Franja

fobija samostalnik
1. medicina (bolezenski strah) ▸ fóbiaEna izmed pogostejših fobij je strah pred zaprtimi prostori - klavstrofobija. ▸ Az egyik leggyakoribb fóbia a zárt tértől való félelem – a klausztrofóbia.
Povezane iztočnice: šolska fobija

2. (predsodek; strah) ▸ fóbia
Fobije pred drugačnostjo obstajajo, tudi če si še tako zatiskamo oči. ▸ A mássággal szembeni fóbiák valósak, akkor is, ha nem szeretnénk tudomást venni róluk.
Zdi se, da imajo Nizozemci fobijo pred prezračevanjem prostorov. ▸ Úgy tűnik, a hollandoknak fóbiájuk van a szellőztetéssel szemben.

gen samostalnik
1. biologija (nosilec dednega zapisa) ▸ génPovezane iztočnice: recesivni gen

2. (o lastnosti ali nagnjenju) ▸ génČeprav nima "šampionskih genov", je postal nosilec olimpijskega zlata. ▸ Jóllehet nem rendelkezik „bajnoki génekkel", mégis olimpiai aranyérmes lett.S ploščo dokazujejo, da imajo fantje dobre gene za številne glasbene zvrsti. ▸ A fiúk lemeze bizonyítja, hogy számos zenei műfajhoz van tehetségük.
Po mami imam dobre gene, nemške. ▸ Anyai ágon jófajta német géneket örököltem.Motocikli z dirkaškimi geni pri Kawasakiju nosijo ime Ninja. ▸ A Kawasakinál a versenygénekkel rendelkező motorkerékpárokat Nindzsának hívják.Ljudem je ljubezen do igre zapisana v genih. ▸ A játék szeretete az emberek vérében van.Svobodo imamo ljudje zapisano v genih. ▸ Nekünk, embereknek a szabadságszeretet a génjeinkben van kódolva.Narodna pripadnost se ne prenaša po genih, ampak je stvar odločitve. ▸ A nemzetiségi hovatartozás nem a génekkel öröklődik, hanem elhatározás kérdése.
Janičarji so v Bosni zasejali slovenske gene. ▸ Boszniában a janicsárok elterjesztették a szláv géneket.
In kako vemo, ali smo podedovali gene za debelost? ▸ És azt honnan tudhatjuk, hogy kövérségre hajlamosító géneket örököltünk-e?
Mitsubishi ima športnost zapisano v genih. ▸ A Mitsubishinek a vérében van a sportosság.
Približno 60 odstotkov zdravja je v genih, torej je 40 odstotkov zbir različnih drugih vplivov. ▸ Az egészségi állapotunknak körülbelül 60 százaléka a génjeinkben van kódolva, tehát a maradék 40 százalékot a különböző egyéb hatások teszik ki.
Športni talent sta imela že v genih, saj sta bila oče in mati aktivna športnika. ▸ A sporttehetség már a vérükben volt, hiszen az édesapjuk és az édesanyjuk is aktív sportoló volt.

krč medicina cramp; convulsion; spasm

mrtvični krč (tetanus) lockjaw
nauk o krčih spasmology
nagnjenje h krčem spasmophilia
krč me je prijel I caught cramp, I was seized with cramp
dobiti bolezenski napad krča to go into convulsions; to have a bad attack of cramp
povzročiti krče to affect with cramp, to cramp
želodčni krči cramps pl, spasm in the stomach

mikrób (-a) m biol. microbo, batterio; microorganismo:
bolezenski mikrobi microbi patogeni

mikroorganízem (-zma) m biol. microorganismo, microbo, batterio:
gojiti, uničevati mikroorganizme coltivare, distruggere i microorganismi
bolezenski mikoorganizmi batteri patogeni
živalski mikroorganizmi batteri animali

mrzlica samostalnik
1. (bolezenski simptom) ▸ hidegrázás, hideglelésTrese me mrzlica, zavijem se v odejo. ▸ Ráz a hideg, takaróba burkolózom.
Bolezen se je začela z mrzlico, hitro je sledila omotičnost, zdravniki niso znali pomagati. ▸ A betegség hidegrázással kezdődött, melyet hamarosan szédülés követett, és az orvosok nem tudtak segíteni.

2. (bolezen) ▸ malária, lázroham Mrzlica je nevarna, saj lahko povzroči hude krvavitve in smrt. ▸ A malária veszélyes, mert súlyos vérzést és halált okozhat.
Najmanj poldrugi milijon prebivalcev je podlegel lakoti, koleri, mrzlici ali tifusu. ▸ Legalább másfél millió lakos halt meg éhínség, kolera, malária vagy tífusz következtében.
Povezane iztočnice: hemoragična mrzlica, mišja mrzlica, rumena mrzlica, poporodna mrzlica

3. (o povečanem zanimanju) ▸ lázKošarkarska mrzlica je v slovenski prestolnici znova na vrhuncu. ▸ A szlovén fővárosban ismét tetőfokára hágott a kosárlabdaláz.Ves svet je zajela mrzlica sezonskih razprodaj. ▸ A világ a szezonális kiárusítások lázában ég.
Povezane iztočnice: zlata mrzlica

4. (o vznemirjenju ali živčnosti) ▸ lázSamo da bi čimprej odpotovali, saj se me je že lotila potovalna mrzlica. ▸ Csak minél előbb utazzunk el, hiszen már úrrá lett rajtam az utazási láz.Spal nisem skoraj nič, očitno mi je tekmovalna mrzlica zlezla pod kožo. ▸ Szinte szemhunyást sem aludtam, egyértelműen hatalmába kerített a versenyláz.

neproduktivni kašelj stalna zveza
medicina (bolezenski simptom) ▸ improduktív köhögés

nervus -ī, m (nam. *neuros iz indoev. *sneHuro- vez, vrv, tetiva, indoev. kor. *sneHu- sukati, viti, prim. skr. snā́van-, gr. νευρά tetiva, νεῦρον kita, živec, vlakno, vrv, stran, prožnost, lat. neō, sl. nervozen, nem. nervös, fr. nerveux)

1. v pravem pomenu in večinoma v pl. kita = suha žila, tetiva, mišica, živec: his adde nervos, a quibus artus continentur Ci., hoc ali[i] staturam, ali[i] vires nervosque confirmari putant C., recti valentesque nervi Cels., nervorum contractio Sen. ph., nervi in omne corpus ducuntur Cels., nervorum distentio Cels. bolezenski pojavi v živcih, krči, nervorum resolutio Cels. ohromelost živcev, hic primus nervos et venas expressit capillumque diligentius Plin. (o slikarju in ulivalcu kipov Pitagori iz Regija), nervus umbilicaris Tert. popkova žila, digitorum nervos incīdere Lamp.; šalj.: condamus alter alterum ergo in nervom (= nervum) bracchialem Pl. objemiva se torej.

2. occ. meton.
a) tetiva: O., tendens nervo equino concita tela Acc. ap. Varr., erumpit nervo pulsante sagitta V., nervo aptare sagittas V.; od tod meton. lok: turbantem fallere nervo Val. Fl.
b) struna (iz živalskih kit ali črev): omnesque voces (hominis), ut nervi in fidibus, ita sonant, ut … Ci., cantu nervorum et tibiarum tota vicinitas personat Ci., ut enim ex nervorum sono in fidibus, quam scienter ei pulsi sint (kako vešče so ubirane) intellegi solet: sic … Ci., numeros intendere nervis V., tuque testudo resonare septem callida nervis H.; od tod zopet meton. strunsko glasbilo, glasbilo na strune: animi et aurium causa tot homines habet ut cotidiano cantu vocum et nervorum et tibiarum nocturnisque conviviis tota vicinitas personet Ci.; v pl. tudi niti ali žice čeč (lutk, marionet): duceris, ut nervis alienis mobile lignum H. = ti si navadna marioneta.
c) kita, jermen, s katerim se zveže kdo; od tod sploh spona, vez: Vulg., vincito aut nervo aut compedibus Tab. XII, nervo vinctus Pl., ita te nervo torquebo Pl., fures in nervo atque compedibus aetatem agunt Ca. ap. Gell. v sponah za roke in noge, nervo aut compedibus vinciri Gell., nervum appellamus etiam ferreum vinculum, quo pedes inpediuntur Fest.; od tod meton. (kakor v sl.) ječa, zapor, keha: ego te in nervum rapiam Pl., in nervo iacebis Pl., vereor, ne istaec fortitudo in nervum erumpat denique Ter. da te bo to tvoje junačenje naposled spravilo v luknjo, eximere de nervo cives vestros L., in nervis teneri L., misit in nervum Vulg.
d) (kitasta) goveja koža, usnje, s katerim so bili prevlečeni ščiti: ne scuta quidem ferro nervove firmata T., subtextaque tegmina nervis Sil.
e) moško spolovilo: cuius in indomito constantior inguine nervus H., dicto citius nervi paruerunt imperio manusque aniculae ingenti motu repleverunt Petr.

3. metaf. pl. nervi kite, žile, živci =
a) moč(i), sila (sile): digna res est, ubi tu nervos intendas tuos Ter., onus dignum, in quo omnes nervos aetatis industriaeque meae contenderem Ci. da napnem vse žile (= vse sile, vse moči), da dam vse od sebe, omnibus nervis coniti Ci., experietur consentientis senatūs nervos atque vires Ci., qui si attulerint nervos et industriam, mihi crede, excutient tibi istam tuam verborum iactationem Ci., quibus opibus ac nervis non solum ad minuendam gratiam, sed paene ad perniciem suam uteretur C.; occ. sila, krepkost = moč, živost, poudarek govora: horum oratio neque nervos neque aculeos oratorios ac forenses habet Ci., sectantem levia nervi deficiunt H. polet.
b) življenjska moč (sila), vitalnost, živost, živahnost, prožnost, energičnost, bistvo, jedro, vodilo, motiv(acija) kake osebe ali stvari: si vectigalia nervos esse rei publicae semper duximus Ci., poëtae nervos omnis virtutis elidunt Ci., hosti largiri … nervos belli, pecuniam infinitam, quā nunc eget Ci., illi loci, qui inhaerentes in earum (sc. causarum) nervis esse debent Ci. ki morajo tvoriti njihovo bistveno sestavino, nervos coniurationis eiectos (po novejših izdajah exsectos) arte consulis cernentes L. glavni udje, gonilne sile.

pojav¹ moški spol (-a …) die Erscheinung (abstinenčni Entziehungserscheinung, Entzugserscheinung, bolezenski Krankheitserscheinung, časa Zeiterscheinung, degeneracijski Entartungserscheinung, Degenerationserscheinung, interferenčni Interferenzerscheinung, krizni Krisenerscheinung, obrobni Randerscheinung, osamljen Einzelerscheinung, posledični Nachfolgeerscheinung, prehodni Übergangserscheinung, spremljevalni Begleiterscheinung, starostni Alterserscheinung, stranski Nebenerscheinung, svetlobni Lichterscheinung, vremenski Wettererscheinung, vzporedni Parallelerscheinung, življenjski Lebenserscheinung); das Phänomen
naravni pojav die Naturerscheinung, das Naturereignis, das Naturphänomen
nevihtni pojavi množina die Gewittertätigkeit
svet pojavov die Erscheinungswelt

primér exemple moški spol , modèle moški spol ; cas moški spol

na primer par exemple
v primeru, da dans le (ali au) cas où
za vsak primer en tout cas, de toute façon
v mnogih primerih dans (ali en) bien des cas
v najboljšem primeru dans le cas le plus favorable, en mettant les choses au mieux
v najslabšem primeru au pis aller, en mettant les choses au pis, à la rigueur
v skrajnem primeru en dernière éventualité, à l'extrême rigueur
v takšnem primeru en pareil cas
v ponovnem primeru (kaznivega dejanja) en cas de récidive
bolezenski primer cas de maladie
hud primer cas grave (ali frappant, marquant)
pravni primer cas juridique (ali de droit), fait moški spol juridique
precedenčni primer précédent moški spol
smrtni primer (cas de) décès moški spol, mort ženski spol
sporen primer litige moški spol, cas litigieux
šolski primer exemple classique
vojni primer cas de guerre
brez primera sans exemple, sans pareil
navesti kot primer citer en exemple

prōdromo m

1. znak, začetek

2. svarilni znak, simptom:
i prodromi d'una malattia bolezenski simptomi

3. arhit. glavna vrata (na pročelju monumentalne zgradbe)

produktivni kašelj stalna zveza
medicina (bolezenski simptom) ▸ produktív köhögés

simptóm (-a) m

1. sintomo:
bolezenski simptomi sintomi di malattia

2. ekst. avvisaglia, indizio, sintomo, prodromo:
simptomi starosti indizi di vecchiaia (incipiente)

stráh (-ú) m

1. paura, timore, ansia, apprensione, spavento, orrore, sgomento:
obšel, prešinil, prevzel ga je strah fu preso dalla paura
kričati, osiveti, prebledevati, tresti se, šklepetati z zobmi od strahu gridare, incanutire, impallidire, tremare, battere i denti dalla paura
premagati strah riaversi dalla paura, vincere la paura
čutiti strah avere il batticuore, provare paura
povzročiti, vzbuditi strah destare apprensione
vlivati strah mettere paura, impaurire
umreti od strahu morire di spavento
biti v strahu (v skrbeh)
za koga stare in allarme per qcn.
hud, blazen strah paura terribile, pazza
hiša strahov una casa frequentata dagli spiriti
strah pred smrtjo paura della morte

2. šalj.
strah (npr. pri izpitih) fifa, tremarella
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
le brez strahu! niente paura!
hrom od strahu mezzo morto di paura
biti strah in trepet mettere paura, essere il terrore (di)
strah mu leze v kosti è stato preso dal terror panico
videti strahove tam, kjer jih ni avere paura senza ragione
povsod videti strahove trovare pericoli, difficoltà dappertutto
psiht. bolezenski strah fobia
psiht. (bolezenski) strah pred živalmi, pred boleznimi, pred grmenjem zoofobia, nosofobia, brontofobia
PREGOVORI:
strah ima velike oči la paura fa novanta
strah je na sredi votel, okrog ga pa nič ni la paura è fatta di niente
strah noge celi la paura fa crescere le ali ai piedi

turbor -ōris, m (turbāre) = gr. ταραχή zmešnjava, nemir

1. kot poznolat. medic. t.t. telesni, bolezenski nemir, slabo počutje: Cael., Th. Prisc.

2. spor, razpor, razdor, prepir: Vulg.

znák (-a) m

1. segno, segnale, contrassegno; carattere; insegna; distintivo:
grafični, pisni znaki segni grafici, scritti
znak društva, organizacije distintivo della società, dell'organizzazione
prometni znaki segnali stradali
krona, žezlo in drugi vladarski znaki la corona, lo scettro e le altre insegne del sovrano

2. segnale, segno, cenno:
dati znak z glavo fare un cenno, un segno con la testa
svetlobni, zvočni znaki segnali luminosi, acustici

3. segno; sintomo:
kazati znake napetosti, živčnosti mostrare segni di tensione, nervosismo
vidni znaki staranja segni evidenti di senescenza
bolezenski znaki sintomi di malattia
nadaljevati stavko v znak protesta continuare lo sciopero in segno di protesta

4. tratto, carattere:
bistveni znaki kakega pojma i tratti essenziali di un concetto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
jur. blagovni znak marchio di fabbrica
zal. bralni znak segnalibro
lingv. črkovni znak carattere, lettera
diakritični znak segno diacritico
pošta klicni znak segnale di chiamata
muz. prestavni znak accidente
biol. spolni znaki caratteri sessuali
primarni spolni znaki organi genitali
tisk. tiskarski znaki segni tipografici
tiskarjev znak contrassegno del tipografo
num. vodni znak filigrana
trg. znak kakovosti marchio di qualità
mat. znak plus, minus segno più, meno
avt. znak stop segnale, cartello stop
trikotni prometni znak triangolo
trg. znak za kvalitetno volno marchio (di qualità) della lana
astr. zodiakalni znak segno zodiacale

znák signo m ; distintivo m ; marca f ; señal f

Morsovi znaki signos m pl Morse; (simbol) símbolo m; (migljaj) seña f
prometni znak señal f de tráfico; (emblem) emblema m, insignia f; (bralni) señal f; (knjižni) signatura f
tovarniški znak marca registrada (ali de fábrica)
vodni znak marca de agua, filigrana f
bolezenski znak (simptom) síntoma m (tudi fig); (žig) sello m
razpoznavni znak marca distintiva
čudežni znak (rel) milagro m, prodigio m
na znak (od) a una señal (de)
dati znak hacer una señal (za de)
to je dober (slab) znak es una buena (mala) señal
to je znak časa es un signo de los tiempos
sporazume(va)ti se z znaki entenderse por señas

znák -a m
1. semn, indiciu; marcă
□ zaščitni znak marcă depusă/înregistrată
2. semnal, signal
3. semn
4. indiciu, indicaţie; simptom
□ bolezenski znak prodrom

скорбный žalosten, bridek;
с. лист (zast.) bolezenski list;
скорбная песнь žalostinka