Franja

oznáka marque ženski spol distinctive, signe moški spol particulier (ali distinctif) , indice moški spol , caractéristique ženski spol , note ženski spol , étiquette ženski spol , désignation ženski spol , qualificatif moški spol , signalisation ženski spol , inscription ženski spol

oznaka višine cote ženski spol
oznaka geografskega porekla appellation ženski spol d'origine
osebna oznaka note personnelle (ali distinctive)
upoštevati oznake na cestah tenir compte de la signalisation routière (ali des panneaux de signalisation)

oznáka (-e) f

1. indicazione; denotazione:
oznake na cestah indicazioni stradali, segnaletica stradale
teh. oznaka mer quotatura

2. caratteristica; qualifica

3. descrizione

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pa

A) adv.

1. (izraža zavrnitev) invece:
saj nisi bil zraven. Pa sem bil ma tu non c'eri. Invece sì, c'ero

2. (poudarja ugibanje) ○, e, mai:
kaj pa, če ga ne bo e se non viene

3. (krepi veznik) ○:
zemlja je tu rodovitnejša kakor pa na Krasu qui la terra è più fertile che sul Carso

B) konj.

I. (v protivnem priredju)

1. ma, invece, mentre, però, quando:
obljubil je, pa ni držal besede aveva promesso, ma non è stato di parola

2. (za izražanje nepričakovanega) e, e invece, quando:
mlad, pa tako pokvarjen così giovane e così corrotto

3. (za dopolnjevanje prej povedanega) ma:
večkrat se razjezi, pa ne brez vzroka si arrabbia spesso, ma non senza motivo

4. (za krepitev prislova) e:
samo pozdravim jih, potem pa grem corro a salutarli e poi vado

5. (za stopnjevanje) e:
pozdrav vsem, posebno pa dragim gostom un saluto a tutti e specie ai cari ospiti

6. (za izražanje vzročno-posledičnega razmerja) e, e così:
boji se, pa se skriva ha paura e si nasconde

7. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) e, e pertanto, e perciò:
to je zanimiv primer, pa je prav, da si ga ogledamo è un caso interessante e perciò merita una disamina

8. (za izražanje pogojno-posledičnega razmerja) ○, e:
če ti ni všeč, pa pojdi se non ti piace, vattene
če nočeš, pa pusti se non vuoi, lascia

9. (v adv. rabi z vezniki, izraža nasprotje) ○
čemu ti bo toliko denarja, ko pa ne moreš vsega porabiti a cosa ti servono tanti soldi se non puoi spenderli?

II. pog.

1. (za vezanje dveh stavčnih členov) e:
prinesi kruha pa sira portaci pane e formaggio

2. (pri naštevanju) e:
šumenje macesnov, borovcev pa smrek il sussurrare dei larici, dei pini e degli abeti

3. (pri ponavljanju iste besede za izražanje visoke stopnje) e (poi):
tako ne bo šlo, ne pa ne così non va: no e poi no

4. (za seštevanje) e:
star je dve leti pa tri mesece ha due anni e tre mesi

5. ta pa ta, tak pa tak ○, e:
pride ta pa ta dan arriva il tal e tal giorno
to se napravi tako pa tako questo si fa così e così

III. pog. (v vezalnem priredju)

1. (pri sočasnosti ali zaporednosti) e:
molči pa čaka tace e aspetta

2. (za vezanje dveh sorodnih povedkov) e:
ves dan vpije pa razgraja tutto il giorno non fa che strillare e vociare

3. (za izražanje namena) e, ○:
pojdi pa zapri vrata va' a chiudere la porta

IV.

1. (za opozoritev na prehod k drugi misli) e:
pa še to e ancora

2. (za izražanje začudenja) e:
pa to naj bo pridnost e questa sarebbe laboriosità?! (poudarja samoumevnost povedanega)
jurček je pa ja ena najboljših gob il porcino è uno dei funghi migliori

3.
a) (izraža soglasje, privolitev)
ali ga boš kozarček? Pa ja gradisci un bicchiere? Sì, (grazie)
b) (izraža vdanost v usodo)
kar bo, pa bo sarà quel che sarà
c) (izraža zaskrbljenost) pog.
da je bolan? Pa menda ja ne sta male? Sul serio? Dici sul serio?
d) (izraža privoščljivost) pog.
pa imaš, ko si tako nestrpen tutta colpa della tua impazienza
e) (izraža podkrepitev trditve)
tepec je, pa pika è uno scemo. Punto e basta
f) (izraža močno zavrnitev) neanche; manco:
smem na ples? Kaj pa še posso andare a ballare? Neanche per sogno
tega ne bi storil, pa če bi mu z zlatom plačal neanche pagandolo a peso d'oro lo farebbe
g) (izraža omalovaževanje)
hudič, pa taka večerja che schifo di cena
pog. ta ga pa pihne è proprio in gamba
ta ima denarja še pa še quello lì ha soldi a palate

C) inter.

1. (izraža dvom) ○, mah:
bo razumel, da se je zmotil? Pa, ne vem capirà di aver sbagliato? Mah, non lo so

2.
pa še kako! eccome

Pacifik samostalnik
(ocean na Zemlji) ▸ Csendes-óceán
Sopomenke: Tihi ocean, Pacifiški ocean

pacifiški pridevnik
(o Tihem oceanu) ▸ csendes-óceániLetalo strmoglavi na skrivnostnem pacifiškem otoku. ▸ A repülőgép egy titkozatos csendes-óceáni szigeten zuhant le.

Pacifiški ocean stalna zveza
(ocean na Zemlji) ▸ Csendes-óceán
Sopomenke: Pacifik, Tihi ocean

pad moški spol (-a …) der Fall, das Fallen
prosti pad fizika der freie Fall
kladivo na pad tehnika der Fallhammer

padalna obleka stalna zveza
(oblačilo) ▸ repülőruha, siklóruha, szárnyasruha
Potem ko se odrinejo s previsa, s posebno padalno obleko s krilci zajadrajo s 150 do 180 kilometrov na uro v dolino. ▸ Miután elrugaszkodnak a sziklaperemről, a különleges siklóruhában repülve 150–180 km/órás sebességgel vitorláznak a völgy felett.

padálo parachute; pogovorno chute; žargon brolly

avtomatsko padálo automatic parachute
pomožno padálo auxiliary (ali lift off) parachute, ZDA pull off parachute
zložitev padála parachute folding
(od)skok s padálom parachute jump
svila za padálo parachute silk
(od)skočiti s padálom to parachute, to jump (with a parachute), (v nevarnosti) to bail out with a parachute
odvreči s padálom to parachute, to drop
spustiti se s padálom na ozemlje Slovenije to parachute into Slovenia
vrvica za odpiranje padála rip cord

padanj|e srednji spol (-a …) das Fallen, der Fall (kamenja Steinfall, ledu Eisfall, sadja na sosedovo zemljišče agronomija in vrtnarstvo Überfall); das Herabfallen; figurativno die Talfahrt, der Abstieg
pot pri padanju der Fallweg

pádanje (cen, barometra, proizvodnje) chute ženski spol , (znižanje) baisse ženski spol ; abaissement moški spol ; descente ženski spol

padanje cen baisse (ali chute) des prix
padanje kamenja chute de pierres
padanje rojstev baisse de la natalité, dénatalité ženski spol
padanje temperature baisse de la température
špekulirati na padanje tečajev jouer à la baisse en Bourse

pádati (re)tomber, faire des chutes , (cena) baisser , (toplomer, barometer) descendre

padati na tla tomber par terre
blago lepo pada le tissu tombe (ali retombe) bien
cene padajo les prix baissent
lasje ji padajo na ramena ses cheveux lui retombent sur les épaules
senca pada na l'ombre se projette sur
tečaji padajo les cours moški spol množine sont en baisse
termometer pada le thermomètre baisse (ali descend)

pádati (-am) | pásti (pádem) imperf., perf.

1. cadere, cascare:
listje že pada z dreves le foglie cadono dagli alberi
pada dež piove
pada sneg nevica
pada toča grandina
pada slana cade la brina
na mesto so padale bombe sulla città cadevano, piovevano le bombe

2. (pojavljati se) cadere:
svetloba pada na mizo la luce cade sul tavolo
na zemljo pada noč cala, scende la notte

3. pog. (nepričakovano prihajati) piombare, capitare

4. (biti čedalje nižji v določeni smeri) scendere:
pot je začela padati il sentiero scendeva

5. (manjšati, zniževati se) calare, scemare, abbassarsi:
cene padajo i prezzi calano
vročina mi je padla mi si è abbassata la febbre

6. (vdajati se) arrendersi, cadere:
trdnjava je padla la fortezza è caduta

7. (biti drug za drugim ubit v boju) cadere, morire:
med vojno so padali možje in fantje, vojaki in civilisti in guerra cadevano uomini e ragazzi, soldati e civili

8. (z oslabljenim pomenom, z glagolskim samostalnikom):
padali so ukazi si sentivano ordini
padali so očitki, vprašanja fioccavano rimproveri, domande

9. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom):
padati v apatijo diventare apatici
padati v nezavest svenire, cadere svenuti, perdere la coscienza
padati v obup disperare, cadere in disperazione
padati v vse večjo odvisnost essere sempre più dipendenti

10. pog. (priti na) cadere, venire:
božič pade letos na sredo quest'anno il Natale viene di mercoledì
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
v prepiru so padale ostre besede nella lite si sentirono parole grosse
pren. za to bodo še glave padale qui qualcuno la pagherà cara
če ne boš ubogal, bo padalo se non ubbidisci, vedrai che botte
bombe so kot toča padale vse naokrog le bombe grandinavano tutt'intorno
ne kaže, da bi cene padle i prezzi non accennano a scendere
lasje so ji padali na ramena i capelli le scendevano sulle spalle
pren. pasti z neba piovere dal cielo
knjiž. pasti naprej procombere
padati v kosmih fioccare
PREGOVORI:
jabolko ne pade daleč od drevesa il frutto non cade lontano dall'albero
kdor visoko leta, nizko pade chi porta il naso troppo in alto, facilmente inciampa

pad|ec¹ moški spol (-ca …) der Fall, nenaden, globok: der Stürz, (strmoglavljenje) der Absturz, -sturz (cen Preissturz, tečaja der Kurssturz, temperature der Temperatursturz, tečajev na borzi der Börsensturz), hud, nenaden: figurativno der Einbruch (cen Preiseinbruch, tečaja Kurseinbruch); počasno padanje: das Abfallen, Absinken, der Abfall, der Rückgang, die Abnahme (napetosti Spannungsabfall, storilnosti Leistungsabfall, temperature Temperaturabfall, Temperaturrückgang, tlaka Druckabfall)
višina padca die Fallhöhe
poškodba zaradi padca medicina die Sturzverletzung
… padca Fall-
(tehnika die Falltechnik, višina die Fallhöhe, preizkus s padcem der Fallversuch)
vzponi in padci življenja die Höhen und Tiefen des Lebens

pádec (-dca) m

1. caduta (tudi ekst.), ruzzolone, scivolone; ribasso, crollo; ekon. contrazione; disvalore:
padec meteorita caduta di una meteora
padec vlade caduta del governo
padec cen crollo dei prezzi
padec izvoznih cen contrazione dei prezzi delle esportazioni
padec vrednosti delnic disvalore delle azioni
padec na trebuh spanciata
elektr. padec napetosti caduta di tensione
fiz. toplotni padec caduta termica

2. pren. (prestopek) fallo, trascorso

3. pendenza, inclinazione

4. abbassamento, calo:
padec temperature abbassamento della temperatura
grad. vodni padec dislivello
ekon. padec tečajev caduta dei corsi

pahnjen pridevnik
1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntöttGovedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne. ▸ kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca. ▸ kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.

paláča (-e) f palazzo; (v Benetkah) ca':
doževa palača palazzo ducale, del Doge
palača Venier ca' Venier
kraljeva palača reggia
vladna palača palazzo del governo
občinska palača (hiša) palazzo di città, palazzo comunale, municipio
palača OZN Palazzo dell'ONU, Palazzo di vetro
PREGOVORI:
zrno na zrno pogača, kamen na kamen palača a granello a granello s'empie lo staio e si fa il monte

palačinka samostalnik
1. ponavadi v množini (jed) ▸ palacsintaPovezane iztočnice: ameriške palačinke

2. (o posledici fizičnega kontakta) ▸ palacsinta
Če je promet gost, vsekakor ostanite v vozilu, saj če skočite ven, vas lahko v palačinko spremeni mimoidoči tovornjak. ▸ Ha sűrű a forgalom, mindenképpen maradjon a járműben, hiszen ha hirtelen kiszáll, egy arra járó teherautó palacsintát csinálhat önből.
Stojiš na ozki polici, pod tabo je kakšnih deset metrov praznine, ravno dovolj, da se spremeniš v palačinko, če padeš. ▸ Egy keskeny párkányon állsz, alattad közel tízméteres mélység, ami éppen elegendő, hogy palacsintává válj, ha leesel.
Zamahne z mečem in s ploskim delom rezila s strani useka grofa po glavi; z udarcem splošči njegove možgane v palačinko. ▸ Suhint a kardjával és a kardél lapos részével oldalról fejbe vágja a grófot; az ütéssel palacsintává lapítva az agyát.

pálčen thumb(-)

pálčni odtis (na osebni izkaznici) thumbprint, (madež) thumbmark
zamazan s pálčnimi odtisi thumbmarked