zasluži|ti1 (-m) verdienen (dodatno hinzuverdienen, dazuverdienen, tudi mitverdienen)
na hitro zaslužiti die schnelle Mark machen
ne zaslužiti niti za sol nicht das Salz zur Suppe verdienen
človek, ki malo/veliko zasluži der Kleinverdiener/Großverdiener
Zadetki iskanja
- zaspati glagol
1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszikmirno zaspati ▸ békésen elalszik, kontrastivno zanimivo békés álomba merülPo savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.trdno zaspati ▸ mélyen elalsziktežko zaspati ▸ nehezen alszik elKadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.takoj zaspati ▸ azonnal elalszikotrok zaspi ▸ elalszik a gyerekdojenček zaspi ▸ elalszik a kisbababolnik zaspi ▸ elalszik a betegzaspati med vožnjo ▸ vezetés közben elalszikposkusiti zaspati ▸ próbál elaludnizaspati v naročju ▸ elalszik az ölébenzaspati za volanom ▸ elalszik a kormánynálzaspati od utrujenosti ▸ elalszik a fáradságtólzaspati v joku ▸ kontrastivno zanimivo sírva alszik elzaspati v solzah ▸ kontrastivno zanimivo könnyekkel a szemében alszik elutrujen zaspati ▸ fáradtan alszik elbati se zaspati ▸ fél elaludniLaže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.
2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszikzaspati in zamuditi kaj ▸ elalszik és lekésik valamirőlKer sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.
3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhunymirno zaspati ▸ békésen elhunyza večno zaspati ▸ kontrastivno zanimivo örök álomba szenderül
4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskolzaspati v razvoju ▸ lemarad a fejlődésbenV politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.
5. (o delu telesa) ▸ elzsibbadnoga zaspi ▸ elzsibbad a lábaNoge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült. - zastaja|ti (-m) zastati tekočin: sich stauen (tudi medicina); delo: stocken
- zastájati (voda) to stagnate (tudi figurativno); to be at a standstill (ali at a deadlock)
zastajajoč (voda) stagnant (tudi figurativno)
zastajajoč ribnik stagnant pond
zastajajoče tržišče, trg stagnant market - zastarel [é] (-a, -o) veraltet (tudi tehnično); überholt; überaltert
- zastrupi|ti (-m) zastrupljati koga/kaj (jemanden/etwas) vergiften (tudi figurativno)
- zatakníti to stick (v to, into)
zatakníti si cvetico v gumbnico to stick a flower into one's buttonhole
zatakníti se to stick (tudi figurativno)
vrata so se zataknila the door has stuck
beseda se mi je zataknila (v govoru) I stumbled over a word (in my speech) - zategníti, zategováti (zanko, vozel) serrer ; (usta, obraz) élargir, allonger ; (besede) traîner, allonger: (glas) appuyer sur
zategniti si pas (tudi, figurativno, familiarno) se mettre (ali se serrer) la ceinture - zategníti (vijak, vozel) apretar
zategniti si pas apretarse el cinturón (tudi fig) - zatíranje oppression ženski spol ; (uničevanje) extermination ženski spol , extirpation ženski spol
zatiranje hrupa lutte ženski spol (ali campagne ženski spol) contre le bruit
zatiranje kužnih bolezni lutte contre les épidémies (ali les maladies contagieuses)
zatiranje plevela lutte contre les mauvaises herbes
zatiranje škodljivcev lutte contre la vermine (poljedelsko tudi les parasites ipd.) - zaton [ô] moški spol (-a …) der Untergang (tudi figurativno)
biti v zatonu sinken - zaušnic|a ženski spol (-e …) die Ohrfeige (tudi figurativno)
- zavarovan (-a, -o)
1. (zaščiten) gesichert (tudi prehod čez progo), abgesichert; pred čim: -sicher, -gesichert (pred dotikom berührungssicher, pred udarci stoßgesichert, pred žarčenjem strahlensicher, pred tatvino diebstahlsicher)
2. pri zavarovalnici: versichert (kot sopotnik mitversichert, haftpflichtversichert, pflichtversichert, za odgovornost nasproti tretjim haftpflichtversichert, za primer nezgode/nesreče unfallversichert, za primer požara feuerversichert)
3. zdravstveno, pokojninsko: versichert
obvezno zdravstveno zavarovan krankenversicherungspflichtig - zavar|ovati (-ujem)
1. fizično: sichern, absichern; (zaščititi) schützen (tudi pravo); z varnostniki: sichern, abschirmen
zavarovati pred X X [fernhalten] fern halten von
agronomija in vrtnarstvo schützen, überdecken
zavarovati proti moljem einmotten
2. zavarovalniško: versichern (pod dejansko vrednostjo unterversichern, kasko kaskoversichern)
ki ga je mogoče zavarovati versicherbar
ki ni obvezan, zavarovati se versicherungsfrei - zavekati glagol
1. pogosto v leposlovju (zajokati) ▸ felsír
Ko zaveka otročiček, mu potisne dojko v usta. ▸ Amikor a kisded felsír, a szájába nyomja az emlőjét.
2. pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ sopánkodik, siránkozik
"Nos si mi zlomila!" je zavekal. ▸ „Eltörted az orrom!” – sopánkodott.
3. pogosto v leposlovju (o rojstvu) ▸ világra jön, napvilágot meglát
Ob 7.45 je na svet zavekalo novo dete. ▸ 7.45-kor jött a világra az újabb gyermek.
Dan pa je bil očitno več kot naklonjen tudi porodnicam, saj je v 24 urah v porodnišnici zavekalo več kot tridesetkrat. ▸ A jelek szerint a vajúdó nők számára is eszményi volt a nap, mivel 24 óra alatt több mint 30 kisbaba látta meg a napvilágot.
4. pogosto v leposlovju (o nastanku) ▸ napvilágot meglát
Priznati moram, da sem v spletu našel še druge datume, ko naj bi mladi internet prvič zavekal, in različna imena "pravih očetov", ki so ga zaplodili. ▸ Be kell vallanom, hogy más dátumokat is találtam a világhálón arról, hogy mikor látott napvilágot először az internet, és az őt nemző „valódi apák” különböző neveire bukkantam. - zave|sti [ê] (-dem) zavajati irreführen, täuschen (tudi pravo); koga k čemu verleiten zu
pustiti se zavesti sich täuschen/irreführen/verleiten lassen - zaveznik [é] moški spol (-a …) der Verbündete (ein -r) (tudi vojska); der Bundesgenosse, der Bündnispartner
zavezniki med 2. svetovno vojno: die Alliierten množina - zavezniški pridevnik
1. (o vojaškem sodelovanju) ▸ szövetségeszavezniško bombardiranje ▸ kontrastivno zanimivo szövetségesek bombázásazavezniško poveljstvo ▸ szövetséges parancsnokságzavezniško letalo ▸ szövetséges repülőgépzavezniške čete ▸ szövetséges századokzavezniške enote ▸ szövetséges egységekzavezniška sila ▸ szövetséges erőZdaj je general in vrhovni poveljnik Natovih zavezniških sil v Belgiji. ▸ Jelenleg tábornok és a NATO szövetséges erőinek legfőbb parancsnoka Belgiumban.
Ob okvari zavezniška letala lahko tudi pristanejo na naših letališčih. ▸ Meghibásodás esetén a szövetséges repülőgépek le is szállhatnak a repülőtereinken.
2. v zgodovinskem kontekstu (o skupini držav v 2. svetovni vojni) ▸ szövetségeszavezniški letalec ▸ szövetséges pilótazavezniški bombnik ▸ szövetséges bombázózavezniška invazija ▸ szövetséges inváziózavezniški vojaki ▸ szövetséges katonálSpomladi 1940 se je 400.000 vojakov, pripadnikov zavezniških sil znašlo v obroču nemške vojske. ▸ 1940 tavaszán 400.000 szövetséges katona került a német hadsereg gyűrűjébe.
3. (o podpori ali sodelovanju) ▸ szövetségi
Stavi na zavezniški duh stranke in želi tudi povezovanja z levosredinskimi strankami pred prihodnjimi volitvami. ▸ A párt szövetségi szellemére épít, és a következő választások előtt a balközép pártokkal is szövetséget szeretne kötni.
Čezatlantski odnosi v svojem temelju niso več zavezniški, po vsebini in formi so postali partnerski. ▸ A transzatlanti kapcsolatok alapvetően már nem szövetségiek, hanem tartalmi és formai értelemben partnerséggé váltak. - zazna|ti (-m) zaznavati wahrnehmen (tudi pravo); samo čutne zaznave: empfinden; psihološko: auffassen
- zazre|ti [é] (-m) (uzreti) erschauen (tudi filozofija)