Franja

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

jazbina samostalnik
1. (jazbečje bivališče) ▸ borzvár, borzlyuk, borzkotorék
Dobro rejen jazbec zimo predremlje v jazbini. ▸ A jól táplált borz az egész telet átalussza a borzvárban.

2. lahko izraža negativen odnos (zatočišče; zbirališče) ▸ barlang, lebuj
Zdaj pa pojasnite, kako ste se znašli v tej razbojniški jazbini! ▸ Most aztán magyarázzátok el, hogyan kerültetek ebbe a rablóbarlangba!
Nekega dne sem v Sohu zavil v neki bar, da bi kaj spil. Terry je stal za točilno mizo z nekaj sumljivimi tipi. Izvlekel sem ga iz jazbine. ▸ Az egyik nap bementem egy bárba a Sohóban, hogy igyak valamit. Terry néhány gyanús alakkal álldogált a pultnál. Kiráncigáltam ebből a lebujból.

káj what

káj še? what else?
káj zdaj? what now?, how now?, well?
káj ti je? káj je s teboj? what's the matter with you?
káj mi mar! what do I care!
káj šele let alone
ah, káj! go on!, stuff and nonsense!
káj ne poveš! you don't say!
ne, káj takega! well, I never!
torej káj? so what?
je káj upanja? is there any hope?
káj še, on (pa) že ne! not he!
káj storiti? what can we do?, what's to be done?
káj pomaga, káj koristi jokati? what is the use of crying?, it is no use crying
káj se je tedaj, potem zgodilo? what happened then?
imate káj novic? have you any news?
na káj misliš? what are you thinking about, what's on your mind?
povej mi, káj si slišal! tell me what you heard!
káj ko bi tudi ti prišel? what if you came too?
meso, kruh, vino in ne vem káj še vse meat, bread, wine, and what not
ne morem si káj, da se ne bi smejal I can't help laughing

kandidat samostalnik
1. (za službo ali funkcijo) ▸ jelölt, pályázóV senci priprav na evropske volitve se v strankah že ozirajo po najprimernejših kandidatih. ▸ Az európai választási előkészületek jegyében a pártok már keresik a legmegfelelőbb jelölteket.
Podjetja na razgovor povabijo le okoli pet kandidatov za vsako delovno mesto. ▸ A vállalatok minden állás esetében csak körülbelül öt pályázót hívnak be interjúra.
Sopomenke: aspirant

2. (na izpitu) ▸ vizsgázó, jelentkező
Izpite je uspešno opravilo 88,27 odstotka kandidatov, ki so splošno maturo opravljali prvič. ▸ A vizsgákat az általános érettségi vizsgán először résztvevő vizsgázók 88,27 százaléka tette le sikerrel.
Za zdaj še ni natančno znano, koliko kandidatov za voznike motornih vozil je opravilo teoretični in praktični del vozniškega izpita. ▸ Egyelőre még nem lehet pontosan tudni, hogy a járművezetői vizsgára jelentkezők közül hányan tették le a vizsga elméleti és gyakorlati részét.
Sopomenke: udeleženec

3. (za nagrado) ▸ jelölt
Zaradi zgoraj omenjenih danosti je bil Muzej solinarstva leta 1994 uvrščen med kandidate za evropsko muzejsko nagrado EMYA. ▸ A fenti jellemzők miatt 1994-ben a Sópárló Múzeum került be az Év Európai Múzeuma (EMYA) jelöltjei közé.
Film je zelo resen kandidat za letošnjega oskarja. ▸ A film az idei Oscar nagyon komoly jelöltje.

katéri² (-a -o) pron.

1. che, il quale, cui:
volilna enota, v kateri kandidira la circoscrizione elettorale in cui si candida
(pri izogibanju dvoumnosti) mati mojega prijatelja, kateri je zdaj v Kopru la madre del mio amico il quale sta ora a Capodistria

2. (v rodilniku izraža pripadnost, lastnino) il cui:
ljudstvo, v katerega imenu nastopate il popolo nel cui nome parlate

3. (za dopolnjevanje vsebine nadrednega stavka) cui:
odštel mu je petdeset tisočakov, od katerih je pet pridržal gli sfilò cinquantamila talleri di cui se ne tenne cinque

kava samostalnik
1. (pijača) ▸ kávéPoleg odlične kave pa gostom ponujajo še vrsto odličnih tort. ▸ A kiváló kávé mellett pedig többféle kiváló tortát kínálnak a vendégeiknek.
Povezane iztočnice: dolga kava, ekspresna kava

2. (dogodek) ▸ kávé, kávézásPo kosilu sva se oprhala, se preoblekla in šla na kavo k prijatelju. ▸ Ebéd után lezuhanyoztunk, átöltöztünk és elmentünk egy kávéra a barátunkhoz.Naši odmori za kavo so bili pogosto podobnim skupinskim terapijam. ▸ A kávészüneteink gyakran csoportterápiára hasonlítottak.Zdaj morava najine skupne kave vpisati v rokovnike. ▸ Most a közös kávézásainkat határidőnaplóba kell írnunk.Na najinih, predvsem dolgih sobotnih kavah v globokih debatah rešujeva svet. ▸ Hosszas szombati kávézásaink során nagy vitákkal mentjük meg a világot.

3. (zrna kavovca) ▸ kávéV tovarni bodo lahko izdelali do 5000 ton kave. ▸ A gyár akár 5 000 tonna kávé előállítására is képes lesz.

4. (rastlina) ▸ kávéBrazilija se na področjih, kjer ležijo plantaže kave, že mesece spopada s sušo. ▸ Brazília azokon a területeken, amelyeket kávéültetvények borítanak, már több hónapja küzd az aszállyal.Med najbolj razširjenimi plantažno gojenimi sortami kav sta Coffea arabica in Coffea robusta. ▸ A Coffea arabica és a Coffea robusta a legelterjedtebb, ültetvényen termesztett kávéfajta.

5. (kavni nadomestek) ▸ kávéZjutraj zavoham, ko ti babica pripravlja mlečno kavo, preden greš v šolo. ▸ Reggelente érzem az illatát, amikor nagymamád tejeskávét főz neked, mielőtt iskolába mész.Ječmenova kava ne vsebuje kofeina, vseeno pa prečisti telo in odplavlja različne strupe iz telesa. ▸ Az árpakávé nem tartalmaz koffeint, de ennek ellenére megtisztítja a szervezetet és kisöpri belőle a különböző salakanyagokat.
Povezane iztočnice: žitna kava

kazáti mostrar; enseñar; hacer ver

kazati na kaj indicar a/c; (o termometru) marcar; (o uri) señalar; (predvajati film) proyectar
kazati proti severu señalar hacia el norte
s prstom kazati na koga señalar a alg con el dedo (tudi fig)
kot vse kaže según las aparencias, a lo que parece
kot zdaj kaže tal como están (ali se presentan) las cosas
na dež kaže amenaza lluvia; parece que va a llover
barometer kaže na dež el barómetro señala (ali anuncia) lluvia
termometer kaže 5° pod ničlo el termómetro marca (ali señala) 5 grados bajo cero
setev dobro kaže la sementera presenta buen aspecto
kazati zobe (o psu) regañar los dientes
slabo kazati (fig) salir mal, fracasar
dobro (slabo) kaže zanj tiene halagüeñas (malas) perspectivas
ne kazati nevolje poner a mal tiempo buena cara
kazati se mostrarse (prijaznega amable)

knüppeldick: jetzt kommt's knüppeldick zdaj je vse na kupu, kar vsulo se je (neprilik); knüppeldick voll nabito poln

koder samostalnik
1. pogosto v množini (o laseh) ▸ hajhullám, hajtincs [göndör] ▸ hajfürt [göndör]Z resastim striženjem so naravni kodri še bolj poudarjeni. ▸ A lépcsőzetes hajvágás még hangsúlyosabbá teszi a természetes hajhullámokat.
Zdaj se je prišlek zagledal v njene lepe oči in lase, ki so ji v kodrih padali daleč po hrbtu. ▸ A jövevény tekintete most a lány szép szemén és haján akadt meg, amely hosszan hullott göndör tincsekben a hátára.

2. (pes) ▸ uszkárPoleg mačk, ki prevladujejo pri njih, imajo še dva kodra in nemškega ovčarja. ▸ A macskák mellett, amelyek többségben vannak, van két uszkárjuk és egy német juhászkutyájuk.
Povezane iztočnice: pritlikavi koder

kon|ec¹ [ô] moški spol (-ca …)

1. top, oster, zgornji, spodnji: das Ende
figurativno konec sveta (zelo daleč) das Ende der Welt (na konu sveta am Ende der Welt, z drugega kona sveta vom andern Ende der Welt)
-ende (prednji Vorderende, zadnji Hinterende, topi Stumpfende, naselja Ortsende, stopnic Treppenende, kite Zopfende, vrvi Seilende, Tauende); (skrajni rob) vasi, gozda: der Ausgang; (vršiček) die Spitze; (odrastek) der Zipfel; vrstice: der Ausgang, das Ende

2. (prenehanje) das Ende, -ende (kvartala Quartalsende, leta Jahresende, meseca Monatsende, tedna Wochenende, pouka Schulende, semestra Semesterende, sezone Saisonende, vojne Kriegsende); (zaključek) der [Schluß] Schluss, -[schluß] schluss (oddaje [Sendeschluß] Sendeschluss, poslovnega časa [Ladenschluß] Ladenschluss, službe [Dienstschluß] Dienstschluss, šole [Schulschluß] Schulschluss); (dokončanje) der [Abschluß] Abschluss
konec delovnega časa der Feierabend

3. (propad, uničenje) das Ende, der Untergang
konec sveta der Weltuntergang, religija die Endzeit
konec časov/vseh dob das Ende der Zeiten
(smrt) das Ende

4. (iztek) dobe: der Ausgang, (izzvenevanje) der Ausklang

5. (izid, rezultat) der Ausgang

6.
česa je konec (kaj se je končalo) (etwas) ist zu Ende (premirja/mojega potrpljenja je konec der Waffenstillstand/ meine Geduld ist zu Ende)
konec je! [Schluß] Schluss!/jetzt ist aber [Schluß] Schluss!/[Schluß] Schluss damit!
zdaj pa konec! Und damit gut!
kon je (z) es ist [Schluß] Schluss (mit), es ist vorbei (mit)
konec je z menoj es ist um mich geschehen
|
narediti konec (umreti) umkommen, čemu [Schluß] Schluss machen mit
narediti konec početju nekoga: (jemandem) das Handwerk legen
storiti konec (umreti) dran glauben müssen, umkommen, sein Leben verlieren
|
brez konca ohne Ende, endlos
brez konca in kraja endlos, nie enden wollend
biti brez konca in kraja kein Ende nehmen (wollen), nicht enden wollen
do konca (do izteka) bis zum Ende, bis zuletzt
do žalostnega konca bis zum bitteren Ende
od začetka do konca von vorne bis hinten, vom Anfang bis zum Ende
do konca prstov bis in die Fingerspitzen
do konca (vse) pojesti/porabiti ipd.: restlos
do konca pojesti/popiti (den Teller) leer essen, (das Glas) leer trinken
do konca odpreti radio, televizor: voll aufdrehen
potisniti do konca durchtreten, durchdrücken
do konca povedati/speči ausreden/ausbacken
iti do konca bis zum Ende gehen, figurativno bis zum Äußersten gehen
iti/priti do konca čemu: einer Sache auf den Grund gehen/kommen
priti do konca komu: (jemandem) beikommen
h koncu aufs Ende zu
iti h koncu zu Ende gehen, zaloge ipd.: zur Neige gehen
na konec aufs Ende
na koncu am Ende, zu Ende
na koncu meseca am Monatsende
biti čisto na koncu am Ende sein, vor dem Ruin stehen
biti na koncu z živci mit den Nerven herunter sein
biti na koncu s svojimi močmi am Ende seiner Kraft sein
stati na koncu življenja sein Leben hinter sich haben
ob koncu am Ende
ob koncu meseca/leta zum Monatsende/Jahresende
ob koncu tedna am Wochenende
ob koncu vojne bei Kriegsende
od konca do kraja von A bis Z, restlos
od zadnjega konca von hinten
pred koncem vor dem Ende
pred koncem vojne vor Kriegsende
pri koncu gegen Ende
biti pri koncu s čim am Ende sein mit
proti koncu gegen Ende
proti koncu vojne gegen Kriegsende
proti koncu zime/poletja im Spätwinter/Spätsommer
proti koncu leta spät im Jahr
s koncem zum Ende
s koncem četrtletja zum Quartal/Quartalsende
za konec für das Ende
znak za konec das [Schlußzeichen] Schlusszeichen
znak za konec alarma die Entwarnung, das Entwarnungszeichen
znak za konec tekme der Abpfiff, [Schlußpfiff] Schlusspfiff

kot zobotrebec frazem
(zelo suh; zelo ozek) ▸ cérnavékony, vékony, mint a piszkafa, leheletvékony
Še do nedavnega je bila Viktorija kot zobotrebec, zdaj pa so v javnost že pricurljale novice, da se bo poskusila zrediti. ▸ kontrastivno zanimivo Viktória legutóbb még csontsovány volt, mostanában azonban olyan hírek érkeznek, hogy megpróbál hízni.
Zdi se, da pri teku, pri katerem so smučke kot zobotrebci, tudi največji mojstri pri spustih navzdol nimajo popolnega nadzora. ▸ Úgy tűnik, hogy a sífutásnál, ahol a sítalpak leheletvékonyak, még a legjobbak sem tudják teljesen kontrollálni a leereszkedést.
Sopomenke: suh kot zobotrebec

kvít quitte

zdaj sva kvit nous voilà quittes

Labeātēs -ium (-um), m: L. in Labeātae -ārum, m: Plin. Labeáti, pleme ob makedonsko-ilir(ij)ski meji z glavnim mestom Scodra Skodra (zdaj Skutari, sl. Skader). Od tod adj. Labeātis -idis, f labeátska, Labeátov: terra L., palus (jezero) L.

Laboriae (Leboriae) -ārum, f Labórije, najrodovitnejše nižine v Kampaniji med cestama, ki držita iz Puteolov in Kum v Kapuo (zdaj Terra di Lavoro): Plin. Od tod adj. Laborīnus (Leborīnus) 3 labórijski (leborijski): campus ali campi (= Laboriae Laborije) Plin.

Lābrō -ōnis, m Lábron, mesto s pristaniščem v Etruriji (zdaj Livorno): Ci. ep.

laisser [Iɛse] verbe transitif po-, pre-, za-pustiti; preiti, zamolčati

avoir le prendre et le laisser imeti izbiro
c'est à prendre ou à laisser ali to vzamete ali pa ne (druge izbire ni)
ne pas laisser de ne opustiti, ne nehati
laisser en blanc pustiti belo, prazno, nepopisano
laisser voir pokazati
laisser pour compte (commerce) dati zopet na razpolago
laisser tomber spustiti(na tla)
laisser de côté, à part pustiti ob strani
laisser à désirer ne popolnoma zadovoljiti
ne rien laisser au hasard ničesar ne prepustiti slučaju
laisser à penser dati misliti
laisser faire, dire pustiti koga, da dela, govori, kar hoče
ne pas laisser de faire quelque chose ne zamuditi kaj napraviti
cette réponse ne laisse pas de m'étonner ta odgovor me res preseneča
laisser dormir (figuré) pustiti pri miru
laisser tranquille pustiti na miru
laisser à entendre, à comprendre dati razumeti
se laisser prepustiti se
se laisser aller zanemariati se
se laisser aller à spozabiti se
se laisser dire pustiti si reči, dopovedati
se laisser faire ne se upirati, pristati na
se laisser tout faire ničemur se ne upirati, vse prenesti, potrpeti
se laisser faire une douce violence upirati se navidezno in končno popustiti
laisser là pustiti na cedilu
laisser quelqu'un libre de faire quelque chose komu na voljo pustiti, da kaj naredi
laisser passer pustiti kaj iti mimo, pustiti, da se kaj godi
se laisser porter par le courant (figuré) plavati s tokom
laisser sa vie, (populaire) ses os, sa peau, ses bottes umreti
je vous laisse (familier) (zdaj) grem
laissez (donc)! pustite (vendar) to!
cela ne laisse pas d'être dangereux to je kljub temu (prej ko slej), to ostane še vedno nevarno
cela se laisse manger, entendre to se da jesti, slišati
il faut bien faire et laisser dire delaj prav in ne boj se nikogar
il m'a laissé en plan, en rade (familier) pustil me je na cedilu
laisser des plumes dans une affaire (familier) mnogo izgubiti v kaki zadevi

Lamia⁴ -ae, f (Λαμία) Lámija, mesto v Tesaliji (zdaj Zeitun(i)): L., Plin.

lampas -adis, acc. sg. -ada, acc. pl. -adăs in -adēs (gr. λαμπάς)

1. plamenica, bakla, zublja, svetilo, sveča: ego illi oculos exuram lampadibus ardentibus Pl., vidi argenteum Cupidinem cum lampade Ci., ardentem coniecit lampada Turnus V., pingues l. O. smoleníce; missa haec face, hymenaeum, turbas, lampadas, tibicinas (o ženitovanjskih plamenicah, ki so jih uporabljali pri svatovščinah) Ter., od tod pesn. primā lampade Stat. ob (pri) prvi svatovščini; preg. v raznih reklih, povzetih po običaju pri (atenskem) teku z gorečimi voščenimi plamenicami, ki so jih morali tekmujoči tekalci ob koncu tekališča goreče izročati drug drugemu (današnja štafeta): nunc cursu lampada tibi trado Varr. = zdaj si ti na vrsti, zdaj tebi prepuščam svoje dosedanje opravilo, quasi cursores vitai lampada tradunt Lucr. končujejo tek življenja, qui prior es, cur me in decursu lampada poscis? Pers. = zakaj ne počakaš, dedič, na mojo smrt in poizveduješ o dediščini, dokler sem še živ?

2. metaf.
a) (o svetlobi nebesnih teles) svetilo, svetloba, svetlost, lesk, svit, sij(aj), luč: luciferā lampade exurat Iovis arietem Acc. ap. Prisc. (streli), solque … aeternam succepit lampada mundi Lucr., Phoebeae lampadis instar V. podoba sončnega sija (sonca) = kakor sončni sij, kakor sonce, cum primā lustrabat lampade terras orta dies V. s prvim svitom, lampade clara perculsus Stat.; od tod meton. α) dan: nonā lampade Lucr. β) mesečina, pesn. = noč: decimā lampade Phoebes Val. Fl.
b) plameničast nebesni pojav (blesk), plameničast meteor: Sen. ph., nunc sparso lumine lampas emicuit caelo Lucan., quam solet aetherio lampas decurrere sulco Lucan., lampadas vocant plane faces Plin.

3. meton. svetilnica, svetilnik, svečnik: lampades igniferae Lucr., praecinctae lampades auro O., ferreae lampades ardentes Col., ahenea l. Iuv. — Soobl. lampada -ae, f svetilo: Iul. Val., Eccl.; dvomljivo pri Pl. in Ter.

Lampsacum -ī, n: Ci., Mel., Plin. in Lampsacus (Lampsacos) -ī, f: L., O., Val. Fl. (Λάμψακος) Lámpsak, mesto ob Helespontu v Miziji (prej imenovano Pityusa, zdaj Lepsek). Od tod adj.
a) Lampsacēnus 3 (Λαμψακηνός) lámpsaški, iz Lámpsaka: homines Ci., urbs Val. Max.; subst. Lampsacēni -ōrum, m. (Λαμψακηνοί) Lampsakéni, Lampsačáni, preb. Lampsaka: Ci., L.
b) Lampsacius 3 (Λαμψάκιος) lámpsaški, iz Lámpsaka: puellae, versus Mart.

Lāodicēa (ali Lāodicīa, Lāudicēa) -ae, f (Λαοδίκεια) Laodikéja (Laodikíja, Lavdikêja), mesto

1. v Kelesiriji (Coelē Syria): Mel.

2. v Siriji, nasproti Cipra (zdaj Lâdikiyeh): Lentulus in Ci. ep., Plin.

3. v Mediji: Plin.

4. v Veliki Frigiji ob reki Likos (zdaj Eski-Hissar): Ci. ep., L. epit., Plin., T.

5. v Mezopotamiji: Plin. — Od tod adj. Lāodicēnsis -e laodikéjski = iz (veliko)frigijske Laodikéje ali v njej: civitas, homo Ci. ep.; subst.
a) Lāodicēnsēs -ium, m Laodikejci, preb. (veliko)frigijske Laodikeje: Vulg.
b) Lāodicēnī -ōrum, m Laodikéjci, preb. α) kelesirijske Laodikeje: L., Plin. β) sirijske Laodikeje: Cassius in Ci. ep., T. γ) (veliko)frigijske Laodikeje: Suet.