Franja

industria ženski spol marljivost, prizadevnost; spretnost; industrija, obrt, rokodelstvo; umetelnost, veščina, iznajdljivost, zvijača, pretkanost, prebrisanost, zvitost

industria algodonera bombažna industrija
industria cervecera pivovarstvo
industria lanera volnena industrija
industria nacional, industria del país domača industrija
caballero de (la) industria srečolovec, eleganten slepar
de industria marljivo, namenoma, nalašč
industrias químicas kemična industrija

industria -ae, f (industrius) vztrajnost pri delu, delavnost, skrbnost, prizadevnost, podjetnost, marljivost, pridnost (naspr. segnities, ignavia): illae sunt virtutes imperatoriae: labor in negotiis, fortitudo in periculis, industria in agendo Ci., magna industria bellum comparavit N., ab industria plebem ad desidiam avocare Ci., iis salutare plebem industria videtur S. zadostna delavnost, ut aditus in illum ordinem civium industriae et virtuti pateret Ci. delavnim in vrlim državljanom, industriam in re ponere Ci. marljivo se lotiti česa, industria et labor T., i. quieta T. zmerna, operosa Amm.; pl.: Ci., Corn., Vitr., Arn., summis opibus atque industriis Pl.; pogosto sam abl.: Pl., Plin. ali abl. z de: Ter., S., Cu., Q., Amm. ali z ex: Cu., Q., Suet., Front., tudi ob industriam: Pl. nalašč, hote, namenoma, s premislekom: quod industriā perfecisti Ci., qui de industriā in odium inruere videntur Ci., ex industriā famam compresserunt L., sine industriā Ci. brez namena, nehote.

marljiv pridevnik
1. (o delavnosti) ▸ szorgalmas, szorgos, serényČeprav je bil izjemen garač in marljiv delavec, ni od tega nikoli imel tudi gmotnih koristi. ▸ Habár kőkeményen és serényen dolgozott, ebből sosem származott anyagi előnye.Med, ta sladki naravni pridelek marljivih čebel, je vsestransko blagodejen za zdravje. ▸ A méz, a szorgalmas méhek édes, természetes terméke számos jótékony hatással bír az egészségre. Marljive roke vsakega delavca v tobačni tovarni zvijejo tudi preko 100 cigar na dan. ▸ A dohánygyári munkások szorgos kezei alól akár száznál is több szivar kerül ki naponta.
2. (o dejanjih) ▸ szorgalmas, szorgos, serényŽe lani smo dobre rezultate dosegli s trdim in marljivim delom, ki je letos še bolj profesionalno. ▸ Már tavaly is jó eredményeket értünk el kemény és szorgalmas munkával, idén pedig még inkább professzionális módon dolgozunk.Oče ga je priganjal k marljivejšemu učenju, vendar ni bil tak čudežni otrok, ki gre pri enajstih letih že študirat. ▸ Apja serényebb tanulásra ösztökélte, de nem tartozott azok közé a csodagyerekek közé, akik 11 évesen már egyetemre mennek.Za trud in marljivo vadbo je bil nagrajen, da si je kot mladinec leta 1953 ogledal v Rimu svetovno prvenstvo v orodni telovadbi. ▸ Erőfeszítéseiért és szorgalmas edzésmunkájáért jutalmul még juniorként megnézhette az 1953-as római szertornász-világbajnokságot.

marljív assiduous, diligent, industrious, hardworking, keen, studious, arhaično sedulous; busy, active

marljív obiskovalec frequent visitor
biti marljív to be industrious (busy, active), to take pains, to do one's best
marljívo se učiti to study hard
marljívo hoditi v gledališče to be a regular theatre-goer
marljívo obiskujem predavanja I attend lectures regularly

pĭla³ -ae, f

1. žoga (iz usnja, nagačena z dlako): Varr. ap. Non., Pl., Petr., Sen. ph., pilā ludere Ci., H.; preg.: claudus pilam retinere Ci. (o človeku, ki česa ne zna uporabljati), mea pila est Pl. žoga je moja = jaz sem dobil; meton. igra(nje) z žogo, žoganje: quantum alii tribuunt alveolo, quantum pilae Ci., pilae studium Ci. vneto (navdušeno, marljivo) žoganje.

2. metaf. vse, kar je okroglo, oblo, klobčič, klobka (klopka), klobko (klopko), okrogel kup, krogla: lanuginis Plin., terrae Varr. zemeljska obla, pilae Nursinae Mart. = rapa rotunda; occ.
a) milni mehurček: pilae Mattiacae Mart.
b) glasovalna kroglica: Pr.
c) nagačena človeška podoba, s katero so za zabavo dražili bike pri bikoborbah, slamnati mož: Mart.; biki so tako podobo skoraj vedno raztrgali, od tod metaf.: noluerit dici quam pila prima suam Mart. (o raztrgani suknji).

properō -āre -āvī -ātum (properus)

1. trans. hitro narediti (storiti, izvršiti), pospešiti (pospeševati), podvizati, spodbuditi: Pl., Acc. ap. Non., Pr., Tib., Plin. iun., Gell. idr., fulmina V. hitro kovati, iter S., T., accusationem, caedem T., praematura cum exitio T., voluntariam mortem T., properat per vulnera mortem V., multa forent quae mox caelo properanda sereno, maturare datur V. mnoge stvari, ki bi jih bilo treba pospešiti, se mirno odvijajo, properare arma viro V. hitro prinesti, igni semina V. hitro omehčati, pecuniam heredi H. hiteti spravljati denar za dediča, opus, studium H. vneto (marljivo) se ukvarjati z delom (študijem), marljivo (pridno, vneto) delati (študirati), naves properatae, tela properata T.

2. intr. (po)hiteti, podvizati se, hitro se napotiti kam; abs.: Pl., Ter., C. idr., ex nuntiis cunctabundus aut properans T., assequor omnia, si propero, si cunctor, amitto Ci., properantes arma capiunt S., negotii gratia properare S., aqua properans H., properato opus est Ci. treba je hiteti, lanificium, in quo properant omnium mulierum pensa Plin. pri kateri vse ženske hitijo, da bi opravile (izgotovile) odmerjeno jim nalogo; s praep.: in patriam Ci., in Galliam S., in Italiam C., in fata (v smrt) Lucan., ad aliquem, ad praedam C., ad bellum civile Cu., ad gaudia H., ad epistulas Ci. podvizati se (pre)brati pisma; brez praep.: domum Pl., H., Romam Ci.; z adv.: alio (sc. v opisovanju) S.; s sup.: ultro licentiam in vos auctum atque adiutum properatis S. fr.; z inf.: Pl., Ter. idr., domum pervenire C., properavit rem deducere in iudicium Ci., divitiis abuti per turpidinem properabant S.; z NCI pass.: Amm. idr., iungi hospitio properat V., mala decerpi properantia Plin. ki hočejo biti hitro ((ta)koj) utrgana; z ACI: se quisque hostem ferire properabat S., quem regia coniux adiungi generum miro properabat amore V.; s finalnim stavkom: hunc ut sequerer, properavi Ci., properare Varro, ut cum legionibus quam primum Gadis contenderet C. — Od tod adv.
a) pt. pr. properanter hitro, naglo(ma): Lucr., Sil., Amm. idr., codicillos properanter accepit T., properantius pergere, reddere S., diem properantius ire iussit O., properantissime Cod. Th.
b) abl. n. pt. pf. properātō pospešeno, hitro, naglo(ma): properato ad mortem agitur T.

študírati estudiar

marljivo študirati estudiar con aplicación; (na univerzi) cursar una universidad, frecuentar las aulas
študirati pravo cursar las leyes, estudiar para abogado, seguir la carrera de abogado
študirati medicino estudiar para médico, seguir la carrera de médico
študirati filologijo cursar (estudios de) filología

učíti (koga) to teach, to instruct, to give instruction (to), to give lessons (to); to train

učíti se to learn, (študirati) to study, (guliti se) to swot, to cram, to grind, (pogovorno) to bone up on; (vajenec) to serve one's apprenticeship
učíti se na pamet to learn by heart (ali by rote), to commit to memory, to memorize
zopet se učíti to relearn, (pogovorno) to brush up
marljivo se učíti to study hard, to be a diligent student
učíti se brati (branja) to learn to read
on se zelo dobro uči he is quick to learn, he is a quick learner
učíti se za izpit to get up (ali to brush up, pogovorno to bone up on) a subject for an examination
učíti se pisanja to learn how to write
moj brat se uči mizarstva my brother is learning joinery (ali is training to be a joiner)

udarnik samostalnik
1. nekdaj (prostovoljec) ▸ élmunkás, rohammunkás
Manjka obzidje, ki bi bilo hkrati tudi spomenik vsem mladim udarnikom, ki so štiri poletja gradili kranjski stadion. ▸ Hiányzik az a fal, amely egyben mindazon fiatal élmunkások emlékműve is lenne, akik négy nyáron át építették a kranji stadiont.

2. nekdaj (naziv za prizadevno delo) ▸ élmunkás, rohammunkásZa marljivo delo sta bila oba večkrat nagrajena kot udarnika. ▸ Szorgalmas munkájukért mindkettejüket többször is kitüntették élmunkásként.

3. (napadalec; borec) ▸ élharcos, lázadó, felkelő
V ponedeljek so odstavljenemu direktorju "udarniki" pred nosom zaprli vrata pisarne. ▸ A leváltott igazgató orra előtt hétfőn „lázadók" csukták be az iroda ajtaját.
Spomenka Hribar je bila med prvimi "udarniki", ki so postavljali temelje samostojne in demokratične Slovenije. ▸ Spomenka Hribar az első „élharcosok” egyike volt, akik lerakták a független és demokratikus Szlovénia alapjait.

4. (kdor veliko dela) ▸ élmunkás, sztahanovista

5. (oznaka jadralnega letala) ▸ Udarnik [vitorlázórepülő]
Tako kot letalo triglav, je tudi jadralno letalo udarnik nastalo kot odgovor na decembra 1946 razpisani natečaj za projekte zmogljivejših jadralnih letal. ▸ A Triglavhoz hasonlóan az Udarnik vitorlázórepülőt is az 1946 decemberében nagyobb teljesítményű vitorlázórepülők tervezésére kiírt versenyre fejlesztették ki.

unlike [ʌnláik]

1. pridevnik
nepodoben, malo podoben; različen; neenak

the portrait is very unlike portret je zelo malo podoben

2. predlog
v nasprotju z, različno od, za razliko od, drugače od

he behaved unlike a gentieman ni se obnašal kot džentlmen
unlike his brother, he works hard v nasprotju s svojim bratom on marljivo dela
that is very unlike him to mu ni prav nič podobno

ἀσκέω [3. sg. impf. ep. ἤσκειν] 1. umetno ob-, izdelujem, izgotavljam, umetno gladim χιτῶνα; krasim, snažim, lepšam; ἠσκημένος olepšan, okrašen; λόγῳ ἠσκημένος z omamo opremljen, iz-, namišljen. – pt. ἀσκήσας z glag.: lično, spretno, umetno. 2. bavim se s čim, opravljam, urim se, vežbam se, τί v čem; izvršujem kaj κακά; ἀσέβειαν sem brezbožen, gojim δίκαια; σιωπήν molčim; z inf. trudim se, navadim se česa; prizadevam si NT; τινά τι urim (vežbam) koga v čem; ἐχθρόν vzredim, ἠσκημένος uren, spreten, vrl, izvežban, εὖ ἠσκηκώς dobro izvežban. 3. med. (marljivo) se urim ταῦτα.

δια-πονέω 1. act. naporno delam, izvršujem (s trudom), obdelujem, urim, vežbam. 2. med. (z aor. med. in pass.) a) trudim se, utrdim se ταῖς πορείαις; b) marljivo (skrbno) se vežbam v čem, μουσικήν bavim se z glasbo, (na)učim se glasbe; c) jezim se, nejevoljen sem, hudujem se NT.

δι-ενθῡμέομαι pass. marljivo premišljujem NT.

ἐκ-πονέω 1. (umetno) izdelujem, napravljam, izvršujem, pripravljam, πέπλοισιν krasim. 2. obdelujem γῆν. 3. pridelujem (tudi med.), prebavljam (tudi med.). 4. urim, vežbam telo, marljivo se bavim s čim, trudim se za kaj, βίον prerijem se s trudom skozi življenje; πρὸς μάθησιν trudim se za napredek v znanostih.

ἐκτένεια, ἡ gorečnost, vnetost, ἐν ἐκτενείᾳ marljivo, vneto NT.

ἐμ-βάλλω [gl. βάλλω; ep. aor. ἔμβαλον, inf. ἐμβαλέειν] I. act. 1. trans. a) vržem, mečem na (v) kaj νηὶ κεραυνόν, τινὰ πόντῳ, τινὰ χερσί τινος spravim v njegove roke (oblast), τὶ χερσίν dajem v roko, εἴς τι; εἰς ἔχθραν zasovražim, omrzim, πῦρ zažgem, πληγάς naložim mu udarcev, pretepem, ἅρμα εἴς τι poženem, ἵπποις χιλόν pokladam konjem, χαλινούς nataknem brzde, μοχλόν zapahnem, zaprem z zapahom, τὴν δεξιάν podam roko, χειρὸς πίστιν dam roko v poroštvo, obljubim, ψῆφον περί τινος glasujem, ῥῆμα vrinem, vstavim, λόγον περί τινος dam v posvetovanje, na razgovor, βουλὴν περί τινος ἔς τινα dam komu v posvetovanje; abs. τινί povem, razjasnim; b) o ladjah: zadenem z ladijskim rilcem (ἔμβολος); c) povzročim, navdam s, vzbudim φόβον, μένος, σθένος, μῖσος, νόσον, φιλοπραγμοσύνην. 2. intr. a) vržem se na kaj, lotim se česa, zgrabim, κώπῃ (tudi abs.) marljivo veslam; b) vderem, udarim, napadem ἔν τινι, ναυσί navalim na ladjevje; c) ναῦς ladja trči, zadene ob; d) ποταμός reka se izliva. II. med. mečem zase na kaj, ženem si k srcu, mislim na kaj φύξιν θυμῷ, εἰς τὸν νοῦν, vržem se na kaj, napadem.

ἐμ-φύω [trans. fut. ἐμφύσω, aor. ἐνέφῡσα; intr. fut. ἐμφῡ́σομαι, aor. ἐνέφῡν, pf. ἐμπέφῡκα; ep. 3 pl. ἐμπεφύασι, pt. ἐμπεφυῖα] 1. trans. vsadim, vcepim, navdihnem, navdam τί τινι, ἔν τινι. 2. intr. a) postanem, nastanem, rastem v (na) čem τρίχες κρανίῳ, φοίνικες ἔν τινι; b) pren. prirastem, čvrsto se držim, tesno se privijem, ἐμπεφυῖα trdno se držeč, privivši se, oklenem se koga τῷ φύσαντι, marljivo se bavim s čim, krepko stisnem roko χειρί, ὀδὰξ ἐν χείλεσι φύντες iz jeze so se grizli v ustnice = požrli so jezo; c) prirojen sem, bivam v τἀληθές, τὸ μῶρον, φθόνος τινί, τί δ' ἂν θέλοις τὸ πιστὸν ἐμφῦναι φρενί; kakšno skrivnost hočeš njemu razodeti?

ἐπιτηδές, at. ἐπίτηδες adv. 1. namenoma, nalašč, hote, ravno radi tega, v ta namen, v to svrho. 2. skrbno, marljivo, vneto, zadosti, primerno.

ἐπιτηδεύω (ἐπιτηδές) [impf. ἐπετήδευον, pf. ἐπιτετήδευκα] 1. marljivo se bavim s čim, natančno, skrbno vršim, gojim, trudim se, stremim, težim za čim ἀρετήν, φιλοσοφίαν, κακά delam, ravnam slabo, εὐπαθείας vdajam se udobnemu življenju. 2. zvijačno kaj izmislim τὶ πρός τι, izvežbam, izurim κύνα πρός τι. 3. imam navado τιθέναι, ἐπετήδευε κομᾶν nosil je rad dolge lase.

ἔχω [Et. iz σέχω, seg'hō, gršk. še Ἕκτωρ, nem. Sieg. – Obl. impf. εἶχον, fut. ἕξω, -ομαι, σχήσω, -ομαι, aor. ἔσχον (σχῶ, σχοίην in σχοῖμι, σχές, σχεῖν, σχών); med. ἐσχόμην, pf. ἔσχηκα, ἔσχημαι, adi. verb. ἀν-εκτός, -εκτέος, ἀνασχετός; vzpor. obl. ἴσχω; ep. pr. cj. 2. sg. ἔχῃσθα, 3. sg. ἔχῃσι, inf. ἐχέμεν, impf. tudi ἔχον, -όμην, iter. ἔχεσκον, fut. inf. ἑξέμεν, aor. inf. σχέμεν; med. ind. σχέτο, opt. 3. pl. σχοίατο; act. aor. (tudi poet.) ἔσχεθον, σχέθον, inf. σχεθέειν, pf. (συν)όχωκα, plpf. pass. 3. pl. (ἐπ) ώχατο]. A act. I. trans. 1. držim, grabim, nosim, prijemljem, imam v rokah, κάρη ὑψοῦ držim kvišku, ὄπιθεν zapognem, ἀσπίδα πρόσθε držim ščit pred seboj, ἀμφὶς (οὐρανόν) držim narazen, ločim, ζυγὸν ἀμφίς nosim jarem, λόφον ὑπὸ ζυγῷ držim (mirno) tilnik pod jarmom, τὶ χειρί, χερσί, διὰ χειρός, ἐν, μετὰ χερσί imam v rokah, τινὰ χειρός (ποδός) držim, zgrabim koga za roko (nogo), ἧπαρ držim skupaj, εὐεργεσίαι αὐτοὺς εἶχον vezale so jih dobrote. 2. posedujem, imam (v posesti) θρόνους, οἱ ἔχοντες bogataši, ἔχω bogat sem, οὐκ ἔχω ubog sem NT, τινά τι imam koga za kaj NT, τινὰ γυναῖκα imam za ženo; τοῦ θυγάτηρ ἔχεθ' Ἕκτορι njegova hči je bila H. žena; imam v svoji oblasti, sprejmem, osvojim, polastim se τὰ ἄκρα, dosežem, dobim τροφήν; pass. ἔχομαι sem ujet, stanujem v πόλιν, οὐρανόν, sedim na χῶρον; vladam σκῆπτρα; oskrbujem, čuvam, upravljam κῆπον, κίονας, obdelujem πατρώια ἔργα, ἐν γαστρὶ ἔχω sem noseča NT. 3. imam na sebi, nosim (obleko, orožje, opravo), imam ἔχω τι περὶ κεφαλῇ. 4. imam v sebi, obsegam, τὸ χωρίον πόλιν οὐκ εἶχε, objemam; a) αἴθρη ἔχει κορυφήν čist zrak obkroža vrh, φρένες ἧπαρ obdajajo, κλέος μιν ἔχει na glasu je, slava se razširja o njem, φάτις με ἔχει govori se o meni; σὲ οἶνος ἔχει φρένας vino te je prevzelo, ἀγνοία μ' ἔχει ne razumem; b) v zvezi s subst. opisuje ἔχω glagole, ki so s subst. sorodni: αἰτίαν sem kriv, dajem povod, imam povod, ἄλγεα trpim nezgode, boli me, ἀνάγκην sem prisiljen, τὴν αἴσθησιν opažen sem, θαῦμα začudim se, θήραν lovim, φυλακάς stražim, σύνεσιν sem razumen, pameten; slično αἰσχύνην, ἐπιθυμίαν, ἐρευνάν, ἐλπίδα, ἔγκλημα, βλάβην, καναχήν, ἡσυχίαν, οἶκτον, ὕβριν itd.; ἐν αἰσχύνῃ δεινῶς ἔχω zelo se sramujem, δι' ὀργῆς (ἐν ὀργῇ) ἔχω srdim se, jezim se; ὄκνος με ἔχει bojim se, πλέον ἔχω sem na boljšem, μεῖον ἔχω sem prikrajšan; c) z inf. ali zavisnim vprašanjem morem, znam, razumem, ἔχω πλέειν morem veslati, πόλλ' ἂν λέγειν ἔχοιμι mnogo bi lahko govoril; ἐξ οἵων ἔχω, αἰτῶ kolikor morem, οὐκ ἔχω τί φῶ ne vem, kaj naj rečem, τὰ ἐπιτήδεια οὐκ εἶχον ὁπόθεν λαμβάνοιεν niso vedeli, odkod …, τέχνην razumem, znam, ἱκανῶς ἔχομεν τοῦτο, ὅτι dobro vemo, da …, οἱ τὰς τέχνας ἔχοντες umetniki; οὐκ ἔχω ἀποδοῦναι ne morem plačati NT, τινά τι poznam koga kot, τὶ ἄμεινον znam kaj bolje. 5. imam pri sebi (kot gosta), prinašam (s seboj), ὠδῖνας povzročujem bolečine, slično ἔχω ἀγανάκτησιν, αἰσχύνην povzročujem nejevoljo, sramoto, ὄψιν nudim pogled, βοήν glasim se, oglašam se, τιμωρίας donašam kazen, προσόδους donašam dohodke. 6. čvrsto držim, zadržim pri sebi (retineo), obdržim, ščitim, branim ἀλόχους; γνώμην, θυμὸν ἔχω obračam svojo pozornost na kaj, νῷ ἔχω spominjam se; v pass. trpim kaj, zadene me kaj, obide me, ἐν κακοῖς ἔχομαι sem v nesreči, (ἐν) ἀνάγκῃ v sili sem, prisiljen sem, ἀγρυπνίῃσι ne morem spati, νίκης πείρατ' ἔχονται ἐν ἀθανάτοισιν θεοῖσιν odločitev zmage imajo nesmrtni bogovi v rokah, ἔντεα ἔχονται μετὰ Τρώεσσιν je v rokah Trojancev. 7. zadržujem, oviram, ustavljam, krotim, ἑταίρους παρὰ νηυσὶν, ἵππους, δάκρυον, ὕβριν, τινά τινος odvračam koga od česa, τῶν μακρῶν γόων, τοῦ μὴ καταδῦναι, zabranim komu kaj storiti τὸν Σπαρτιάτην μὴ ἐξιέναι, ὀδύνας odpravim, preženem, κῦμα pomirim. 8. vodim, obračam, podim, jadram, krmim, krenem proti Πύλονδε, vozim se, ὄμμα obračam oči kam, νέες ἔσχον ἔς τι ladje so plule proti, tudi τῇ Δήλῳ. 9. pt. ἔχων a) pogosto = 's, z'; ἀπέστειλαν αὐτὸν ναῦς ἔχοντα z ladjami, ἥκω ἔχων prihajam s čim, ἵππον ἔχων na konju, ἔχων Ἀκρόπολιν kot poveljnik A.; tako zlasti pri glagolih premikanja; b) označuje stanje kot trajno: φλυαρεῖς ἔχων vedno klepečeš, govoričiš; c) opisovalno stoji pri ἐστί: ἔστι δὲ (οὐχ) οὕτως ἔχον (= οὐχ οὕτως ἔχει ni tako). II. intr. 1. sem, a) z adv. nahajam se, vedem se, sem v gotovih razmerah; εὖ (κακῶς) ἔχω dobro (slabo) se počutim, κακῶς ἔχω sem bolan, šibek NT, εὖ ἔχει dobro je, ἀπείρως ἔχω nevešč sem v čem, εὐνοικῶς ἔχω τινί naklonjen sem komu, ἀθύμως ἔχω pogum mi upada, ἐσχάτως ἔχω umiram NT, κομψότερον ἔσχε odleglo mu je NT, τὸ νῦν ἔχον za sedaj NT, σῖγα (σιγῇ) ἔχω molčim, ὅρκος ὧδε ἔχει prisega se glasi tako, je tale; ὥσπερ εἶχεν kakor je bil, nemudoma, ročno; καλῶς ἔχει dobro uspeva, stoji, v redu je, (τοῖς θεοῖς) pristoji, εἴη καλῶς ἔχον kazalo bi, οὕτως ἔχει tako je, οὕτως ἐχόντων τῶν πραγμάτων v takih razmerah, potemtakem, ὡς ποδῶν εἶχον kolikor so jih nesle noge, οὕτως ἔχω περί τινος tako mislim o čem, ἐπ' ἴσης ἔχει je v ravnotežju, je enako; ἀμφί τι ἔχω bavim, ukvarjam se s čim; ἔχω ταῖς διανοίαις mislim, ἀναγκαίως ἔχει mora biti, potreba je, ὡς ὀργῆς ἔχω kakor sem jezen, v svoji jezi; εὖ σώματος ἔχει njegovo telo je v dobrem stanju, zdrav (krepek) je, καλῶς ἔχει μοι za mene je lepo, ὡς εἶχε τάχους kar je najhitreje mogel, ὅκως ἂν ἔχωμεν v stanju, v katerem se ravno nahajamo, Θηβαίων ἡμῖν ἐχόντων ὡς ἔχουσιν ker so že Tebanci takega mišljenja; διὰ φυλακῆς ἔχω sem oprezen; b) s pt. aor. ali pf. poudarja obenem dejanje in stanje: γήμας ἔχεις oženil si se z njo in jo imaš za ženo, θαυμάσας ἔχω (začudil sem se in) se (še) čudim, ἔχομεν ἀνηρπακότες ugrabili smo in imamo; slično ἔχω ταρβήσας, ἀτιμάσας, προτίσας itd.; ἀποκληΐσας ἔχω imam pod ključem. 2. (ob)držim se, vztrajam, trdno stojim, štrlim, molim kvišku κίονες, ὀστέον, ἔχω κατὰ χώραν ostanem, σχές οὗπερ εἶ ostani, kjer si, ἔχ' ἠρέμα miruj, ἔχε δή počakaj, ἔχε νῦν dobro, nu. 3. razprostiram se, raztezam se, merim na, segam do česa, držim, vodim proti ὁδὸς ἔχει πρός τι, εἰς Κόρινθον, ἔγχος ἔσχεν δι' ὤμου je prodrla skozi ramo, ὁ χρησμὸς εἰς Πέρσας ἔχει meri, se nanaša na Perzijane, τὰ ἐς Ὅμηρον ἔχοντα kar se tiče Homera, ἔχει τι εἴς τινα nekaj ima svojo ost proti komu. 4. a) vzdržim se πολέμου; b) deležen sem, zavisim od česa μαντικῆς τέχνης. B med. in pass. I. 1. držim sebi, ἀσπίδα πρόσθε držim pred seboj, ἄντα παρειάων držim si pred licem, σάκος ἀπὸ ἕο držim od sebe, odvračam, χεῖρας odvračam, vzdržujem. 2. a) držim se, obdržim se, trdno stojim, vztrajam κρατερῶς, Ἕκτορος μένος, στῆ ἄντα σχομένη stopila mu je (pogumno) nasproti, stala je nepremično, πέτρης držim se skale, τινός držim se koga, zapleten sem v kaj; λόγου vedno govorim, ne neham govoriti, λόγων držim se razlogov, τῆς αὐτῆς γνώμης ostanem pri istem mnenju, ἐπωνυμιέων ἀμφοτέρων deležen sem obeh imen, ἔργου, πολέμου, μάχης začenjam delo, boj, lotim se dela, boja, bitke, σωτηρίας marljivo delam, se trudim za rešitev, ἔσχεο zdrži se, obvladaj se; b) držim se česa, zavisim od, dotikam se česa, mejim na, mejaš sem komu τινός, ὁ ἐχόμενος ki je zraven, sosednji, bližnji, τὰ ἐχόμενα τῆς σωτηρίας kar vodi k zveličanju, zveličaven NT, οἱ ἐχόμενοι sosedje, τὸ ἐχόμενον sledeče, τοῦ ἐχομένου ἔτους v naslednjem letu, τὰ τῶν ὀνείρων ἐχόμενα kar spada k sanjam = τὰ ὀνείρατα, ἃ διδασκάλων ἔχεται, kar se tiče učiteljev, σέο ἕξεται na tebi bo, od tebe bo odvisno; c) obtičim ἔγχος ἐν ῥινῷ, φωνή ἔσχετο glas je obtičal v grlu. 3. vzdržim se česa, odneham, odstopim od česa, dam se ovirati (odvrniti) od česa, δρόμου ἔχομαι ustavljam vožnjo, τιμωρίης vzdržim se pomoči, ne pomagam, κακολογίης vzdržim se opravljanja; σχέο stoj, miruj, tiho. 4. a) zadene, obide, obvlada me kaj, συμφορῇ zadela me je nesreča, κηληθμῷ ἔσχοντο zamaknjeni so ga poslušali, ἐν ἀπορίῃσι sem v zadregi, ἐν κακοῖς sem v nesreči (gl. A. I. 6); b) prenašam, trpim kaj οὐκ ἂν ἐσχόμην τὸ μὴ ἀποκλεῖσαι.