Franja

reagirati glagol
1. (odzvati se; ukrepati) ▸ reagálOkrog 20.20 sta zakonca zaslišala klice na pomoč in takoj reagirala. ▸ 20:20 körül a házaspár meghallotta a segélykiáltásokat és azonnal reagált.
2. (o kemijskih pojavih) ▸ reagál, reakcióba lépKoncentrirana žveplova kislina je zelo jedka in burno reagira z vodo. ▸ A koncentrált kénsav nagyon maró hatású és heves reakcióba lép a vízzel.Občutljivejši filmi hitreje reagirajo na svetlobo in za pravilno osvetlitev potrebujejo krajši čas ekspozicije. ▸ Az érzékenyebb filmek gyorsabban reagálnak a fényre és rövidebb expozíciós időt igényelnek a megfelelő megvilágításhoz.
Fotoobčutljive leče pa so tiste, ki reagirajo na svetlobo. ▸ A fényérzékenyek azok a lencsék, amelyek reagálnak a fényre.
Snov reagira z vodo, pri tem se sprošča vnetljiv, strupen ali jedek plin in odplake. ▸ Az anyag reakcióba lép a vízzel és gyúlékony, mérgező vagy maró gázokat és szennyvizet bocsát ki.

3. (o odzivu organizma) ▸ reagálVeliko ljudi alergično reagira na pršice hišnega prahu. ▸ Sokan allergiásan reagálnak a házipor-atkákra.Po vsaki uporabi zdravila je njeno telo reagiralo, kot da bi akutno zbolela. ▸ Minden egyes használat után a teste úgy reagált, mintha akut beteg lett volna.
Strah in jeza sta čustvi, kjer človeški organizem reagira zelo podobno in fiziološka slika obeh odzivov je podobna. ▸ A félelem és a harag olyan érzelmek, amelyekre az emberi szervezet nagyon hasonló módon reagál, és a két reakció fiziológiai képe is hasonló.
Organizem reagira na pomanjkanje glukoze z mobilizacijo telesnih maščobnih rezerv, ki se naplavljajo v jetra. ▸ A szervezet a glükózhiányra a szervezet zsírtartalékainak mozgósításával reagál, amelyek a májban halmozódnak fel.
Rastline, kot so nemški rožmarin, sivka in pelin, reagirajo zelo občutljivo na stoječo mokroto. ▸ A hamvas cipruskához, levendulához és ürömhöz hasonló növények nagyon érzékenyen reagálnak az állandó nedvességre.

4. (o napravah) ▸ reagál
Fotoaparat je izredno odziven, na vse vaše ukaze reagira izredno hitro in natančno. ▸ A kamera rendkívül érzékeny, gyorsan és pontosan reagál minden parancsra.
Krmilna plošča štedilnika je v ravnini delovne površine, reagira na dotik in ima digitalni prikaz temperature. ▸ A tűzhely kezelőpanelje a munkafelület síkjában helyezkedik el, érintésre reagál, és digitális hőmérséklet-kijelzője van.
Avtomobil bo na snegu vselej reagiral počasneje kot na suhi cesti, zato sta pomembna voznikovo predvidevanje in zbranost. ▸ Az autó mindig lassabban reagál a hóban, mint száraz úton, ezért fontos az előrelátás és a koncentráció.

5. v ekonomiji (o cenah ali vrednosti) ▸ reagálDelnica pivovarne je na konsolidacijo reagirala negativno in ob relativno majhnem prometu padla za slabih 7 odstotkov. ▸ A sörgyár részvénye negatívan reagált a konszolidációra, viszonylag alacsony forgalom mellett közel 7 százalékkal esett.
Cene reagirajo na povečano povpraševanje. ▸ Az árak reagálnak a megnövekedett keresletre.
Cena delnice ni bistveno reagirala na močno zmanjšanje dobička. ▸ A részvényárfolyam nem reagált jelentősen a nyereség meredek csökkenésére.

sē-iungō -ere -iūnxī -iūnctum (sē =sēd in iungere)

1. ločiti (ločevati), odločiti (odločati, odločevati), oddeliti (oddeljevati), razdružiti (razdruževati), izločiti (izločati, izločevati): terras ac mare totum LUCR., Alpes Italiam a Gallia seiungunt N., seiungere se ab aliquo CI. EP.; s samim abl.: seiungere matrem iam gelidis nequeo bustis STAT.; med.: seiungi promunturia, quae antea iuncta fuerant, arbitrere IUST.; metaf.: aliquem ex fortissimorum civium numero CI. izločiti, se ab libertate verborum CI. oddaljiti se, distancirati se, izogibati se, natura atque vis animi seiuncta ab his usitatis ... naturis CI. bistveno drugačna, bistveno različna, dum modo mea ista sit privata calamitas et a rei publicae periculis seiungatur CI. in ni združena z nevarnostmi za državo, seiunctum a re propositā est N. ne ujema se, ni v skladu, ni v zvezi, ni povezano, seiungere se a labore forensi T. umakniti se, distancirati se, rhetorice, quae sit a bono viro ... seiuncta Q. ki jo poštenjak odriva (odklanja); s samim abl.: CL., corpore seiunctus dolor LUCR.

2. occ. razločiti (razločati, razločevati): morbum ab aegrotatione CI., liberalitatem et benignitatem ab ambitu atque largitione CI.

sr̂žnī -ā -ō
1. mozgov, mozgovni
2. strženski: -o pitanje bistveno vprašanje; sržni ugljen oglje za obločnice

stare^* v. intr. (pres. stō)

1. knjižno obstati

2. ostati, ostajati, biti:
starò fuori tutto il pomeriggio vse popoldne me ne bo

3. obotavljati se, muditi se

4. trajati

5. biti, najti se:
stare all'aria aperta, al chiuso biti zunaj, na prostem, biti notri, v zaprtem prostoru
stare in casa, a scuola biti doma, v šoli
stare in attesa čakati
stare a cena da qcn. biti na večerji pri kom
stare a tavola sedeti za mizo

6. biti, stati (v telesnem, duševnem, duhovnem stanju):
stare attento biti pozoren
stare buono, calmo biti dober, miren
stare in ginocchio klečati
stare in ansia, col cuore in gola biti v skrbeh
stare sulla difensiva držati, obnašati se defenzivno
stare sulle sue biti zelo zadržan

7. počutiti se:
stare bene, male počutiti se dobro, slabo; ekst. biti premožen, reven
come stai? kako se imaš? kako si kaj?

8. biti (na nekem mestu, pri nekem delu):
stare alla cassa biti, delati na blagajni
stare a guardia di čuvati, stražiti
stare a servizio služiti, delati

9. prebivati, stanovati, živeti:
andrò a stare in campagna preselil se bom na deželo
sta con i genitori živi pri starših
stanno in via Garibaldi stanujejo v Garibaldijevi ulici

10. biti, stati, nahajati se:
la villa sta in collina vila stoji vrh griča
non stare né in cielo né in terra biti brez zveze, nesmiselno

11.
stare a cuore pomeniti (komu)
stare a dieta biti na dieti
stare sulle spine biti v skrbeh
fatto sta che... v resnici pa, res pa je, da... (za podkrepitev trditve)
stando così le cose ker je pač tako, če je tako

12.
sta in me, in lui od mene, od njega je odvisno
sta a lui decidere on mora odločiti

13. biti (obstajati):
qui sta il difficile težava je v tem
tutto sta nel convincerlo bistveno je, da ga prepričamo

14. iti v (vsebina):
nella bottiglia ci sta un litro v steklenico gre liter
nello stadio ci possono stare cinquantamila persone stadion lahko sprejme petdeset tisoč gledalcev
non stare in sé dalla gioia pren. biti ves iz sebe od veselja

15. (stare + glagolnik izraža trajanje dejanja)
stavamo parlando di te o tebi smo se pogovarjali

16. (stare a + nedoločnik izraža izvršitev dejanja samega glagola)
stare a chiacchierare klepetati
stare a vedere pren. počakati (kaj bodo storili drugi)

17. (stare per + nedoločnik izraža skorajšnjost dejanja samega glagola)
sta per piovere vsak trenutek se bo ulilo
stare per dire hoteti reči, želeti povedati

18.
stare a držati se; prepustiti (v odobritev, presojo); podrediti se, pokoriti se (odobritvi, presoji):
stare ai fatti držati se dejstev
stare alle apparenze soditi po videzu
stare alla decisione dei giudici podrediti se sklepu sodnikov
stare alle parole di qcn. zaupati, verovati v besede nekoga
stare al proprio posto ne vtikati se v tuje zadeve
stare allo scherzo razumeti šalo
stando a quanto si dice kakor se govori

19.
stare bene počutiti se dobro; ekst. biti premožen; pristajati (obleka); biti primerno, spodobiti se; prav biti (komu) (izraz privoščljivosti):
il vestito ti sta molto bene obleka ti zelo pristaja
non sta bene sbadigliare in pubblico ne spodobi se zehati na javnem mestu
ben ti sta, così imparerai prav ti je, to te bo izučilo
sta bene v redu, prav, velja (pritrdilno)

20.
stare male slabo se počutiti; ekst. biti brez denarja, v slabem materialnem položaju; ne pristajati:
quella cravatta ti sta male tale kravata ti ne pristaja
stare male a quattrini biti brez ficka, biti na tesnem z denarjem

21.
stare con stanovati, živeti s kom, pri kom; biti s kom (v družbi); strinjati se s kom:
stare con i genitori živeti pri starših

22.
starci strinjati se s kom, pristajati na kaj; pustiti, puščati:
ci stai a fare una gita? ali se strinjaš, da gremo na izlet?

23.
lasciar stare pustiti, puščati pri miru; ne se dotikati; pren. ne meniti se za

stopalo samostalnik
1. ponavadi v množini (del noge) ▸ lábfej, talpČe hočemo živeti aktivno, moramo še posebej paziti na svoje noge in stopala. ▸ Ha aktívan szeretnénk élni, különösen oda kell figyelnünk a lábainkra és a lábfejeinkre.
Povezane iztočnice: refleksna masaža stopal, diabetično stopalo

2. ponavadi v množini (del nogavice) ▸ talp
Pripnite ščipalke za perilo na stopala nogavic ali najlonskih nogavic. ▸ A zoknikat vagy a nejlonharisnyákat a csipesszel a talprésznél akassza fel.
Podnevi so dobri pajaci brez stopal, saj so otroku prav bistveno dlje kot pajaci s stopali. ▸ Napközben a talpnélküli rugdalózók jók a gyereknek, mivel sokkal tovább tartanak, mint a talpas rugdalózók.

3. (pedal) ▸ pedálŽe kot otrok sem bil veliko v stiku z motorji in avtomobili, ki sem jih že vozil, še preden sem z nogama sploh segel do stopala za plin. ▸ Már gyermekkoromban is sokat voltam motorok és autók közelében, már akkor vezettem, amikor a lábam még le sem ért a gázpedálig.
Ko se je s polno hitrostjo bližal desnemu ovinku, je nenadoma začutil mehko stopalo za zavoro. ▸ Amikor teljes gázzal közeledett a jobb kanyarhoz, egyszer csak azt érezte, hogy puha a fékpedál.

substancia ženski spol snov, substanca; živilo; bistvo; moč

dicho sin substancia prazna beseda
hombre sin substancia plitev človek
de substancia bistven, važen, temeljni
en substancia bistveno; pravzaprav
substancias alimenticias živila, živež, hrana

thing¹ [ɵiŋ] samostalnik
stvar, reč, predmet, stvor; bitje, oseba; posel, delo
pogovorno oné, onegá
množina stvari, predmeti, obleka, pribor, potrebščine, hrana, lastnina
pogovorno pohištvo; orodje; posodje; književna dela; stanje stvari, dejstvo; okolnosti, razmere, odnosi; svojstva; ureditev; misli, izjave

the thing bistveno, prava stvar
above all things predvsem
and the things pogovorno in podobne stvari (podobno)
for one thing v prvi vrsti, prvo
the one thing or the other eno ali drugo
the first thing after prva stvar nato, takoj nato
every living thing vsako živo bitje
a dear old thing dobra stara duša
the latest thing (in hats) zadnja novost (v klobukih)
oh, poor thing! o, revče!
before all thing predvsem
in all things v vsakem oziru (pogledu)
out of things zunaj dogajanj
a pretty thing (ironično) lepa stvar
things person: pravno osebne, premične stvari
things real nepremičnine, realitete
things political stvari politike, politične zadeve
swimming things kopalne stvari potrebščine
things are improving stvari (stanje) se boljšajo
things have changed stvari (razmere) so se spremenile
things begin to look brighter položaj se polagoma popravlja
the thing was to get home najvažnejše je bilo priti domov
of all the things to do! in ravno to moraš napraviti
as things stand kot stvari stojé
to do the handsome thing by vesti se spodobno do
to have a thing about pogovorno biti ves mrtev na (kaj); imeti strah pred; imeti (kaj) proti
I am not the thing today ne počutim se dobro danes
I know a thing or two about it nekoliko se spoznam (razumem) na to
it is not the thing to do to se ne spodobi
it's one of those things tu se ne da nič napraviti
it comes to the same thing to pride na isto
to make a (good) thing of pogovorno dobiti (izvleči) dobiček iz
to put things into s.o.'s head vznemiriti koga (s kako novico)
to put one's things on obleči se
to take off one's things sleči se
to take the things off the table pospraviti mizo (stvari z mize)
that's no small thing to ni majhna stvar (malenkost)
that's the thing to je (tisto) pravo
this is not the thing to ni (tisto) pravo (pravšno)
there's no such thing ni govora o tem
there was not a thing left nič ni ostalo

zmotljiv pridevnik
(ki se lahko zmoti) približek prevedka ▸ olyan ember aki tévedhet, esendő
Res pa je, da je zdravnik človek in zato tudi zmotljiv. ▸ kontrastivno zanimivo Igaz, hogy az orvos is ember, és ezért tévedhet.
Utrujen človek je bolj zmotljiv, napaka se zgodi bistveno hitreje. ▸ kontrastivno zanimivo A fáradt ember könnyebben téved, hamarább hibázik.

слон m slon; (šah.) tekač;
слона не приметить prezreti bistveno, poglavitno