Franja

great¹ [greit] pridevnik
velik, precejšen; dolg
figurativno ugleden, pomemben, važen, imeniten, slaven; plemenit; pra-
arhaično noseča (at, in)
spreten, mojstrski, sposoben
domačno sijajen, kolosalen

great age visoka starost
to be great at s.th. odlikovati se v čem
astronomija Great(er) Bear Veliki voz
the great body večina
great chair naslonjač
a great deal mnogo
great dozen 13
arhaično great with child noseča
great go diplomski izpit za B.A.
to go a great way with s.o. imeti velik vpliv na koga
great gun vplivna osebnost, "visoka živina"
great hundred stodvajset
great toe palec na nogi
pogovorno great big strašno velik, neznanski
great Scott! zaboga!
the Great Powers velesile
great dane zoologija doga
great letter velika črka
great many mnogi, številni
no great matter nepomembno, malenkost
great little man majhen, a pomemben človek
pogovorno great on navdušen za
no great shakes ne posebno dober; nič posebnega
the Great War prva svetovna vojna
I have a great mind to prav rad bi
a great while ago že davno
great hall glavna dvorana

great² [greit] samostalnik
celota; pomembnost, vzvišenost, veličastnost
množina končni izpit za B.A. v Oxfordu

the great velika gospoda, imenitniki
ameriško no great ne preveč
great and small veliki in majhni, bogataši in siromaki

grec, grecque [grɛk] adjectif grški

Grec masculin Grk
Grecque féminin Grkinja; masculin grščina
grec ancien stara grščina
croix féminin grecque grški križ
c'est du grec pour moi to mi je španska vas
c'est du grec (figuré) tega ne razumete, to se vas ne tiče
Eglise féminin grecque grška pravoslavna Cerkev
rite masculin grec obred grške Cerkve
i grec masculin ipsilon (grška črka)
renvoyer aux calendes grecques odgoditi na sveti Nikoli

grégarien, ne [-garjɛ̃, ɛn] glej grégaire

grégorien, ne [-gɔrjɛ̃, ɛn] adjectif gregorijanski

calendrier masculin grégorien gregorijanski koledar

gréh (-a) m

1. rel. peccato:
delati greh commettere peccato, peccare
odpustiti grehe perdonare i peccati
(tudi pren.) pokoriti se za grehe far penitenza per i peccati, espiare i peccati
kesati se, spovedati se grehov pentirsi dei propri peccati, confessare i peccati
mali, veliki, smrtni greh peccato veniale, peccato mortale
izvirni greh peccato originale
odpuščanje grehov remissione dei peccati, assoluzione
pren. valjati se v grehu sguazzare nel peccato

2. peccato, errore, fallo; macchia:
mladostni greh peccato di gioventù
greh je, če ... è un peccato che...
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti (še vedno) greha vredna essere ancora seducente
grd kot smrtni greh brutto come il peccato
bibl. kdor je brez greha, naj prvi vrže kamen chi è senza peccato scagli la prima pietra
greh se pove, grešnika pa ne (è lecito) dire la colpa, tacere il colpevole

Grenze, die, (-, -n) meja (grüne zelena, offene odprta), (Schranke) notranja meja; eine Grenze ziehen potegniti mejo; Grenzen haben imeti meje; sich in Grenzen halten biti znosen/omejen; X hält sich in Grenze ni pretiranega Xa; keine Grenzen kennen : ne imeti meja; Dummheit kennt keine Grenzen neumnost nima meja

grex, gregis, m (prim. skr. gráma-ḥ čreda, gana-ḥ trop, vrsta, množica, gr. γέργερα = πολλά mnogo, ἀ-γείρω [iz *ἀγέρjω)] zbiram, ἀγορᾱ́ zbor, trg, γάργαρα mrgoljava, mrgolenje, γαργαίρω mrgolim, lat. gremium)

1. čreda, krdelo; (o pticah) jata, vršelo: gr. asinorum VARR., greges nobilissimorum equorum ali armentorum reliquique pecoris CI., greges lanigeri V., gr. suillus, ovillus, caprinus, bovillus L., gr. pecorum O., vir gregis ipse caper V., de grege vir O. = bik, dux gregis O. = bik ali oven, gr. elephantorum PLIN., porcorum IUV., cervorum IUST., AMM., gr. anatum, anserum, pavonum VARR., avium H.

2. metaf.
a) (o ljudeh) krdelo, četa, kup, množica, družba, društvo, v slabem pomenu tudi drhal, svojat, tolpa, glota: gr. venalium PL., me in vestrum gregem recipiatis TER., gr. rabularum VARR. FR., amicorum CI. EP., ancillarum greges CI., in hunc igitur gregem vos nunc P. Sullam ... ex his ... honestissimorum hominum gregibus reicietis ...? CI., ego forsitan ... in grege adnumerer CI. mene morda kar tako štejejo z drugimi, gr. latronum, praedonum CI., contaminato cum grege turpium morbo virorum H. (gl. contāminātus pod contāminō), scribe tui gregis hunc H. zapiši (sprejmi) ga v svojo družbo, pripiši ga svojemu spremstvu, regum in proprios greges imperium H. nad ... podaniki, greges obsceni O. obledni (objestni) bakhantski roji, in eodem grege uxor quoque eiusdem fuit CU., regina venit cum magno nobilium feminarum grege CU. z velikim spremstvom, ne servi quidem uno grege profugiunt dominos CU. vsi skupaj, gr. spadonum CU., servorum PETR., gr. ille virorum SIL.; occ. vsako društvo v kak namen (a nikdar v političnem smislu), α) zadruga, (združba), plug gledaliških igralcev in dirkačev v cirkusu: KOM., PETR., mimorum et mimarum greges CI., gregem ducere SUET. β) (o svečenikih) društvo: Chaldaeus IUV., liniger IUV. = Izidini svečeniki, Izidini služabniki. γ) (o filozofih) ločina: philosophorum greges CI., Epicuri de grege porcus H. prašiček iz Epikurove črede. δ) kot voj. t. t. oddelek, krdelo, četa: cum toto cecidit grege SIL.; pogosto: grege facto S., L. v tesno strnjeni vrsti, v stisnjeni vrsti.
b) (o stvareh) kopa, butara: virgarum PL., hyadum O. Pleiadum SEN. TR.

Opomba: Grex f: LUC., LUCR.

grigio

A) agg. (m pl. -gi, f pl. -gie)

1. siv:
un abito grigio siva obleka
cielo grigio sivo, oblačno nebo
capelli grigi sivi lasje
grigio azzurro sivomoder
grigio verde sivozelen
materia, sostanza grigia anat. siva substanca; sive celice
non aver materia grigia pren. ne imeti pameti

2. pren. siv, enoličen, monoton, bled:
una vita grigia enolično življenje
grigio in volto namrščen

B) m siva barva:
vestire in, di grigio oblačiti se v sivo, nositi sivo

grillo m

1. zool. čriček (Gryllus campestris)
mangiare come un grillo pren. jesti kot ptiček
cervello di grillo pren. kurja pamet
andare a sentir cantare i grilli pren. iti po gobe, iti rakom žvižgat, umreti
grillo parlante pren. modrec, moralizator
indovinala grillo! bogve kako bo!
non cavare un grillo da un buco pren. nič ne doseči, zaman si prizadevati

2. pren. muha:
avere dei grilli per il capo biti muhast, imeti glavo polno muh
gli è saltato il grillo pren. nekaj ga je pičilo, zahotelo se mu je

grippe [grip] féminin, médecine gripa; figuré antipatija, nenaklonjenost

attraper la grippe stakniti gripo
je l'ai pris en grippe ne morem ga (več) trpeti, imam ga na piki

grison, ne [grizɔ̃, ɔn] adjectif siv(olas); masculin sivolasec; sivček (osel)

grísti (grízem) imperf.

1. mordere, rodere; masticare, rosicchiare:
težko grize, ker ima slabe zobe mastica male perché ha i denti cattivi
ni vedel, kaj bi napisal, in je grizel svinčnik non sapendo cosa scrivere rosicchiava la matita

2. mordere, (pikati) pungere

3. pog. (vznemirjati, mučiti) tormentare, crucciare, rimordere:
grize ga ljubosumnost è tormentato dalla gelosia
vest ga grize gli rimorde la coscienza

4. pren. gristi (se) (prodirati v kaj trdega, s težavo prodirati) penetrare; inerpicarsi:
voda grize v živo skalo l'acqua penetra nella roccia viva
tovornjak se je grizel v klanec l'autocarro si inerpicava per la salita
pren. gristi besede rivoltolare le parole
pren. gristi kolena inerpicarsi con le mani e coi piedi
PREGOVORI:
pes, ki laja, ne grize can che abbaia non morde

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

gŕm (-a) m cespuglio, arbusto:
okrasni grm cespuglio ornamentale
brinov, jasminov grm cespuglio di ginepro, di gelsomino
leskov grm nocciolo
pren. to ne raste za vsakim grmom non si trova dappertutto
za tem grmom tiči zajec questo è il nocciolo

grmeti glagol
1. (ob nevihti) ▸ dörög, mennydörögKer je močno grmelo, smo imeli izključen telefon. ▸ Mivel erősen dörgött, kikapcsoltuk a telefont.Začelo se je bliskati in grmeti. ▸ Elkezdett villámlani és dörögni.

2. (o napravah ali pojavih) ▸ bömböl, dörög, dübörögNa ruski fronti dan za dnem grmijo topovi. ▸ Az orosz fronton nap mint nap dörögnek az ágyúk.Iz zvočnikov je grmela glasba. ▸ A hangszórókból dübörgött a zene.Vsakdo ve: samo še nekaj ur, pa bodo začele grmeti granate. ▸ Mindenki tudja: még néhány óra, és elkezdenek ropogni a gránátok.

3. (o naravnih pojavih) ▸ zúdul, morajlik, zuhogZ gora in hribov so na ceste grmeli zemeljski plazovi. ▸ A hegyekről és dombokról földcsuszamlások zúdultak az utakra.Ledenik se razteza in pri tem strašansko poka in grmi. ▸ A gleccser ereszkedik lefelé, és közben félelmetesen ropog és morajlik.
Med Zambijo in Zimbabvejem grmi reka Zambezi. ▸ Zambia és Zimbabwe között a Zambézi folyó morajlik.

4. lahko izraža negativen odnos (razburjeno govoriti) ▸ dörög, mennydörög, dübörögOtok je grmel od vročih polemičnih debat. ▸ A sziget a heves, ellentmondásos vitáktól volt hangos.
Ker je šlo za čezatlantske prelete, za drago letalo, so novinarji in javnost začeli grmeti. ▸ Mivel ez egy transzatlanti járat volt, a drága repülőgép miatt a sajtó és a közvélemény felzúdult.
"Kje je pa kakšen zdravnik?" je grmel po hodnikih. ▸ „Van itt valahol orvos?” – dübörgött végig a folyosókon.

5. (o vznemirjenju) ▸ dübörög
Ko mi v osamljenosti grmi v duši, se ne sliši. ▸ Amikor magányomban dübörög a lelkem, nem hallják meg.
V meni je ves čas grmela in besnela jeza. ▸ Állandóan forrt és tombolt bennem a düh.

6. (o hitrem padanju) ▸ zuhan
Ob nastopu recesije in čiščenja finančnega trga so cene nafte zgrmele in grmijo navzdol še naprej. ▸ A recesszió kezdetével és a pénzügyi piac megtisztulásával az olajárak összeomlottak, és még mindig zuhannak.

grob¹ [ô] moški spol (-a …) das Grab, die Grabstätte; (grobni prostor) die Grabstelle; -grab (družinski Familiengrab, dvojni Doppelgrab, faraonski Pharaonengrab, galerijski Galeriegrab, kupolni Kuppelgrab, megalitski Hünengrab, Megalithgrab, množični Massengrab, otroški Kindergrab, plani Flachgrab, posamezni Einzelgrab, skalni Felsgrab, Felsengrab, skeletni Skelettgrab, skupinski/skupni Sammelgrab, Gemeinschaftsgrab, vrstni Reihengrab, žarni Urnengrab)
figurativno prezgodnji grob ein frühes Grab
skrunitev groba/grobov die Grabschändung
vzdrževanje groba die Grabpflege
polaganje/položitev v grob die Grablegung
položiti v grob ins Grab legen
Božji grob Heiliges Grab (Cerkev Božjega groba die Grabkirche)
figurativno molčati kot grob schweigen wie ein Grab
molčeč kot grob verschwiegen wie das Grab
figurativno spraviti se v grob s pijačo sich zu Tode saufen
vzeti kaj s seboj v grob (etwas) mit ins Grab nehmen
v grob ne boš ničesar odnesel der letzte Rock hat keine Taschen
figurativno biti z eno nogo v grobu mit einem Fuß im Grabe stehen
spraviti v grob ins Grab bringen
do groba bis ans Grab
od zibeli do groba von der Wiege bis zur Bahre

grôblje s pokopališče: seosko groblje; prolaziti kao mimo turskog groblja iti mimo česa, ne da bi se zmenil za tisto; on je živo, neopojano groblje on je star, slab, blizu smrti

grognon, ne [grɔnjɔ̃, ɔn] adjectif; glej grogneur, euse

grôm gròma m, grȍm gròma m
1. grom: gromovi praskaju
2. grmenje: grom topova
3. strela: grom iz vedra neba; neće grom u koprive kopriva ne pozebe; vino jako kao grom
4. ekspr. moč: hoće da nas uvjeri -om svoje vjere
5. ekspr. presenečenje: to je bilo grom za publiku