Franja

Genucius 3 Genúcij(ev), prastar, zelo razširjen rim. rod, sprva patricijski, pozneje tudi plebejski. Poseb. znani so:

1. Cn. Genucius Gnej Genucij, tr. pl. l. 473, zagovornik legis agrariae: L.

2. T. Gen. Augurinus Tit Gen. Avgurin, cenzor l. 451: L.

3. M. Gen. Augurinus Mark Gen. Avgurin, konz. l. 445., Kanulejev nasprotnik: L.

4. Cn. Gen. Augur., vojaški tribun l. 399 in 396, padel v boju s Kapenci in Falerijci: L.

5. L. Gen. Aventinensis Lucij Gen. Aventinski, vnuk prejšnjega, plebejec, konz. l. 365 in 362, padel v boju s Herniki: L.

6. C. Gen. Clepsina Gaj Gen. Klepsina, plebejski konz. l. 276 in 270, je zadušil upor kampan(ij)ske legije v Regiju: VAL. MAX.

7. M. Gen., vojaški tribun l. 193, padel v boju z Bojci: L.

8. Gen. Cipus Gen. Cip, pretor; ker mu je bilo prerokovano, da bo kralj, je šel prostovoljno v dosmrtno pregnanstvo: O., VAL. MAX., PLIN.

Genusīnī -ōrum, m Genuzíni, mestna občina v Apuliji: PLIN. Od tod adj. Genusīnus 3 genuzinski: Gen. ager FRONT.

izolirati glagol
1. (pri bolezni) ▸ elszigetel, izolálKadar posumimo, da gre za steklino, moramo psa izolirati od ljudi in drugih živali. ▸ Amikor veszettségre gyanakszunk, a kutyát el kell szigetelni az emberektől és a többi állattól.
Bolnike je treba popolnoma izolirati, ker se virus hitro širi in je v slini, blatu in krvi bolnikov. ▸ A betegeket teljesen el kell szigetelni, mivel a vírus gyorsan terjed, és megtalálható a betegek nyálában, székletében és vérében.

2. (izločiti iz družbe) ▸ elszigetelEvropska unija se ne sme izolirati od drugih držav v Evropi. ▸ Az Európai Uniónak nem szabad elszigetelődnie Európa többi országától.
Ne izolirajte se v svoji pisarni, poiščite navdih v ljudeh. ▸ Ne szigetelődjön el a saját irodájában, keressen ihletet az emberekben!

3. (z zaščitnim materialom) ▸ szigetel, leszigetel, körbeszigetelOkvir grede izoliramo s stiroporom ali folijo z zračnimi mehurčki. ▸ Az ágyást habszivaccsal vagy légbuborékfóliával szigeteljük körbe.Objekt bo treba toplotno izolirati, zamenjali bomo tudi vsa okna. ▸ Az épületet hőszigetelni kell és az összes ablakot ki kell cserélni.Kako naj izoliramo bakrene cevi za toplo vodo oziroma centralno kurjavo? ▸ Hogyan szigeteljük a meleg víz, illetve a központi fűtés rézcsöveit?

4. v kemiji, v biologiji (izločiti snov) ▸ izolálTestirancu vzamemo kri in iz nje izoliramo celice z jedrom. ▸ A vizsgálati alanytól vért veszünk és izoláljuk a sejtmaggal rendelkező sejteket.Eterično olje lahko iz posušene rastline izoliramo z destilacijo z vodno paro. ▸ Az illóolaj a szárított növényből vízgőz-desztillációval izolálható.Ko je Ramsay iskal argon, mu je uspelo tudi prvič izolirati helij, in sicer medtem ko je segreval mineral klevit. ▸ Az argonnal kapcsolatos kutatása során Ramsay-nek először sikerült a héliumot is izolálnia a cleveit nevű ásvány hevítésével.

5. (razločiti od celote) ▸ elkülönít
Raziskovalci poskušajo izolirati kognitivne procese, ki so v ozadju motivacije. ▸ A kutatók megpróbálják elkülöníteni a motiváció mögött álló kognitív folyamatokat.
Stranke so najprej izmenjale stališča, nato pa izolirale glavna razhajanja. ▸ A felek először megbeszélték álláspontjaikat, majd meghatározták a fő nézetkülönbségeiket.
V plesu je težko izolirati izključno jazzovske prvine, deloma zaradi improvizacijske narave. ▸ A táncban – mivel részben improvizatív jellegű – nehéz elkülöníteni kizárólag a jazzelemeket.

letálen² (-lna -o) adj. (smrten, smrtonosen) letale, mortale:
letalna doza strupa dose letale di veleno
biol. letalni gen gene letale

lokus samostalnik
1. medicina (o lokaciji gena) ▸ locus, lókuszObarvanost kože določajo vsaj trije geni – A, B in C, locirani na različnih lokusih. ▸ A bőrszínt legalább három gén – A, B és C – határozza meg, amelyek különböző lókuszokon találhatók.

2. (mesto; območje) ▸ kör, terület
Na poslovni uspeh lahko vodje organizacije vplivajo s približno petdesetimi odstotki, drugih 50 odstotkov pa je izven njihovega lokusa vpliva (ekonomski pogoji, dejanja tekmecev ipd.). ▸ A vezetők körülbelül 50 százalékban tudják befolyásolni egy szervezet sikerét, míg a másik 50 százalék kívül esik a befolyási körükön (gazdasági feltételek, versenytársak fellépése stb.).

neb|o¹ [ó] moški spol (-a, ni množine)

1. astronomija der Himmel (nevihtno Gewitterhimmel, nočno Nachthimmel, pooblačeno Wolkenhimmel, zvezdno Sternhimmel)
… neba Himmels-
(prekritost z oblaki die Himmelsbedeckung, stran die Himmelsgegend, die Himmelsrichtung, svetlost nočnega neba die Himmelshelligkeit)
med nebom in zemljo zwischen Himmel und Erde
znamenje na nebu das Himmelszeichen
na vse strani neba in alle Winde
pod milim nebom unter freiem Himmel, im Freien
pod tujim nebom unter fremden Sternen
proti nebu himmelwärts
do neba (segajoč) himmelhoch
z vedrega neba aus heiterem Himmel
z vseh strani neba aus Ost und West
hoteti luno z neba nach dem Mond greifen
obljubljati zvezde z neba goldene Berge versprechen, das Blaue vom Himmel versprechen
figurativno X ne pade z neba X fällt nicht (einfach) vom Himmel
še nobeden ni učen z neba padel es ist noch kein Meister vom Himmel gefallen

2. religija der Himmel
| ➞ → nebesa
iti v nebo religija gen Himmel fahren
figurativno v nebo vpijoč himmelschreiend
figurativno nebo na zemlji der Himmel auf Erden, das Himmelreich auf Erden
figurativno povzdigovati v nebo in den Himmel heben

3. (baldahin) der Himmel, der Baldachin
postelja z nebom das Himmelbett

néutru -ă (-i, -e) adj.

1. nevtralen

2. pol. neopredeljen, nevtralen

3. lingv.
□ gen neutru srednji spol

polimorfizem samostalnik
1. biologija (o genih) ▸ polimorfizmusPrimerjali smo polimorfizme 15.000 bolnikov s 26.000 zdravimi genomi. ▸ 15 000 beteg és 26 000 egészséges genom polimorfizmusait hasonlítottuk össze.

2. biologija (o živih bitjih) ▸ polimorfizmus
Portugalska ladjica je zanimiv, skrajen zgled polimorfizma. ▸ A portugál gálya a polimorfizmus szép és szélsőséges példája.

3. kemija (lastnost snovi) ▸ polimorfizmus
Najimenitnejši pojav polimorfizma srečamo pri elementarnem ogljiku (C): na eni strani diamant in na drugi grafit. ▸ A legnagyszerűbb polimorfizmus az elemi szénnél (C) található: az egyik oldalon a gyémánt, a másikon a grafit.

4. računalništvo (del programskega jezika) ▸ polimorfizmus
Polimorfizem je ravno tako zelo dobrodošla "bližnjica" pri pisanju skriptne kode. ▸ A polimorfizmus egy nagyon üdvözlendő „egérút” a szkriptkód írása során.

recesivni alel stalna zveza
biologija (gen) ▸ recesszív allél

rodilnik moški spol (-a …) der Genitiv (kratica : Gen.)

sladkorna bolezen tipa 2 stalna zveza
medicina (človeška bolezen) ▸ 2-es típusú cukorbetegség
K večini primerov sladkorne bolezni prispeva veliko genov, pri čemer vsak za malo poveča tveganje za razvoj sladkorne bolezni tipa 2. ▸ A legtöbb cukorbetegség kialakulásához számos gén hozzájárul, és mindegyik növeli kismértékben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

terra -ae, f (iz *tersā „suha“; indoev. kor. *ters- suh; prim. lat. torrēre, ex-torris, gr. τερσαίνω sušim) zemlja

1. (kot svetovno telo) zemlja (Zemlja), zemeljska obla: terra locata in media mundi sede Ci., terra in mundo sita est Ci., umbra terrae Ci., hunc statum esse huius totius mundi atque naturae, rotundum ut caelum, terra ut media sit Ci.

2. pooseb. Terra Zêmlja kot božanstvo: terra ipsa dea est; quae enim est alia Tellus? Ci., Terra dea Naev. ap. Prisc., Plin., Terra mater Varr., L., O., Suet., Hyg.

3. kot snov = zemlja, zemljína, prst, starejše zemljevina: mihi terram inice V., eam voraginem coniectu terrae explere L., manibus sagulisque terram exhaurire C., terrae gleba L. gruda, glebae terrarum Lucr., rates terrā atque aggere integere C., ut eorum ossa terra non tangat Ci., aquam terramque petere (kot znamenje podrejenosti) L., terram edere (= gr. γῆν ἐσϑίειν) Cels. uživati neužitne stvari, terrae filius Ci. ep., Pers. sin Zemlje, zemljan = neznan človek, neznanec, terrā orti Q. domačini, prvoselci, staroselci.

4. zemlja = (zemeljska) tla, tlo: solum terrae Lucr., terrae motus Ci., Sen. ph., Cu., Plin., terrae hiatus O., Sen. ph. zemeljska (zemeljna) reža, zemeljska (zemeljna) razpoka, žrelo, in eo loco dehisse terram Varr. da je regnila zemlja, da se je odprla zemlja, da je zazijala zemeljska razpoka, dehiscat mihi terra V. odpri se mi (naj se mi odpre), požri me (naj me požre), terram obtueri Pl. ali intueri Ci., C. gledati (zreti, strmeti) v tla, accidere ad terram Pl., aliquem affligere ad terram Pl. ali aliquem ad terram dare Pl., L. pobiti na tla, vreči ob tla, aliquem pronum in terram statuere Ter., ad terram virgis abiectus Ci.; loc. terrae na tla, ob tla, v tla, v zemljo: terrae defigitur arbos V., multa corpora terrae infodiant V., sacra alia terrae celavimus L., terrae procumbere O., terrae proiectus V., aliquem terrae (= ad terram) affligere O., terrae condit Lucan. (po drugih terrā), ille terrae concidit Ap.; occ. (glede na lastnosti tal): pinguis V., praepinguis et uvida Col., sterilis et moriens Cu., argillosa aut lapidosa Varr., aut arida aut satiata Sen. ph., ea quae gignuntur e terrā Ci. zemeljski pridelki, naravni proizvodi, prirodnine, prirodki.

5. zemlja, kopno, kopnina (naspr. caelum, mare): Pl., C., V. idr., terrā caeloque aquarum penuria Cu., S., terrae marisque cursus V., ipse terrā eodem pergit L., quisquis mari, quisquis terrā venerit L., iter Brundisium terrā petere contendi, nam maritimos cursus hiems praecludebat Ci.; pogosto: terrā marique Ci., S., mari terrāque L., terrā et mari ali et mari et terrā N., terrā pelagoque Lucan., Messalam terrā dum sequiturque mari Tib., marique terrāque Pl., terrā aut mari Pl. po suhem in (ali) po vodi (mokrem), po kopnem in po morju, terrā marique aliquem quaeritare (conquirere) Pl. ali terrā marique omnia exquirere S. po vsem svetu, povsod; pren.: ex magnā iactatione terram („pristan“) videre Ci.; tudi pl. (s pomenom sg.): Ditem patrem ferunt penetrasse sub terras Ci. ali sub terras ire V. v podzemlje, sub terris sint iura deûm et tormenta nocentum Pr. v podzemlju, in terris Ci., H., Sen. ph. na zemlji (svetu), pod soncem, hanc vitam in terris agere V.

6. pokrajina, krajina, ozemlje, dežela: Pl., Amm. idr., ut illam terram umquam attingeret Ci., a terrā terra remota meā O. od moje domovine, abire in alias terras Ci.; z apoz.: terra Arabia Pl., terra Gallia C., terra Africa Auct. b. Afr., terra Italia Varr., L., Attica terra Cu. ali terra Attica Gell.; tudi: Mediae Gordiaeorum terrae Cu.; pl.: terrae ultimae konec sveta: illa vox et inploratio: „civis Romanus sum“ quae saepe multis in ultimis terris opem inter barbaros et salutem tulit Ci.; pl. terra pogosto = skupina vseh naseljenih pokrajin = zemlja, svet: orbis terrarum Ci., Varr., O. (tudi: orbis terrae Ci. ep.) zemljekrog, zemlja, (vesoljni) svet, populus princeps omnium terrarum L. ali Carthaginienses principes terrarum L. prvo ljudstvo na (vsem) svetu, terrarum velis curam V., solvent formidine terras V. ali terras coërceat omnes O. svet = (pesn.) ljudje, človeštvo; terrarum kot gen. partitivus pri adv. loci = na svetu: ubi terrarum Pl., L., Ci., Gell., Macr. idr., ubi terrarum sumus? Ci. kje na svetu pa smo?, ubicumque terrarum et gentium Ci., aliquo terrarum migrare Brutus in Ci. ep., abire quo terrarum L., quoquo hinc asportabitur terrarum Ter., nec usquam terrarum Iust.

Opomba: Star. gen. sg. terras: Naev. ap. Prisc. in terraï: Lucr.

ἀγχό-θι adv. ep. blizu (z gen.).

ἀδῐκέω (ἄδικος) 1. act. a) abs. krivično ravnam, grešim; b) delam (storim) krivico komu (τινά), razžalim; škodujem; (γῆν) opustošim; ἀδικεῖτε πολέμου ἄρχοντες krivično ravnate, ker začenjate vojsko. 2. pass. (s fut. ἀδικήσομαι), dela (stori, godi) se mi krivica, trpim krivico ali škodo.

ἀνα-βάλλω, ep. ἀμ-βάλλω 1. act. a) mečem kvišku, namečem, nasujem γῆν; izkopljem τάφρον; τινὰ ἐπὶ τὸν ἵππον dvignem koga na konja; b) odlagam, odlašam, zadržujem, oviram ἄεθλον, ἔργον, πράγματα. 2. med. a) začenjam, počnem ἀείδειν; b) ogrnem si χλαῖναν; prevzamem, lotim se πόλεμον; c) odlašam, odlagam ἔργον.

ἀνα-βῐβᾰ́ζω [fut. ἀνα-βιβῶ, ᾷς, aor. ἀνεβίβασα, med. fut. ἀναβιβῶμαι, aor. ἀνεβιβασάμην] 1. act. a) peljem koga gori; ἐφ' ἵππον dvignem, posadim (pomagam) na konja; ἐπὶ τὸ ὄχημα dvignem na voz; ἐπὶ τὴν ναῦν spravim na ladjo, vkrcam; b) τριήρεις potegnem na suho (πρὸς τὴν γῆν); ἐπὶ τὴν πυρήν ukažem koga na grmado položiti; τοὺς φθόγγους pravilno vzdigujem in znižujem glasove. 2. med. tiram, pripeljem pred sodišče παιδία (kot priče), τινά spravim na ladje, vkrcam.

ἀνθ-αμιλλάομαι dep. tekmujem, izkušam se, merim se s kom τινί; εἰς τὴν γῆν skušam v tekmi prvi priti na suho.

ἀπό [Et. lat. ab, iz star. ap (n. pr. aperio) po apokopi iz apo, nem. ab] I. kot adv. se nahaja samo pri pesnikih in Her., kjer se navadno smatra za tmezo. II. praep. z gen. (zapostavljen ἄπο); naznanja pa vobče ločitev od kake stvari ali osebe, in sicer 1. kraj.: a) od, z, na; ἀφ' ἵππων μάχεσθαι na konjih se boriti, ἁψαμένη βρόχον ἀπὸ μελάθρου privezala je vrv na tramovje; στᾶσ' ἀπὸ ῥίου stoječ na skali; ἀπὸ ῥυτῆρος σπεύδω dirjam brez uzd = na skok; κεκρυμμένος ἀπ' ἄλλων pred drugimi skrit; ἀπὸ θυμοῦ sovražen, mrzek; ἀπὸ δόξης, ἐλπίδων proti pričakovanju; ἀπὸ σκοποῦ daleč od cilja; ἀπ' οἴκου daleč od doma; εἷς ἀπὸ πολλῶν eden od mnogih; ἀφ' ἵππων ἆλτο z voza; b) od … sem: ἀπὸ πύργου od stolpa sem; ἀπὸ τῶν ἵππων τοξεύω, ἡ ἀστραπὴ ἔρχεται ἀπὸ ἀνατολῶν; c) s, raz: καταβαίνω ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ; καθαιρέω δυναστὰς ἀπὸ θρόνων s prestola NT. 2. čas.: a) od: ἀπὸ τούτου od tedaj; ἀφ' οὗ odkar; τὸ ἀπὸ τοῦδε odslej; ἀπὸ παίδων od mladih nog; ἀπὸ παλαιοῦ od nekdaj; εὐθὺς ἀφ' ἑσπέρας ko se je zmračilo; b) po, izza: ἀπὸ δείπνου po obedu; ἀπὸ στρατείας po vojni; ἡμέρῃ δεκάτῃ, ἀφ' ἧς παρέλαβε τὸ τεῖχος (= ἀπὸ ταύτης, ᾗ = decimo die post captam arcem). 3. vzročno: od, po, iz, skoz, vsled, s za označenje a) rodu: οὐ γὰρ ἀπὸ δρυὸς ἔσσι … οὐδ' ἀπὸ πέτρης ne izhajaš od = nisi neznanega rodu; οἱ ἀπ' ἐκείνων potomci onih, εἷς ἀπὸ Σπάρτης iz Sparte; ὁ ἀπὸ βουλῆς senator; b) izvira: αἷμα ἀπὸ Τρώων trojanska kri; βάλανος ἡ ἀπὸ τοῦ φοίνικος želod od palme = datel; ἀπὸ θεοῦ (εἶναι) od boga; ὁ ἀπὸ τῶν πολεμίων φόβος strah pred sovražniki; οἱ ἀπὸ Πελοποννήσου = οἱ Πελοποννήσιοι; τὰ ἀπ' ἐμοῦ kar moram jaz storiti; τὰ ἀπὸ σεῦ tvoje mnenje; τὰ ἀπὸ τοῦ πλοίου ostanki ladje NT; οἱ ἀπὸ Πλάτωνος Platonovi pristaši (učenci); se pogosto rabi v NT v zvezi z adi. in glagoli: καθαρός (ἀθῷός) εἰμι ἀπὸ τοῦ αἵματος nedolžen sem pri krvi; ἀφιέναι ἀπὸ τῶν καρδίων iz srca odpustiti; ἰᾶσθαι ἀπό τινος ozdraveti od česa; σώζειν, ῥύειν ἀπὸ τοῦ πονηροῦ rešiti hudega; δικαιοῦσθαι ἀπό τινος opravičiti se od česa; φυλάττεσθαι, βλέπειν, φεύγειν, προσέχειν ἀπό τινος varovati se česa; διελέξατο αὐτοῖς ἀπὸ τῶν γραφῶν iz svetega pisma; ἐκρύβη ἀπὸ ὀφθαλμῶν skrito je pred očmi; c) sredstva: ἀπὸ βιοῖο πέφνεν z lokom ga je usmrtil; ἀπὸ χρημάτων z denarjem, ζῆν ἀπὸ θήρης živeti od divjačine; στέφανος ἀπὸ ταλάντων ἑξήκοντα venec vreden 60 talentov; d) načina in povoda: ὡς ἀπ' ὀμμάτων na videz; ἀπὸ σπουδῆς vneto, z vnemo, iskreno; ἀπὸ γλώσσης ustno; ἀπὸ τοῦ ἀδοκήτου nepričakovano; ἀπὸ τοῦ προφανοῦς očito; ἀπὸ τῆς χαρᾶς od veselja; ἀπὸ φόβου od strahu; ἀφ' ἑαυτοῦ sam od sebe NT; ἀπό τινος καλεῖσθαι nazvan biti po kom; κρίνειν ἀπὸ τῶν ἔργων soditi po delih; θαυμάζω ἀπό τινος radi česa; ἀπὸ σημείου na znamenje; ἀπὸ μιᾶς enoglasno.

ἀπο-βαίνω [aor. ἀπέβην in ἀπέβησα, aor. mixt. ἀπεβήσετο, tudi v tmezi] 1. odidem, odhajam, πρὸς Ὄλυμπον, μετ' ἀθανάτους; grem doli, stopam z ladje na suho, izkrcam se εἰς τὴν γῆν, νηός, ἐκ τῶν νεῶν. 2. dogodim se, pokažem se, postanem, pripetim se, izpolnim se; τὸ ἀποβαῖνον izid, uspeh, τὰ ἀποβησόμενα bodoči dogodki, ἐλπίδες se ne izpolnijo; impers.: zgodi se, pripeti se, ἀποβήσεταί μοι τοῦτο εἰς σωτηρίαν to mi bo v zveličanje NT. 3. trans. aor. 1 act. spravim iz ladje, postavim na suho, izkrcam.

ἀπο-κρύπτω 1. act. a) skrivam, po-, zakrivam, zatemnevam (solnce) τινί, τί; b) τινά τι zatajim, prikrivam komu kaj; c) γῆν, τινά izgubim izpred oči. 2. med. a) skrivam se, τινά pred kom; b) zatajim, prikrijem komu kaj τινά τι; c) skrijem koga (τινά) za se, skrbno skrivam.