Franja

guère [gɛr] adverbe

ne ... guère ne mnogo, malo, skoraj ne, ne posebno, komaj; malo časa, malokrat
ne ... guère que skoraj le, skoraj izključno, kvečjemu
je n'ai guère d'argent nimam mnogo denarja
je ne m'en souviens guère komaj da se tega spominjam
il ne va guère mieux ne gre mu dosti bolje
je ne vais guère au cinéma redko kdaj grem v kino
Tu aimes les pommes? - Guère. Imaš rad jabolka? - Ne preveč.
il ne s'en est fallu guère (le) malo je manjkalo

is, ea, id (nom. m. in n. iz demonstr. debla i; prim. gr. ἵ njega, gr. οὑτοσ-ί, got. is on, ita ono; vse druge obl. iz podaljšanega demonstr. debla ejo, fem. ejā) ta, ta, to; on, ona, ono.

I. Zaimek is je izključno determinativen, kar pomeni, da se vselej nanaša na kak predhodni subst. ali pa ga povzemamo z relativnim zaimkom. Tako stoji samostalniško in pridevniško: obviam mihi venit tuus puer; is mihi litteras abs te reddidit Ci., scio eum ita dixisse Ci., eam natam esse Ci., is est, an non est? Ter., iis condicionibus Ci., eā mente Ci. s tem namenom, ob eam causam, eā de re N., Ci. zato, in eum locum convenire C.; pogosto se, kadar povzema, zapostavlja: malleoli, plantae, sarmenta … nonne ea quemvis delectant? Ci., id ipsum honestum … id efficit Ci; v samostalniški rabi prav pogosto v gen. = sl. njegov, njun, njihov: Catilina eiusque socii C. Katilina in „njega“ = njegovi tovariši, classem eorum fugavit N.; povzemamo ga z relativom: is, qui iudicat Ci. = pretor, ii, qui dicunt Ci., siet (praedium) in iis agris, qui non saepe dominos mutant Pl., ea adferam, ea uti nuntiem, quae maxime in rem vostram communem sient Ter.; tudi v zvezi s 1. in 2. osebo: haec omnia is feci, qui sodalis eius eram Lentulus in Ci. ep. to sem storil jaz, ki sem bil njegov tovariš, qui consulatum peteres, is per municipia cucurristi Ci.; če je determinativni pojem poudarjen, sledi ali konsekutivni stavek (is takrat pomeni = tak): cum ea esset aetate, ut … Ter., Ci., N. ali finalni stavek: id agitur (dela se na tem), ut pons dissolvatur N., in eo erat, ut oppido potiretur N. bilo je na tem, da … ; konsekutivni stavek je včasih v relat. obl.: non is es, qui glorieris Ci. nisi tak, da bi se … , neque is es, qui nescias Ci. šele poznolat.: pro eo rege Cu. za takega kralja. Pogosto v zvezi s -que v pomenu sl. „in sicer“: cum unā legione eāque vacillante Ci., sermo isque multus de nobis fuit Ci., eum doctum hominem cognovi idque a puero Ci., quaestionem habuit, idque per biduum Ci., exspectabam tuas litteras, idque cum multis Ci. —

II. Pogosto povzame neutrum id celo misel: id quod evenit Ci. in to se je zgodilo, si nos, id quo debet, patria delectat S., et — id quod difficilius putatur — sapientius tulit secundam quam adversam fortunam Ci., id quod antea numquam usu venerat N. Id se nadalje rabi pogosto samostalniško, in sicer

1. v pojasnjevalni formuli id est to je: maxima multitudo, id est tota Italia Ci., mollitia animi, id est dolorum fuga Ci., hodie, id est Kal. Octob. Ci.

2. stoji z gen. quantitatis: id negotii L., N. ta naloga, venit id temporis Ci. ob tem času (hipu), id consilii capere Ci., id hostium aspexit L. tolikšno število sovražnikov, id honoris, auctoritatis T. toliko časti, id aetatis esse Ci. v tej starosti (te starosti) biti, id operis ac muneris Ci. = id operis, id muneris Lact., ad id loci S. ali ad id locorum L. ali samo ad id L. dotlej, doslej, post id locorum Pl., S. nato, potem, ad id diei Gell. do tega dne.

3. v odvisnih sklonih nav. opisano z res: eius rei auctorem esse Ci. to svetovati, earum rerum conscii Ci.; vendar tudi: ex eo Ci. iz tega, zato, in id L. za to, zato, tudi samo id: id prodeo Ter., id gaudeo Ci., id quod Ter. zato, ker, in eo Pl. v tem; tako tudi v zgoraj omenjeni formuli in eo est, ut … , poznolat. tudi in eo sum, ut … Icti. (idr.) na tem sem, da … ; nunc id est quom … Pl. zdaj je čas, ko …

Opomba: Star. obl.: dat. sg. f. eae (nam. ei): Pl., Cat.; acc. sg. m. im (nam. eum): Tab. XII, Ci., em: Tab. XII, Cat. ap. Fest.; nom. pl. m. ī: Pl., eī: Pl., Varr., Ci., ieī: Varr., īs Pac. fr.; gen. pl. eûm: P. F.; dat. ali abl. pl. īs: Enn. fr., Pac. fr., Pl.; ībus: Pl., Luc. fr., Lucr.; dat. pl. f. eābus Cat. Z naslonsko členico -pse ali -pte: eapse (= ea ipsa) Pl., eampse (= eam ipsam) Pl., eumpse (= eum ipsum) Pl., eopse (= eo ipso) Pl., eopte (= eo ipso) P. F.

izkljúčen exclusif; exclu (iz de) ; (iz cerkve) excommunié

izključeno impossible!
izključno exclusivement

izolirati glagol
1. (pri bolezni) ▸ elszigetel, izolálKadar posumimo, da gre za steklino, moramo psa izolirati od ljudi in drugih živali. ▸ Amikor veszettségre gyanakszunk, a kutyát el kell szigetelni az emberektől és a többi állattól.
Bolnike je treba popolnoma izolirati, ker se virus hitro širi in je v slini, blatu in krvi bolnikov. ▸ A betegeket teljesen el kell szigetelni, mivel a vírus gyorsan terjed, és megtalálható a betegek nyálában, székletében és vérében.

2. (izločiti iz družbe) ▸ elszigetelEvropska unija se ne sme izolirati od drugih držav v Evropi. ▸ Az Európai Uniónak nem szabad elszigetelődnie Európa többi országától.
Ne izolirajte se v svoji pisarni, poiščite navdih v ljudeh. ▸ Ne szigetelődjön el a saját irodájában, keressen ihletet az emberekben!

3. (z zaščitnim materialom) ▸ szigetel, leszigetel, körbeszigetelOkvir grede izoliramo s stiroporom ali folijo z zračnimi mehurčki. ▸ Az ágyást habszivaccsal vagy légbuborékfóliával szigeteljük körbe.Objekt bo treba toplotno izolirati, zamenjali bomo tudi vsa okna. ▸ Az épületet hőszigetelni kell és az összes ablakot ki kell cserélni.Kako naj izoliramo bakrene cevi za toplo vodo oziroma centralno kurjavo? ▸ Hogyan szigeteljük a meleg víz, illetve a központi fűtés rézcsöveit?

4. v kemiji, v biologiji (izločiti snov) ▸ izolálTestirancu vzamemo kri in iz nje izoliramo celice z jedrom. ▸ A vizsgálati alanytól vért veszünk és izoláljuk a sejtmaggal rendelkező sejteket.Eterično olje lahko iz posušene rastline izoliramo z destilacijo z vodno paro. ▸ Az illóolaj a szárított növényből vízgőz-desztillációval izolálható.Ko je Ramsay iskal argon, mu je uspelo tudi prvič izolirati helij, in sicer medtem ko je segreval mineral klevit. ▸ Az argonnal kapcsolatos kutatása során Ramsay-nek először sikerült a héliumot is izolálnia a cleveit nevű ásvány hevítésével.

5. (razločiti od celote) ▸ elkülönít
Raziskovalci poskušajo izolirati kognitivne procese, ki so v ozadju motivacije. ▸ A kutatók megpróbálják elkülöníteni a motiváció mögött álló kognitív folyamatokat.
Stranke so najprej izmenjale stališča, nato pa izolirale glavna razhajanja. ▸ A felek először megbeszélték álláspontjaikat, majd meghatározták a fő nézetkülönbségeiket.
V plesu je težko izolirati izključno jazzovske prvine, deloma zaradi improvizacijske narave. ▸ A táncban – mivel részben improvizatív jellegű – nehéz elkülöníteni kizárólag a jazzelemeket.

izrecno prislov
1. (jasno) ▸ kifejezetten, határozottan, nyomatékosanZakon izrecno določa, da morajo vsi operaterji naročnikom omogočiti, da ohranijo svoje telefonske številke. ▸ A törvény kifejezetten előírja, hogy minden szolgáltatónak lehetővé kell tennie az előfizetők számára, hogy megtarthassák a telefonszámukat.Včasih je veljalo, da je dovoljeno, kar ni izrecno prepovedano. ▸ Régebben az volt a szokás, hogy ami nem volt kifejezetten tiltva, az megengedett volt.
2. (izključno) ▸ kifejezetten, kizárólag
Podjetje v četrtini svojih oglasov meri izrecno na iskalce dela. ▸ A vállalat a reklámjai egynegyedében kifejezetten az álláskeresőket szólítja meg.
Na golfsko srečanje lahko prideš izrecno s povabilom. ▸ A golftalálkozóra kizárólag meghívóval jöhetsz be.

kerozin samostalnik
(tekoča snov) ▸ kerozinLetala skoraj izključno uporabljajo kerozin. ▸ A repülőgépek szinte kizárólag kerozint használnak.
Sprva je bila nafta predvsem surovina za kerozin, ki so ga uporabljali za razsvetljavo. ▸ Kezdetben az olaj elsősorban a világításra használt kerozin alapanyaga volt.

ni-si, conj. (iz *nĕ- in si)

1. kot stavčna nikalnica, ki zanika sam pogoj in izraža, da velja poved glavnega (nadrednega) stavka, če morda ne nastopi to, kar je izraženo v (kondicionalnem) odvisniku = če ne, ako ne, ko ne bi, da ne (z indik.): quid tu, malum, curas, utrum crudum an coctum ego edim, nisi tu mihi es tutor? Pl., nisi quid me fefellerit Ter., nisi me animus fallit, hic profectost anulus Ter., nisi me animus Ci., S., nisi fallor V., vitis, nisi fulta est, ad terram fertur Ci., at memoria minuitur. Credo, nisi eam exerceas Ci., Aegyptum penetravit, nisi exercitus sequi recusasset Suet. Kadar je v trdilnem kondicionalnem stavku zanikana samo ena beseda (en pojem), stoji sī … nōn ali sī minus (gl. to besedo pod parum), poseb. če je v kondicionalnem stavku zamolčan glag., ki ga moramo dostaviti iz nadrednega stavka: si non virtute, at humanitate eius delectamini Ci., quantum fit mali, si iratum non stultum, si non levem testem laeseris Ci., non intellego quam ob rem non, si minus illa subtili definitione, at hac volgari opinione ars (sc. oratoris) esse videatur Ci.; včasih, zlasti če ne sledi at, certe, tamen ipd., je od piščevega dojemanja odvisno, ali bo misel vpeljal z nisi (torej pogojno zanikal) ali s si … non (torej zanikajoč izrazil pogoj): hic multum ducem summum Agesilaum impedivit saepeque eius consiliis obstitit, neque vero non fuit apertum, si ille (sc. Conon) non fuisset, Agesilaum Asiam Tauro tenus regi fuisse erepturum N., cum Epaminondas Spartam oppugnaret essetque sine muris oppidum, talem se imperatorem praebuit, ut eo tempore omnibus apparuerit, nisi ille fuisset, Spartam futuram non fuisse N., quae (sc. oratio) nisi subest res ab oratore percepta et cognita, inanem quandam habet elocutionem et paene puerilem Ci. (De orat. 1, 20), haec autem oratio, si res non subest ab oratore percepta et cognita, aut nulla sit necesse est aut omnium inrisione ludatur Ci. (De orat. 1, 50).

2. conj., ki stoji za kako nikalnico = razen če, razen da, razen, samo da, kakor, kot: dicere nemo potest, nisi qui prudenter intellegit Ci., nihil aliud fecerunt nisi rem detulerunt Ci., negat Epicurus iucunde posse vivi, nisi cum virtute vivatur Ci., numquam nisi hieme Ci., ne quis enuntiaret, nisi quibus mandatum esset C., nullum esse imperium tutum nisi benevolentiā munitum N., respondit non aliter neque classem revocaturum neque exercitum reducturum nisi sibi et tota Cypro et Pelusio agroque qui circa Pelusiacum ostium Nili esset cederet[ur] L. drugače ne … , razen če … , le proti temu … , da; (pomni: nihil nisi, nihil (ali non) aliud nisi = nič drugega kot, izključno le, se razlikuje od nihil (non) aliud quam = nič drugega kot = popolnoma, povsem isto kot (želi povedati, da je eno povsem isto kot drugo, ki se mu pristavlja; prim.: erat enim historia nihil aliud nisi annalium confectio Ci. in agitur nihil aliud in hac causa Quirites, quam ut … Ci.); nikalnica pogosto stoji za veznikom: hoc primum sentio, nisi in bonis amicitiam esse non posse Ci., id nisi necessario ne faciat Ci., naves nisi in occulto constitui non poterant C. ne drugače kot: non nisi, poklas. (Cels., Col., Sen. ph.) pisano tudi nonnisi, in nisi … non lahko pogosto slovenimo na kratko z le: ea nos videre nisi in tuis tectis non possumus Ci. le pri tebi doma, iuravit se nisi victorem in castra non reversurum C., dracones non erant tacti nisi odore O.; tako je tudi nec … nisi = in le: O., T.; zanikanje je včasih skrito v retoričnem vprašanju: quid sequitur nisi … (= nihil sequitur) Ci., quid aliud expectamus nisi … (= nihil aliud) Ci., quis Sullam nisi maerentem vidit? (= nemo … vidit) Ci., quid petunt alii … nisi … (= nihil petunt) C. Na začetku stavka z novim glag. pomeni nisi = le toliko, samo to, no, ali, vendar (pa): de hac re mihi satis hau liquet: nisi hoc sic faciam, opinor Pl., de re nihil possum iudicare, nisi illud certe mihi persuadeo Ci. ep.; ponekod se kaže v tem primerjanju nenavadna jedrnatost, npr.: id misericordiāne hospitis an pactione aut casu ita evenerit, parum conperimus, nisi, quia illi in tanto malo turpis vita integra fama potior fuit, inprobus intestabilisque videtur (= nisi hoc constat, eum improbum intestabilemque videri) S., plura de Iugurtha scribere dehortatur me fortuna mea; nisi tamen intellego … (nisi tamen hoc scribere placet me intellegere … ) S. — Posebne zveze:
a) nisi si (krepkeje kot nisi) za nikalnimi, pa tudi za trdilnimi stavki = razen če: Kom., L. idr., hem, repudiatus repetor: quam ob rem? nisi si id est, quod suspicor: aliquid monstri alunt Ter., miseros illudi nolunt nisi si se forte iactant Ci., noli putare me longiores epistulas scribere, nisi si quis ad me plura scripsit Ci. ep., nisi siquid in Caesare populoque Romano sit auxilii, omnibus Gallis idem esse faciendum, quod Helvetii fecerint C., quid mea culpa tamen? nisi si lusisse vocari culpa potest O.
b) nisi quod razen da, le da, le s to razliko da, izvzemši da, le s to izjemo da: Pl., Tusculanum et Pompeianum valde me delectant, nisi quod me, illum ipsum vindicem aeris alieni, aere non Corinthio sed hoc circumforaneo obruerunt Ci. ep., ab negotiis numquam voluptas remorata (sc. eum est), nisi quod de uxore potuit honestius consuli S., unde causa et origo peregrino sacro, parum (= non) comperi, nisi quod signum ipsum … docet advectam religionem T., et fecisset, nisi quod felicius iucundiusque est Plin. iun.
c) nisi forte, nisi vērō, tudi samo nisi z ind. če morda ne, bodi le da, bodisi da (prehodni členi, s katerimi se (pogosto iron.) odvrne pričakovan ali le možen ugovor, in to tako, da se kaže na njegovo brezumnost): Eruci criminatio tota ut arbitror dissoluta est; nisi forte expectatis ut illa diluam quae de peculatu ac de eiusmodi rebus commenticiis inaudita nobis ante hoc tempus ac nova obiecit Ci., an est quisquam, qui hoc ignoret? nisi vero existimatis dementem fuisse P. Africanum Ci., quid miramur L. Sullam aliqua animadvertere non potuisse? Nisi hoc mirum est, quod vis divina esse qui non possit, si … Ci.

pasto moški spol paša, pašnik; krma, hrana

pasto seco suha krma
pasto verde zelena krma
vino de pasto namizno vino
a pasto v obilju
a todo pasto po volji, poljubno; izključno
el edificio quedó pasto de las llamas zgradba je popolnoma pogorela

perzijka samostalnik
1. neformalno (perzijska mačka) ▸ perzsa macska
Imamo perzijko, ki se hrani izključno z briketi. ▸ Perzsa macskánk van, amely kizárólag száraztápon él.
Za perzijko je vsaka starost nad trinajst let že nadpovprečna. ▸ A perzsa macskáknál a tizenhárom év feletti kor átlag felettinek számít.
Perzijka je zelo primerna za hišno žival. ▸ A perzsa macska kitűnően alkalmas házi kedvencnek.
Sopomenke: perzijska mačka

2. neformalno (perzijska preproga) ▸ perzsa [perzsaszőnyeg]
Tudi jaz in vsi moji gostje po perzijki hodimo obuti. ▸ A vendégeimmel együtt cipőben lépünk a perzsára.
Sopomenke: perzijska preproga

pinna¹ -ae, f (od V. naprej izključno = penna; prvotno = pinna²)

1. pero: Varr., O., Col., Iuv., Plin., Mart., Petr. idr., eum (sc. hominem volaticum) necabam ilico per cerebrum pinnā suā Pl., pro veste pinnis membra textis contegit Acc., cum septem incolumis pinnis Luc., gragulus pinnas, pavoni quae deciderant, sustulit Ph., pinna veneno inlita T., pinna inlita medicamento Cels.; kot pero na puščici: huic abiegnae breves pinnae tres, velut sagittis solent, circumdabantur L.

2. meton.
a) perut(nica), krilo, kreljút: Amm., num aut cornibus caremus aut pinnis Ci., avis ad summam caudam primasque recedit pinnas Ci. poet. pinnas in litore pandunt V., accipiter consequitur pinnis columbam V., praepetibus pinnis Ci. (o orlu), eos ipsos, quos cernant legatos, non pinnis sublime elatos Alpes transgressos L., binnas gerere pinnas Plin. (o žuželkah), coturnicum potius pinnis breviculis quam aquilarum maiestate volitare Fr.; pren.: ad evagandum validiores sibi pinnas aptare Amm.; preg.: alicui incīdere pinnas Ci. ep.
b) let: nunc pinnā veras, nunc datis ore notas O., et minimi pinnā papilionis agi Mart.

3. metaf.
a) kot arhit. t.t. lopat(ic)a na vodnem kolesu: circa earum (sc. rotarum) frontes adfiguntur pinnae Vitr.
b) tipka na vodnih orglah: haec regulae habent ferrea choragia fixa et iuncta cum pinnis, quarum pinnarum tactus motiones efficit regularum continenter Vitr.

rangiranje samostalnik
(razvrščanje po vrstnem redu) ▸ rangsorolásPodobno tudi danes tako popularno rangiranje univerz po kvaliteti upošteva skoraj izključno znanstvene dosežke. ▸ Ehhez hasonlóan az egyetemek manapság annyira népszerű minőség szerinti rangsorolása is szinte kizárólag a tudományos eredményeket veszi figyelembe.

rastlínski vegetal; vegetable

rastlínska anatomija phytotomy
rastlínska hrana vegetarian diet
izključno rastlínska prehrana vegetarianism
rastlínsko olje vegetable oil
nauk o rastlínskih boleznih phytopathology

receptīcius 3 (recipere)

1. dogovorjen, (i)zgovorjen, pridržan, stipuliran: servus recepticius Ca. ap. Gell. suženj, ki si ga je žena pri predaji dote pridržala kot izključno last, dos S., Ulp. dogovorjena (stipulirana) dota, za katero velja, da se v primeru smrti žene vrne oz. pripade prvotnemu lastniku.

2. k prevzemu sodeč, prevzemen, prejemen: actio Cod. I. prevzemna oz. dolgoprevzemna oz. odškodninska tožba = tožba proti menjalcu denarja zaradi plačila prevzetega tujega dolga.

representación ženski spol predstava; prošnja, vloga; prikaz(ovanje); utelešenje; zastopstvo, predstavništvo; ugled

representación exclusiva izključno zastopstvo

représentation [rəprezɑ̃tasjɔ̃] féminin predstavljanje, zastopanje, reprozentacija; nadomeščanje; juridique, politique, commerce zastopstvo, predstavništvo; théâtre predstava; predstavitev, prikazovanje, prikaz; položaju ali stanu primeren videz, nastop; reprezentanca

par représentation de sa mère v zastopstvu svoje matere
représentation cinématographique filmska predstava
représentation diplomatique, consulaire diplomatsko, konzularno predstavništvo (auprès de pri)
représentation exelusive (commerce) izključno zastopstvo
représentation juridique pravno zastopstvo
représentation de music-hall varietejska predstava
représentation du peuple, nationale ljudsko, narodno predstavništvo
première représentation d'une pièce prva predstava, premiera gledališke predstave
représentation de gala, en matinée, en soirée gala, matinejska, večerna predstava
allocation féminin pour les frais de représentation doklada za reprezentančne stroške
faire de la représentation opravljati poklic trgovskega potnika

rezervírati to reserve; to set apart (za for); (sobo, vstopnico) to book

rezervírati vstopnico to book a ticket
brzojavno rezervírati sobo v hotelu to telegraph to a hotel for a reservation
rezervírati sedež to book a seat in advance, to secure a seat
izključno si rezervírati to earmark
velika vsota je rezervirana (predvidena) a large sum is earmarked

sebično prislov
(egoistično) ▸ önzőenMorda se sliši sebično, a letošnje leto namenite sebi. ▸ Talán önzően hangzik, de az idei évet szánja önmagára!
Če človek sebično skrbi izključno za svojo srečo, nikoli ne bo srečen. ▸ Ha az ember önzően kizárólag a saját boldogságával foglalkozik, sohasem lesz boldog.

solo

A) agg.

1. sam:
essere, starsene solo biti sam

2.
da solo sam (brez tuje pomoči)
fare qcs. da solo, tutto da solo narediti kaj sam

3.
soli sama (v dvoje)
cenammo soli večerjala sva sama

4. samo:
uno solo samo eden
due soli samo dva

5.
un, uno solo en sam, samo eden, le eden:
c'è un solo Dio Bog je samo eden
la verità è una sola resnica je samo ena
non uno solo niti eden

6.
soli pl. samo, izključno:
giornale per soli uomini časopis samo za moške

7. sam (brez dodatkov):
non si vive di solo pane človek ne živi samo od kruha

8.
a una sola voce v en sam glas, enoglasno

9. glasba solo:
suite per violino solo suita za solo violino

B) avv. samo, le

C) cong.

1. samo, vendar

2.
solo che če le:
darai l'esame, solo che tu lo voglia izpit boš položil, če le hočeš

Č) m glasba solo, solist

tie up prehodni glagol & neprehodni glagol
privezati, zavezati; oviti, zaviti, zamotati
ekonomija ustaviti (tovarno, proizvodnjo)
medicina obvezati, povezati
pravno omejiti koristenje (lastništva)
figurativno ovirati; blokirati
pogovorno poročiti
neprehodni glagol
zavezati se, združiti se

tied up in a handkerchief zavit v robec
to get o.s. tied up zmešati se, zmesti se
he is tied up with Italian ukvarja se izključno le z italijanščino
to tie s.o. up (in knots) figurativno privesti koga v veliko nepriliko
all my money is tied up ves moj denar je blokiran

ukvárjati se to occupy oneself (z with), to be occupied (z with); to be engaged (z in, on); to employ oneself, to be employed (in doing something); to be busy (in, at, with); to work (at); to go in for, to take up, to study; to take an interest (in); to be involved (in); to be concerned (z with)

ne ukvarja se kaj prida s svojimi otroki he takes little interest in his children
ukvárjati se malo z glasbo to be quite interested in music
ne ukvarjam se s politiko I do not concern myself with politics, pogovorno I don't get involved in politics
on se ukvarja s preveč stvarmi (figurativno) he has too many irons in the fire
s tem problemom sem se mnogo ukvarjal I have given a lot of thought to this question
ukvárjati se s problemi kriminala to take an interest in criminological problems
on se ukvarja izključno samó z nemščino he is fully occupied with his German
s takimi posli se ne ukvarjam I do not concern myself with such matters