Franja

Alānī -ōrum, m (Ἀλανοί; sarmatsko ala = gora, planina) Alan(c)i, sprva kavkaški nomadski gorjanci, ki so jih Grki in Rimljani imenovali Skiti: Sen. tr., Lucan., Plin., Val. Fl., Suet.; sg. Alānus -ī, m kolekt.: Lucan., Mart., Cl., Sid. Od tod adj. Alānus 3 alanski: Cl.

ālāris -e in (pogosteje) ālārius 3 (āla) krilen, obkrilen, na krilu (le v vojski): alares cohortes L., alariae cohortes C., alarii equites L., T.; subst. ālārēs -ium, m ali ālāriī -ōrum, m (sc. milites) obkrilne čete, krilaši (prim. āla 3. a): ad speciem alariis uteretur C., alares Pannonii robur equitatus T., alares (naspr. cohortales) Cod. Th.

ālātor -ōris, m (āla), v pl. ālātōrēs v lovskem jeziku = gonjači, ki so stali na desni in levi za lovskimi mrežami ter kriče branili divjadi predreti: Serv., Isid.

ālātus 3 (āla) krilat: pes O., (Mercurius) alatis tetigit magalia plantis V., (Phoebus) alatis aethera carpit equis O.

āles -itis (āla in it od glag. ire; ales torej = „krilohodec“)

I. kot adj.

1. krilat: ales avis Ci. (Arat.) o ozvezdju, angues alites Pac. ap. Ci., illo Pacuviano invehens alitum anguium curru Ci., ales serpens H., al. currus Sen. tr. voz, ki ga vlečejo krilati zmaji, deus ales (= Mercurius) O., Stat., al. Auster (kot bog vetra) V., al. Aëllo O., al. Pegasus H. = equus ales O., puer ales H. krilati deček = Amor, Fama ales Ci.

2. pesn. pren. hiter, uren, bežen: passu volat alite virgo O., alite plantā Sil., ales plumbum Sil., al. imago Sil. bežna sanjska podoba, arundo (puščica) Prud., velocitas Amm. zelo velika, silna.

II. kot subst. āles -itis, f, le pri pesnikih tudi m

1. (velika) ptica, ptič (ponavadi le pesn. in v poklas. prozi): Varr., Lucr., Mart., Iovis ales V., O. orel, al. Iunonia O. pav, Palladis al. O. sova, nec Tityi iecur relinquit ales H. jastreb, Phoebēius al. O. krokar, Daulias al. O. slavec, al. sacer V. = ἱέραξ, kragulj (preroška ptica), Chaonis al. O. ali al. exterrita V. ali al. Cythereïa Sil. golob, Phasidis al. Stat. fazan, al. imitatrix O. papiga, cristatus al. ali lucis praenuntius ales O. petelin, vasta al. Cl. noj, Caystrius al. O. ali canorus albus al. H. labod pevec, prim.: album mutor in alitem H., od tod pren.: Varius Maeonii carminis ales H. pevec s Homerjevim poletom; alites matutinae Pr., alites villaticae Plin. prihišna perjad, cuculus ales temporaria Plin. ptica selivka.

2. (v avgurskem jeziku) preroška ptica (alites so naznanjale prihodnost z letom, oscines s svojim petjem): L. idr., huc tum illuc volent alites, tum a dextra tum a sinistra parte canant oscines Ci., aves quaedam et alites et oscines, ut nostri augures appellant, rerum augurandarum causā esse natas putamus Ci.; od tod

3. met. (preroško) znamenje, predznamenje: bonā ali secundā alite H., Cat., malā ali lugubri alite H., potiore alite H.

4. (o krilatih božanstvih in drugih mitoloških bitjih) krilatec: Tegeaticus al. ali impiger al. Stat. ali Cyllenius al. Cl. = Mercurius, aureus al. Stat. = Perseus.

Opomba: Abl. sg. adj. -e, pesn. -ī, abl. sg. subst. -e, gen. pl. alitum, pesn. v raztegnjeni, po u-jevski sklanjatvi narejeni obliki ālituum: V., Lucr., Stat.; neutr. pl. ni.

aletta f

1. pomanjš. od ➞ ala perutnička

2. plavut

3. strojn. rebro

āliger -gera -gerum (āla in gerere)

1. „ki nosi krila“, krilat: Amor V., axis O. voz z vpreženimi zmaji, Iovis nuntius (= Mercurius) Stat., aligeri Cupidines Plin. ali samo aligeri Sil. krilati bogovi ljubezni, ferrum Sil. pernata puščica, genus Sen. tr. ptičji zarod.

2. pesn. pren. bežen, hiter: plantae Sil.

Opomba: Gen. pl. āligerûm: Val. Fl.

ālipēs -pedis (āla in pēs)

1. krilatonog: deus O. ali (kot subst. masc.) samo alipes krilatonožec (= Mercurius) O., equi O. (o Febovih [Phoebus] konjih) O.

2. pesn. pren. brzonog, hitrih nog: equi V. tudi (kot subst. masc.) samo alipedes V. brzonogi konji, cervi Lucr., currus Val. Fl., Sil., turmae Sil.

Opomba: Abl. sg. ālipedī (nam. ālipede): Val. Fl.

ālipilus -ī, m (āla in pilus) „pazduhopulec“ suženj, ki je kopalcem v rim. kopališčih pulil dlake sprva le izpod pazduhe, pozneje po vsem telesu: Sen. ph.

alòvić m zmajevič (prim. ȁla)

alùždija ž (gl. ala)
1. velik zmaj
2. nevihta, neurje: aluždija će se slomiti preko naših glava

angleška krona stalna zveza
1. (o vladavini) ▸ angol korona
Malta in Ciper sta bila pod angleško krono. ▸ Málta és Ciprus az angol korona alá tartoztak.

2. (o vladarskem položaju) ▸ angol korona
Poraženi kralj se je moral odpovedati angleški kroni. ▸ A legyőzött királynak le kellett mondania az angol koronáról.

3. v športnem kontekstu (o naslovu prvaka) približek prevedka ▸ angol diadal
Leicester za potrditev angleške krone potrebuje zgolj še eno zmago na treh tekmah. ▸ A Leicesternek az angol diadalhoz már csak egy győzelmet kell szereznie a három mérkőzésen.

aristokrat samostalnik
1. (oseba visokega rodu) ▸ arisztokrataV Egiptu so aristokrati potrebovali delavce in hišno pravilo je bilo, da so za to najprimernejše belke. ▸ Egyiptomban az arisztokratáknak munkaerőre volt szükségük, és a közvélekedés úgy tartotta, hogy erre a fehér nők a legalkalmasabbak.

2. (kultiviran človek) ▸ arisztokrataIntelektualci so takrat vzpostavili delitev na aristokrate duha, kamor so seveda prištevali tudi sebe, in navadne ljudi. ▸ kontrastivno zanimivo Az értelmiségiek ekkor vezették be a szellemi arisztokrácia fogalmát, amely alá magukat és az egyszerű embereket sorolták.
Snob se bo vedno razkazoval z materialnimi dobrinami, pravi aristokrat pa se bo postavljal z duhovno kulturo. ▸ A sznobok mindig is a materiális javakkal fognak hivalkodni, míg az igazi arisztokrata a szellemi kultúrával tűnik ki.
Slovenci imamo danes materialne mogočnike, nimamo pa duhovnih aristokratov, kot sta bila Aškerc in Cankar. ▸ Nekünk, szlovéneknek manapság csak mágnásaink vannak, de nem rendelkezünk szellemi arisztokratákkal, mint amilyen Aškerc és Cankar voltak.

3. (izstopajoča oseba ali stvar) ▸ arisztokrata
Gostilna pripravlja pravega aristokrata med burgerji. ▸ A vendéglő a burgerek igazi arisztokrata változatát készíti.

arrastrar brusiti, gladiti; vleči; odtrgati; za svoje naziranje pridobiti; plaziti se; izigrati aduta

arrastrar el ala biti zaljubljen
arrastrar coche premožen biti
arrastrar por tierra vreči na tla
arrastrarse vleči (plaziti) se, klečeplaziti
traer a alg. arrastrado komu zelo nadležen biti
trabajar arrastrando nerad, nemarno delati

āxilla -ae, f (demin. āla) podramje, pazduha: Ci. Kot nom. propr. Āxilla -ae, m Aksila, priimek Servilijevega rodu: Ci.

āxis¹ (po drugih ăxis) -is, abl. -e, redkeje -ī, m (prim. gr. ἄξων, lat. āxilla in āla iz ācsla)

I.

1. os (pri vozu), podvoz: sub pondere faginus axis instrepat V., temone revulsus axis O., axes rotarum L.

2. pesn. met. voz: Pr., Sen. tr., sub axe tonanti sternitur aequor aquis V., purpureo tepidum qui movet axe diem O., ignifero consistere in axe O. na sončevem vozu; tudi v pl.: Solis... fessos excipit axes O., dignus Aricinos qui mendicaret ad axes Iuv.

— II. pren.

1. vratilo pri vodni uri: versatilis Vitr.

2. ozvezdje Os: Varr.

3.
a) zemeljska (svetovna) os: terra circum axem se convertit Ci., axis mundi Lucr.
b) nebesna os: versari circum axem caeli Ci.; od tod

4. met.
a) tečaj, zlasti severni tečaj: Acc. ap. Ci., Lucr., Vitr., Val. Fl., meridianus, geminus, inocciduus axis, adversi axes Lucan., ut positis reddas iura sub axe locis O., quae (caeli regio) terga obverterit axi V., medium Rhodope porrecta sub axem V. proti severnemu tečaju (severu), gelidissimus septentrionis axis Cu.
b) stran neba ali sveta: borēus O. sever, Hesperius O., Lucan., Sil. zahod, Scythicus Sen. tr., nivalis Val. Fl., exustus sideribus Plin., calidus Cl., uterque Cl. sever in zahod ali vzhod in jug.
c) nebo: aetherius, longus O., Atlas axem umero torquet V., (nudo) sub aetheris axe V. pod milim nebom, venio sub axem caeli V. dvigam se proti nebesnemu svodu; pl. axes (zvezdnato) nebo: igniferi, rutili, siderei Cl.

5. železo, v katerem se suče stežaj: Stat.

6. arhit.
a) zaklopka pri kaki cevi: Vitr.
b) axes volutarum robovi polžastih zavojev: Vitr.

baročen pridevnik
1. (o umetnostnem obdobju) ▸ barokkOd neke stare baročne cerkve, ki jo je porušil potres, je ostal le zvonik. ▸ A földrengés által elpusztított régi barokk templomból csak a harangtorony maradt meg.
Gotska zasnova cerkve sega v 15. stoletje, zvonik in oltarji pa so baročni. ▸ A templom gótikus kialakítása a 15. századra nyúlik vissza, míg a harangtorony és az oltárok barokk stílusban épültek.
Povezane iztočnice: baročna trobenta

2. (obilen; bujen) ▸ barokkos, barokkČe imate malce bolj baročno postavo, ne skrivajte svojega telesa v ohlapni črnini. ▸ Ha kicsit barokkosabb testalkatú, ne rejtse alakját fekete lebernyeg alá.Onidve pa zares nimata nobenih oblin, niti kančka grama nimata preveč. Jaz sem videti kot baročna ženska! ▸ Ezeknek semmi domborulatuk sincs, egy gramm súlyfelesleg nincs rajtuk. Én barokk testalkatú nő vagyok!

3. lahko izraža negativen odnos (o veliki bogatosti ali količini) ▸ barokkos
Njen avtor je skrivnostni kapitan Charles Johnson, knjiga pa ima baročni naslov "Splošna zgodovina ropov in umorov najbolj znanih piratov, pa tudi njihova politika, disciplina in vodstvo". ▸ A titokzatos Charles Johnson kapitány a szerzője, és a következő barokkos címet viseli: „A leghírhedtebb kalózok rablásainak és gyilkosságainak története, valamint politikájuk, rendtartásuk és irányításuk”.

blesteti glagol
1. (biti zelo uspešen) ▸ jeleskedik, kitűnik, remekelKljub številnim priložnostim nismo zadeli v polno, ker je blestel odlični domači vratar. ▸ A számos esély ellenére sem volt telitalálat, a hazai kapus végig remekelt.
Nekoč je blestel na teniških igriščih, zdaj pa se je podal v nogomet. ▸ Annak idején a teniszpályákon jeleskedett, most a fociban próbál szerencsét.

2. (biti zadovoljen; biti ponosen) ▸ sugárzik
Vodstvo RZS je blestelo od zadovoljstva, starši niso skrivali ponosa. ▸ A Kézilabdaszövetség ragyogott az elégedettségtől, és a szülők sem rejtették véka alá büszkeségüket.

cabo moški spol (skrajni) konec; rob; štrcelj, preostal košček; ročaj, držaj; štrena; steblo; nit; meja; vodja, korporal; rt, predgorje; vrv

cabo de año zadušnica na obletnico smrti
cabo de brigada komandant brigade
cabo de cuartel straža v vojašnici
cabo de división komandant divizije
cabo de escuadra korporal
cabo de fila, cabo de ala vodja oddelka
cabo de guardia vodja straže
cabo de maestranza delovodja v tovarni topov
al fin y al cabo, al cabo (al cabo), al cabo y a la postre končno, konec koncev, prav za prav
al cabo de un año po enem letu
al cabo de un rato kmalu nato
al fin y al cabo končno, konec koncev
hasta el cabo del mundo do konca sveta
de cabo a cabo (de cabo a rabo) od enega konca do drugega, od A do Ž
por ningún cabo nikakor ne
dar cabo dovršiti; uničiti
estar al cabo (de la calle) popolnoma razumeti, popolnoma poučen biti o
estar (muy) al cabo pojemati
llevar a(l) cabo u/c izvesti; do skrajnosti gnati
no tener cabo ni cuerda zelo zapleten biti
Cabo del Norte Severni rtič
Cabo de Buena Esperanza Rtič dobrega upanja
cabos pl pritikline obleke
cabos sueltos nepredvidene okolnosti; novice (v časopisu)
atar (juntar, unir) cabos zbrati svoje dokaze ali misli

Canninefātēs (Caninefātēs) -ium, m Kaninefati, germ. ljudstvo, ki je živelo na Batavskem otoku: Vell., T. Sg. Can(n)inefās -ātis, m Kaninefat: T.; kot adj. kaninefaški: Canninefas tumultus, ala T. — Druga pisava Cannenefātēs -ium, m Kanenefati: Plin.