Franja

glež|enj [é] moški spol (-nja …) anatomija der Knöchel, der Fußknöchel; pri konjih die Fessel
… gleža Knöchel-
(zlom der Knöchelbruch)
segati do gležnjev blato ipd.: fußhoch, knöcheltief
ki ne pokriva gležnjev obleka: knöchelfrei
segajoč do gležnjev obleka: knöchellang
figurativno ne segati X-u niti do gležnjev dem X das Wasser nicht reichen können

gléženj ankle

do gléžnjev ankle-deep
do gléžnjev v blatu ankle-deep in the mud
ima lepe gléžnje she has trim (ali pretty) ankles
ne pride mu niti do gléžnjev (figurativno) he can't hold a candle to him
izpahniti si gléženj to sprain one's ankle, to wrench one's ankle
do gléžnjev se ugrezniti v blato to sink ankle deep in mud

gléženj (-žnja) m anat. malleolo:
notranji, zunanji gleženj malleolo interno, esterno
pren. ne segati komu niti do gležnjev non esser degno di lustrare le scarpe a qcn.

gliēne pron. ➞ gli+ne

glimmer¹ [glímə] samostalnik
svetlikanje
figurativno preblisk; bežen pogled
mineralogija sljuda
množina oči

not a glimmer of an idea niti pojma ne

glīscō -ere (–) (–)

I. rasti (v ognju), vzplamteti, vžgati se, narasti, (po)množiti se, (po)večati se: ventus gliscens S. FR., copia voluptatum gliscit ille, ignis oleo CI. AP. NON., gliscens labes SIL., eo (stercorando) quasi pabulo gliscit (terra) COL., gliscit asellus, turtur COL. se redi, sanie gliscit cutis STAT. oteka, gliscere numero legiones aut minui T., gliscentibus negotiis T., multitudo familiarum, quae gliscebat immensum T. –

II. metaf.

1. (o strasteh in stanjih) narasti, (po)večati se, (po)množiti se, moč dobi(va)ti, (raz)širiti se: formae conflatus amore ignis, Alexandri Phrygio sub pectore gliscens LUCR., accenso gliscit violentia Turno V., invidiam eam, sua sponte gliscentem, ... unius calamitas accendit L., ne glisceret neglegendo bellum L., bellum, gliscens iam aliquot per annos L., gliscente in dies seditione L., gliscentis discordiae remedium T., fama gliscit gressu SIL.; v dep. obl.: ut maior invidia Lepido glisceretur SEMPRONIUS ASELLIO AP. NON.

2. (o osebah)
a) rasti v bogastvu, bogateti: gliscere singulos T.
b) biti navdan s čim, npr. α) biti vnet od veselja, srčno se veseliti: gliscit tepentis lumina torva videns STAT. β) od kake strasti vnet biti, goreti, plameneti: ferro dulci (od bojaželjnosti) STAT.; z inf.: gliscis regnare superbus STAT. strastno želiš.

glisser [glise] verbe intransitif drseti, drčati, polzeti, spodrsniti; drsati se; iti prek česa; zdrkniti; verbe transitif vtakniti (dans v); (počasi) potisniti, poriniti

se glisser priplaziti se, prikrasti se
le pied m'a glissé spodrsnilo mi je
glisser des mains, glisser entre les doigts de quelqu'un izmuzniti se komu iz rok
glisser sur (l'esprit) de quelqu'un ne napraviti velikega vtisa na koga, ne zanimati koga
on peut lui dire n'importe quoi, ça glisse lahko mu rečeš, kar hočeš, nič se ga ne prime
glisser quelque chose dans la main de quelqu'un komu kaj v roko spustiti
glisser quelque chose à l'oreille de quelqu'un komu kaj prišepetati na uho
glisser un secret à quelqu'un komu skrivaj sporočiti skrivnost
les reproches glissent sur lui očitki mu ne gredo do živega, se ga ne primejo
glissons là-dessus pojdimo prek tega! pustimo to!
il s'est glissé une erreur dans les calculs pomota se je prikradla v računanje

globalen pridevnik
1. (o svetu kot povezani celoti) ▸ globális, világ-Angleški jezik postaja, če še ni, jezik globalne komunikacije. ▸ Az angol kezd a globális kommunikáció nyelvévé válni, ha még nem az.
Povezane iztočnice: zakon o globalni zaščiti slovenske manjšine, globalni dogovor o beguncih

2. ekologija (o segrevanju Zemlje) ▸ globálisCilj je omejiti dvig globalne temperature na največ dve stopinji Celzija. ▸ A cél az, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a két Celsius-fokot.Za globalno otoplitev je kriv človek s svojim pretiranim onesnaževanjem ozračja. ▸ A globális felmelegedésért az ember a hibás a súlyos légköri szennyezéssel.

3. (celostni) ▸ globális, átfogóPsihosomatika poudarja z vso močjo globalni vidik človeka. ▸ A pszichoszomatika minden erejével az ember globális aspektusát hangsúlyozza.
Menim, da se krščanskost posameznikovega prepričanja skriva v precej bolj globalnem razumevanju življenja. ▸ Úgy vélem, hogy az ember kereszténysége az élet sokkal átfogóbb megértésében rejlik.

glōria -ae, f

1. slava, sloves, čast, hvala, imenitnost, veličastnost, poštenje, dobro ime: gloria est frequens de aliquo fama cum laude CI., gloria est inlustris ... fama meritorum CI., qui bonam famam bonorum, quae sola vere gloria nominari potest, expetunt CI., gl. militaris CI., bello quaeritur gloria CI., qui ... maximam gloriam ceperit CI., sit aeternā gloriā Marius CI., militavi non sine gloria H. slavno, maiore famā quam gloriā CU.; s subjektnim gen.: viri nunc gloria claret ENN., minuis gloriam Pompei CI., cuius excellens in re militari gloria CI.; z objektnim gen.: dicendi gl. CI., Q., gl. iuris civilis CI., doctrinae et ingenii CI., rerum gestarum gl. CI., gl. rei militaris CI. vojna slava, fortitudinis CI. junaška slava, gl. belli atque fortitudinis C. vojna in junaška slava; pl. gloriae = priložnosti za slavo, priložnosti za proslavitev: CORN., penes eosdem ... gloriae triumphique erant S.

2. meton.
a) slavno dejanje, slavno delo: quā gloriā aequabat se Tiberius priscis imperatoribus T.; pogosto v pl.: gloriae meretricum PL., memorare veteres Gallorum glorias T., quaestu atque compendio gloriarum GELL.
b) (o)kras, dika: Lapithaeae gloria gentis (Caeneus) O., sub ... vallibus Idae candidus, armenti gloria, taurus erat O., tardi pecoris sim gloria taurus TIB., ne armentis quidem suus honor aut gloria frontis (est) T. čelni okras.

3.
a) slavohlepnost, slavohlepje, slavoljubje, častihlepnost, častilakomnost, častiljubje: optimus quisque maxime gloriā ducitur CI., cives vestri maxime gloriā ducuntur CI., illi gloriae causā accusant CI., ne vos titillet gloria H., quem tulit ad scaenam ventoso gloria (Gloria) curru H., non laudis amor, non gloria cessit O.; pesn.: generandi gloria mellis V. prizadevnost, vnema, lautae gloria mensae LUCAN.
b) (v slabem pomenu) nečimrno (puhlo) slavohlepje, bahavost, samohvala: quod genus tandem est istuc ostentationis et gloriae? CI., tollens vacuum plus nimio gloria verticem H., gloria quem supra vires et vestit et ungit H., ab insolentia gloriae abesse N. prost biti nedostojne samohvale; v pl. = neprestano bahanje, bahaštvo: hominem si quis viderit ... gloriarum pleniorem PL., inanes flare glorias GELL. neprestano se širokoustiti s puhlim bahanjem.

glōrior -ārī -ātus sum (glōria) bahati se, ponašati se, hvaliti se, košatiti se, šopiriti se, (široko)ustiti se; abs.: tu ipse mihi gloriari videbare CI., ut tute gloriari solebas CI., defendendi haec causa, non gloriandi eloquor CI., haud negatura, immo etiam gloriatura SUET. Določila: kako? z adv., z abl. modi ali adv. abl.: gl. insolenter CI., C., nimis C., aperte Q., iure CI., quomodo ipse gloriari solet CI., falso gl. AP.; pri (pred) kom?: licet enim mihi apud te gloriari CI., dicitur ... glorians apud suos Pompeius dixisse C.; med kom?: inter suos gl. C., IUST.; proti komu?: ut tu ad amicos tuos gloriaris CI., sed ne adversus te quidem gloriabor L.; ob (pri) čem?: in victoria vel ignavis gloriari licet S., in nostro conspectu gloriari AUCT. B. ALX. pred našimi očmi, vpričo nas. Na vprašanje s čim (s kom)? z abl.: gl. laudatione, legibus, eodem materno genere, nominibus veterum CI., suā victoriā C., vitiis solis T., iisdem amicis PLIN. IUN., Aegyptus alendis augendisque seminibus ita gloriata est, ut ... PLIN. IUN. se je z rastjo in rodovitnostjo svojih setev tako ponašal; z dvojnim abl.: socero quoque glorior illo O. ponašam se z njim tudi kot s svojim tastom, s ponosom ga imenujem tudi svojega tasta; s praep. in abl.: de M. Catone gl. CI., de tuis divitiis intolerantissime gloriaris CI., in virtute recte gloriamur CI. v kreposti iščemo ... slave, krepost si ... štejemo v čast, cupiditas gloriandi de me L.; z gen.: adoriae plenae gloriarer AP.; z acc., toda klas. le z acc. pron. n.: vellem equidem idem posse (po drugih possem) gloriari, quod Cyrus CI. prav s tem, ut de me ipso aliquid more senum glorier CI., in eum haec (s tem) gloriantem impetum facit L.; redko in poklas. tudi s kakim drugim obj.: gl. rem ineptam VOP.; z dvojnim acc.: victorem Pacorum Romanorum gl. IUST. zelo se ponašati s Pakorom kot premagalcem Rimljanov, povelič(ev)ati Pakora kot premagalca Rimlj.; z ACI: TER., CELS., Q., IUST., se similem esse Catilinae gloriatur CI., cum Asselus omnes provincias se peragrasse gloriaretur CI., in eo multum ... gloriari solent, se ... nihil ... didicisse umquam CI. imajo v navadi zelo si šteti v čast, da ..., seque alterum fore Sullam ... gloriatur C., quod ... adversarii gloriarentur L., Lentulum et C. Marcellum consules creatos HIRT., non ego secundis rebus nostris gloriabor duos consules ... ab nobis sub iugum missos L., gloriantis quamlibet mulierculam vincere mollitiā H. ki se sme ponašati; z odvisnim vprašalnim stavkom: gloriatus est expergefactā e somno Caesoniā, quantum egisset, dum ea meridiaret SUET. – V pass. pomenu glōriandus 3 slave (pohvale) vreden: beata vita glorianda et praedicanda CI., nec in misera vita quidquam est praedicabile aut gloriandum CI., tamquam ... inhonesta glorianda (sint) AUG.

Opomba: V pozni lat. tudi segloriari = gloriari: IUL. VAL.

gloss⁴ [glɔs] prehodni glagol
(po svoje) tolmačiti, razložiti; pripomniti, komentirati, kritizirati

to gloss over preiti, ne upoštevati

glouton, ne [glutɔ̃, ɔn] adjectif požrešen, pohlepen; masculin požeruh, požrešnež; zoologie rosomah

appétit masculin glouton pohlepen tek

glu [glü] féminin ptičji klej, lim; figuré vaba, vada

glu translucide zamazka za porcelan
(familier) il est collant comme de la glu on je nadležnež (môra), ki se ga ne moreš znebiti
avoir de la glu aux doigts biti nespreten ali nepošten
prendre à la glu ujeti na limanice

glúh (-a -o)

A) adj.

1. sordo
gluh na eno uho sordo da un orecchio
gluh kakor kamen, zemlja sordo spaccato, sordo come una campana

2. pren. gluh za (ki noče upoštevati česa) sordo:
biti gluh za nekoga prošnje essere sordo alle preghiere di qcn.

3. pren. (ki je brez zvoka, šuma) sordo; silenzioso; tacito, solitario:
gluh gozd bosco silenzioso
gluha tišina silenzio sordo

4. (neobčutljiv, brezčuten) insensibile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti gluh na to uho non sentirci da quest'orecchio
pren. ne kriči, saj nisem gluh perché gridi, non sono mica sordo
pren. govoriti gluhim ušesom parlare ai sordi
pren. naleteti na gluha ušesa aver da fare coi sordi
voj. gluhi naboj cartuccia inesplosa
čeb. gluho jajčece uovo non fecondato

B) glúhi (-a -o) m, f, n sordo (-a):
zavod za gluhe (gluhoneme) istituto dei sordomuti

Gnade, die, (-, -n) milost; um Gnade bitten prositi za milost; auf Gnade und/oder Ungnade na milost in nemilost; vor jemandes Augen keine Gnade finden ne najti milosti v (njegovih/njenih itd.) očeh

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

gnída (-e) f

1. (jajčece uši) lendine:
pren. ne imeti niti za gnido pameti non avare un briciolo di senno

2. pejor. furfante, farabutto, losco individuo

gniti glagol
1. (razkrajati se) ▸ rohad, rothadČe preveč zalivamo, začne rastlina gniti. ▸ Ha túl sokat öntözzük, a növény elkezd rohadni.
Če se hrana ne more prebaviti, gnije. ▸ Ha az étel nem tud megemésztődni, rothadásnak indul.
Trupla so pustili gniti na soncu. ▸ A holttesteket hagyták a napon bomlani.

2. izraža negativen odnos (životariti) ▸ rohad, rothadDo smrti bom gnil v zaporu. ▸ Élete végéig a börtönben fog rohadni.
Tako dolgo že gnijem doma, da sem možnosti za službo zelo vesela. ▸ Már olyan régen rohadok otthon, hogy nagyon örülök a munkalehetőségnek.

gnusôba (-e) f schifezza, schifosaggine, sozzura, lerciume:
take gnusobe ne bom jedel non mi va di mangiare questa schifezza

go² [gou] samostalnik
hoja tek; odhod; požirek, grižljaj; vrstni red; moda; dejavnost, energija; napad bolezni
sleng izpit

all the go velika moda
on the go v teku
a capital go prijetna zadeva
at the first go-off v samem začetku
it was a near go malo je manjkalo, za las je šlo
is it a go? smo se sporazumeli?, velja?
Great (Little) go glavni (sprejemni) izpit (na univerzi)
to have a go at s.th. lotiti se česa
it's no go tako ne gre, nima smisla
a pretty go presenetljiva zadeva
quite the go čisto navadno
a rum (ali queer) go čudna zadeva
that's the go je že tako na svetu