Franja

neprecenljív inestimable; invaluable

neprecenljíva pomoč invaluable aid

nesreč|a³ [é] ženski spol (-e …) naravna/elementarna: die Katastrophe, Naturkatastrophe
pomoč ob elementarnih nesrečah die Katastrophenhilfe, služba: der Katastrophendienst
obramba pred elementarnimi nesrečami der Katastrophenschutz
območje elementarne nesreče das Katastrophengebiet
v primeru elementarne nesreče im Katastrophenfall

nessuno

A) agg.

1. noben:
non ho nessun dubbio nimam nobenega dvoma, nikakor ne dvomim

2. kak, kakšen (v vprašalnih in dubitativnih stavkih):
fammi sapere se ti serve nessun aiuto sporoči mi, če potrebuješ kakšno pomoč

B) pron.

1. nihče:
nessuno osa contraddirlo nihče se mu ne upa ugovarjati
figli di nessuno najdenčki
terra di nessuno nikogaršnja zemlja

2. kdo, nekdo (v vprašalnih in dubitativnih stavkih):
è venuto nessuno a cercarmi? ali me je kdo iskal?

C) m (le sing.) niče:
crede di essere qualcuno ma è proprio nessuno domišlja si, da je nekdo, a je le navadno niče

nèvolja ž
1. nadloga, stiska, nesreča: pasti u tešku -u; biti u -i; izvući se iz -e; pritiska ga nevolja
2. moranje, prisila; mnogi je otišao u hajduke od -e ker je moral, ker je bil prisiljen, ker ni imel druge izbire; na ugovor smo pristali po -i ker smo morali; za -u babu vode kad djevojke ne nahode
3. naći se u -i kome priskočiti komu na pomoč

nezavesten pridevnik
1. (v nezavesti) ▸ eszméletlen, ájult, eszméletét vesztettČe je pomoč dovolj hitra, je treba nezavestnega ponesrečenca prenesti na svež zrak in vzpodbujati dihanje. ▸ Ha a segítség elég gyors, az eszméletlen sérültet friss levegőre kell vinni és segíteni kell a légzést.
Metoda je primerna za nezavestnega ponesrečenca, ki ne diha in nima pulza. ▸ Ez a módszer eszméletlen, pulzus nélküli, nem lélegző sérült esetében alkalmazható.Pri nezavestnem poškodovancu je treba preveriti dihanje in srčni utrip; v primeru zastoja srca ali prenehanja dihanja lahko rešimo življenje le z znanjem tehnike oživljanja. ▸ A balesetet szenvedett eszméletlen személynél meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e, van-e szívverése; szívmegállás esetén vagy ha leállt a légzése, csak az újraélesztési technika ismeretében tudjuk megmenteni az életét.V stabilni bočni položaj namestimo nezavestnega bolnika, ki normalno diha in nima poškodovane hrbtenice. ▸ Az eszméletlen beteget, aki normálisan lélegzik és nem sérült a gerince, stabil oldalfekvésbe helyezzük.Hudo ranjeno in nezavestno žensko je malo kasneje našel sin, ki je takoj poklical reševalce in policiste. ▸ A súlyosan sérült és eszméletlen nőre nem sokkal később a fia talált rá, aki azonnal hívta a mentőket és a rendőrséget.Nekega dne, tik po zajtrku, se je zgrudila nezavestna. ▸ Egy nap, közvetlenül reggeli után ájultan esett össze.
2. (nezaveden; nenameren) ▸ tudattalan, öntudatlan, nem tudatos
Danes velja, da je približno 75 % zdravja odvisnih od našega zavestnega ali nezavestnega ravnanja. ▸ Napjainkban a becslések szerint az egészségünk mintegy 75 százaléka a tudatos vagy tudattalan viselkedésünktől függ.

nezavestni samostalnik
(nezavestna oseba) ▸ eszméletlen, ájult
Čeprav so vzroki nezavesti različni, je nudenje prve pomoči enako – nezavestnega položimo v stabilen bočni položaj in sprostimo dihalno pot. ▸ Bár az eszméletvesztés okai különbözőek, az elsősegélynyújtás ugyanaz: az eszméletlen személyt stabil oldalfekvésbe kell helyezni és fel kell szabadítani a légutakat.
Nezavestnemu so pomagali reševalci in ga zaradi hude poškodbe glave odpeljali v jeseniško bolnišnico. ▸ Az eszméletlen férfin a mentősök segítettek, és súlyos fejsérüléssel a jesenicei kórházba szállították.
Nezavestnemu je prvo pomoč najprej nudil zdravnik, nato pa so ga odpeljali v bolnišnico. ▸ Az eszméletlen személyt először az orvos részesítette elsősegélyben, majd kórházba szállították.

Nicodamus -ī, m (Νικόδαμος) Nikodám, Ajtolec, ki je l. 189 prišel s 500 konjeniki na pomoč ajtolskemu strategu Nikandru v Ambrakijo, ki jo je oblegal Mark Fulvij Nobilior: L.

noven-diālis (novem-diālis) -e (novem in diēs)

1. devetdneven = devet dni trajajoč: novendiales feriae Ci. ep., Fest. devetdnevni praznik, ki so ga obhajali s spravnimi daritvami ob izredno zloveščih znamenjih (poseb. kadar je iz nebes deževalo kamenje) = novemdiale sacrificium L. ali novemdiale sacrum L. = subst. novemdiāle -is, n (sc. sacrum) L.

2. devetega dne se vršeč, deveti dan potekajoč, poseb. o pogrebnih svečanostih, daritvah, pojedinah (pri starih Rimljanih je mrlič sedem dni ležal v hiši, osmi dan so ga sežgali, devetega dne pa pokopali): Aug., Porph., novendiales pulveres H. devetega dne (po smrti) pokopan, torej pravkar pokopan, še topli pepel mrliča, novendialis cena T. pogrebščina deveti dan po smrti (po naše „sedmina“), ludi novendiales Serv.; preg.: exstincto populo etiam novendialis (morda cena) tarde venit Ps.-Q. (o človeku, ki pride prepozno na pomoč).

nudíti (-im)

A) imperf.

1. offrire, porgere, prestare, dare:
nuditi hrano in prenočišče dare vitto e alloggio
nuditi streho komu albergare qcn.

2. offrire, dare:
nuditi komu roko dare una mano a qcn.; chiedere la mano, chiedere in sposa
hiša nudi zavetje la casa offre riparo
nuditi povod za offrire lo spunto per

3. (z oslabljenim pomenom) dare; offrire:
nuditi razvedrilo dare, offrire svago
nuditi inštrukcije dare lezioni private
nuditi odpor opporre resistenza
nuditi pomoč offrire aiuto, soccorrere, aiutare

4. star. (siliti) stimolare, costringere

B) nudíti se (-im se) imperf. refl. offrirsi, presentarsi

nújen (-jna -o) adj.

1. necessario, urgente, pressante:
nujna potreba bisogno urgente
nujen telefonski poziv chiamata telefonica urgente
imeti nujne opravke avere impegni urgenti

2. inevitabile, ineluttabile:
v takih razmerah je poraz nujen in queste condizioni la sconfitta è inevitabile

3. indispensabile, essenziale
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
filoz. nujna lastnost qualità necessaria
med. nujna zdravniška pomoč urgenza
jur. nujni dedič erede legittimo, necessario; legittimario
jur. nujni delež legittima
nujno pismo raccomandata espresso

Numēnius -iī, m (Νουμήνιος) Numénij, gr. moško ime.

1. namestnik kralja Antioha in upravitelj na ozemlju Mesene: Plin.

2. eden od poslancev iz Hene in priča proti Veru: Ci.

3. poslanec kraljev Ptolemaja VI. in VII. v Rim, da se je zahvalil senatu za pomoč proti Antiohu IV.: L.

4. iz Herakleje, učenec zdravnika Dievha, vir za Celzijeve recepte: Cels.

5. iz Apameje, filozof platonik (po drugih pitagorejec): Macr.

nȕždan -žna -o
1. potreben: ako bude nužno; tebi je nuždan odmor; nužna pomoć nujna pomoč
2. nužna odbrana, obrana silobran, obramba v sili; gl. nužan

oblíka (-e) f

1. forma; figura; foggia:
pravokotna oblika forma rettangolare
spomenik v obliki piramide monumento in forma di piramide
oblika in barva forma e colore
oblika in vsebina forma e contenuto

2. v obliki sotto forma di, a foggia di:
prihranki v obliki denarja risparmi sotto forma di denaro
pomoč v obliki materiala aiuti sotto forma di materiale
vaza v oliki amfore un vaso a foggia di anfora

3. forma, modo, metodo:
sodobne oblike zdravljenja metodi moderni di cura

4. lingv. forma; modo:
osebna glagolska oblika modo finito del verbo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kem. alotropske oblike ogljika allotropi del carbonio
lit. metrična oblika forma metrica
mat. eksplicitna oblika funkcije forma esplicita della funzione
min. izometrična oblika kristala forma isometrica del cristallo

obljubiti glagol
(zagotoviti) ▸ ígér, megígérFinančno pomoč je obljubilo tudi ministrstvo za kulturo. ▸ A kulturális minisztérium is pénzügyi támogatást ígért.Na koncu so si obljubili, da se naslednje leto spet snidejo. ▸ A végén megígérték egymásnak, hogy a következő évben újra találkoznak.
Lahko obljubim, da bom na vsaki tekmi dal vse od sebe. ▸ Megígérhetem, hogy minden mérkőzésen a maximumot adom.
Pred dvema urama je sveto obljubila, da bo takoj nazaj s kavo in prigrizkom. ▸ Két órával ezelőtt szentül megígérte, hogy azonnal visszajön egy kávéval és egy kis harapnivalóval.

obrníti volver; dar vuelta a

obrniti list volver la hoja
obrniti komu hrbet volver la espalda a alg
obrniti obleko volver un vestido
obrniti vse na glavo (fig) volver lo de arriba abajo
narobe obrniti volver a revés, volver de arriba abajo
obrniti pogovor na hacer caer la conversación sobre
obrniti pozornost na dirigir la atención a
obrniti pogled proti nebu volver la mirada al cielo
obrniti v neko smer volver hacia una dirección
obrniti (se) proti vetru (o ladji) fachear
obrniti se (z vozom) dar vuelta
aero, avto virar, dar un viraje
obrniti se nazaj volver (para atrás)
obrniti se na koga dirigirse a alg
obrniti se na občinstvo volverse al público
obrniti se h komu (za pomoč) acudir a alg
reka se obrne na levo el río vuelve hacia la izquierda
obrniti se na desno (na levo) volverse a la derecha (a la izquierda)
obrniti se proti komu volverse contra alg
obrniti se na bolje mejorarse
obrniti se na ...(v oglasih ipd.) dirigirse a...
prosimo, obrniti! ¡al dorso!, ¡a la vuelta!, ¡vuelva usted la hoja! (le v krajšavi: v. U. l. h.)

odkloníti to refuse, (pri izpitu ipd.) to reject; to decline; pogovorno to turn down

odkloníti kandidata to reject a candidate
odkloníti nezaupnico to reject a vote of no confidence
odklonili so me I have been (oziroma I was) refused
odkloníti povabilo (pomoč, ponudbo) to refuse an invitation (help, an offer)
odkloníti vsako odgovornost to disclaim all responsibility
odkloníti prošnjo to refuse a request
s prezirom odkloníti ponudbo to spurn an offer
odkloníti zakonski osnutek to reject a bill

odpreti denarnico frazem
(dati denar; plačati) ▸ kinyitja a bukszáját
Podjetnik je odprl denarnico in s tem moštvu priskočil na pomoč. ▸ A vállalkozó kinyitotta a bukszáját és a csapat segítségére sietett.

odtegníti (-em) | odtegováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. sottrarre, togliere, detrarre

2. distogliere, allontanare:
bolezen ga je odtegnila od učenja la malattia lo distolse dallo studio
odtegovati koga slabi družbi allontanare qcn. dalla cattiva compagnia

3. (zmanjšati izplačilo) detrarre, defalcare;
odtegovati obresti detrarre gli interessi

4. (odtegovati zaradi prisvojitve) distrarre
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
odtegniti, odtegovati pomoč non prestare aiuto, omettere soccorso
odtegniti zaupanje komu togliere la fiducia a qcn., non fidarsi più di qcn.
ne odtegniti oči, pogleda non distogliere gli occhi, lo sguardo
odtegovati pozornost ljudi distrarre l'attenzione della gente

B) odtegníti se (-em se) | odtegováti se (-újem se) perf., imperf. refl.

1. (izogniti se, izogibati se) sottrarsi, evitare; esentarsi:
odtegniti se kazni evitare la punizione
odtegniti se obvezi esentarsi da un impegno

2. (umakniti, umikati se) ritirarsi

odvetnik samostalnik
1. (pravni zastopnik) ▸ ügyvédTako odvetnik kot priča sta pazila, da se nista oddaljila od naučenega scenarija. ▸ Az ügyvéd és a tanú is odafigyelt arra, hogy ne térjen el a betanult forgatókönyvtől.

2. (kdor koga brani ali zagovarja) ▸ szószóló
Ne rabim nikogar, ki bi igral mojega odvetnika. ▸ Nincs szükségem senkire, hogy eljátssza a szószólómat.
Donald je največji odvetnik žensk. ▸ Donald a nők legnagyobb szószólója.

3. nekdaj (fevdalni zastopnik) ▸ prókátor
Škofije in samostani so pogosto razglasili določene fevdalce za svoje odvetnike, pooblaščence v svetnih zadevah. ▸ Az egyházmegyék és a kolostorok gyakran hűbérurakat neveztek ki prókátoraiknak, akik meghatalmazottjaik voltak a világi ügyekben.

office [ɔ́fis] samostalnik
služba, zaposlitev, opravilo, dolžnost, urad, pisarna, poslovalnica; ministrstvo
ekonomija filiala, podružnica
ekonomija zavarovalno društvo; usluga
cerkev oficij, verski obred
britanska angleščina, množina gospodarska poslopja
britanska angleščina, sleng namig

britanska angleščina Home Office notranje ministrstvo
britanska angleščina Foreign Office ministrstvo za zunanje zadeve
to be in office biti na vladi
to come into office priti na vlado, nastopiti službo v ministrstvu
Holy Office inkvizicija
britanska angleščina booking office blagajna za vozovnice
box office blagajna za vstopnice
sleng to give s.o. the office namigniti komu
sleng to take the office razumeti namig
good office ljubeznivost
good offices dobra dela, pomoč
to hold office službovati
to resign (ali leave) one's office odpovedati službo
to take (ali enter upon) office nastopiti službo, sprejeti ministrstvo
to do s.o. a good (bad) office storiti komu (slabo) uslugo
ill office grdo ravnanje
the last offices pogrebni obred
to perform the last offices to izkazati komu zadnjo čast
Office for the Dead črna maša
divine office brevir