinare, avvolgere, intrecciare, tagliare, asciugare, lavare i capelli
pog. dobiti sive lase, izgubiti lase incanutire, perdere i capelli
popraviti si lase aggiustarsi la capigliatura
bujni, gosti, kodrasti, razmršeni lasje capelli folti, ricciuti, scarmigliati
črni, kostanjevi, rdeči, svetli lasje capelli neri, castani, rossi, biondi

2. tekst. pelo

3. na las (v adv. rabi izraža enakost) esattamente, completamente; proprio:
ali je res tako? Na las tako è proprio così? Proprio così

4. za las (v adv. rabi) per poco, per un pelo:
za las smo ušli nesreči abbiamo evitato l'incidente per un pelo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pijača mu že gre v lase il vino gli sta andando alla testa
lasje se mu ježijo od strahu i capelli gli si rizzano in testa dalla paura
nihče mu ni skrivil lasu nessuno gli ha torto un capello
lase si je pulila od obupa si strappava i capelli dalla disperazione
zardeti do las arrossire fino alla radice dei capelli
skočiti si v lase prendersi per i capelli
za lase privlečeni sklepi conclusioni tirate per i capelli
njegovo življenje visi na lasu la sua vita è sospesa a un filo
biti si v laseh litigare
skočiti si v lase accapigliarsi
delati sive lase creare gravi preoccupazioni, grattacapi
lasje (na koruznem storžu) pennacchio
bot. žabji las callitriche (Callitriche)
PREGOVORI:
dolgi lasje — kratka pamet chioma di femmina — cervello di gallina

lotíti se lotévati se (začeti) to begin, to start, to commence; (posla) to undertake, to tackle, to take up, to commence

resno, z vnemo lotíti se, lotévati se česa to get to grips with something, to grapple with something
lotíti se, lotévati se česa to proceed with something, to set about something
nihče se ne bo lotil tega dela nobody will tackle this job
lotíti se, lotévati se dela to set to work
lotíti se, lotévati se problema (opravila) to tackle a problem (a job)
lotíti se, lotévati se težavne naloge to tackle a diificult task
lotil se je mesa he tackled the meat
lotíti se, lotévati se stvari z napačnega konca to go the wrong way about something
gripa se me loteva I am in for the flu

mánjkati to lack, to be lacking, to be wanting (in); to want; to fail; to be missing

manjka nam 5 knjig we have 5 books missing, we are missing 5 books, we are 5 books short
nekaj manjka something is missing (ali wanting)
dosti mi manjka do cilja I am far from the mark
mánjkati v šoli (zaradi bolezni) to stay away from school (ali off school)
on je manjkal he was absent, he was not present
manjka samo še 5 minut do 10ih it's still five to ten, it won't be ten o'clock for five minutes
nihče ne manjka nobody is missing
manjka mi denarja I am short of money
manjka ti zaupanja váse you are wanting in self-confidence
nič ne manjka tu there's nothing missing here
en list manjka v knjigi there's a leaf missing in that book
nič mi ne manjka I want for nothing
manjka ji eno leto do polnoletnosti she is one year short of her majority
manjka nam delovne sile we are short of staff, we are undermanned, we are shorthanded
manjka mu prave vneme he is wanting in zeal
vode vam tu ne bo nikoli manjkalo water will never fail you here, you will never lack water (ali be short of water) here
naročil ne manjka there is no lack of orders
podrobnosti še manjkajo details are lacking
prav to nam je še manjkalo! that's all we needed!, that beats everything!
malo je manjkalo, pa bi bil počil od smeha pogovorno I laughed fit to burst

mímo à côté de, prés de, devant ; (razen) hors de, en dehors de; à part, excepté, à l'exception de

iti, peljati se mimo aller devant (ali à côté de)
nihče mimo mene personne à part moi (ali d'autre que moi, excepté moi)

nadčloveški pridevnik
1. (o velikem naporu) ▸ emberfeletti, emberfölöttiV boju z zemeljskim plazom so bili potrebni nadčloveški napori. ▸ A földcsuszamlással szembeni harcban emberfeletti erőfeszítéseket kell tenni.Pri svojem ustvarjanju je vztrajala z nadčloveško disciplino, bila je neomajna in predana, edinstvena kot slikarka. ▸ Alkotómunkájában emberfeletti fegyelmet tanúsított, megingathatatlan volt és odaadó, festőként pedig egyedi.

2. (nadnaraven; nezemeljski) ▸ emberfelettiGrešiti je človeško, angeli kot nadčloveška bitja pa torej naj ne bi bili sposobni grešiti. ▸ Vétkezni emberi dolog, és az angyaloknak mint emberfeletti lényeknek nem szabadna vétkezniük.Zlahka se zavejo, da jih obdaja nevidna, nadčloveška sila, in zato razvijejo svoj lastni verski sistem, da se z njo povežejo. ▸ Könnyen tudatosul bennük, hogy egy láthatatlan, emberfeletti erő veszi őket körül, és ezért kialakítják saját hitrendszerüket, hogy kapcsolatba lépjenek vele.Od zdravnikov nihče ne pričakuje čudežev, vsevednosti ali kakšnih drugih nadčloveških sposobnosti. ▸ Senki sem várja el az orvosoktól, hogy csodatévők, mindentudók legyenek, vagy más emberfeletti képességgel rendelkezzenek.

naj² konj.

1. (uvaja predmetni ali prilastkov odvisnik, ki izraža željo) che, di, ○:
pusti ga, naj vpije lascialo gridare
dal mu je znamenje, naj ga počaka gli fece segno di aspettare

2. (v namernih odvisnikih) perché:
skrij denar, naj ga nihče ne vidi nascondi i soldi perché non li veda nessuno

3. (v dopustnih odvisnikih) anche se:
stori svojo dolžnost, pa naj se svet podre fa il tuo dovere, anche se crolla (dovesse crollare) il mondo
naj bo tako ali drugače, naprej moramo sia così o no, dobbiamo andare avanti
kupil ga bom, naj stane, kar hoče lo comprerò, costi quel che costi

4. (v pogojnih odvisnikih) se:
naj te kdo sliši, pa bo zamera se ti sente qualcuno, si offenderà

napáka mistake; fault; blunder; defect; error; (groba, zlasti pri izpitu) žargon howler

brez napáke faultless, free from fault; correct
govorna napáka medicina speech impediment, speech handicap, speech defect
lepotna napáka blemish, flaw, disfigurement
računska napáka arithmetical error, mistake, miscalculation
slušna napáka defective hearing
telesna napáka physical defect, infirmity, affliction
podedovana napáka hereditary defect (ali fault)
napáka v materialu flaw (ali defect, fault) in material, poor quality of goods
pravopisna napáka misspelling
tipkarska napáka typing mistake (ali error)
tiskovna napáka misprint, erratum, pl errata, typographic error, printer's error, literal
napáka v pisanju clerical error
za napáke ne odgovarjamo! trgovina errors (and omissions) excepted!
delam slovnične napáke I make mistakes in (ali with) my grammar, pogovorno I get my grammar wrong
delati napáke to make mistakes; to commit errors, to blunder
popraviti svojo napáko to make good one's mistake
napáke se rade vrinejo errors will slip in
najti napáke pri kom to find fault with someone
padati v staro napáko to backslide, to be a backslider
mnogo napák je bilo storjenih z naše strani many mistakes have been committed on our side
imeti iste napáke (v značaju) to be tarred with the same brush
na napákah se učimo one learns by one's mistakes
nihče ni brez napák (figurativno) no one's perfect

napáka falta f ; (pomota) error m , yerro m ; teh defecto m ; (moralna) vicio m ; (v značaju) defecto m

napaka v izgovarjavi vicio m de dicción (ali de articulación)
jezikovna napaka solecismo m
pravopisna (slovnična) napaka falta f de ortografía (gramatical)
računska napaka yerro m de cuenta
telesna napaka defecto físico
tiskarska napaka errata f, yerro m de imprenta
brez napake sin defecto, correcto
nihče ni brez napake todos tenemos nuestros defectos
napraviti napako cometer una falta, incurrir en un error
popraviti napako (pomoto) deshacer un yerro

navzóčnost presence

tvoja navzóčnost pri slovesnosti je neobhodna your presence (ali attendance) at the ceremony is indispensable
v naši navzóčnosti nihče ne govori o tem no one speaks openly of it in our presence (ali in front of us)

ne¹ [è] nein; v stavku: nicht; se ne prevaja, če je v stavku še ena nikalnica (nihče ni prišel es ist niemand gekommen; nikoli ne bi rekel ich würde nie sagen)
še ne noch nicht
to pa res ne das aber wirklich nicht
ne daj se! Nicht nachgeben!
Ne parkiraj! Einfahrt/Ausfahrt [freihalten] frei halten!
Ne prevračaj! Nicht kanten!, Nicht stürzen!
v božjih zapovedih: du sollst nicht … (Ne ubijaj! [Du] du sollst nicht töten!)
| ➞ → niti, ni, nimam, nočem

nebó (-á) n

1. cielo, (tudi pren.) firmamento:
nebo je jasno il cielo è sereno
dim se dviga proti nebu un fumo si leva al cielo
južno, polarno nebo cielo australe, polare
strani neba punti cardinali

2. rel. cielo, Paradiso:
pekel in nebo Inferno e Paradiso

3. baldacchino, cielo:
nebo (baldahin)
nad posteljo il cielo del letto

4. anat. palato;
mehko, trdo nebo palato molle, duro

5. do neba, v nebo (v adv. rabi) al cielo:
zločin kriči v nebo un delitto che grida vendetta al cielo
kovati koga v (tretje, sedmo) nebo alzare, levare uno al (settimo) cielo
spati po nebom dormire allo stellato
umreti pod tujim nebom morire all'estero
pojaviti se, kakor bi padel z neba piovere dal cielo
nihče ne pade učen z neba nessuno nasce maestro a questo mondo

nevtrálen (-lna -o) adj.

1. neutrale:
zavzeti nevtralno stališče prendere una posizione neutrale
šport. tekma bo na nevtralnem igrišču la partita verrà disputata su campo neutrale

2. neutro:
nevtralna barva colore neutro

3. kem. neutro

4. pren.
ob njeni lepoti ni ostal nihče nevtralen davanti alla sua bellezza nessuno rimaneva indifferente
elektr. nevtralni vodnik conduttore neutro
elektr. nevtralna točka punto neutro
jur. nevtralni zračni prostor spazio aereo neutrale
jur. nevtralne vode acque neutrali

ni

1. ist nicht ➞ → biti; v nikalnih stavkih z drugo nikalnico: ist (nihče/nič/nikjer ni … niemand/ nichts/nirgends ist …)

2.
ni, ni bilo koga, česa: (ne obstoji/ni obstajal) (jemand/etwas) gibt/gab es nicht (še ni gibt es noch nicht; ni več gibt es nicht mehr; sploh/nikoli ni bilo hat es überhaupt nicht/nie gegeben)
ne bo: es wird nie geben; prireditve ni bilo/ ne bo: (die Veranstaltung) hat nicht stattgefunden/wird nicht stattfinden; ki/razen: es gibt keinen/keine X, (der/die/außer)

3.
ni, ni bilo koga: (ni (bil) navzoč) njega/nje/strica Petra … ni (bilo) tu/v dvorani/v Trstu/doma (er/sie/Onkel Peter) ist/war nicht hier/im Saal/in Triest/zuhause
njih/sester/ njiju ni (bilo) sie/die Schwestern/sie beide sind/ waren nicht (da/zuhause …) (koga) še ni/ni več (jemand) ist noch nicht/nicht mehr da

4. koga: (ni prišel) strica (še) ni (der Onkel) ist (noch) nicht gekommen; strica ne bo (der Onkel) wird nicht kommen

5.
ni govora! kommt nicht in Frage!
ni primere! kein Vergleich!
| ➞ → treba

níkdo nadie; ninguno ; glej nihče

nikogar [ó] ➞ → nihče
nikogar ni tu hier ist niemand

nikomur [ó] ➞ → nihče; niemandem, niemand

niti z mezincem ne migniti frazem
(nič ne narediti) ▸ kisujját sem mozdítja
Čeprav so bili o nameravanih tatvinah predhodno obveščeni tako občinski organi kot policija, ni nihče niti z mezincem mignil, da bi te dobesedno napovedane kraje preprečil. ▸ Annak ellenére, hogy a tervezett lopásokról mind a községi szerveket, mind pedig a rendőrséget előzetesen értesítették, senki sem mozdította még a kisujját sem, hogy megakadályozza ezeket a szó szerint bejelentett rablásokat.
Sopomenke: ne migniti z mezincem

noseč pridevnik
1. ponavadi v ženskem spolu (o stanju) ▸ terhes, várandós, állapotosNihče ni niti posumil, da je noseča, saj se ji trebušček sploh še ni poznal. ▸ Senki sem gyanította, hogy terhes, hiszen a pocakja még nem is látszott.

2. (o nošenju) ▸ hordozva, cipelveGerardo gre na skedenj in se po petih minutah vrne, noseč v rokah dve škatli. ▸ Gerardo kimegy a csűrbe, majd öt perc múlva két dobozzal a kezében tér vissza.
Spremljal ju je grajski pisar in nekaj oboroženih hlapcev, noseč na ramah dolge sulice. ▸ A várszolga és néhány felfegyverzett szolga kísérte őket, hosszú lándzsákat cipelve a vállukon.
Udeleženci so se na ulice podali ob petju in glasbi, noseč pisane zastave in balone. ▸ A résztvevők énekelve és zenélve, színes zászlókat és lufikat hordozva vonultak az utcára.