Franja

Zadetki iskanja

  • probùncati -ām
    1. začeti blesti
    2. začeti čenčati
  • somniō -āre -āvī -ātum (somnium)

    1. sanjati kaj, o čem, sanjati se komu kaj; abs.: Plin. idr., hic vigilans somniat Pl., totas noctes somniare Ci. cele noči (pre)sanjati, numquam antea somniare solitus Suet.; brezos.: plurimum somniari circa ver et autumnum Plin.; z notranjim obj.: Iul. Val. idr., mirum somnium Pl., somnium, quod noctu hac somniavi Pl.; z acc. (o čem): Ter. idr., aurum Pl., ovum Ci., Troianum Ci. (o nekem posestvu pri Troji), miramur id, quod somniarimus, evadere Ci., eventura an contraria somniare Plin. iun., proxima nocte somniavit speciem Fortunae querentis Suet.; z osebnim obj.: me somnies Ter.; z de: causa de illo somniandi Ci., puero, de quo somniasset Suet.; z ACI: Enn. ap. Ci., Pl. idr., ovum pendēre ex fascia lecti Ci., queri Capitolinum Iovem Suet., vim ei ab Appio inlatam (sc. esse) Suet.

    2. metaf. sanjariti, bloditi, blesti se komu, domišljati si, (brez osnove) domišljati si, domnevati, umišljati si, utvarjati si, delati si utvare, česnati, čenčati: somnias Pl., portenta non disserentium philosophorum, sed somniantium Ci.; z acc.: easdem ineptias Col., latrones Aug.; z ACI: eam fore mihi occasionem Pl., de psaltria me agere Ter. — Dep. soobl. somnior -ārī sanjati: hic qui in pergula natus est aedes non somniatur Petr., vigilans somniabar Ap., quiesce securus, bene somniare Ap.
  • spinnen (spann, gesponnen) presti, spresti; erzählend: razpredati; figurativ blesti se (du spinnst blede se ti); Seemannsgarn spinnen pripovedovati fantastične zgodbe
  • blesteti glagol
    1. (biti zelo uspešen) ▸ jeleskedik, kitűnik, remekel
    vratar blesti ▸ a kapus jeleskedik
    moštvo blesti ▸ a csapat jeleskedik
    ekipa blesti ▸ a csapat remekel
    reprezentanca blesti ▸ a válogatott jeleskedik
    blesteti v matematiki ▸ jeleskedik a matematikában
    blesteti na tekmi ▸ kitűnik a versenyen
    blesteti na igrišču ▸ remekel a pályán
    blesteti kot igralec ▸ játékosként remekel
    vnovič blesteti ▸ ismét remekel
    posebej blesteti ▸ különösen jeleskedik, különösen kitűnik
    najbolj blesteti ▸ leginkább jeleskedik
    zares blesteti ▸ igazán jeleskedik
    Kljub številnim priložnostim nismo zadeli v polno, ker je blestel odlični domači vratar. ▸ A számos esély ellenére sem volt telitalálat, a hazai kapus végig remekelt.
    Nekoč je blestel na teniških igriščih, zdaj pa se je podal v nogomet. ▸ Annak idején a teniszpályákon jeleskedett, most a fociban próbál szerencsét.

    2. (biti zadovoljen; biti ponosen) ▸ sugárzik
    Vodstvo RZS je blestelo od zadovoljstva, starši niso skrivali ponosa. ▸ A Kézilabdaszövetség ragyogott az elégedettségtől, és a szülők sem rejtették véka alá büszkeségüket.
  • breloque [brəlɔk] féminin obesek na verižici ure, na zapestnici; militaire bobnanje ob koncu vežbanja

    battre la breloque slabo delovati, funkcionirati; familier blesti, govoriti neumnosti; vieilli ne iti prav (ura)
  • delirious [dilíriəs] pridevnik (deliriously prislov)
    zmeden, blazen

    delirious with ves iz sebe zaradi
    to be delirious blesti, fantazirati
  • dēlīrus (dēlērus) 3 (dēlīrāre, dēlērāre) brezumen, blazen, slaboumen, nespameten: Ph., Suet., Lact., anus, senex Ci., mater H., scriptor delirus inersque H., delira fari Lucr. blesti.
  • vročíca (-e) f

    1. med. febbre:
    blesti v vročici delirare per la febbre
    poporodna vročica febbre perinatale

    2. vampa

    3. pren. febbre; ardore:
    predvolilna vročica la febbre della vigilia delle elezioni
    vročica sobotnega večera la febbre del sabato sera
Število zadetkov: 48