Franja

iskáti to look for, to search for; to seek, to try to find

iščem besedo v slovarju I am looking a word up (ali looking up a word) in the dictionary
iščem izhod I am looking for a (ali the) way out
povsod sem iskal pomoč arhaično I have sought help on every hand, pogovorno I've tried everywhere
rastline vedno iščejo sonce plants always turn towards the sun
moja žena išče pomočnico my wife is on the lookout for a servant
trgovec išče sposobnega pomočnika shopkeeper seeks capable assistant (ZDA clerk)
iskáti vodo, rudo z bajalico to dowse, to search for water with a divining rod
saj je iskal to (hotel tako)! he was asking for it!
tu nimaš kaj iskáti! you have no business here!
vsepovsod iskáti to search high and low (for something); (v oglasih)
iščem, iščemo, išče se... wanted...

ísti the same

prav ísti the very same, the selfsame
na ísti način in the same way, arhaično in like manner
v ístem trenutku at the same moment
íste vrednosti at par
vedno ísta pesem it is always the same old story
sva íste starosti we are the same age
ísti, ki... the same one who (ali that)...
včeraj ob prav ísti uri yesterday at this selfsame hour
na ísti ravni z on a level with, flush with
konec koncev pride to na ísto that comes (down) to the same thing in the end
vedno ísti opravijo vse delo it's always the same ones who do all the work
napraviti ísto to do the same, to do likewise
to je popolnoma ísto it's as long as it's broad, it is six of one and half-a-dozen of another
delati dve stvari v ístem času to do two things at once
to je ena in ísta stvar that is one and the same thing
odpotoval sem še ísti dan I left that very (same) day
stanujejo v ísti hiši kot mi they live in the same house as we do
vsi tečejo v ísto smer they are all running in the same direction
ísto, prosim! (v kavarni) same again, please!

istočasno prislov
1. (hkrati; sočasno) ▸ egyidejűleg, egyszerre, egy időbenV tritedenski program je istočasno vključenih 20 ljudi, traja pa približno dve uri na dan. ▸ A háromhetes programban egyszerre 20 ember vesz részt, és naponta körülbelül két órát vesz igénybe.Kampanja istočasno poteka na Češkem in na Slovaškem. ▸ A kampány Csehországban és Szlovákiában egy időben zajlik.Odkrila sem več pešpoti, po katerih se lahko lepo in varno sprehajamo in imamo istočasno čudovite razglede. ▸ Több olyan gyalogutat is felfedeztem, ahol szépen és biztonságosan lehet sétálni, és közben gyönyörű kilátás nyílik.
Volitve potekajo istočasno na vseh članicah univerze. ▸ A választások minden tagegyetemen egy időben zajlanak.

2. (uvaja dodatno dejstvo ali nasprotje) ▸ ugyanakkor, közbenŽelel je prijeti žogo, istočasno pa jo brcniti daleč stran. ▸ Szerette volna elkapni a labdát, egyúttal pedig jó messzire elrúgni.
Odločitev je njuna in jo povsem spoštujem, istočasno pa obžalujem, ker se nista odločila drugače. ▸ Kettőjüknek kell erről dönteniük, és teljes mértékben tiszteletben tartom, ugyanakkor viszont sajnálom, hogy nem döntöttek másképp.

italski pridevnik
1. v zgodovinskem kontekstu (o Italih) ▸ itáliai
2. (o jezikovni skupini) ▸ italikus, itáliai
Med italske jezike štejemo tudi venetščino. ▸ Az italikus nyelvek közé tartozik a venét is.
Najbolj znan italski jezik je latinščina. ▸ A legismertebb italikus nyelv a latin.
Povezane iztočnice: italski jeziki

íti to go; (peš) to walk, to go on foot; (stopati) to tread, to stride; (s težavo) to trudge; to stump; (ura) to go; (ladja) to be bound for; (vlak) to leave, to start

íti dalje to go on, to advance, to proceed
íti gor (dol) to go up (to go down)
íti mimo to go (ali to pass) by
íti nazaj to go back
íti po kaj to go for (ali to fetch ali to go and fetch) something
íti preko to cross
íti proč to go away, to go off
íti ven to go out
íti stran to go off
íti čez cesto to cross the street
íti na lov to go hunting
íti h komu to go up to someone, (obiskati ga) to call on someone
íti komu naproti to go to meet someone
pustiti koga íti to let someone go
íti dobro v prodajo to be selling well
íti hitreje to go faster, to push on
íti skupaj to go together
íti s kom to accompany someone
íti s kolesom to cycle
íti korakoma to go at footpace
íti kot namazano, kot po maslu to go swimmingly, to go like clockwork
íti na deželo, na kmete to go off to the country
íti med ljudi, med družbo to go into society
íti na sprehod to go for a walk
íti na kose, na koščke to go to pieces
íti na potovanje to go on a journey
íti h koncu, h kraju to be approaching the (ali its) end, (o stvari) to be coming to an end
íti komu k srcu to go to one's heart
íti kaki stvari do dna (figurativno) to get to the bottom of something
íti spat to go to bed
íti preko vseh ugovorov to override (ali to disregard ali to waive) all objections
íti na bolje to improve
íti na lim, na limanice to fall into a trap
íti vase (figurativno) to retire within oneself
iti komu s pota to make room for someone
Kako ti gre? how are you getting on?, how are you?
izvrstno mi gre I am A1, I'm fine
kako ti gre v šoli? how are you getting on at school?
za kaj (pa) gre? what's it all about?
za to gre (v tem je stvar) that's the point
kadar gre za... when it comes to...
dobro mu gre he is doing well
gre za moje življenje, za mojo čast my life, my honour is at stake
gre za veliko vsoto a large sum is at stake
gre za življenje ali smrt it's a matter of life and death
gre v milijone that runs into millions
posli gredo slabo business is slack (ali dull)
tako ne bo šlo this won't do
to ne bo šlo brez težav it won't be an easy job, it'll cost some trouble
grem k frizerju I am going to the barber's (ali hairdresser's)
če bi šlo po mojem if I had my way
to gre malo predaleč that's going a bit too far
drugače ne gre, ne bo šlo it won't work any other way, figurativno that can't be helped
vse gre narobe everything is topsy-turvy
z njim gre navzdol (h koncu) he is in a bad way
ne morem iti preko tega I can't get over it
naj gre, kot hoče! come what may!
kam gre ta pot? where does this road (ali path) lead?
to mi ne gre v glavo I cannot understand it, it's beyond me, I don't see any reason for it
mati je šla nakupovat Mother has gone shopping
proti šesti uri gre it's nearly six
gre proti poldnevu it's getting on for noon
zaloge gredo h kraju stocks are running short
delo mu gre hitro izpod rok he is quick at his work
4 v 15 gre 3-krat, in ostane 3 4 into 15 goes 3 times, and 3 over
pojdi. pojdi, pretiravaš! come, come, you are exaggerating!
lahko greste! (služabniku ipd.) that is all for the present
če je šlo vse, naj gre še to! (figurativno) in for a penny, in for a pound!
íti se to play

íz from, out of; of, by, through, for, because of

iz angleščine from (the) English
iz ambicije for (ali because of) ambition
iz dneva v dan from day to day
iz glave (na pamet) by heart, from memory, extempore, off-hand
iz ljubezni for love
iz ljubezni do for love of
iz mode out of fashion
narejen iz made of (ali from)
iz (notranjosti) hiše from within the house
iz leta v leto year by year
iz prepričanja by conviction
iz izkustva from experience
iz radovednosti out of curiosity
iz tega razloga for this reason
iz skoposti through (ali because of) avarice
iz sovraštva through hatred
iz strahu for fear (pred... of...)
iz usmiljenja out of pity
iz vljudnosti through politeness
iz dobrega vira from a good source
biti ves iz sebe od jeze to be beside oneself with anger
je tvoja ura iz zlatá? is yours a gold watch?
ima hčer iz prvega zakona he has a daughter by his first marriage
piti iz kozarca to drink out of a glass
priti iz Zagreba to come from Zagreb
prevesti iz slovenščine v angleščino to translate from Slovene (ZDA Slovenian) into English
razvideti iz to see by
ni si upal iz hiše he did not dare venture out of the house

izbírati to choose; to select; to pick out; to sort out

težko je izbírati med tema dvema knjigama there is not much to choose between these two books (= obe sta enaki)

izbírčen finical, finicky; fastidious; particular (v in, on, about); pogovorno choosey, choosy; (v jedi) squeamish; hard to please; discriminating; dainty (in one's choice); overnice

zelo je izbírčen glede hrane he is very particular about his food, he is very particular (as to) what he eats
izbírčna je glede obleke she is particular about her dress
reveži ne smejo biti izbírčni beggars can't be choosers
biti izbírčen v spoprijateljevanju to choose one's friends carefully

izbljuvek samostalnik
1. (telesna tekočina) ▸ hányás, hányadék, köpetZ analizo izbljuvkov lahko zelo enostavno ugotovimo, s čim se sove hranijo. ▸ A köpet elemzésével nagyon egyszerűen megállapítható, mivel táplálkoznak a baglyok.
Obdukcija je pokazala, da se je delavec zadušil s hrano oziroma izbljuvki. ▸ A boncolás kimutatta, hogy a dolgozó fulladását étel, illetve hányadék okozta.

2. neformalno (o izjavi) ▸ fröcsögés
Tisti izbljuvki neke politične stranke so pa samo slabo prikrit strah pred slabitvijo lastne (strankarske, ne državne) moči. ▸ Egy politikai párt fröcsögése csak a saját (párt-, nem állami) hatalmának gyengülésétől való, rosszul leplezett félelme.

3. (o vulkanskem izbruhu) ▸ kitörés, kiömlésVulkanski izbljuvek se je ves ta čas počasi pomikal proti morju, Tihemu oceanu, in ga prejšnji teden tudi dosegel. ▸ A vulkán által kiokádott láva lassan hömpölygött a tenger, azaz a Csendes-óceán felé, a múlt héten pedig el is érte.

izbóljšati to improve; to make better; to mend; to ameliorate

to stvari ne bo izboljšalo this will not mend matters
izbóljšati se to improve, to mend, to ameliorate, to alter for the better
njegovo zdravje se je izboljšalo his health has improved
moglo bi se izbóljšati there is room for improvement

izbruh samostalnik
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanásAvstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütésZ rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörésZadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, rohamMajhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

5. (o bolezni) ▸ kitörésZdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.

izdájati ➞ izdati

moči me izdajajo (figurativno) my strength is failing (ali letting me down), (zaradi bolezni) I am getting weaker, I am near exhaustion (ali breakdown)
oči ga izdajajo, da je lopov arhaično his eyes argue him to be a knave
izdájati se za to pose as (umetnika an artist); to pretend to be
izdaja se za zdravnika he purports to be a doctor

izdihljáj expiration; breathing out; breath

v zadnjih izdihljájih je he is at his last gasp

izdíhniti to exhale; to expire; (umreti) to die, to expire, to give up the ghost, to breathe one's last (breath), to stop breathing; to perish

kmalu bo izdihnil he is at the point of death, he is at his last gasp

izdivjáti se to stop raging, to calm down; (vihar) to abate, to die down; (otroci) to romp; figurativno to sow one's wild oats, (iznoreti se) to have one's fling

vihar se je izdivjal the storm has spent its fury, the storm is spent
izdivjal se je (o osebi) he has got over his bad temper, his rage is spent

izglèd (zunanjost) appearance, look, aspect; (upanje) prospect (s pl), chance; expectation

dobri izglèdi good prospects (ali chances)
slabi izglèdi slender chances, bleak prospects
ima dobre izglède za službo he has a good chance of getting the post (ali job)
izglèdi niso sijajni the outlook is not too bright
izglèdi so enaki ničli the chances are nil
izglèdi so vse prej kot rožnati prospects are anything but rosy
nima izglèdov za uspeh he has no chance (ali not a chance, not a hope) of success
pokvariti si izglède to spoil one's chances

izgoréti to burn away (ali down ali out); to be burnt down; to be consumed by fire

sveča je izgorela the candle is burnt out

izgubíti to lose; to be a loser, to come off a loser, to meet with a loss, to incur (ali to experience) a loss; (s smrtjo) to suffer a bereavement (ali the loss of a dear one), to be bereaved, to lose someone; (založiti kam) to mislay

izgubíti se to be lost, to become lost, to lose one's way, to go astray
izgubi se! be off with you!, begone!, get along with you!, žargon get lost!
izgubíti se v gozdu to be lost in the woods
izgubíti bitko to lose a battle
izgubíti glavo to lose one's head, to become confused
izgubíti v igri to lose at gambling
izgubíti naklonjenost kake osebe to lose someone's good grace (ali someone's favour), to incur displeasure
nismo nič izgubili! (figurativno) not much of a loss!
izgubíti nedolžnost to lose one's innocence (ali chastity)
nimam česa izgubíti I have nothing at stake, I stand to lose nothing
izgubil sem X SIT pri tem poslu I am X tolars out of pocket by this transaction
izgubíti očeta to lose (ali to suffer the loss of) one's father
izgubíti svoje pravice to lose (ali to forfeit) one's rights
izgubíti svoj čas in trud to waste one's time and trouble (ali pains)
izgubíti čut sramežljivosti, sramú to lose one's sense of shame, to be dead to shame
izgubíti potrpljenje to lose (one's) patience, to lose one's temper
izgubíti pot to lose one's way. to go astray
izgubíti pravdo to lose a lawsuit, to be debated in a lawsuit
izgubíti nit svojega govora to lose the thread of one's discourse
izgubíti igro, partijo to lose a game
tudi hipa ne smemo izgubíti there is not one moment to lose
zaradi tega bi (on) utegnil izgubíti svoje mesto that might lose him his place
izgubíti pogum to lose courage, to lose heart, to be discouraged
izgubíti na teži to lose weight, to lose flesh, to slim
izgubíti tla pod nogami to lose one's footing
izgubíti sled to lose the scent, to lose the trail
izgubíti ugled to lose face, (pri kom) to sink in someone's estimation, to lose credit with someone
izgubíti voljo za to lose one's zest for
izgubíti vrednost to depreciate
izgubíti upanje to lose (ali to give up) all hope, to despair (of)
izgubil je pogum his heart (ali spirits) sank
izgubíti iz vida, iz oči to lose sight of
izgubíti zanimanje za to lose interest in
izgubíti zaupanje to lose one's confidence
izgubíti zavest to swoon, to faint away, to have a fainting fit
izgubíti življenje (v bitki) to lose one's life (in battle)
ne bomo izgubljali besed o tem we shall waste no words on that
kakor (pri)dobljeno, tako izgubljeno easy come, easy go

izgubljèn lost; (zapuščen) forlorn; (zašel) astray

urad za izgubljène predmete lost property office
biti izgubljèn to be lost
izgubljèn je (umrl bo) he is lost, he is done for
izgubljèn si, če boš to naredil you are lost if you do that, pogovorno if you do that you've had it
če on izve o tem, sem izgubljèn if he hears of it, I've had it
to je izgubljèn čas it's a waste of time
to je izgubljèn trud it's wasted effort (ali a waste of time)
še ena izgubljèna iluzija another lost illusion
kakor dobljeno, tako izgubljèno easy come, easy go

izhájati (časopis) to be published (ali issued ali brought out), to come out; (posledica) to arise, to result from; to originate in; to spring up (from, out of); to ensue, to proceed from; to derive (iz from)

iz tega izhaja, da... hence it follows (ali ensues) that...
ne morem izhájati (z denarjem) I cannot make both ends meet
z njim ni mogoče izhájati there is no living (ali dealing) with him
z njo dobro izhajamo we are on good terms with her, we are getting on well with her
časopis izhaja vsak dan the paper comes out every day