Franja

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

Nebridae -ārum, m Nébridi, rodbina na otoku Kos (Cōs): Arn. (ki zamenjuje to ime z besedo nebridae -ārum, m (prim. nebris) nébridi = jelenčevinonosci = „odeti v kože jelenčkov“ = Cererini svečeniki pri elevzinskih misterijih.

nebris (-idis), acc. sg. -ida, acc. pl. -idas, f (gr. νεβρίς) jelenčevina, jelenčkov kožuh, s katerim so se ogrinjali pri elevzinskih misterijih in bakhantke pri Dionizovem bogoslužju: Stat., Cl.

necepljen pridevnik
1. (kdor ne prejme cepiva) ▸ oltatlanZaradi vse več necepljenih otrok imamo spet bolezni, ki smo jih prav s cepljenjem že izkoreninili. ▸ A gyermekek alacsony oltási szintje miatt olyan betegségek is újra megjelennek, melyeket már éppen az oltásoknak köszönhetően megszüntettünk.
Do izbruhov ošpic prihaja zaradi velikega števila necepljenih otrok. ▸ A nagyszámú oltatlan gyermek miatt képes a kanyaró újra és újra kitörni.
Cepivo lahko tudi prepreči pojav bolezni pri necepljenih otrocih, saj zmanjšuje število aktivno okuženih. ▸ Az oltás megakadályozhatja a betegség megjelenését az oltatlan gyermekeknél is, hiszen csökkenti az aktív fertőzöttek számát. Necepljen pes, pri katerem so potrdili steklino, je bil iz celjske regije. ▸ A veszettnek bizonyult oltatlan kutya a celjei régióból származott.Ošpice so se povrnile zaradi naraščanja števila necepljenih oseb. ▸ A kanyaró az oltatlanok számának növekedése miatt ismét felütötte fejét. Necepljene živali, ki so prišle v stik s steklo živaljo, je treba usmrtiti. ▸ Azokat az oltatlan állatokat, amelyek veszett állattal érintkeztek, el kell altatni.
2. (o razmnoževanju rastlin) ▸ oltatlanTrto so razmnoževali z necepljenimi ukoreninjenimi potaknjenci. ▸ A tőkét oltatlan gyökeres dugványokkal szaporították.
Cepljeni orehi zarodijo v 2.-7. letu (necepljeni v 9.-25. letu). ▸ Az oltott dió a 2–7. évben hoz termést (az oltatlan a 9–25. évben).

necessārius 3 (necesse; necessarium ait esse Opillus Aurelius, in quo non sit cessandum, aut sine quo vivi non possit: aut sine quo non bene vivatur: aut quod non possit prohibere, quin fiat Fest., P. F.)

1. ne(iz)ogiben, neizbežen, neogiben, neobhoden, nujen, nepogrešljiv, potreben, ne(iz)ogibno (nujno) potreben: leges Ci., rogationes Ci. prisiljeni, po sili razmer, necessariam mortem exspectare Ci. neizogibno = naravno smrt, id, quod imperatur, necessarium, illud, quod permittitur, voluntarium est Ci., necessariis rebus imperatis C. le najpotrebnejše; z ad: quae sint ad vivendum necessaria Ci., quorum etsi necessariae partes sunt ad ministerium Front.; z dat.: haec eloquendi praecepta cogitationi sunt necessaria Q.; z inf.: hoc quod est id necessarius perpeti Pl., nam quid est ineptius quam de dicendo dicere, cum ipsum dicere numquam sit non ineptum, nisi cum est necessarium? Ci., difficile est omnia persequi et non necessarium N. (non necessarium = nepotrebno), necessarium est admoneri et habere aliquem advocatum bonae mentis Sen. ph., quam (sc. rationem inveniendi) … penitus cognoscere ad summam scientiae necessarium est Q., loco castra ponere necessarium visum est L.; z dat. personae in inf.: est senatori necessarium nosse rem publicam Ci., haec necessarium fuit praeloqui dicturo de tonitru Sen. ph.; z ACI: Plin., necessarium esse existimavit de repentino adventu Caesaris Pompeium fieri certiorem C.; redko z ut: nam ut dilucide probabiliterque narremus necessarium est Ci.; evfem.: necessariae partes G. spolovila. Poznejši komp. necessārior -ius: necessarior medela, sententia Tert., necessarius aliquid afferre Tert., membra corporis necessariora Ambr. Adv.
a) necessāriē α) ne(iz)ogibno, prisil(je)no, v sili, po sili: n. comparato cibo Val. Max. β) neovrgljivo, neizpodbitno: n. demonstrantur ea, quae aliter ac dicuntur nec fieri nec probari possunt Ci., argumentatio videtur esse inventum aliquo ex genere rem aliquam aut probabiliter ostendens aut necessarie demonstrans Ci.
b) adv. abl. sg. n. necessāriō po ne(iz)ogibni potrebi, po sili, ne(iz)ogibno, prisil(je)no: Corn., Q., multa mihi n. praetermittenda sunt Ci., quod invitus ac n. facio Ci., quibuscum vivo n. Ci. ep. sem prisiljen živeti, n. copias eduxerunt C., n. copias parare S., coactus n. Ter., C. ali coactus ac n. Ci. proti svoji volji, nerad. Subst.
a) necessāriī -ōrum, m glavni udeleženci: quasi aliquis ex necessariis quaestioni adesset Suet.
b) necessāria -ōrum, n α) potrebno, potrebne stvari, potrebščine: ut anteponantur … necessaria non necessariis Ci. β) telesne, življenjske potrebe, živila, živež: ut quum diu necessaria defuerunt Cels., idem pecora secunda aqua demisit, quae excepta sustentaverunt necessariorum inopiam Front., uti … sua necessaria post illius (sc. Marii) honorem ducerent S., iamque nox adpetebat, cum Persae more solito armis positis ad necessaria ex proximo vico ferenda discurrunt Cu.

2. nujen, (pri)silen: casus Ci., res Ci., C. nujnost, nuja, sila, (pri)sila okoliščin, quod mihi maxime necessarium Ci. kar mi je najbolj pri srcu, tempus Ci., tam necessario tempore C. v tako silnem (hudem) položaju, maxime necessario tempore C. v največji sili (nevarnosti), ea, quae aliter ac dicuntur nec fieri nec probari possunt Ci.

3. (po rodu, zaščitništvu, patronatu, prijateljstvu, poslih ali po kakem drugem odnosu) tesno povezan s kom, torej soroden, blizu, v rodu s kom, spoprijateljen: Dig., pepercit homini amico et necessario Ci. prijatelju in sorodniku, mortem hominis necessarii graviter fero Matius in Ci. ep. prijatelja, prijateljevo, rex tot hominum salute tam sibi necessariorum magnopere gavisus N. tako bližnjega sorodstva, n. heres Icti. dedič po rojstvu. Od tod subst. necessārius -iī, m sorodnik, rojak, prijatelj, necessāria -ae, f sorodnica, rojakinja, prijateljica: meus familiaris ac necessarius Ci., necessarii et consanguinei Haeduorum C., virgo Vestalis huius propinqua et necessaria Ci.; prim.: necessarii, qui ob ius affinitatis familiaritatisne coniuncti sunt Gell., necessarii dicuntur cognati aut affines, in quos necessaria officia conferuntur P. F.; pl. necessāriī -ōrum, m svojci, tudi klienti, varovanci, stranke, zaščitniki, patroni: C., Bocchus ex omni copia necessariorum quinque delegit S. varovancev, n. provinciae Ci. zaščitniki.

4. metaf. (o rečeh) v stiku, v tesni zvezi, povezan s čim: restat locus huic disputationi vel maxime necessarius de amicitia Ci.

necessitas -ātis, gen. pl. nav. -um, pa tudi -ium, f (necesse)

I.

1. ne(iz)ogibnost, neizbežnost, neobhodnost, nujnost, nuja, nepogrešljivost, potrebnost, potreba: quae necessitas eum premebat? Ci., Miloni non solum causa fuit exeundi, sed etiam necessitas Ci., necessitatis crimen, non voluntatis Ci., necessitate coactus Ci. ali adductus C. po potrebi primoran, prisiljen, affere ali imponere alicui necessitatem alicuius rei ali aliquid faciendi Ci. primorati ali (pri)siliti koga k čemu (da kaj stori), necessitatem persuadendi adhibere Ci. nujno, povsem prepričati, obvenit alicui necessitas alicuius rei Ci. komu se naloži kakšna dolžnost, obveže (obvezuje) se kdo na kaj (da kaj stori), nec sibi ullius rei necessitatem iniungebat, quin … Auct. b. Alx. ne da bi jemal v poštev še kaj sicer potrebnega, necessitati parēre ali servire Ci. vda(ja)ti se v neizogibno(st), maiores necessitates L. nujnejši (močnejši) vzroki, aemulatio pro necessitate erat T.; occ. potrebnost = ne(iz)ogibnost, neubranljivost, neodvrnljivost, neodvrnljiva ureditev, nespremenljiv red, nespremenljivost, usoda, usojenost, neizogibna, naravna posledica, nuja: fatum affert vim necessitatis Ci. naravno potrebo, naravno nujo, necessitate Ci. naravno, humana consilia necessitate divinā esse superata Ci. usoda, quae vis ac necessitas appellanda esset L.; evfem.: extrema, suprema ali ultima n. T. smrt; pooseb. Necessitās -ātis, f (= gr. Ἀνάγκη) Nuja, Usoda: te semper anteit saeva Necessitas H.

2. sila, nuja, potreba, nujnost = nujne okoliščine ali razmere, prisila (teža, pritisk) razmer, težek položaj: n. temporis C. nuja = okoliščine, težak položaj, težke razmere (prim.: „časov sile“ Prešeren), n. rei N. huda teža okoliščin, težke okoliščine, necessitate coactus N. pod prisilo razmer, ad necessitatem compelli N. primoran biti, ludicro Iuven[ali]um sub Nerone velut ex necessitate, mox sponte mimos actitavit, scite magis quam probe T. primoran, prisiljen, expressit hoc patribus necessitas L.; tudi v pl.: indicare populo necessitates L. hudo nujo (stisko) pokazati (predstaviti); preg.: facere de necessitate virtutem Hier. silo v dobro obrniti (obračati).

3. sila = prisila: in tanta necessitate (na natezalnici) alienos protegere T., n. gaudendi Plin. iun. prisiljeno veselje. Od tod tudi = prisilno sredstvo, sredstvo prisile: Pl.

4. potreba, potrebnost, nujnost, sila: ipsi naturae ac necessitati negare Ci., aedificia ad necessitatem constituta Hirt. za primer sile (nuje).

5. sila = potreba, pomanjkanje, nadloga, stiska, revščina, beda, trpljenje, težava: T., senatui iustas necessitatum causas probare Suet., famem et ceteras necessitates … tantopere tolerabant, ut … Suet., tanta calamitatium necessitas fuit, ut … Iust.

6. konkr. necessitates
a) potrebe, interesi, koristi: Ci., id bellum se suscepisse non suarum necessitatium, sed communis libertatis causā demonstrat C. ne zaradi lastnih interesov, ne v svoj prid, ad obsidionis necessitates C. za potrebe pri obleganju.
b) potrebni (nujni) izdatki, stroški, potrebne dajatve in priprave, (državna) bremena, ki jih je treba prevzeti: necessitates propositae sunt ad eas res parandas Ci., tributa aut vectigalia et necessitates ac largitiones T. —

II. metaf. tesna zveza (prvotni, posredovalni pomen, ki veže pojma necessitas in necessitudo, gl. necessitūdō) =

1. vezna sila, povezovalna moč, zavezna moč, povezanost, obveza, obveznost: magnam vim, magnam necessitatem, magnam possidet religionem paternus maternusque sanguis Ci., necessitas ac religio L., necessitas virtutem auget Fl.

2. (redko) sorodstvena vez, sorodstvo, prijateljstvo, tovarištvo, zaščitništvo: C. ap. Gell., Gell., si nostram in accusatione sua necessitatem (v novejših izdajah: necessitudinem) familiaritatemque violasset Ci., maiores sibi necessitates parare Hirt.

nečimrno prislov
(samovšečno) ▸ hiún, híú módon, önelégülten
Včasih nam očitajo, da poskušamo nečimrno razumeti zvezde galaksije in ves univerzum. ▸ Néha a szemünkre vetik, hogy hiú módon próbáljuk megérteni a galaxisokat és az egész univerzumot.
Pred ogledalom se nečimrno lišpa starejša dama in se pripravlja na odhod v središče mesta. ▸ A tükör előtt önelégülten cicomázkodik egy idősebb hölgy, és a városközpontba készül.
Nečimrno priznam, da mi nagrada godi, ker sem jo kot prvi pri nas dobil za komedijo. ▸ Hiú módon bevallom, hogy hízelgőnek találom a díjat, mivel nálunk elsőként kaptam meg egy vígjátékért.

nedvomno prislov
1. (gotovo) ▸ kétségtelenül, kétségkívül, kétségbevonhatatlanul Nedvomno sodim med ljudi, ki jim je december pri srcu. ▸ Kétségkívül azon emberek közé tartozom, akik szeretik a decembert.Število obiskovalcev nedvomno kaže, da gre za eno največjih turističnih prireditev pri nas. ▸ A látogatók száma kétségkívül azt mutatja, hogy ez az ország egyik legnagyobb turisztikai eseménye.Vprašanj je veliko, odgovori nanje pa bodo nedvomno zanimivi tudi za širšo javnost. ▸ A kérdések sokrétűek, és a válaszok kétségtelenül érdekelni fogják a szélesebb közönséget.Zmernost pri hrani je nedvomno najboljši način podaljševanja življenja. ▸ A mértékletes táplálkozás kétségtelenül a legjobb módja az élet meghosszabbításának.

2. (brez dvoma; neizpodbitno) ▸ kétséget kizáróan, kétségbevonhatatlanulSodišče je nedvomno dokazalo, da je šlo za napake. ▸ A bíróság kétséget kizáróan bizonyította, hogy hibák történtek.
Pravi, da je prebral neko ameriško študijo, ki je nedvomno dokazala, da je vino zdravilo. ▸ Azt mondja, olvasott egy amerikai tanulmányt, amely kétségbevonhatatlanul bebizonyította, hogy a bor gyógyszer.

neglegentia (ne negligentia) -ae, f (neglegere)

1. nemarnost, nemarščina, puščanje vnemar, vnemarnost, nepazljivost, nepaznost, neprizadevnost, neskrbnost, nebrižnost, brezbrižnost (naspr. diligentia): in provinciis diligentia est plena simultatum, neglegentia vituperationum Ci., adhibenda est munditia, quae fugiat agrestem neglegentiam Ci., quaedam etiam neglegentia est diligens Q., neglegentiam eius in accusando considerare Ci., n. epistularum ali samo neglegentia (sc. epistularum) Ci. ep. zamuda pri pisanju pisem, opulentia neglegentiam tolerabat S., quam neglegentiam Polyxenidam in classe sua habiturum Pausistratus audivit, eam ipse extemplo habuit L.

2. zanemarjanje, vnemarnost, puščanje vnemar, malomarnost, ravnodušnost, brezbrižnost, prezir(anje), nespoštovanje, brezobzirnost (do koga, do česa): cognatorum Ter., deorum, caerimoniarum auspiciorumque L., litterarum Ci. ep., epistularum Pompei duarum quas ad me misit neglegentiam meamque in rescribendo diligentiam volui tibi notam esse Ci. ep. (Ad Atticum 8, 11, 6) vnemarnost, hladnost v pismih, sui n. T. zapustitev, zanemarjanje.

negōtiolum -ī, n (demin. negōtium) opravilce, poslek, poselček: bellisimum Pl. ap. Prisc., tua negotiola Ephesi mihi curae fuerunt Ci. ep. tvoja naročilca, erit nescio quid negotioli Ci. ep. pri tem bo že malce opravka.

neg-ōtium -iī, n (nec in ōtium, torej „ne-lenoba“, od tod)

1. dejavnost, delovanje, udejstvovanje, aktivnost, delavnost, delo, poslovanje, posel, opravek, opravilo, naloga (naspr. otium): Otio qui nescit uti, plus negoti habet quam cum est negotium in negotio Enn. fr., sed verba hic facio quasi negotii nil siet Pl. kakor da ni nič opraviti, nisi negotium est, progredere ante aedes Pl. če utegneš, ut (sc. scriptor) in otio esset potius quam in negotio Ter., mirabar quid hic negotii esset tibi Ter. kaj da imaš tod opraviti, quid in sua Gallia Caesari aut omnino populo Romano negotii esset? kaj neki ima Cezar ali sploh rimsko ljudstvo opraviti v moji Galiji?, non negotium, non otium Ci., nostrum otium negotii inopiā, non requiescendi studio constitutum est Ci., in magno negotio habuit obligare annos magistratus Suet. je štel za svoje glavno opravilo (svojo glavno nalogo), zdelo se mu je prepotrebno; pogosto z očitnim stranskim pomenom težavnosti, zadrege, sitnosti: satis negotii habui in sanandis vulneribus, quae sunt imposita provinciae Ci. ep. imel sem dosti opravka (opraviti), nihil negotii habere N. ne imeti nikakršnih težav (sitnosti), mir imeti, interfecto (sc. illo) nihil habituri negotii essent N. da bodo imeli mir, negotium mihi est cum aliquo C. imam s kom posla (opravka, opraviti), cum Epicuro hoc plus negotii est Ci. s tem Epikurom imamo več opravka, ta Epikur nam daje več opraviti, Pompeio cum Caesare esse negotium Caelius in Ci. ep. da ima Pompej opraviti s Cezarjem, da sta si Pompej in Cezar navzkriž, nunc mihi cum universis negotium est T., nihil est negotii ali neque est quidquam negotii C. ni težko, lahko je, si ea res victoriam moraretur, nihil negotii superesse Iust. to da nič ne de, quid negotii est haec poëtarum portenta convincere? Ci. kako (težko) delo je … ?, negotium alicui facere Ci., Q. ali facessere Ci., Ap. ali conflare, contrahere Ci. ali parĕre Fr. navleči, nakopati, povzročiti komu opravke (neprijetnosti, težave, sitnosti), spraviti (spravljati) koga v zadrego, dati komu opravka s čim, quod beatum et inmortale est id nec habet nec exhibet cuiquam negotium Ci. niti nima niti ne prizadeva komu težav, multum (plus) negotii alicui facere Iust. ali concinnare Sen. ph. mnogo (več) truda komu prizade(va)ti, nakopa(va)ti, ne forte negoti incutiat sibi quid sanctarum inscitia legum H. da ti ne nakoplje (povzroči) kake neprijetnosti; od tod adv. izrazi: oppidum munitissimum … tanto negotio Ci. ep. s toliko truda, nullo negotio Ci. ep. ali sine negotio N. brez težav, brez truda, zlahka, magno negotio Auct. b. Alx., Cels. z veliko težavo (z veliko truda), facili negotio Aur. ali levi negotio Amm. prav lahko, prav zlahka.

2. posamezen posel, opravek, naloga, stvar = zadeva: negotia privata domestica Ci., servilia S., negotia, quae ingenio exercentur S. duševne naloge, negotia familiaria N., negotium familiare Symm., negotium agere, transigere, gerere, suscipere, alicuius negotia explicare, explicare et expedire Ci., negotium conficere C. ali perficere L. procurare alicuius negotia ali alicuius rationes negotiaque Ci. upravnik, zastopnik, poslovodja biti komu, alicui mandare negotia ali alicui imponere negotium Ci., tudi id negotii dare Ci. naročiti (naročati), naložiti (nalagati) komu, id mihi da negoti Ter. to skrb prepustiti le meni, id dare sibi negotii, ut … Ter. gledati (biti pozoren, paziti) na to, da … , dare alicui negotium naročiti (naročati), naložiti (nalagati) komu; z zahtevnim stavkom brez conj.: hisque (sc. adulescentibus) dat negotium, ad Dionem eant inermes N., ut … Postumio … negotium daretur, videret, ne quid res publica detrimenti caperet L.; s conj. ut ali s qui (= ut is): Ci.; z ne: Suet.; z gen. gerundii: dato aedilibus negotio popinas ganeasque … inhibendi Suet.; z inf.: dato sacerdotibus negotio vera discernere T., negotio praeesse Ci. izkopati se iz opravka, znebiti se opravka, nondum in negotio versari Ci. še ne biti v poslu, in alienis negotiis detineri Ci. ali aliquo maiore negotio detineri Corn., in ipse negotio C. pri poslu (delovanju) samem, non deest negotio Curio C. Kurion izvrši nalogo, aliquo negotio intentus S., infecto negotio (krepkeje kot re infectā) S. ne da bi kaj opravil; poseb. položaj, okoliščina, okolnost, (državna) reč ali stvar = (državna) zadeva, v pl. tudi razmere: ita negotium est Pl. tak je položaj, takšne so okoliščine, in atroci negotio S., suam quisque culpam auctores ad negotia transferunt S. položaj, okoliščine, razmere, Leptitanorum negotia S. ali aliena negotia, alienum negotium Cu., erat in eo litterarum et negotiorum ingens scientia Aur.

3. occ.
a) javno poslovanje, državni posel, državni opravek, državno opravilo, državna služba, državno pogajanje: velim negotio sine periculo vel in otio (kot zasebnik) cum dignitate esse posse Ci., omnes negotii publici expertes Ci., negotia publica Ci. idr. državni, uradni posli (zadeve), pa tudi javni zakupni posli, opravki: Pl.; negotia forensia Ci., reddebant negotiorum rationem in senatu Ci., inter haec negotia S., profecto existimabunt … maius commodum ex otio meo quam ex aliorum negotiis rei publicae venturum S., post decisa negotia H., a negotiis in otium conversa civitas Vell.
b) pravno opravilo, pravna zadeva, pravni primer, pravda, sodni postopek, sodni spor, tožba: Icti., illic enim veritatis tantum gratiā disputari hic negotium agi Q., si quis composuisse vel donasse negotium convinceretur Suet.
c) denarna (finančna) zadeva, denarni (finančni) posel, finančno opravilo, kupčijska zadeva, trgov(in)ski opravek, (javno) zakupno opravilo: negotia maritima Pl. prekomorska, negotia vetera in Sicilia habebant Ci., hic permagna negotia dives habebat Clazomenis H., ne Bithyna negotia perdas H., negotii (sc. bene) gerentes Ci. dobri, izvrstni trgovci (ustvarjalci blagovnega prometa), z namigom: postquam omnis res mea Ianum ad medium fracta est, aliena negotia curo, excussus propriis H.
d) hišni (domač) opravek, v pl. hišne (domače, zasebne) zadeve, hišno gospodarstvo: male negotium gerere Ci. ali praeclare negotium suum gerere Ci. slabo, izvrstno gospodariti, erat ei Numida quidam negotiorum curator S. zasebni tajnik.
e) boj, bojno (vojaško) podjetje (dejanje), upor: bene gerere negotium (= rem) C. srečno (uspešno) se bojevati, sibi cum viro forti esse negotium poscebat S., facies negoti S. lice (pogled), in ipso negotio plures affuturos Suet.

4. meton. (gr. πρᾶγμα, χρῆμα) stvar, reč, zadeva, (o človeku) bitje: quid negotist (= negoti est)? quam ob rem suscenses mihi? Pl. ali: quid est negotii? herus peregre venit Pl. kaj neki je?, kaj pa se je zgodilo posebnega?, kaj hoče to povedati?, quid hoc est negotii neminem meum dictum magni facere? Pl. kakšen nered je to … ?, neque de hac re negotium est, quin occidam Pl. o tem ni dvoma, ineptum negotium et Graeculum Ci. (o čestitanju), homo sine sensu, inhumanum negotium Cl., Teucris illa lentum negotium Ci., Callisthenes quidem vulgare et notum negotium Ci.

negotov [è] (-a, -o) unsicher (tudi človek), [ungewiß] ungewiss; nicht sicher; (vprašljiv) fraglich
negotov pri hoji wackelig (auf den Beinen) sein
biti negotov (neodločen, nedokončen) in der Schwebe sein

néhati (-am) | nehávati (-am)

A) perf., imperf.

1. finire, smettere, cessare:
nehaj s tem e finiscila
(v osmrtnicah) nehalo je biti srce naše mame ha cessato di battere il cuore della nostra compianta mamma
nehati jokati, nehati se smejati finire di piangere, di ridere
nehati deževati spiovere
nehati vreti sbollire

2. (v medmetni rabi izraža začudenje) ma no, sul serio:
nehaj, da sta se ločila?! ma no, hanno divorziato?!

B) néhati se (-am se) | nehávati se (-am se) perf., imperf. refl. (končati, končavati se) finire, cessare:
vsaka stvar se kdaj neha tutto una volta finisce
tu se pa res vse neha (izraža ogorčenje) questo è poi troppo
včasih je tako surov, da se vse neha a momenti è di una brutalità incredibile
pri denarju se vse neha è sempre questione di soldi

neizkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali področju) ▸ tapasztalatlanNa mesta strokovnjakov so prišli neizkušeni kadri, ki bodo potrebovali kar nekaj časa, da se vpeljejo. ▸ A szakemberek helyére tapasztalatlan munkatársak érkeztek, akiknek időbe telik, hogy beilleszkedjenek.Zakon je očitno usmerjen proti politično neizkušenim kandidatom. ▸ A törvény egyértelműen a politikailag tapasztalatlan jelölteket célozza.Za seboj imamo dovolj močnih tekem in nismo več neizkušeni. ▸ Elegendő erős mérkőzés van már a hátunk mögött és nem vagyunk már tapasztalatlanok.
Tudi neizkušeno oko takoj opazi razliko med prejšnjo in to pisavo. ▸ Az avatatlan szem is azonnal észreveszi az előző és a jelen kézírás közötti különbséget.
Igrala bosta ponosna, a neizkušena starša, ki jima skrb za novorojenko povzroči nemalo preglavic. ▸ Büszke, de tapasztalatlan szülőket játszanak majd, akiknek az újszülött gondozása nem kis gondot jelent.

2. (ki še ni veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztalatlan
Podaljšalo se je tudi otroštvo, hkrati pa so se širili stereotipi, da so mladi neizkušeni, da jih je treba nadzirati, da ne vedo, kaj delajo in da jim ni mogoče zaupati. ▸ Meghosszabbodott a gyermekkor is, egyúttal pedig elterjedt az a sztereotípia, miszerint a fiatalok tapasztalatlanok, felügyetre szorulnak, nem tudják, mit tesznek és nem lehet bennük megbízni.
Prav pri tej starosti medvedi ponavadi odhajajo iz brloga in si iščejo življenjski prostor. Takrat so še neizkušeni in zmedeni. ▸ Általában éppen ebben az életkorban hagyják el a medvék a barlangot és keresnek maguknak életteret. Ekkor még tapasztalatlanok és zavarodottak.

3. (o spolnosti ali ljubezenskem odnosu) ▸ tapasztalatlanFiorenza je samska, brez fanta in neizkušena. ▸ Fiorenza egyedülálló, nincs pasija és tapasztalatlan.
Večina žensk meni, da je moški neizkušen, če je imel manj kot sedem ljubimk. ▸ A legtöbb nő úgy véli, a férfi tapasztalatlan, ha hétnél kevesebb szeretője volt.

neizkušenost samostalnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalatlanságSneg, slaba pripravljenost in neizkušenost planincev pa reševalcem povzročajo ogromno dela. ▸ A hó, a rossz felkészültség és a hegymászók tapasztalatlansága pedig a mentőszolgálatoknak rengeteg munkát okoz.
Zaradi mladosti in neizkušenosti smo v nekaterih delih tekme igrali slabo in naredili preveč napak. ▸ Fiatalságunk és tapasztalatlanságunk miatt a mérkőzés egyes szakaszaiban rosszul játszottunk és túl sok hibát vétettünk.
Njegovo moštvo je jeseni plačevalo visok davek neizkušenosti. ▸ A csapata ősszel megfizette a tapasztalatlanság árát.

2. (o življenjskih izkušnjah) ▸ tapasztalatlanságMitja s svojo mladostjo in neizkušenostjo na kakšno stvar gleda veliko bolj naivno in lahkotno. ▸ Mitja a fiatalsága és a tapasztalatlansága miatt bizonyos dolgokat sokkal naivabban és könnyedebben szemlél.
Iz mene je govorila neizkušenost mladosti. ▸ A fiatalság tapasztalatlansága beszélt belőlem.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalatlanság
Zaradi neizkušenosti z dekleti se je pred kolegi osmešil. ▸ A lányokkal kapcsolatos tapasztalatlansága miatt lejáratta magát a kollégái előtt.

Nemea -ae, f, m (Νεμέα) Némea

1. f gozdna dolina in trg v Argolidi blizu Fliunta (Phlius) z gajem, posvečenim nemejskemu Zevsu, v katerem je stalo krasno svetišče in so se vsako tretje leto obhajale nemejske bojne igre; v tem gaju je baje Herkul zadavil nemejskega leva: Ci., V., Fl. — Pesn. soobl. Nemeē -ēs, f (Νεμέη) Némea: Mart., Stat. — Od tod adj.
a) Nemeaeus (Nemeēus) 3 (Νεμεαῖος) neméjski: leo Ci., moles ali pestes (= leo) O., vellus O. levja koža, arma Stat.; o ozvedju Lev: Nem. Leo Lucan., Nemeaei pectora monstri Mart.
b) Nemeus 3 neméjski: Hier.; subst. Nemea -ōrum, n (τὰ Νέμεα) neméjske (bojne) igre: Hyg., nobile ludicrum Nemeorum L., Nemea vincere Vitr. zmagati na nemejskih igrah.

2. m reka, ki se pri Korintu izliva v Lehajski zaliv: V.

nemilost [è] ženski spol (-i …) die Ungnade
biti v nemilosti in Ungnade sein, figurativno weg vom Fenster sein
pasti v nemilost (pri) in Ungnade fallen (bei), sich die Ungnade von … zuziehen
biti na nemilost in nemilost auf Gnade und/oder Ungnade, izročen: komu/čemu ein Spielball von … sein

nemílost disgrace; disfavour; displeasure

biti v nemílosti to be out of favour, not to be in someone's good graces
priti v nemílost to be disgraced, to fall from grace
padel je v nemílost pri kralju he fell into disgrace with the king
biti v nemílosti (pogovorno) to be in the doghouse

nemílost (-i) f pren. (nenaklonjenost) disgrazia:
pasti v nemilost pri kom cadere in disgrazia presso qcn.
biti na milost in nemilost izročen essere abbandonato allo sbaraglio
vdati se na milost in nemilost arrendersi a discrezione
biti v nemilosti pri essere in disgrazia di qcn.

nèmílost défaveur ženski spol , disgrâce ženski spol

pasti v nemilost pri kom tomber en disgrâce auprès de quelqu'un, perdre les bonnes grâces de quelqu'un, encourir la disgrâce de quelqu'un
vdati se na milost in nemilost se livrer à la merci de quelqu'un