Franja

jazbec samostalnik
(žival) ▸ borz
Zajci, jazbeci, krti in drugi sesalci kopljejo rove. ▸ A nyulak, a borzok, a vakondok és más emlősök üregeket ásnak.
Povezane iztočnice: ameriški jazbec, medarski jazbec

jour [žur] masculin dan; (dnevna) svetloba, luč; pluriel (človeško) življenje

le jour apparaît, se lève dani se
à jour (tkanina) luknjičast; na tekočem, ažur
à la tombée du jour v mraku
au (grand) jour pri (dobri) dnevni luči
exposer, étaler quelque chose au grand jour (figuré) raztrobiti kaj
au petit jour, à la pointe du jour v jutranjem svitu
au jour le jour iz dneva v dan, sproti, od danes na jutri, tjavdan
au premier jour, un de ces jours v kratkem, v prihodnjih dneh
jour à jour dan za dnem
avant le jour pred dnevnim svitom
dans huit jours čez teden dni, v enem tednu
de jour podnevi, čez dan
officier de jour dežurni častnik
de ce jour današnji
de deux, quatre jours (figuré) novopečen
de deux jours l'un vsak drugi dan
de jour en jour dan za dnem
de mes jours v vsem mojem življenju
de nos jours dandanes, danes
de tous les jours vsakodneven
d'un jour enodneven; kratkotrajen
bonheur masculin d'un jour zelo kratka sreča
d'un jour à l'autre z dneva v dan, vsak dan
du jour tega (današnjega) dne, sodoben
le goût du jour sodoben okus
l'homme du jour najslavnejši človek v tem trenutku
du jour au lendemain (kar) čez noč, hitro
du premier jour od prvega dne
depuis huit jours že teden dni
en plein jour pri belem dnevu
l'autre jour, ces derniers jours oni dan, te dni, pred kratkim; nedavno
le jour de na dan
le jour précédent, suivant prejšnji, naslednji dan
nuit et jour noč in dan
par jour dnevno, na dan, vsak dan
jour par jour dan za dnem
(pendant) le jour podnevi, čez dan
(pendant) des jours entiers cele dneve
sous un jour (dé)favorable v (ne)ugodni luči
sur ses vieux jours na svoje stare dni, v svoji starosti
tous les jours vse dni, vsak dan
un jour ou l'autre ta ali oni dan, prej ali slej
jour de l'an novoletni dan
jour artificiel umetna luč, razsvetljava
jours caniculaires pasji dnevi
jour de conciliation (juridique) termin za poravnavo
jour de congé dan dopusta, (dela, šole) prost dan
jour de déchéance plačilni dan (za menico)
jour de deuil dan žalovanja
jour de l'échéance dan zapadlosti, rok, termin
jour férié (national, légal) (narodni, zakoniti) praznik
jour de fête praznik
jour de foire semanji dan
jour de guigne (familier) nesrečen dan
jour intercalaire prestopni dan
jour de la lessive pralni dan, dan pranja
jour du marché tržni dan
jour de naissance, jour natal rojstni dan
jour de noces, de la mort dan poroke, smrti
jour ouvrable delavnik, delavni (navadni) dan
jour de paie plačilni dan
jour (de réception) sprejemni dan
jour du scrutin (politique) dan volitev
jour de travail delovni dan
clair comme le jour jasen, očiten, evidenten
c'est clair comme le jour to je jasno ko beli dan
c'est comme le jour et la nuit to je kot noč in dan, to je nekaj čisto drugega
c'est mon jour danes imam službo, danes sem jaz na vrsti
à chaque jour suffit son mal, sa peine vsak dan ima svoje nadloge
les jours se suivent et ne se ressemblent pas časi se spreminjajo
beau comme le jour zelo lep, lepo oblečen
chute féminin du jour znočitev
demi-jour somrak; figuré pomračitev, negotovost
équipe féminin de jour dnevni posad (šiht)
exploitation féminin à jour dnevni kop (v rudniku)
faux jour slaba luč (tudi figuré)
grand jour svetel, bel dan
mauvais jour slab, nesrečen dan
naissance féminin, pointe féminin du jour (dnevni) svit
ordre masculin du jour dnevni red
percé à jour preluknjan, predrt
petit jour svit, svitanje
les vieux jours starost, dnevi v starosti
attenter aux jours de quelqu'un komu po življenju streči
avoir son jour imeti (svoj) sprejemni dan
cacher le jour à quelqu'un biti komu na luči, luč komu zaslanjati
donner le jour (à un enfant), à quelque chose roditi (otroka), spraviti v življenje
donner un beau jour à quelque chose nekaj v pravo luč postaviti
donner les, ses huit jours à quelqu'un komu službo odpovedati
être à jour biti na tekočem, sproti reševati (zadeve, posle), biti ažuren
être dans son bon jour biti v dobrem razpoloženju, dobre volje
être de jour imeti dežurno službo, biti dežuren
il fait jour dan je, svetlo je
se faire jour daniti se; na dan priti; pot si utreti, uveljaviti se
faire de la nuit le jour et du jour la nuit iz noči dan napraviti
jeter le, du jour sur quelque chose pojasniti, razjasniti kaj
mettre à jour spraviti na tekoče, narediti ažurno, opraviti, rešiti (pošto), urediti, razčistiti kaj
mettre au jour na dan prinesti, na svet prinesti, izdati (knjigo); seznaniti
mettre dans son vrai jour v pravo luč postaviti
montrer, présenter, voir sous un jour favorable pokazati, predstaviti, videti v ugodni luči
noter ses dépenses au jour le jour vsak dan sproti si zapisovati izdatke
percer à jour (figuré) razkriti
la police a percé à jour le réseau secret des trafiquants de stupéfiants policija je odkrila tajno mrežo prekupčevalcev z mamili
prendre jour pour quelque chose določiti dan za kaj; domeniti se (avec quelqu'un s kom)
priver quelqu'un du jour, ravir le jour à quelqu'un komu življenje vzeti
tenir quelqu'un à jour sproti obveščati koga
venir à jour priti na dan
vivre au jour le jour živeti od danes na jutri, iz rok v usta, tjavdan
voir le jour zagledati luč sveta, priti na dan, iziti (knjiga)

junija prislov
(v mesecu juniju) ▸ júniusbanDrugi krog volitev mora biti najkasneje junija. ▸ A választások második fordulóját legkésőbb júniusban meg kell szervezni.
Tekmovanje je potekalo junija letos v Izraelu. ▸ A verseny idén júniusban zajlott Izraelben.

kàkor

A) adv. (izraža poljubnost načina) comunque:
beseda je žaljiva, obrni jo kakor si že bodi la parola è offensiva comunque la giri

B) konj.

I.

1. (izraža primerjave glede enakosti) come:
toplo je kakor poleti fa caldo come d'estate

2. (s primernikom izraža neenakost, različnost) come, di:
sin je večji kakor oče il figlio è più alto del padre
ni tako priden kakor sestra non è così diligente come la sorella

3. (izraža podobnost) come:
ukazuje kakor diktator comanda come un dittatore

4. (izraža dozdevno podobnost) come:
srečala sta se kakor po naključju si incontrarono come per caso

5. drug, drugega kakor (izraža omejenost na navedeno) che, se non:
ne kaže drugega kakor molčati non bisogna far altro che tacere
kdo drug je kriv nesreče kakor ti di chi altri è la colpa della disgrazia se non tua

6. tako ... kakor (za vezanje sorodnih pojavov) (tanto)... quanto; (così)... come; (sia)... che:
film je bil ugodno sprejet tako pri občinstvu kakor pri kritiki il film ha avuto buona accoglienza tanto di critica che di pubblico

II. (v odvisnih stavkih)

1. (v primerjalnih odvisnikih) (così)... come; (tanto)... quanto; (di) come; (di) quanto; come se; che; come:
on dela tako, kakor delajo drugi fa (così) come fanno gli altri
plačal je več, kakor so zahtevali pagò più di quanto gli avessero chiesto
maha z rokami, kakor bi orehe klatil agita le braccia come se abbacchiasse le noci
dela se, kakor da me ne pozna fa finta di non conoscermi
ne kaže drugega, kakor da potrpimo non ci resta altro che pazientare
(za izražanje primerjave sploh) come:
kakor poročajo časopisi, je prišlo do nemirov come riferiscono i giornali, sono scoppiati disordini
(za izražanje odnosa osebka do povedanega) come:
ostani ali pojdi, kakor hočeš resta o va', come vuoi

2. pren. kakor hitro (v časovnih odvisnikih) (non) appena:
kakor hitro se vrnem, se ti javim non appena torno, mi faccio vivo

3. (v pogojnih odvisnikih) se:
kakor mi ne boš pri priči tiho, te spodim iz sobe se non chiudi subito il becco, ti sbatto fuori dalla stanza

4. pren. (v dopustnih odvisnikih) per quanto, quantunque, benché:
kakor ga imam rad, njegovih napak ne morem zamolčati per quanto gli voglia bene, non posso sorvolare sui suoi difetti

5. (eliptično za naštevanje zgledov za prej povedano) come:
ptice, kakor orli, jastrebi, sove, so ujede uccelli come le aquile, i nibbi, i gufi, sono predatori

6. (eliptično z nedoločnim zaimkom ali prislovom za izražanje različnosti stanja) dipende, a seconda:
postrežba po lokalih ni najboljša, kakor kje il servizio nei locali non è dei migliori, a seconda

kdó who; anybody, anyone

kdó drugi? who else?
kdó še? who else?
je kdó v hiši? is there anyone (ali anybody) in the house?
ne vem več, kdó vse je bil tam I don't remember everybody who was there
kdó bi si bil to mislil! who would have thought it!
malokdó hardly anyone, very few
vedeti, kdó je kdó to know who's who

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

kisik samostalnik
1. (kemijski element) ▸ oxigénOdprava naj bi na goro plezala brez dodatnega kisika. ▸ Az expedíció állítólag plusz oxigén nélkül mászta meg a hegyet.
Sopomenke: O
Povezane iztočnice: tekoči kisik, čisti kisik

2. izraža odobravanje (pogoj bivanja ali razvoja) približek prevedka ▸ létfeltétel
Kot je nazorno pojasnil španski evropski minister: Evropa je kisik za španski razvoj. ▸ A spanyol európaügyi miniszter érzékletesen magyarázta el, hogy Európa a spanyol fejlődés létfeltétele.
Ta ukrep vlade je prinesel veliko potrebnega kisika za lokalno ekonomijo na jugu, ki sicer trpi za najhujšo recesijo po drugi svetovni vojni. ▸ Ez a kormányintézkedés megteremtette a helyi gazdaság szükséges létfeltételeit az ország déli részén, amely a második világháború óta a legsúlyosabb recesszióval küzd.

kovati v zvezde frazem
(poveličevati; povzdigovati) ▸ az egekig magasztal, az égbe magasztalVozilo nekateri kujejo v zvezde, drugi ga štejejo med enega od zgrešenih projektov nekdanje države. ▸ Néhányan az égbe magasztalják ezt a járművet, mások meg az egykori állam elhibázott projektjei között tartják számon.
Znanec vas bo hvalil in koval v zvezde, vi pa mu kljub temu ne boste vsega verjeli. ▸ Az ismerőse az egekbe fogja magasztalni önt, ennek ellenére ön ezt nem fogja elhinni.
Sopomenke: kovati v nebo

kráj¹ place; locality, locus, pl loci ali locuses; site; spot; (vas) village; (konec) end, finish

od krája do krája from place to place
iz krája v kráj from one place to another
od krája (od začetka) from the beginning
na kráju samem on the spot
od konca do krája from one end to the other, thoroughly
iz vseh krájev from all parts, from all quarters
na istem kráju at the same place
rojstni kráj birthplace, place of birth, one's native place
kráj in datum place and date
kráj dejanja scene of action
odmaknjen kráj a remote spot, ZDA pogovorno a one-horse town
na vseh koncih in krájih all over the place
moja potrpežljivost je pri kráju my patience is exhausted
moja zaloga gre h kráju my stock is running low (ali is running short)
z njim je pri kráju his end is near (ali nigh)
to mi ni bilo niti na kráju pameti I never dreamt of it, far be it from me
sem pri kráju s svojo pametjo I am at my wits' end
temu ni ne konca ne krája there is no end to it
kako ti ugaja ta kráj? how do you like this place?
nisi me poslušal do krája you haven't heard me out
potegniti krajši kráj (figurativno) (biti premagan, izgubiti) to come off a loser
drugi kráji druge šege every country has its customs
brez konca in krája endless, prislov endlessly
vsi do krája all without exception, nobody excepted
iti do krája (do konca) (figurativno) to go the whole hog

kraljica samostalnik
1. (vladarka) ▸ királynőV obdobju vladavine kraljice Viktorije je nastajal tako imenovani drugi imperij. ▸ Viktória királynő uralkodása idején jött létre az úgynevezett második birodalom.Če bo nasledila prestol, kot je pričakovano, bo postala prva belgijska kraljica regentka. ▸ Ha a várakozás szerint a trónra lép, akkor ő lesz Belgium első királynője.

2. (kraljeva žena) ▸ királynéSedanja španska kraljica Sofia, žena kralja Juana Carlosa, je grškega rodu. ▸ Sofia jelenlegi spanyol királyné, János Károly király felesége görög származású.Kralj in kraljica po dolgotrajnem čakanju dobita hčer in priredita zabavo. ▸ A királynak és a királynénak hosszas várakozás után lánya születik, és mulatságot szerveznek.

3. (najpomembnejša predstavnica) ▸ királynőV svetu sta bili nesporni kraljici mode Elsa Schiaparelli in Coco Chanel. ▸ Elsa Schiaparelli és Coco Chanel voltak a divat vitathatatlan királynői.
Madonna še vedno velja za kraljico popa. ▸ Madonna még mindig a pop királynőjének számít.
Film je narejen po odlični knjigi kraljice detektivk Agathe Christie. ▸ A filmet a detektívregények királynője, Agatha Christie kiváló könyve alapján készítették.

4. (zmagovalka tekmovanja) ▸ királynőPreden je postala velika hollywoodska zvezda, je bila tudi lepotna kraljica. ▸ Mielőtt hollywoodi sztár lett, szépségkirálynő volt.Leta 2018 smo tradicionalno ponosno okronali že 11. mlečno kraljico. ▸ 2018-ban a hagyományok szerint immár a 11. tejkirálynőt koronáztuk meg büszkén.
5. (pomembna panoga ali disciplina) ▸ király, királynőTajski boks je kraljica borilnih športov, saj je pri njem dovoljeno tako rekoč vse. ▸ A thai boksz a küzdősportok királya, hiszen itt úgyszólván minden megengedett.
Patologija je kraljica medicinskih znanosti 19. stoletja. ▸ A patológia a 19. századi orvostudományok királynője.
Košarka je kraljica iger z žogo. ▸ A kosárlabda a labdasportok királynője.

6. (šahovska figura) ▸ vezér, királynőZačasno je žrtvoval kraljico za trdnjavo in v treh potezah osvojilo čisto figuro. ▸ Átmenetileg feláldozta a vezérét a bástyáért, és három lépésben nyert egy tisztet.
Obranil se je, toda za kraljico je dobil le trdnjavo in lahko figuro. ▸ Védekezett, de a vezérért egy bástyát és egy könnyűtisztet kapott.

7. (samica) ▸ királynő Kraljica termitov je rekorderka po številu izleženih jajčec. ▸ A termeszkirálynőé a lerakott peték számának rekordja.
Vsako mravljišče ima vsaj eno kraljico. ▸ Minden hangyabolynak van legalább egy királynője.
Delavke in kraljica imajo strupeno želo, s katerim se branijo, kadar so v nevarnosti. ▸ A dolgozóknak és a királynőnek mérgező a fullánkja, azzal védekeznek, ha veszélybe kerülnek.

8. (igralna karta) ▸ dáma
Ful s tremi fanti in parom kraljic so najboljše karte, ki sem jih dobil nocoj. ▸ A full három bubival és egy dámapárral volt a legjobb mai lapom.
Ta igralna karta premaga tako kralja kot kraljico in je živa prispodoba komikov. ▸ Ez a kártya üti a királyt, a dámát, és a komikusok élő szimbóluma.

krog¹ [ó] moški spol (-a …)

1. linija in lik: der Kreis (tudi matematika), -kreis (barvni Farbkreis, enotski matematika Einheitskreis, matematika glavni Großkreis, Hauptkreis, matematika krivinski Krümmungskreis, mali Nebenkreis, geografija poldnevniški Meridiankreis, Längenkreis, matematika očrtani Umkreis, pričrtani Ankreis, geografija širinski Breitenkreis, matematika včrtani Inkreis, vodilni Leitkreis)
koncentrični krogi množina konzentrische Kreise množina
četrt kroga der Viertelkreis
kvadratura kroga die Quadratur des Kreises
… kroga Kreis-
(oblika die Kreisform, obseg der Kreisumfang, površina der Kreisinhalt, premer der Kreisdurchmesser, središče der Kreismittelpunkt)
v obliki kroga in Kreisform, kreisförmig

2. tehnika der Kreis, der Umlauf, der Kreislauf; letalstvo der Kreis, die Schleife; -kreis ( tehnikadelilni Teilkreis, kotalni Wälzkreis, elektrika krmilni Steuerkreis, nihajni Schwingungskreis, Schwingkreis, tehnika obračalni Wendekreis, tehnika osnovni Grundkreis, letalstvo sodčkasti Rollenkreis, tehnika temenski Kopfkreis, elektrika tokovni Stromkreis, fizika uglaševalni Abstimmkreis, astronomija veliki Großkreis, tehnika vznožni Fußkreis, elektrika zaporni Sperrkreis; šport, letalstvo ciljni Zielkreis)

3. (kolobar) der Zirkel; ljudi okrog česa: der Zirkel, der Kreis, der Ring
filozofija hermenevtični krog hermeneutischer Zirkel
šport okrog jahalne steze: der Zirkel; šport na tarči: der Ring
šport krogi množina gimnastika: Ringe množina
ples v krogu der Kreistanz, der Reigen

4.
šport cirkus: polni krog der Überschlag
pomorstvo jadranje: prvi/drugi/tretji krog erster/ zweiter/dritter Umlauf

5.
živalski krog der Tierkreis
znamenje živalskega kroga das Tierkreiszeichen

6.
začarani krog der Teufelskreis (znajti se v začaranem krogu in einen Teufelskreis geraten, priti iz začaranega kroga aus dem Teufelskreis wieder herauskommen, den Teufelskreis durchbrechen)

7. ukazi:
na desno krog! rechts um!
na levo krog! links um!
|
krog se zapira der Kreis schließt sich
v krogu im Kreise, okoli česa: ringsum
plesti v krogu rundstricken
vrteti se v krogu sich im Kreise drehen (tudi figurativno)

kropíti (-ím) imperf.

1. rel. aspergere, benedire (con l'acqua santa):
kropiti mrliča benedire il morto (con l'acqua santa)
pren. drugi dan so ga že kropili il giorno dopo era bell'e morto

2. star. bagnarsi

kviz samostalnik
1. (tekmovanje v znanju) ▸ vetélkedő, kvíz Kviz Lepo je biti milijonar se v drugi polovici septembra spet vrača na male zaslone. ▸ A Legyen Ön is milliomos vetélkedő szeptember második felében újból visszatér a képernyőkre.

2. (vprašalnik) ▸ kvízPrvim desetim med vami, ki boste poslali v celoti pravilno rešen kviz, bomo poslali katalog letošnjega festivala. ▸ Az első tíz beküldőnek, akik teljes egészében helyesen tölti ki a kvízt, elküldjük az idei fesztivál katalógusát.

lābor¹, lābī, lāpsus sum (prim. gr. ὀλιβρός spolzek, lat. lūbricus, stvnem. slīfan = nem. schliefen, schlüpfen smukniti, zmuzniti se) brez spotike, enakomerno, polagoma, lahno gibati se, od tod

1. zdrkniti, zdrsniti, (z)drčati, (z)drseti, (s)polze(va)ti, spustiti (spuščati) se navzdol ali navzgor, pasti (padati): quia continenter laberentur et fluerent omnia Ci. ker se vse giblje, involutae labuntur (cupae) C. se spustijo, demissum lapsi per funem V. spustivši se navzdol, lapsa cadunt folia V. se izmakne(jo) in pada(jo), lapsus ab arbore ramus O., stella de caelo lapsa V. padla, ki se je utrnila (= utrinek), stellas … videbis praecipitis caelo (po nebu, na nebu) labi V., sidera, quae vaga et mutabili ratione labuntur Ci. se lahno gibljejo (premikajo), signa videntur labier (= labi) adversum nimbos Lucr., sidera cuncta notat tacito labentia caelo (po nebu, na nebu) V., in Oceanum sidera lapsa cadunt Pr. padajo in zatonejo v Ocean (v morje), labi montibus (z gorá) Val. Fl., ex rupe Cu. s skale pasti, per gradus L. zvrniti se po stopnicah, in vanum manus lapsa Cu. je zamahnila, populus in diversa labitur Iust. se razkropi (razide, razhaja); (o kačah) lesti, plaziti se, viti se: anguis lapsus per aras V. ki se je spustila čez žrtvenike = plazeča se po žrtvenikih, perque sinus crebros et magna volumina labens O., pigraque labatur circa donaria serpens O., l. circum tempora, inter vestes et levia tempora O., non squamoso labuntur ventre cerastae Pr.; (o vodovju) teči, priteči (pritekati): sub magnā labentia flumina terrā V., diversis lapsi de partibus (po nekaterih rokopisih de fontibus) amnes O., l. e fontibus Cu., sub terras O., in caput (izvir) suum retro O., labuntur altis interim ripis (abl. qualitatis) aquae H., toda: sinistrā labitur ripā amnis H. teče (se preliva) čez levi breg, prius vasto labentur flumina ponto, quam … Pr., altissima quaeque flumina minimo sono labi Cu., cum labantur assidue flumina Sen. ph., vado labente V., T. če vodovje odteče; (o drugih tekočih stvareh) teči, priteči (pritekati), kaniti (kapljati): l. truncis cavis H. (o medu), quae … in proximum mare labuntur T. (o jantarju), pressus pavore sanguis tardius labebatur T., quid sit, quod guttatim faciat pluviam labi Arn.; (o solzah) (pri)teči, kaniti (kapljati), utrniti (utrinjati) se, pasti (padati): humor et in genas furtim labitur H., labitur ex oculis nunc quoque gutta meis O., lacrimae strictum labuntur in ensem O.; (o ladji) teči, pluti: labitur uncta vadis abies O.; (o plovečih) pluti: l. rate per aequora O., aquā Pr.; (o plavalcih) plavati: per aequora in magno mari, medio amne O.; (o letečih po zraku) (vz)leteti, (vz)plavati, splavati s česa, spustiti (spuščati) se s česa ali kam: voca Zephyros et labere pennis V., columba aëre lapsa quieto V., labere, Nympha, polo V. spusti se (splavaj) z neba, l. sub sidera V., pronum per aëra O., cum lenis aetheriis ad te modo laberer auris Val. Fl.; (o padajočih, umirajočih) pasti (padati), s česa zdrkniti, (z)drčati, zvaliti se (na tla), zvrniti (zvračati) se, zgruditi se: calor ossa reliquit; labitur V., labentis equo describit vulnera Parthi H., semianimem ali moribundum ex equo (s konja) labi L., multis labentibus ex equis aut desilientibus L., illa super terram (na zemljo, na tla) defecto poplite labens O., suffoso equo labitur T., sub onere labitur Petr. šibiti se (omagovati) pod bremenom, multi sine morte labuntur Petr.; od tod: laberis, Oebalide, primā fraudate iuventā O. = umiraš, ille oculis … solutis labitur Stat., labimur, i, Dorceu, miseram solare parentem Stat. = omedlevam, moči me zapuščajo; (o verigi, telesnih udih) ohlapno (mlahavo) viseti: lapsa catena Pr. nenapeta, tenuata de nexibus membra labuntur Ps.-Q.; poseb. o udih umirajočih oseb = pobesiti (pobešati) se, mlahavo viseti: caput labens et iam languentia colla levat Lucan., lapsae genae Sen. tr., mālae labentes Suet.; subst. n. pl.: firmamenta fluidorum ac labentium Sen. ph. oslabelih in ohlapnih stvari; (o oblačilih, orožju ipd.) pasti (padati), zdrkniti (zdrkavati): tergo velamina lapsa O., soluta ac velut labens undique toga Q., labentibus super corpus armis L., lapsasque lacertis sponte sua fama est nullo solvente catenas O.; (o zgradbah, skalah) nagniti (nagibati) se (k padcu), (z)rušiti se, sesesti (sesedati) se, posesti (posedati) se, udreti (udirati) se: labentes deorum aedes H., lapsuramque domum subeas O., lapso fundamento Cu., silex iam iam lapsura cadentique … adsimilis V.; (o očeh zaspanih, spečih oseb) skupaj (z)lesti, zatisniti (zatiskati) se, skleniti (sklepati) se, zaklopíti (zaklapljati) se: labentes ocelli, lapsi somno ocelli Pr.; poseb. o očeh umirajočih = medleti, stekleneti: labuntur frigida leto lumina V., labentes oculos condere (zatisniti, zatiskati) O., labentes oculi Q., Ps.-Q. — Pogosto pren.: ilico res foras labitur, liquitur Pl. denar mu steče iz hiše, se razblini, quia sunt (vitia) in lubrico incitataque semel proclivi labuntur Ci. spolzijo, labi per iter declive senectae O. polzeti; (o besedah, govoru) teči: brevitate et celeritate syllabarum labi putat verba proclivius Ci., oratio sedate placideque labitur Ci., (sermo eius) prosā incipit, versu labitur, pedestri oratione finitur Hier.; (o času) (po)teči, preteči, hiteti, miniti: labente die convivia quaerit V., tot iam labentibus annis V., labuntur anni fugaces H., assiduo labuntur tempora motu, non secus ac flumen O., labitur occulte fallitque volubilis aetas, ut celer admissis labitur amnis aquis O., cito pede labitur aetas O., tardo pede lapsa vetustas O.; (o življenjskem dihu, življenju) pojemati, giniti: Charicles … labi spiritum (Tiberio) nec ultra biduum duraturum T., Macroni firmavit labens anima T.

2. razlesti (razlezovati) se, širiti se, razširiti (razširjati) se, šiniti skozi kaj, prešiniti (prešinjati) kaj, vdreti (vdirati), prodreti (prodirati) v kaj: dolor lapsus ad ossa V., penitusque in viscera lapsum serpentis furiale malum (= venenum) V., frigus per artus labitur O., labique ut somnum sensit in artus O., l. in porticus T. (o ognju) preskočiti na stebrišča, zajeti stebrišča; occ.
a) = delabi s česa zdrkniti (zdrkavati), od česa odleteti (odleta(va)ti), mimo zdrkniti (zdrčati), mimo (vz)leteti: cum superiacta tela testudine laberentur T., ne adiectae voces laberentur atque errarent Ci. da se ne preslišijo; pren.: si viā lapsus est Sen. ph. če je zašel s prave poti, sed labor longius, ad propositum revertar Ci. (v govoru) predaleč zahajam od svoje zadeve; tako tudi: quin labebar longius nisi me retinuissem Ci., labi facultatibus Ulp. (Dig.) izgubiti svoje imetje, obubožati.
b) = elabi zdrkniti ven, izpasti: viscera lapsa O., Lucan., forte lapsa vox T. beseda, ki je slučajno ušla z jezika; (o osebah) izmakniti (izmikati) se, izmuzniti se čemu, iz česa uiti (uhajati): e manibus custodientium lapsus Cu., lapsum e custodia (drugi: elapsum custodiae) … pergere ad paternos exercitus … fingebant T.; pren.: ante … Ararim Parthus bibet … , quam nostro illius labatur pectore voltus V. prej … bo Part pil Arar kot mi iz srca izgine …

3. spodrkniti (spodrkovati), spotakniti (spotikati) se: agaso pede lapsus H., homini nequam lapso et ut allevaretur roganti: „Tollat te“, inquit, „qui novit“ Q.; od tod metaf.
a) (z)motiti se, lahkomiseln, objesten biti, grešiti, pregrešiti se: labi autem errare, nescire, decipi et malum et turpe ducimus Ci., errore communi lapsus est Ci., l. per errorem Ci. ep. ali errore Icti., propter imprudentiam Ci. ali imprudentiā L. imprudentiā in aliqua re Ci. ali l. imperitiā Icti., l. ambitione, casu, consilio, opinione, in officio Ci., numquam labēre, si te audies Ci. ep., in quo verbo lapsa consuetudo deflexit de via Ci., l. furore L., hac spe lapsus C., prevaran v tem upanju, verbo lapsus in ullo O. sem izustil kako nepremišljeno besedo, l. verbo Plin. iun., pravo favore labi mortales solent Ph., labi memoriā Sen. ph. spomin (komu) odpove, napačno se spomniti, (z)motiti se v svojem pomnjenju, mente lapsi Cels., Suet. blazn(ež)i, a vera ratione lapsi videntur Lucr. da so zašli …
b) nagniti (nagibati) se h komu, k čemu, skoraj pritegniti (pritezati, pritegovati) komu: labor eo, ut assentiar Epicuro Ci. nagibam se k temu, da bi pritrdil Epikurovemu nazoru, nekaj vabljivega vidim v Epikurovem naziranju, labi ad illos, qui … Ci.
c) (v kako stanje) priti (prihajati), zaiti (zahajati), zabloditi, zabresti, zagaziti v kaj: veremini, ne labar ad opinionem Ci. da zabredem v blodnjo, da zablodim, civitatum mores lapsi ad mollitiem Ci., labier (star. = labi) in vitium H., l. in errorem emendabilem L., omnia in externum morem lapsa sunt Cu., l. in gaudia Val. Fl., in adulationem T., in luxuriam, in segnitiam Iust., in somnum, in soporem Petr. zaspati.
d) nagniti (nagibati) se k padcu, polomu, propasti (propadati), (z)rušiti se, izginiti (izginjati), (iz)giniti, preminiti (preminevati): cum labentem et prope cadentem rem publicam fulcire cuperetis Ci., ferre praesidium labenti et inclinatae paene rei publicae Ci., equitem Romanum … experientiā patrimonii amplificandi labentem excepit, fulsit … Ci., labente iam re L., eo citius lapsa res est L. (o ugledu decemvirov), labente deinde paulatim disciplinā L., deinde ut magis magisque lapsi sint (sc. mores) L., lapsa fides O., vidi ego labentes acies Pr. umikajoče se bojne vrste, genus lapsum, lapsis rebus V., miserere domus labentis V., labens regia Iust.; subst. lāpsus -ī, m = nesrečnik, nesrečnež: qui sero lapsum revocatis amici Pr., regia, crede mihi, res est succurrere lapsis O.

Opomba: Pt. labundus 3 (okrepljen labens) valeč se, deroč: unda sub undis labunda Acc. ap. Non.

lado moški spol (leva ali desna) stran; poteza v obrazu; pokrajina, dežela, (prost) prostor

el buen lado prava stran (blaga)
lado flaco (débil) slaba stran
dar de lado a uno komu hrbet obrniti
dar mucho lado a alg koga visoko ceniti
dejar a un lado, dejar de lado ob strani pustiti, izpustiti, ne omeniti
echar por otro lado drugo pot ubrati
hacer lado prostor napraviti
hacerse a un lado na stran stopiti
ir lado a lado vštric iti
voy a su lado grem k njemu
mirar de (medio) lado po strani (pisano) gledati
al lado zraven
a un lado v (na) stran, ob strani
¡bromas a un lado! šalo vstran!
al lado de a/c zraven, ob
al otro lado, del otro lado na drugi strani, na prejšnji strani
de mi lado na moji strani
del lado de acá (de allá) na tej (oni) strani
de uno y de otro lado z obeh strani
tacones de medio lado pošvedrane pete
por este lado v tem pogledu
por otro lado na drugi strani, nasprotno
todo tiene su lado bueno y su lado malo vsaka medalja ima dve plati
tener buenos lados imeti dobre pomagače
por (en, de) todos lados povsod, na obeh straneh, z vseh strani

land² [lænd]

1. prehodni glagol
(ljudi, robo) izkrcati (at v)
izvleči (ribo); (potnike) pripeljati, odložiti; spraviti (koga v težave)
pogovorno udariti, usekati koga
pogovorno ujeti, dobiti
šport pripeljati na cilj (konja), spraviti (žogo) v gol

2. neprehodni glagol
pristati (ladja, avion), dospeti, izkrcati se; ujeti se (po skoku)
šport, pogovorno priti v cilj

the cab landed him at the station taksi ga je pripeljal do postaje
he was landed in the mud pristal je v blatu
to land s.o. in difficulties spraviti koga v težave
to land s.o. with s.th. obesiti komu kaj na vrat
to land o.s. in; ali to be landed in zabresti v kaj
to land a husband ujeti, dobiti moža
to land a prize dobiti nagrado
to land in prison dospeti v ječo
he landed him one usekal ga je
to land on s.o. navaliti na koga
to land a blow udariti
to land on one's head pasti na glavo
to land on one's feet doskočiti na noge
to be nicely landed biti v dobrem položaju
to land s.o. in a coat that doesn't fit spraviti koga v zadrego
to land second biti drugi v cilju

laxus 3, adv. -ē (sor. z languēre)

I.

1. rahel, ohlapen, mlahav, nesproščen, nezategnjen, nenapet (naspr. astrictus, artus, contentus): frena O., habenae V., Sen. tr., (in pren.:) quam laxissimas habenas habere amicitiae Ci., l. funis Vitr., qui iam contento, iam laxo fune laborat H., quod … male laxus in pede calceus haeret H. ker (da) čevelj preohlapno sedi na nogi, ne vagus in laxa pes tibi pelle natet O. v ohlapnem čevlju, si pes laxa pelle non folleat Hier., laxae laterum compages V. popuščajoče reže (stiki, fuge), tua ianua laxa (sc. sit) ferenti O. naj bodo odprta za … , naj se zlahka odpirajo, l. tunica O., l. toga Tib., laxior toga Sen. rh., laxus arcus V., H., O., laxior arcus Amm., laxa catena Sen. ph., cutis Mart., laxe manus vincire L.

2. metaf.
a) laxior annona L. nižja cena žita, caput laxum compage solutā Pers. zaradi pijanosti pusta glava, laxior vocis sonitus Gell. predebel.
b) prost, svoboden, neomejen, neprisiljen: milites laxiore imperio habere S. imeti v ne tako hudem strahu, ne prehudo ustrahovati, socordius ire milites occepere et laxiore agmine S. fr. v razpuščenih (razmaknjenih) vrstah, Romanos laxius futuros S. manj previdni, brezbrižnejši, laxius vivere L. —

II.

1. (ob)širen, širok, prostoren, prostran, razsežen, obsežen (naspr. artus, angustus): spatium L., anulus O., laxos in foribus suspendit aranea casses V., non bene de laxis cassibus exit aper O., l. rus Sen. rh., suburbanum Suet., domus laxior Vell., l. ambitus, l. muri Aur., laxe habitare Ci., laxe distare Plin., ne hiscat rima laxeque capiat (sc. surculum) Plin., laxius stare, tendere Cu., laxissime vagatur Mercurii stella Plin., quo laxius dimicaretur Suet., dehiscere laxius Amm.; pren.: in quo neglegentiae laxior locus esset L. širše polje.

2. metaf.
a) (o množini) „zložljiv na širino“ = velik, obilen: opes Mart.
b) (o številu) mnog: de pastorum numero alii angustius, alii laxius constituere solent Varr. nekateri manj, drugi več.
c) (o času) dolg: diem satis laxam statuere Ci. precej dolg rok, tempus laxius Plin. iun., diem laxius proferre Ci. ep. dalje, volo laxius (sc. pecuniam curari) Ci. ep. ne takoj, polagoma.
d) (o besedah) obširen, obsežen, raztegnjen: laxioribus paulo longioribusque verbis sententiam comprehendere Gell. nekoliko bolj na dolgo in široko.

lendemain [lɑ̃dmɛ̃] masculin jutrišnji dan, naslednji dan

le lendemain naslednjega dne
le lendemain matin drugi (naslednji) dan zjutraj
au lendemain de l'armistice takoj po premirju
triste comme un lendemain de fête zelo dolgočasen, brezupen
sans lendemain (figuré) brez posledic, kratkotrajen
du jour au lendemain (figuré) čez noč, nenadoma
l'affaire aura de sombres lendemains zadeva bo imela slabe posledice
il n'y a pas de bonne fête sans lendemain vsega je enkrat konec
changer d'opinion du jour au lendemain čez noč spremeniti svoje mnenje
prendre des décisions sans lendemain sprejemati kratkotrajne odločitve
songer, penser au lendemain misliti na prihodnost

leōnīnus¹ 3 (leō) levov, levji: cavum Pl., species Varr., capita leonina scalpere Vitr., catuli Val. Max., iuba, pellis Plin., rugitus Iul. Val.; pren.: societas l. Ulp. (Dig.) levja družba (če ima en del le dobiček, drugi pa le škodo).

lībri-pēns -pendis, m (libra in pendăre)

1. odtehtavalec in izplačevalec vojaške mezde: Plin.

2. držač tehtnice, vesodržec, ki je pri navideznem nakupu držal tehtnico in s tem drugi stranki navidezno odtehtaval baker za prodano stvar: G., Ulp. fr., Boet.