Franja

Luna samostalnik
tudi z malo začetnico (Zemljin satelit) ▸ HoldFalcon je kmalu po vzletu vstopil v orbito lune. ▸ A Falcon röviddel a felszállás után Hold körüli pályára állt.
Luna kroži okoli Zemlje in se vrti okoli svoje osi. ▸ A Hold a Föld körül kering és a tengelye körül forog.
Ker Luna kroži okoli Zemlje, se njena osvetljenost spreminja. ▸ Mivel a Hold a Föld körül kering, változik a rá eső fény.

málha (-e) f

1. bisaccia:
če bo tako zapravljal, bo moral kmalu z beraško malho po svetu se continua a spendere così si troverà presto ridotto al lastrico
pren. izprazniti, iztresti svojo malho vuotare il sacco, raccontare tutto

2. pren. (velik notranji žep) tascona
PREGOVORI:
vsak berač svojo malho hvali ogni prete loda le sue reliquie

minévati (-am) | miníti (-em) imperf., perf.

1. passare, scorrere:
čas hitro mineva il tempo passa veloce

2. (prenehati, prenehavati) passare, calmarsi (bufera)

3. nareč. (kvariti, pokvariti se) guastarsi, andare a male, marcire:
ostanki lesa so minevali na dežju i resti di legno marcivano sotto la pioggia

4. tr. redko (iti, hoditi mimo) passare accanto, oltrepassare, superare:
srečno miniti nevarne čeri superare felicemente scogli pericolosi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
jagode so letos že minile la stagione delle fragole è ormai passata
zdelo se ji je, da noč ne bo nikoli minila le sembrava che la notte non sarebbe finita mai
nobena prireditev ne mine brez njega non c'è manifestazione a cui manchi
nareč. kmalu bi minil od lakote a momenti morivo di fame
pren. vse pride, vse mine tutto passa

mísliti (-im)

A) imperf. ➞ pomisliti

1. pensare:
misliti zbrano pensare con concentrazione
mislil je samo na smrt non faceva che pensare alla morte

2. pensare, ritenere, credere:
mislim, da so dogodki potekali takole penso che i fatti siano andati così

3. (imeti odnos do koga, česa) pensare:
dobro, slabo misliti o kom pensare bene, male di qcn.
dekle misli, kako je lepa la ragazza pensa di essere bella

4. (z nedoločnikom izraža namen, pojasnilo, možnost uresničitve česa) pensare, aver intenzione, intendere:
dolgo sem mislil govoriti z vami è da molto che intendevo parlare con lei
nisem te mislil žaliti non intendevo offenderti
ali mislite že kaj kmalu končati?! pensate o no di finirla?!

5. mislim reči (za dopolnitev povedanega, povzetek vsebine povedanega) intender dire, voler dire:
kaj ste po poklicu, mislim (reči), kakšno izobrazbo imate? lei che professione fa, volevo dire, che scuole ha fatto?
s tem ne mislim reči, da lenarite e con ciò non voglio dire che non fate niente

6. (izraža točno določitev predmeta) pensare:
koga misliš? chi pensavi?

7. ali misliš, kaj misliš (v medmetni rabi; izraža začudenje, podkrepitev trditve):
ali misliš, da tega ne vem? cosa credi che non lo sappia?
to je velik uspeh, kaj misliš è un grande successo, nonc'è che dire
ali misliš že enkrat pospraviti deciditi a sparecchiare, a far ordine una buona volta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
misliti na svojo korist pensare al proprio tornaconto
treba je misliti tudi na prihodnost bisogna pensare anche al futuro
ta človek misli na vse uno che pensa a tutto
misliti je treba tudi na svoje zdravje bisogna pensare a, aver cura della propria salute
misliti s svojo glavo pensare con la propria testa
misliti bolj s srcem kot z glavo ragionare più col cuore che con la testa
imeti navado glasno misliti aver l'abitudine di pensare ad alta voce
verjela je, da fant resno misli credeva che il ragazzo avesse intenzioni serie
to mi je dalo misliti ciò mi ha fatto pensare
nisem toliko dobil, kot sem mislil non ho ricevuto quanto m'aspettavo

B) mísliti si (-im si) imperf. refl. (predstavljati si) immaginare; pensare; credere:
težko si mislim kaj hujšega non so immaginarmi niente di più grave
ne morem si misliti, da je res non posso credere che sia vero
(za podkrepitev trditve, pritrjevanja) kar misli si, nikamor ne boš šla non esci neanche per sogno
'To me je užalilo' 'Si (lahko) mislim' 'E questo mi offese' 'Posso immaginarlo, lo credo bene'

mogóč possible ; (izvedljiv) faisable, praticable

če (je) mogoče si possible, si faire se peut
je mogoče, da il est possible que, il se peut que (+ subjunktiv)
kolikor mogoče autant que possible
kolikor mogoče hitro le plus vite possible, aussi vite que possible
kolikor mogoče kmalu, takoj ko mogoče le plus tôt possible, aussitôt que possible
ni mogoče! pas possible!, par exemple!, allons donc!, familiarno non, sans blague!
storil bom, kar bo (je) mogoče je ferai (tout) mon possible

mogóč posible; realizable ; (izvedljiv) factible, hacedero

ni mogoče! ¡no es posible!, ¡imposible!
kolikor mogoče hitro lo más rápido posible
kolikor mogoče kmalu, takoj ko mogoče tan pronto como se pueda, lo más pronto posible
je mogoče, da ... es posible (ali puede ser) que... (subj)
če (je) mogoče si es posible
storil bom, kar bo mogoče haré todo lo posible, haré todo lo que se pueda

mornarica samostalnik
1. (o vojski) ▸ haditengerészet Mornarica v okviru ofenzive izvaja operacije, s katerimi želi odpreti pot kopenskim silam vzdolž obale. ▸ A haditengerészet az offenzíva keretében olyan műveleteket végez, amelyekkel a gyalogság számára szeretné megnyitni az utat a part mentén.
Povezane iztočnice: vojna mornarica, vojaška mornarica

2. (o ladjah ali floti za določen namen) ▸ flotta, tengerészet
Slovenski ljubiteljski mornarici moramo prišteti še številne tuje, praviloma večje in dražje barke, ki so si izbrale priveze ob naši obali. ▸ A szlovén amatőr flottához hozzá kell számítanunk a számos külföldi, rendszerint nagyobb és drágább bárkákat, amelyek a mi partjainknál választottak kikötőhelyeket.
Španija si je kot prva osvajalka čezmorskih dežel kmalu nagrabila ogromno bogastvo in zgradila močno mornarico. ▸ Spanyolország a tengerentúli országok első hódítójaként rövidesen hatalmas vagyonra tett szert és erős flottát épített.
Povezane iztočnice: trgovska mornarica

nàš (náša -e)

A) adj. nostro:
naš avto la nostra auto
naša hvaležnost la nostra gratitudine
naši predniki i nostri antenati
naše omizje la nostra tavolata
naše morje il nostro mare
junak našega romana il protagonista del nostro romanzo
našega štetja (n. št.) dopo Cristo (d. C.)
pred našim štetjem (pr. n. št.) avanti Cristo (a. C.)
umetnost našega časa l'arte del nostro tempo
v naših časih je bilo drugače ai nostri tempi era diverso
v našem primeru nel nostro caso, nel caso in questione
pog. tat bo kmalu naš il ladro sarà presto catturato
pog. govoriti po naše parlare la nostra lingua

B) náši (-a -e) m, f, n
naši so zmagali hanno vinto i nostri
tu ni nič našega qui non c'è niente di nostro
hodi po našem è, si trova sul nostro (podere, terreno e sim.)

nató then; afterwards, after that

kmalu nató shortly afterwards; thereupon
takoj, précej nató there and then

nató alors, puis, ensuite, après; sur cela, là-dessus

kmalu nato peu après
takoj nato immédiatement aprês, aussitôt après

nató después (de ello); luego

kmalu nato poco después
takoj nato seguidamente

nauk samostalnik
1. (spoznanja; teorija) ▸ tanítás, tanDarwin na podlagi opazovanj s potovanja kasneje utemelji razvojni nauk. ▸ Darwin az utazásai során tett megfigyelései alapján később megalapozta a fejlődéstant.Vsaka verska skupnost ima pravico, da svoje knjige predstavlja ljudem in širi svoj nauk. ▸ Minden vallási közösségnek joga van bemutatni a könyveit az embereknek, illetve terjeszteni tanait.
2. (sporočilo ali nasvet) ▸ tanulságOtroci so opero razumeli kot pravljico z moralnim naukom, v kateri dobro slavi zmago nad zlom. ▸ A gyerekek erkölcsi tanulságot tartalmazó meseként értelmezték az operát, amelyben a jó győzedelmeskedik a rossz felett.Iz naučene lekcije raje potegnite nauk, ki vam bo prav kmalu zelo koristil. ▸ Inkább vonja le a tanulságokat abból, amit megtanult, és ez hamarosan nagy hasznára válik.
Nauk zgodbe je v tem, da hitrost lahko pelje v nesrečo. ▸ A történet tanulsága tehát az, hogy a gyorshajtás balesethez vezet.

návček (-čka) m campana funebre:
zvoniti z navčkom suonare a morto
kmalu mu bo zapel navček è prossimo a morire
pren. takim prizadevanjem že poje navček iniziative del genere sono condannate a fallire

nazáj en arrière, à reculons

nazaj! (en) arrière!
nazaj pošiljatelju! retour à l'envoyeur (ali à l'expéditeur)!
bom kmalu nazaj je serai bientôt de retour
iti nazaj aller à reculons, reculer
kupiti nazaj racheter
ne moči ne tja ne nazaj ne pouvoir ni avancer ni reculer
nazaj šteti compter à rebours
nazaj želeti souhaiter le retour de, regretter quelque chose
vozni listek za tja in nazaj un billet d'aller et retour

nazáj atrás; hacia atrás

nazaj! ¡atrás!
nazaj pošiljatelju! ¡devuélvase al remitente (ali a su procedencia)!
tja in nazaj ida y vuelta
datirati nazaj antedatar
dobiti nazaj recuperar, recobrar
iti nazaj volver (al punto de partida), volver a sus pasos
bom kmalu nazaj vuelvo pronto (ali en seguida)
tu imate 5 peset nazaj aquí tiene usted cinco pesetas de vuelta
iti nazaj ir hacia atrás, retroceder
kupiti nazaj volver a comprar, readquirir
pogledati nazaj mirar atrás
ne moči ne naprej ne nazaj no poder avanzar ni retroceder
poslati nazaj (pošiljko) reexpedir, reenviar

néhati cesser, (s')arrêter, finir de, mettre un terme, mettre fin à quelque chose

nehati delati cesser (ali s'arrêter, finir) de travailler
kmalu bo nehalo deževati il va bientôt cesser (ali s'arrêter, finir) de pleuvoir
nehati s čim mettre fin à quelque chose, en finir avec quelque chose
nehaj s tem! arrête avec ça!, assez avec ça!, ça suffit!, familiarno basta!
tu se vse neha! c'est un (ali le) comble!, c'est trop fort!, c'est la fin de tout!
nehati se se terminer, finir, prendre fin

nóč noche f

lahko noč! ¡buenas noches!
čez noč durante la noche
(kar) čez noč (= kmalu in nenadoma) de la noche a la mañana
sredi noči en plena noche
noč je es de noche
noč se dela anochece; comienza a anochecer; está anocheciendo
prebedeti noč pasar la noche en vela
noč in dan día y noche
noč brez spanja noche sin dormir, noche en vela, fam noche toledana
vso noč ne moči spati no poder dormir en toda la noche
vso noč ne zatisniti očesa fam no pegar los ojos en toda la noche
biti vso noč pokonci (na nogah) pasar la noche en pie (ali sin acostarse)
prebiti noč v ... pernoctar (ali pasar la noche) en...
ob nastopu noči a la entrada de la noche, al cerrar la noche
želeti komu prijetno noč desear a alg (que pase) una buena noche
prejšnja noč la noche de la víspera
mesečna noč noche de luna
šentjernejska noč noche de San Bartolomé
silvestrska noč noche f vieja
božična (sveta) noč (rel) Nochebuena f
velika noč (rel) Pascua f (florida ali de Resurrección)

nogavičar samostalnik
1. (poklic) ▸ harisnyakészítőPoleg mladinskega butika bodo tu slaščičarne, bifeji, nogavičarji, frizerji in še mnogo drugega. ▸ Az ifjúsági butik mellett itt cukrászdák, büfék, harisnyakészítők, fodrászok és sokan mások is helyet kapnak.
Rodil se je češkemu očetu, nogavičarju, in mami domačinki iz družine barvarjev. ▸ Cseh harisnyakészítő apa és hazai kelmefestő családból származó anya gyermekeként született.

2. (podjetje) ▸ harisnyakészítő
Slovenski nogavičarji smo tako majhni, da moramo sodelovati, sicer bi lahko kmalu propadli. ▸ Mi, szlovéniai harisnyakészítők annyira kicsik vagyunk, hogy együtt kell működnünk, különben hamarosan tönkremehetünk.
Danes je Polzela med največjimi nogavičarji v Evropi in več kot 80 odstotkov svoje proizvodnje plasira na tako imenovani zahodni trg. ▸ Ma Polzela település Európa legnagyobb harisnyakészítői közé tartozik, és termékei több mint 80 százalékát az úgynevezett nyugati piacra helyezi ki.

novinarski pridevnik
(o novinarjih) ▸ újságírói, sajtóNa novinarska vprašanja ni želel odgovarjati, skrival se je tudi pred fotografi. ▸ Az újságírói kérdésekre nem akart válaszolni, és a fényképészek elől is bujkált.Med avtorji je več znanih slovenskih novinarskih peres. ▸ Néhány cikk több ismert szlovén újságíró tollából származik.Kmalu po dirki je Britanec stopil pred novinarske mikrofone, pri čemer ni mogel skriti svojega razočaranja. ▸ A brit a verseny után rövidesen az újságírók mikrofonja elé lépett: nem tudta leplezni csalódottságát.
Sopomenke: časnikarski
Povezane iztočnice: novinarska konferenca, novinarska tribuna

občútek feeling; sensation

občútek bolečine feeling of pain
boleč občútek mraza a painful feeling of cold
občútek toplote sensation of warmth
stalen občútek permanent (ali constant) feeling
bil je splošen občútek, da bo vojne kmalu konec there was a general feeling that the war would end very soon
z mešanimi občútki with mixed feelings