Franja

metati¹ (méčem) vreči

1. v daljavo (tudi šport), senco, sliko na steno, kamne v vodo, obleko s sebe: werfen; -werfen (navzgor hinaufwerfen, heraufwerfen, navzdol hinunterwerfen, herunterwerfen, za kom/čim jemandem nachwerfen, nazaj zurückwerfen, okoli sebe herumwerfen mit, ven hinauswerfen, proč wegwerfen); pogovorno: schmeißen, -schmeißen; (obmetavati z) werfen mit, pogovorno: schmeißen mit (paradižnike mit Tomaten)

2.
metati iz sebe (bruhati) sich erbrechen, figurativno besede: hervorstoßen
vulkan oblake dima, gejzir vodo: ausstoßen

3. letalstvo (spuščati) bombe, letake: abwerfen

4. človek z vso silo, kolesa, vulkan, šport kladivo, Jupiter strele itd. : schleudern; -schleudern (v zrak aufschleudern, emporschleudern, ob kak predmet schleudern gegen)

5. z lopato: schaufeln; z vilami: gabeln

6.
metati ga na roko (masturbirati) sich einen runterholen

7.
figurativno metati bisere svinjam Perlen vor die Säue werfen
metati denar okoli sebe mit Geld um sich werfen
metati denar skozi okno das Geld zum Fenster hinauswerfen, Geld auf die Straße werfen
metati oči za kom ein Auge auf (jemanden) werfen
metati pesek v oči Sand in die Augen streuen
metati polena pod noge Knüppel zwischen die Beine werfen, Sand ins Getriebe streuen, Steine in den Weg legen
metati v glavo an den Kopf werfen
metati vse v isti koš alles in einen Topf werfen
metati vase hrano: schaufeln

mezínec little finger

to imam v mezíncu (figurativno) I have it at my fingertips
z mezíncem ne migniti (figurativno) not to lift a finger
oviti si koga okoli mezínca (figurativno) to twist (ali to wind, to wrap) someone round one's little finger

mezínec (-nca) m anat. (dito) mignolo;
žena ovija moža okoli mezinca il marito è succube della moglie
pren. imeti kaj v mezincu conoscere qcs. a menadito
pren. ne migniti niti z mezincem non muovere un dito
cele tedne preleži doma, ne da bi z mezincem mignil sta tutto il tempo stravaccato in casa senza far niente (di niente)

mezínec meñique m

mezinca ne ganiti (fig) no mover ni un dedo
koga okoli mezinca oviti (fig) fam meterse a alg en el bolsillo
to imam v mezincu lo tengo en la uña
znati kaj iz mezinca saber a/c al dedillo

mirar (po)gledati, opazovati; zalezovati; gledati na, imeti razgled na

mirar atrás nazaj pogledati
mirar alrededor okoli sebe gledati
mirar por a/c obrniti pozornost na kaj; skrbeti za kaj
por lo que mira a mí kar se mene tiče
mirar a uno por encima del hombro zviška na koga gledati, prezirati koga
mirar de reojo po strani (grdó) pogledati
mirar por la ventana skozi okno (po)gledati
mirar por sí na lastno korist gledati
sin mirar nada brezobzirno
¡mira! (po)glej no! le pomisli! pazi se! (pretnja)
¡mira tú que...! to je neverjetno, da ...!
¡mirar éste! ta je pa dobra! glej si no!
mirarse a sí mismo nase gledati, zase se brigati
mirarse unos a otros začudeno se spogledati
mirarse en alg. koga kot sebe samega ljubiti

Mitte, die, (-, -n)

1. sreda, sredina; Mitte des (Monats) sredi (meseca); Mitte Januar usw. sredi januarja itd.; die goldene Mitte zlata sredina; aus unserer Mitte iz naše srede, izmed nas; in der Mitte nasredi; in der Mitte liegend središčni; in unserer Mitte med nami, v naši sredi; ab durch die Mitte! samo (hitro) proč!

2. (Taille) pas; um die Mitte okoli pasu

mock¹ [mɔk] pridevnik
hlinjen, nepravi, lažen, ponarejen

vojska mock attack hlinjen napad
astronomija mock moon sij okoli meseca, soluna
botanika, ameriško mock orange nepravi jasmin; pomaranči podobna buča
astronomija mock sun sosonce
pravno mock trial navidezen proces
mock duck svinjina z račjim nadevom
mock pearls stekleni biseri
mock velvet polbaržun

močvara samostalnik
1. (močviren svet) ▸ mocsár
Močvare so tu neprehodne, polne živega peska in požiralnikov in v njih mrgoli kač. ▸ A mocsarak itt átjárhatatlanok, teli vannak futóhomokkal és nyelőkkel, és csak úgy hemzsegnek a kígyóktól.

2. izraža negativen odnos (razmočeno območje) ▸ dagonya, posványProstor okoli gradu je močno deževje spremenilo v močvaro. ▸ Az erős esőzés dagonyává változtatta a vár körüli teret .

3. izraža negativen odnos (o stanju) ▸ mocsár, ingovány, posvány
Družba se utaplja v močvari korupcije in splošnega nelegalnega stanja. ▸ A társadalom a korrupció és a nem jogszerű állapot posványába süllyed.
Možnosti zaslužka v Lizboni so bile kilave. Nikogar nisem poznala, ki bi mi v tem smislu nakazal pot iz močvare. ▸ Lisszabonban a jövedelemszerzési lehetőségek vacakok voltak. Senkit sem ismertem, aki ebben a tekintetben megmutatta volna az ingoványból kivezető utat.

molletière [mɔltjɛr] adjectif, féminin

bande féminin molletière ovijača (okoli meč)

monde² [mɔ̃d] masculin svet; Zemlja; obljudeni svet; svetsko življenje; človeštvo, ljudje, družba, družina, svojci, prijatelji, znanci; obiski, gosti

de ce monde zemeljski, (od) tega sveta
(jusqu')au bout du monde do konca, na koncu sveta
depuis que le monde est monde odkar svet stoji, (že) od nekdaj
le mieux du monde kar najbolje na svetu
pas le moins du monde nikakor ne, gotovo ne
de par le monde po vsem svetu
pour rien au monde, pas pour tout l'or du monde, pour tous les trésors du monde za nič na svetu ne, za nobeno ceno
aux quatre coins du monde na vseh kontinentih
aux yeux du monde pred vsemi (Ijudmi)
à la face du monde javno, vpričo vseh (ljudi)
un monde de množica (česa)
le grand monde svet bogatašev
monde capitalisle, socialiste kapitalistični, socialistični svet
le monde entier ves, cel svet
monde primitif prvotni svet
l'Ancien Monde, le Monde des Anciens Stari svet
l'autre monde onstranstvo, posmrtno življenje
demi-monde polsvet, eleganten, a moralno pokvarjen svet
la fin du monde konec sveta
le petit monde mali ljudje; otroci, otroški svet
le Nouveau Monde Novi svet (Amerika)
Monsieur Tout-le-Monde kdorkoli, prvi prišlec
vieux comme le monde zelo star
aller dans le monde zahajati v družbo, na družabne prireditve, zabave
avoir du monde imeti goste, obisk
le match a attiré un monde fou tekma je privabila ogromno ljudi
courir le monde biti stalno na potovanjih
disperser aux quatre coins du monde raztresti na vse štiri dele sveta, na vse strani, na vse vetrove
envoyer quelqu'un dans l'autre monde poslati koga na drugi svet, ubiti ga
n'être plus au monde ne biti več na svetu, ne več živeti
depuis que je suis au monde odkar živim
il n'est plus de ce monde on je (že) umrl
ainsi va le monde tako je na svetu
être du même monde biti iz istega miljeja, iz iste družbe
(familier) c'est un monde! to je nezaslišano!
c'est le monde renversé! to je na glavo postavljen svet!
faire tout au monde storiti vse, kar se le da; zelo se truditi
faire le tour du monde iti, potovati okoli sveta
se faire un monde de quelque chose pripisovati čemu preveliko važnost
mettre au monde spraviti na svet, roditi
recevoir du monde spreje(ma)ti obiske
venir au monde priti na svet, roditi se
il n'y avait pas grand monde ni bilo veliko ljudi
il faut de tout pour faire un monde (proverbe) na svetu mora pač vse biti (tudi kaj slabega)

mórati (-am) imperf.

1. dovere; bisognare:
na starost je moral beračiti nella vecchiaia dovette mendicare, fu costretto a chiedere l'elemosina
skrbeti mora za tri otroke deve aver cura di, deve allevare tre bambini
elipt. resnica mora na dan luce va fatta
moral je v bolnico dovette essere ricoverato all'ospedale

2. (z nedoločnikom izraža nujnost, potrebnost) dovere; bisognare:
človek mora biti pošten bisogna essere onesti
moramo si biti na jasnem dobbiamo essere in chiaro che...

3. pren. (z nedoločnikom izraža verjetnost, da osebek ima določeno lastnost, je v določenem stanju) dovere:
to mora biti pomota deve essere uno sbaglio
mora imeti okoli petdeset let deve avere circa cinquant'anni, sarà sulla cinquantina

4. pren. (z nedoločnikom izraža podkrepitev trditve) dovere:
pa ravno sedaj si moral priti! dovevi venire proprio adesso!

5. star. (siliti) obbligare, forzare, costringere:
mraz jih je moral, da so hitro delali il freddo li forzava a lavorare frettolosamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
naj se zgodi, kar se mora avvenga quel che deve avvenire
pren. njegova mora veljati deve avere sempre l'ultima parola
kdor noče zlepa, mora zgrda con le buone o con le cattive
hočeš, nočeš, moraš o con le belle o con le brutte

mortārium -iī, n (gl. morētum)

1. možnar: Pl., Ca., Col., aereum, plumbeum, lapideum Plin.

2. posoda za malto, maltárka, mortnica: Plin., Vitr.; meton. malta, mort: Vitr.

3. možnarju podobna luknja ali kotanja okoli drevesa: Pall.

moulinet [mulinɛ] masculin

1. vieilli mlinček; mlin na veter; žvrklja; motoroga, obrtalo; mlinček, odvijalo (na ribiški palici)

2. krožno vrtenje

faire des moulinets avec un bâton vrteti v krogu palico okoli sebe

múhati se (-am se) imperf. nareč.

1. indugiare, tentennare

2.
muhati se s, z occuparsi di

3.
muhati se okoli, okrog koga lusingare qcn., accattivarsi qcn.

múliti¹ (-im)

A) imperf.

1. brucare

2. nareč. strappare (erbacce, fiori)

B) múliti se (-im se) imperf. refl.
muliti se okrog, okoli koga (smukati se) ronzare attorno a, sfregarsi contro, lisciare

Mündungsgebiet, das, Geographie območje delte; im Mündungsgebiet okoli ustja

naenkrat prislov
1. (hitro in nepričakovano) ▸ egyszer csak, egycsapásra, hirtelenBila sem v hiši, ko sem kar naenkrat zaslišala vzklike. ▸ A házban voltam, amikor egyszer csak kiabálást hallottam.Ana se čisto zatopljena v svoje misli kar naenkrat znajde v svoji pisarni. ▸ Ana saját gondolataiba merülve egyszer csak az irodájában találja magát.Zdaj sem star 48 let in se ne morem kar naenkrat spremeniti. ▸ Most 48 éves vagyok, és nem tudok egycsapásra megváltozni.Potem je kar naenkrat ugotovila, da ne zna igrati in je šla v šolo. ▸ Aztán egyszer csak rájött, hogy nem tud játszani, és iskolába ment. Naenkrat je vse okoli mene postalo črno in ničesar nisem več videl. ▸ Egyszer csak minden elsötétült körülöttem és semmit sem láttam.
Med sesanjem me je naenkrat začel skeleti vrat. ▸ Porszívózás közben egyszer csak sajogni kezdett a nyakam.
Sopomenke: nenadoma

2. (sočasno) ▸ egyszerre, egyidőbenPosameznik bo lahko naenkrat kupil največ pet vstopnic. ▸ Egyszerre legfeljebb öt jegyet lehet vásárolni.Ker pa smo skoraj vsi naenkrat pripeljali na prelaz, je tam zaradi gneče nastal kaos. ▸ Mivel azonban szinte mindannyian egyszerre érkeztünk a hágóra, a tömeg miatt káosz alakult ki.
V službi vam ni treba vsega narediti naenkrat. ▸ A munkában nem szükséges mindent egyszerre elvégezni.
Koliko projektov bom delala naenkrat, je povsem odvisno od mene. ▸ Az, hogy hány projektet csinálok egyidőben, teljes mértékben tőlem függ.
Če vseh vaj ne morete opraviti naenkrat, jih delajte v teku dneva eno po eno. ▸ Ha nem tudja egyhuzamban elvégezni az összes gyakorlatot, akkor a nap folyamán külön-külön végezze el őket.
Z eno roko pritiskam na domofon, z drugo obračam ključ, vse naenkrat. ▸ Egyik kezemmel nyomom a kaputelefont, a másikkal elfordítom a kulcsot, mindezt egyszerre.

nafta samostalnik
1. (naravni vir) ▸ kőolaj, ásványolaj, olajZa vodne ptice veliko potencialno grožnjo predstavljajo onesnaževanje in razlitja nafte. ▸ A szennyezés és az olajkiömlések komoly potenciális veszélyt jelentenek a vízimadarakra.Naftni kartel Opec pokriva dve petini svetovnih potreb po nafti. ▸ Az Opec olajkartell a világ kőolajszükségleteinek kétötödét fedezi.
Sodček nafte naj bi prihodnje leto povprečno stal okoli 25 dolarjev. ▸ Egy hordó kőolaj jövőre előreláthatólag átlagosan 25 dollárba kerül majd.
Povezane iztočnice: surova nafta, lahka nafta

2. (gorivo) ▸ gázolaj, dízel, olajPrivezal sem jadrnico ob pomolu s črpalko za gorivo in čakal, da bi prišel uslužbenec in mi natočil nafto. ▸ A csónakot az üzemanyagtöltő mólóhoz kötöttem, és vártam, hogy jöjjön a személyzet egyik tagja feltölteni a tankomat.Zaradi milega vremena so pri ogrevanju porabili manj nafte in plina. ▸ Az enyhe időjárás miatt kevesebb gázolajat és gázt használtak el fűtésre.
Zaradi vonja po nafti gasilci in policisti sumijo, da je šlo za namerni požig. ▸ Az olajszag miatt a tűzoltók és a rendőrök szándékos gyújtogatásra gyanakodnak.
Poleg velike moči in pogona pa bo avto zanimiv tudi zaradi majhne porabe le 4,1 litra nafte na sto kilometrov. ▸ Nagy teljesítményén kívül az autó alacsony fogyasztása miatt is érdekes lesz: mindössze 4,1 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren.

navpična os ženski spol die Hochachse
letalstvo vrteti se okoli navpične osi gieren

nectō -erē, nexī ali nexuī, nexum

1. (z)vezati, zavez(ov)ati, (za)vozlati, povez(ov)ati, privez(ov)ati, navez(ov)ati, pritrditi (pritrjevati), doda(ja)ti, spe(nja)ti, strniti (strnjevati), (z)viti, zvi(ja)ti, ovi(ja)ti, spojiti (spajati), (s)plesti (spletati), (iz)vesti, zaplesti (zapletati): necte tribus nodis ternos colores V., apricos necte flores, necte meo Lamiae coronam H., nexa corona O. spleten venec, n. laqueum H., Medo nectis catenas H., pedibus talaria nectere V. na noge si privezati krilate čevlje, caput olivā V. ovi(ja)ti si glavo z oljko, comam myrto O. ovi(ja)ti si lase z mirto, bracchia n. O. (plesaje kolo) prepletati roke, colla lacertis n. O. objeti koga okoli vratu, okleniti se koga okoli vratu, nodum informis leti trabe nectit ab alta V. pripne vozel (zanko) visoko na gredi (da je visel(a) navzdol); pren.: iam tibi compedes nectimus Plin. iun.; pesn.: Africus in glaciem frigore nectit aquas Pr. strdi (zamrzne) z mrazom v led.

2. occ. kot jur. t. t. v zaporu zaradi dolgov (z)vezati, vkleniti (vklepati), v spone da(ja)ti, vkleniti (vklepati), nadeti verige: nectierque (nectier star. inf. pr. pass.) postea desitum Ci., necti desierunt L., nexum se dare alicui ob aes alienum ali ob aes grave L., Val. Max. izročiti se komu v zapor (pripor) zaradi dolgov. Od tod subst. pt. pf.
a) nexus -ī, m suženj (podložnik) zaradi dolgov (tj. dolžnik, ki ni mogel povrniti dolgov in je bil zato izročen svojemu upniku, da je za dolg sam jamčil s svojim telesom): liber, qui suas operas in servitute pro pecunia quadam debebat dum solveret, nexus vocatur Varr., deinceps et qui ante fuerant, creditoribus tradebantur, et nectabantur alii L., nexi, vincti solutique, se undique in publicum proripiunt, inplorant Quiritium fidem L., ita nexi soluti cautumque in posterum, ne necterentur L.; occ. nexi -ōrum, m jetniki sploh: nexorum tria milia e carcere dimittit Iust., nec carcerem nexis, sed caedibus civitatem replet Iust.
b) nexum -ī, n (jur. t. t.) obvezovanje dolžnika, svečano pravno dejanje pred pričami, po katerem se vzpostavlja posebno pravno razmerje med dolžnikom in upnikom; dolžnik, ki ne izpolni svoje plačilne dolžnosti, izgubi svobodo in postane upnikov suženj (podložnik): Varr., Ci., L. idr.; od tod meton. po tej obvezi nastala α) dolžniška (dolžnikova) obveza(nost): cum sunt propter unius libidinem omnia nexa civium liberata nectierque postea desitum Ci. ko so bile razveljavljene vse obveze zadolženih državljanov, cuius quoniam proprium te esse scribis mancipio et nexo Ci. ep. β) upnikova lastninska pravica: Sulla ipse ita tulit de civitate, ut non sustulerit horum nexa atque hereditates Ci.

3. metaf.
a) pripojiti (pripajati), spojiti (spajati), zvez(ov)ati, združiti (združevati): fatum ex causis Ci., videtisne, ut ex alio alia (drugo z drugim) nectantur Ci., omnes enim (sc. virtutes) inter se nexae et iugatae sunt Ci., n. verba numeris O. besede združevati z napevom = zlagati (pisati) pesmi, pesniti, iurgia cum aliquo O. začeti s kom prepir, causas inanes V. navajati navidezne razloge, dolum L. (za)snovati prevaro, (na)plesti zvijačo, insidias Val. Max. zalezovati, pripravljati zasedo, moras Sen. ph., T., Fl. vsevdilj (nenehno) zavlačevati, talia nectabant (sc. sermone) Stat. tako so se pogovarjali.
b) obvez(ov)ati, zavez(ov)ati: sacramento quodam nexi Iust., res pignori nexa Icti. zastavljena.