Franja

mikroskopski pridevnik
1. (o mikroskopu) ▸ mikroszkópos, mikroszkopikusMed najpogostejše medicinske preiskave spadata prav kemijska in mikroskopska analiza urina. ▸ A vegyi és mikroszkópos vizeletvizsgálat a leggyakoribb orvosi vizsgálatok közé tartozik.
Če bo mikroskopski pregled potrdil, da je ta bezgavka zajeta s tumorjem, bo sledila odstranitev vseh ostalih bezgavk. ▸ Ha a mikroszkópos vizsgálat megerősíti, hogy a nyirokcsomó daganatos, az összes többi nyirokcsomó eltávolítása következik.

2. (ki se ga vidi le z mikroskopom) ▸ mikroszkopikusPrisotnost mikroskopskih celic umazanije v zraku lahko spodbudi nastanek krvnih strdkov. ▸ A levegőben lévő mikroszkopikus szennyeződések jelenléte serkentheti a vérrögök kialakulását.
Živalstvo pa je neizmerno pestro, od mikroskopskih bakterij do največjih in najbolj razvitih sesalcev. ▸ Az állatvilág azonban rendkívül változatos a mikroszkopikus baktériumoktól a legnagyobb és legfejlettebb emlősökig.

3. (zelo majhen) ▸ mikroszkopikus
Poleg sodelovanja v znanstvenem svetu pa me zanima tudi sodelovanje na bolj mikroskopski ravni. ▸ A tudományos világ szintjén való együttműködés mellett a mikroszkopikusabb szintű együttműködés is érdekel.
Ali tak, pravzaprav mikroskopski učinek upravičuje precej visoko ceno tovrstnih izdelkov? ▸ Vajon egy ilyen mikroszkopikus hatás indokolja az ilyen termékek meglehetősen magas árát?
Če bi se največji slovenski banki res združili, bi obvladovali pol slovenskega trga, v evropskem merilu pa bi še vedno ostali precej mikroskopski. ▸ Ha a két legnagyobb szlovén bank egyesülne, akkor a szlovén piac felét uralnák, de európai viszonylatban még mindig mikroszkopikus méretűek maradnának.

4. izraža poudarek (zelo podroben) ▸ mikroszkopikusRazgrnejo in z mikroskopsko natančnostjo secirajo vsako napako, neumnost in nerodnost, ki se zgodi poslancem. ▸ Feltárnak és mikroszkopikus pontossággal boncolgatnak a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos minden hibát, butaságot és ügyetlenséget.

mīlle (mīle), num. indecl., pl. mīlia -ium, n (domnevno iz *smī-g̑hsli ena tisočina; smī je star f. k deblu *sem- (prim. lat. semel in simplex, gr. μία), *ghslī tisoč = skr. sa-hasram (iz *g̑heslom) = at. χίλιοι, jon. χείλιοι, dor. χήλιοι, tes. in lezboško χέλλιοι)

1. tisoč; prvotno subst., povezan z gen.: mille drachumarum, nummûm, mille modiûm, annorum Pl., mille hominum Ci., mille militum N., poseb. mille passuum Pl., Ci., L. idr. tisoč korakov = rim. milja (približno = 1,5 km; 5 rim. milj = 1 nemška ali zemljepisna milja); pogosto mille (milia) brez gen. passuum: Ci., L., Fl., aberat mons fere milia viginti S.; pl. milia se vedno veže z gen.: milia frumenti H. ali multa milia frumenti Sen. ph. več tisoč mernikov žita, viginti milia peditum, quattuor equitum L., duo milia hominum Ci.; sg. mille pa se sklada s subst. kot kak adj. indecl. (analogno po drugih števnikih): mille … delegerunt equites L., mille et quingentis passibus abesse C., bis mille equos H. Včasih distributivno: in milia aeris asses singulos L., milia talentum per XII annos L.

2. sinekdoha tisoč = sl. sto (in sto) = premnogi, prav veliko (njih), nešteti: Plin., Plin. iun., Amm., mille pro uno Caesones L., temptat mille modis H., mille trahens adverso sole colores (sc. Iris) V., milia crabronum coëunt O.

Opomba: Star. obl. meile, meilia, abl. sg. mīllī in mīllei Luc. ap. Gell.

mineral samostalnik
1. (rudnina) ▸ ásványDiamant je najtrši mineral na svetu. ▸ A gyémánt a világ legkeményebb ásványa.
Zbiranje mineralov postaja tudi pri nas vedno bolj razširjen hobi. ▸ Az ásványgyűjtés nálunk is egyre elterjedtebb hobbivá válik.
Povezane iztočnice: sekundarni mineral, silikatni mineral, mafični mineral, bistveni mineral, glineni mineral

2. pogosto v množini (hranilo) ▸ ásványi anyagSurova hrana je polna encimov, vitaminov in mineralov. ▸ A nyers étel tele van enzimekkel, vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
Kalcij je najbolj pogost mineral v telesu. ▸ A kalcium a leggyakoribb ásványi anyag a szervezetben.

minēstra f

1. kulin. juha:
minestra riscaldata pren. pogreta juha
farsi la minestra pren. početi, kar je komu prav
trovare la minestra riscaldata pren. kaj doseči brez napora

2. kulin. prva jed

3. pren. hrana, kruh:
lavorare per la minestra delati za ljubi kruhek
la minestra del governo plača državnih uradnikov
perdere la minestra biti ob službo

4. pren. zadeva, zgodba:
è sempre la solita minestra vedno ista zgodba
è tutta un'altra minestra to pa je nekaj čisto drugega
guastare la minestra a qcn. komu jo zagosti

minúta minute

v (eni) minúti in a minute
počakaj minúto! wait a minute!
v minúti sem pripravljen I'll be ready in a minute
on je vedno do minúte točen he is always punctual to the minute
znak za minúto ('npr. 10') minute sign

modŏ (adv. obl. subst. modus; od tod sicer redko in le pesn. modō) osnovni pomen „z mero“, od tod

I. časovno

1. redko o sedanjosti: ravno, prav, prav sedaj (zdaj), pravkar, ravnokar: advenis m.? Ter., peccare fuisset ante satis penitus modo non genus omne perosos femineum V., iam modo, iam Tib. (prav) sedaj, da, sedaj, tum modo Pl. skoraj v tem hipu; večinoma o nedavni preteklosti: nedavno, še pred kratkim, še (prav) zdaj: Pl., mater modo filium osculata nunc cruciatur Ci., m. egens, repente dives Ci., m. hostium classem videbas Ci., modo … tunc T., modo, modo Sen. ph.; pojem preteklosti je relativen: m. C. Lutatio quae alia res quam celeritas victoriam dedit L. nedavno = pred 25 leti, m. hoc malum in rem publicam invasit Ci. pred ne ravno davnim časom = pred 70 leti; redkeje o prihodnosti: takoj, nemudoma, kar precej, zdajci, zdaj zdaj: domum m. ibo Ter., vagabitur m. tuum nomen longe Ci., cum negaret … m. diceret L., nuper erat genitus, m. formosissimus infans O.

2. podvojeno zdaj, modo … modo zdaj … zdaj: Pr., m. disserendum, m. pugnandum Ci.; tudi: modo subacti, modo domiti, modo multati Ci.; drugi oz. tretji, četrti in peti člen retor. spremenjen: modo advorsum hostem, interdum in solitudines S., modo in spem erectus, aliquando adversa reputabat T., modo … nunc L., O. idr., modo … saepe H., modo … saepius T., modo … rursus Pr., modo … nonnumquam Suet., modo … modo … saepe S., modo … modo … nonnumquam Suet., modo … modo … interdum N., modo … modo … postremum T., modo … saepe … interdum H., modo … interdum … nunc … nunc O., modo … modo … nunc … nunc … saepe … saepe O., modo … nunc … modo … saepe … saepe O.; tudi: interdum … modo H. —

II. načinovno splošno omejuje

1. le, samo, vsaj: Pl., Q., parva modo causa timoris C., circi m. spectaculum fuerat L., id m. simul orant ac monent L., duo m. haec opto Ci.; v nikalnih stavkih = še, niti: impetum m. ferre non potuerunt C., nemo eorum progredi m. extra agmen audent C., ne parvum m. detrimentum … accideret C.; včasih = sam, edini: ipsi m. eminus sauciabantur S., oppido m. potiti; praeda omnis ab perfugis corrupta S., tanta repente caelo missa vis aquae dicitur, ut ea m. exercitui satis superque foret S.; pogosto v ixpt. tantummodo (gl. tantummodo), toda vedno ločeno tantum modo pri Ci.; modo non = gr. μόνον οὐχί (= „le ne celo“ =) skoraj: Val. Max., modo non montes auri pollicens Ter. Poseb. najdemo modo
a) v želelnih in zahtevnih stavkih: Pl., liceat modo O., vide m.! Ci., vos m. proposito faveatis Tib.; taki stavki imajo pogosto navidezno pogojni pomen, tako da lahko modo, modo ut slovenimo s če (ako) le, modo ne z če (ako) le ne, v lat. pa gre za želelne stavke (kondicionalni želelni stavki), ki se torej ne smejo uvajati s si ali nisi: modo Iuppiter adsit, tertia lux classem sistet in oris V., scies, modo ut tacere possis Ter., concede, ut impune emerit, m. ut bonā ratione emerit Ci., quidlibet faciat, modo ne [nausiet] Ci. Včasih je predikat izpuščen: decerne, modo recte (sc. decernas) Ci., vellem adesset M. Antonius, modo (sc. adesset) sine advocatis Ci. Prim. dummodo.
b) v kondicionalnih stavkih si modo ali (pesn. in Icti.) modo si če le, ako le: si modo id consequi potero Ci., si modo te posses docere emisse Ci., si modo sola queant saxa tenere fidem Pr., persequar inferius, modo si licet ordine ferri O.
c) v relativnih stavkih, in sicer z ind. = le (ne)kako, vsaj, kolikor toliko: nihil eorum, quod m. probabile fuit, omittendo Q.; stavki s cj. so relativne zveze: quamquam quis ignorat qui modo umquam mediocriter res istas scire curaverit (po nekaterih verzijah curavit), quin tria Graecorum genera sint vere? Ci.

2. korelativne zveze: non modo … sed ali verum ne le (samo) … ampak, non modo … sed etiam ali verum etiam ne le (samo) … ampak tudi, non modo … sed (verum) ne … quidem ne le … ampak niti (še … ne), non modo non … sed etiam ali sed potius ne le ne … ampak celo (temveč celo), non modo non … sed ne … quidem ne le ne … ampak niti (temveč še … ne), non modo non … sed e contrario ne le ne … ampak nasprotno Ci., L. idr.; redkeje je krepkejši člen na prvem mestu: Plin., quos clientes nemo habere velit, non modo (kaj šele, še manj) eorum cliens esse Ci.

moins [mwɛ̃] adverbe manj; mathématiques minus; commerce po odbitku; masculin, mathématiques (= signe masculin de moins) znak (za) minus; najmanjša količina, najmanjša stvar, najmanj

le moins najmanj
à moins po nižji ceni, za manj, (še) za kaj manjšega, za manjšo stvar
à moins de za manj kot
à moins de, que razen če; če ne
au moins, pour le moins najmanj
dans, en moins de (časovno) v manj kot
d'autant moins toliko manj
de moins en moins vedno, vse manj
du moins vsaj
en moins de rien v hipu
midi moins le quart tričetrt na dvanajst
moins que rien absolutno nič
ne ... pas moins nič manj zato, vseeno, kljub temu, vendarle
non moins prav tako
pas le moins du monde nikakor ne, še malo ne
plus ou moins več ali manj
qui plus, qui moins eden več, drugi manj
il est rien moins qu'un honnête homme on je vse (drugo) prej kot poštenjak
il est rien de moins qu'un honnête homme on je gotovo poštenjak
tout au moins, à tout le moins, pour le moins vsaj; malo računano
il n'en sera ni plus ni moins to na stvari, na tem ničesar ne spremeni
(figuré) il était moins une, moins cinq prav malo je manjkalo
il y a du plus ou du moins (familier) tu nekaj ni v redu
un roman des moins connus eden manj znanih romanov
restez ici le moins longtemps possible! ostanite tu, kar najmanj časa morete!
il m'a remercié, c'est bien le moins! zahvalil se mi je, najmanj, kar je lahko storil!

moment [mɔmɑ̃] masculin trenutek, hip, moment; (= bon moment) pravi trenutek, (lepa) priložnost

à ce moment v tem trenutku, zdajle
au dernier moment v zadnjem trenutku
au, dans le moment où v trenutku ko
à tout (tous) moment(s) vsak hip, vedno, ob vsakem času, stalno, neprestano
dans un moment v hipu, takoj
dans, sur le moment hipoma, takoj
de moments en moments nepretrgoma
d'un moment à l'autre od trenutka do trenutka, vsak čas
de, dès ce moment od tega trenutka dalje
depuis un long moment že precej časa
du moment trenuten, sedanji
du moment que, oû od trenutka ko, odkar
en un moment v hipu
en ce moment v tem trenutku, sedaj
par moments od časa do časa
pour le moment trenutno
sur le moment tisti hip, v tistem trenutku
mauvais moment neugoden trenutek
les derniers moments zadnji trenutki
moment d'inertie (physique) vztrajnostni moment
moment psychologique psihološki, odločilni trenutek
avoir de bons moments imeti svetle, pametne trenutke
n'avoir pas un moment à soi ne imeti niti trenutka zase
lire à ses moments perdus brati v svojem prostem času
manquer le moment zamuditi priložnost, pravi trenutek
saisir le moment favorable zgrabiti za priložnost
un moment, s'il vous plaît! trenutek, prosim!

mont [mɔ̃] masculin gora; figuré vrh

le mont Blanc Mont Blanc
les monts Alpe
monts d'or (figuré) zlati gradovi
mont de Vénus (anatomie) Venerin griček
mont-de-piété masculin zastavljalnica
chercher par monts et par vaux vsepovsod iskati
être sans cesse par monts et par vaux biti vedno na potovanju
promettre monts et merveilles obljubljati zlate gradove

mórati to have to, to be obliged (ali forced, compelled) to; to be bound

vlak mora priti ob petih the train is due at five
moram I must
to mora še priti that is still (ali yet) to come
tu mora biti kaka napaka there must be some mistake
to bi ti moral vedeti you ought to know that
to bi mi ti moral poprej povedati you ought to have told me that before
to bi moralo biti (do) sedaj že pripravljeno it ought to be ready by now
zdravniki so mu morali odrezati nogo the doctors had (ali have had) to amputate his leg
moral je oditi (= najbrž je odšel) he must have left, I suppose he is gone
on mora vedno prepozno priti he always has to be late
moram se smejati, ko (če) (vidim) I cannot help laughing when (I see)...
žal mi je, da moram reči... I am sorry to say...
mora biti bolan he must be ill, most likely he is ill, he is presumably ill
to mora biti it is unavoidable
on mora vedno imeti zadnjo besedo he always will have the last word
moral je umreti he was doomed to die
tudi če bi moral umreti, bi še vedno rekel... even though I were to die for it, I would still say...
to knjigo morate (nujno) brati this book is a must for you
mora biti (= gotovo je čez) 70 let star he must be over seventy

mort [mɔr] féminin smrt; smrten primer; konec (tudi figuré); smrtna bolečina; figuré prenehanje, propad, uničenje; kal smrti

à mort smrtno, do smrti
à la vie et à la mort za življenje in smrt, za vedno
mort accidentelle smrt zaradi nesreče
mort de l'âme, éternelle (religion) večno pogubljenje
mort apparente navidezna smrt
mort civile izguba državljanskih (častnih) pravic
mort aux rats strup za podgane (tudi figuré)
mort volontaire prostovoljna smrt, samomor
arrêt masculin, sentence féminin de mort smrtna obsodba
fatigué à mort do smrti, na smrt utrujen
guerre féminin à mort vojna do skrajnosti, do uničenja
lit masculin de mort smrtna postelja
mise féminin à mort usmrtitev
pâle comme la mort, plus pâle que la mort bled kot smrt, mrtvaško bled
peine féminin de mort smrtna kazen
question féminin de vie ou de mort vprašanje življenja ali smrti
silence masculin de mort mrtvaška tišina
avoir la mort dans l'âme biti do smrti potrt
condamner à mort obsoditi na smrt
être (malade) à la mort umirati
être à la mort, à l'article de la mort biti v zadnjih zdihljajih
être entre la vie et la mort viseti med življenjem in smrtjo
mettre à mort usmrtiti, umoriti
mourir de sa belle mort umreti naravne smrti
périr de mort violente umreti nasilne smrti
souffrir mille morts prestajati peklenske muke
voir la mort de près gledati smrti v obraz
vouloir mal de mort à quelqu'un želeti komu vse najhujše
en vouloir à mort à quelqu'un želeti komu smrt
il n'y a pas eu mort d'homme nobene smrtne žrtve ni bilo
à mort! smrt (mu)!
mort au tyran! smrt tiranu!

moto samostalnik
1. (vodilo; načelo) ▸ mottóNjihov moto je zagotoviti kakovosten izdelek še tako zahtevnemu kupcu. ▸ Mottójuk, hogy még a legigényesebb ügyfeleknek is minőségi terméket nyújtsanak.
Na poti me vedno spremlja moj moto, da s trdim delom vedno dosežeš še tako visoko zastavljeni cilj. ▸ Végigkísér az úton a mottóm, mely szerint kemény munkával mindig eléred a célod, legyen az bármilyen magasröptű.

2. (slogan) ▸ mottó, jelmondat Moto prireditve je Preživimo dan na rolerjih. ▸ A rendezvény mottója: Görkorcsolyázzuk végig a napot.
Moto akcije je bil: vsak učenec nekaj papirja. ▸ Az akció mottója a következő volt: Minden tanuló egy kis papírt.

mourir* [murir] verbe intransitif umreti, umirati (de od); figuré ugašati (ogenj); prenehati, izginiti, miniti

se mourir umirati, biti v zadnjih zdihljajih
à mourir neizrekljivo strašno
mourir en héros umreti kot junak
mourir d'un cancer, accidentellement umreti za rakom, v nesreči
mourir d'envie umreti od hrepenenja
mourir de honte, de peur na smrt se sramovati, bati
mourir de sa belle mort, de vieillesse umreti naravne smrti, od starosti
mourir en sa peau ostati vedno isti
mourir à la peine umreti sredi dela
je mourrai à la peine nič me ne bo odvrnilo od tega
mourir à la tâche umreti od dela
faire mourir quelqu'un umoriti koga; spravljati koga v nestrpnost
vous me faites mourir morite, dolgočasite me
faire mourir à petit feu (figuré) dati koga na natezalnico
s'ennuyer à mourir na smrt se dolgočasiti
c'est à mourir de rire človek bi počil od smeha
tu t'en ferais mourir! (populaire) nič se ne da napraviti!
je veux mourir si ... naj me strela ubije, če ...
les paroles lui moururent dans la bouche besede so mu zamrle v ustih
il est mort centenaire umrl je kot stoletnik
on ne meurt qu'une fois (proverbe) človek le enkrat umre

mouvement [muvmɑ̃] masculin gibanje, premikanje, kretanje; kretnja; prihajanje in odhajanje; sprememba; commerce promet, obtok; razgibanost, vrenje (figuré); strasti, spremembe v čustvovanju; pobuda, nagib, navdihnjenje; musique tempo; technique pogonska sredstva; pogon, obrat; militaire marš; udarna moč

en deux temps trois mouvements zelo hitro
de son propre mouvement iz lastnega nagiba, lastne iniciative
mouvement de colère napad jeze, jeza
sans mouvement nepremičen, brez življenja
mouvement (uniformément) accéléré, retardé (enakomerno) pospešeno, pojemajoče gibanje
mouvement d'affaires, de caisse poslovni, blagajniški promet
mouvement d'un appareil mehanizem
mouvement des cours gibanje tečajev
mouvement gréviste, de jeunesse stavkovno, mladinsko gibanje
mouvement latent (figuré) prikrito gibanje, tendenca
mouvement de(s) marchandises blagovni, tovorni promet
mouvement maritime ladijski promet
mouvement ondulatoire valovanje
mouvement ouvrier (ali travailliste), syndical delavsko, sindikalno gibanje
mouvement perpétuel stalno gibanje, perpetuum mobile; figuré, familier živo srebro (o živahnem otroku)
mouvement (du personnel) gibanje, premeščanje (osebja)
mouvement des personnes osebni promet
mouvement (de la population) gibanje prebivalstva
mouvement des prix gibanje cen
mouvement sismique potres(ni sunek)
mouvement uniforme, varié (physique) enakomerno, neenakomerno gibanje
se donner du mouvement biti neutrudljivo delaven
être dans le mouvement (familier) iti s časom
être sans cesse en mouvement biti neprestano na nogah
(se) mettre en mouvement spraviti (se) v gibanje
presser, ralentir le mouvement pospešiti, opočasniti gibanje, premikanje
le premier mouvement est toujours le meilleur (proverbe) prva, najbolj spontana reakcija (misel, intuicija) je vedno najboljša

mundus² -ī, m (mundus 3)

I.

1. ženska toaleta, ženske toaletne potrebščine (za čiščenje in olepšavo ženske polti; nakit, okras(je) je ornamentum, ornatus): Acc. ap. Fest., muliebris L., auro, veste, gemmis omnique cetero mundo exornata mulier Ap., mundus muliebris est, quo mulier mundior fit; continentur eo specula, unguenta, vasa unguentaria, lavatio, alia Ulp. (Dig.).

2. metaf. orodje, priprava: falces et operae messoriae mundus omnis Ap., m. Cereris Ap. mistične Cererine skrinjice, in mundo esse ali habere pripravljen biti, čakati koga ali pripravljeno imeti kaj: Enn. fr., Kom., mihi in mundo sunt virgae Pl., nempe habeo in mundo Pl. —

II.

1. svetovni red, svetovna ureditev, vsemir(je), vesolje, vesoljstvo, vesoljni svet, svet, kozmos (za ta pomen in pomen pod I. 1 prim. gr. κόσμος, ki pomeni „nakit“ in „svet“): Stat., in illa plaga mundus statas temporum vices mutat Cu., patuli super aequora mundi Lucr., ornatus (lepa skladnost) mundi Ci., mundus appellatur caelum, terra, mare et aër Fest., clarissima mundi lumina V., mundi innumerabiles Ci., mundus immensus O.

2. occ.
a) svet (kot bivališče človeštva), zemlja, zemljekrog: quicumque mundo terminus obstitit H., pars mundi H.; pesn. „rimski svet“ = rimsko vladarstvo, rimsko cesarstvo, rimski imperij: Lucan.; meton. človeštvo: fastos evolvere mundi H., m. miser Lucan., quem mundus et superi timent Sen. tr.
b) evfem. podzemlje z odprtino na zborišču (comitium) (okroglo, vedno s kamnom (lapis manalis) zakrito jamo, ki so jo odkrivali le trikrat na leto, ob dnevih, posvečenih podzemeljskim božanstvom: 24. avgusta, 6. oktobra in 8. novembra; takrat so metali vanjo prvence raznih sadov in pridelkov: Ca. ap. Fest., Varr. ap. Macr., Macr.
c) nebo: Enn. ap. Macr., m., communis deorum atque hominum domus Ci., mundi ac terrarum magnitudo C., lucens Ci., arduus V., aetherius Tib., concussit sidera micantia mundus Cat.

mūnus (stlat. moenus) -eris, n (prim. mūnia) storitev, od tod

I.

1. dolžnost (v pravnem oziru, officium v nravstvenem), obveza(nost), zaveza(nost), naloga: Pl., Lact., officium munusque sapientiae Ci., muneri atque officio praeest Ci., imbecilli senes nullum vitae munus exsequi possunt Ci., bestia suum tenens munus Ci. vedno ravna zvesto svojemu namenu, munus alicuius est (z inf. ali ut) naloga (namen) je: cuius (sc. culturae) hoc munus est, ut efficiat, ut … Ci., principum munus esse ducebat resistere levitati multitudinis Ci., rem publicam sui muneris facere T. prevzeti (nase vzeti) vodstvo države.

2. meton.
a) služba, mesto, posel, opravilo, dolžnost, položaj, funkcija: munera civilia Ci., Icti., munere interpretum Ci. ali servorum munere frugi N., munere vacare C., N. prost biti vojaške službe (vojaščine), pa tudi sploh biti prost službe: L., militare munus fungi V. vojna, vojaška služba, munera vigiliarum obire L. stražarsko službo (nalogo) opravljati, stražiti, legationis m. Ci. mesto poslanika, consulare munus sustinere Ci., iudicandi munus Vell. sodništvo, honoribus et rei publicae muneribus perfunctus Ci. častne in uradne službe, munera rei publicae pogosto = politično področje, politika: orbati rei publicae muneribus Ci.
b) (državljanom naloženo) breme, naloga, opravilo, prispevek, izpolnitev obveznosti, dajatev, davek, davščina, dača: hoc munus imponebatur Ci., liberi fuerunt ab omni sumptu, molestiā, munere Ci., omni munere solvi T., omni civium munere functus (= gr. ἰσο-τελής). —

II.

1. usluga, prijaznost, ljubeznivost, vljudnost, (u)dvorljivost, milost: occuparent ipsi suum munus facere L., si quid adhuc ego sum, muneris adhuc tui est O. hvala za to gre le tvoji milosti, me fatebor muneris esse tui O. da sem stvar tvoje ljubeznivosti, aequo vero (sc. tenuis revež) verbis auget suum munus Ci. povračilne usluge, munera ditium dominorum S. fr.; poseb. (pesn.) munere = s pomočjo: munere sortis O., munere niveo lanae te Pan fefellit V. (nives = analogno k lana).

2. occ. zadnja prijaznost, zadnja usluga (izkazana mrtvecu), pogreb: animas decorate supremis muneribus V., inania morti munera dant lacrimae O., non haec est fortuna domus; tibi munera matris contingent fletus peregrinaeque haustus harenae! O., inani fungi munere V. —

III.

1. dar, darilo (s posebnim namenom, ob posebni priložnosti; donum je vsak dar): natalicium Val. Max., velut dei munus Iust., nuptiale L., Icti., munera Bacchi O. ali Liberi H. = vino, Cereris O. = kruh, terrae H. = poljščina, dare (alicui) munus, munera Ci., L., Cat. idr., dare munus in exsequias Tib., alicui aliquid muneri (v dar) dare N., Suet. ali mittere N.; metaf. sad: opusculum, maiorum vigiliarum munus Ci. sad mojega večjega ponočnega napora, nullum solitudinis munus Ci.

2. occ.
a) (bogovom posvečen) dar, daritev, daritveni dar, posvetilo, žrtev, žrtveni dar: munera templis ferre O., munus divae perficere V.; poseb. dar(ilo) za mrtve(ga), mrtvaški dar, zadušni dar, zadušnica: cineri haec mittite nostro munera V., aliquem postremo donare munere mortis Cat., munera praeferentes Suet.
b) darilo, ki so ga dajali oblastniki narodu v zahvalo za svojo izvolitev ali da bi se mu priporočili za nadaljnjo naklonjenost (gledališke in cirkuške igre, razni drugi spektakli, veselice idr.) α) praznična igra: popularia munera Ci., munus Scipionis, dignum eo ipso Ci., venationes, quae vocantur munera Lact.; metaf. hoc munus aedilitatis meae populo Romano amplissimum pulcherrimumque polliceor Ci. (po tožbi proti Veru); poseb. gladiatorska igra, gladiatorski spopad, borilna igra: munus gladiatorium Ci. idr., večinoma samo munus Ci. idr., gladiatorium munus dare L., munus magnificum dare Ci., magna munera dare C., munus edere L., functus est maximo munere aedilicio Ci. kot edil priredil velikanske gladiatorske igre, magnificentissimum aedilitatis munus edere Vell. ali familia (o gladiatorjih) posset munus praebere Ci. β) vodometi: Front. γ) javno, nav. zgrajeno veličastno poslopje, stavba: muneribus nati (Marcelovemu gledališču) sua munera (stebrišče, imenovano porticus Octavianus) mater addidit O., Pompei munera Vell. gledališče; metaf. veličastna zgradba (o svetu): architectus tanti muneris Ci.

Opomba: Star. dat. sg. munere: Luc. fr., abl. sg. moenere: Varr.

musica f

1. glasba, muzika:
musica polifonica, dodecafonica polifonična, dodekafonična glasba
musica sacra cerkvena glasba

2. glasbeno delo, muzika:
scrivere, ascoltare, eseguire una musica napisati, poslušati, izvajati glasbeno delo
far musica muzicirati; igrati, peti
mettere in musica uglasbiti
carta da musica notni papir

3. godba

4. pren. muzika, melodičnost, blagoglasnost; slabš. mačja muzika

5. ekst. pesem, lajna:
sempre la stessa musica vedno ista lajna

6. muzika, stvar, zadeva:
questa è un'altra musica to pa je druga muzika

musique [müzik] féminin glasba, muzika; godba; muzikalije, note; typographie poskusni odtis z mnogimi korekturami

musique de chambre, d'église, de danse, de jazz, d'orchestre, de film komorna, cerkvena, plesna, jazzovska, orkestralna, filmska glasba
musique militaire, de marche vojaška godba, vojaški (godbeni) marš
musique enragée de chiens et de chats mačja muzika
musique enregistrée gramofonske plošče, magnetofonski glasbeni posnetki
musique légère, à programme, vocale, instrumentale lahka, programska, vokalna, instrumentalna glasba
musique du régiment polkovna godba
musique scénique spremljevalna glasba
boite féminin de musique glasbena skrinjica
chef masculin de musique koncertni mojster; vodja godbe
instrument masculin de musique glasbilo
cahier masculin, papier masculin de musique notni zvezek, papir
magasin masculin de musique trgovina z muzikalijami
changer de musique (figuré) govoriti o čem drugem, spremeniti svoje ponašanje
connaître la musique (populaire) spoznati se, biti vešč
c'est toufours la même musique to je vedno ista pesem, ista stvar
faire de la musique muzicirati
jouer de mémoire, sans musique igrati po spominu, brez not
lire la musique brati note
mettre en musique uglasbiti, skomponirati
c'est autre musique (familier) to je nekaj drugega
il est réglé comme un papier de musique pri njem gre vse natančno (po predvidenem redu), on ima (rad) red

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

nájti (nájdem)

A) perf.

1. trovare, ritrovare, rinvenire, rintracciare:
v leksikonu je našel več napak nel vocabolario ha trovato vari errori
najti izgubljeno stvar trovare l'oggetto perduto
živina najde sama domov la mandria trova da sola la strada per tornare
najti delo, stanovanje trovare un lavoro, un alloggio

2. (z glagolskim samostalnikom)
najti milost, pomoč, tolažbo trovare pietà, aiuto, conforto
najti užitek trovare piacere
predlog zakona ni našel soglasja med poslanci la proposta di legge non ha trovato concordi i parlamentari
vedno se najde kdo, ki godrnja ci sarà sempre qualche brontolone
ob tem ne najdem besed non trovo parole
fant, da mu ne najdeš para un ragazzo che non ne trovi di uguali
večjih pijancev ne najdeš ubriaconi così non ne trovi
najti skupen jezik trovare un linguaggio comune, essere d'accordo su qcs.
le kaj najde na njem?! non so cosa ci trovi
PREGOVORI:
lepa beseda lepo mesto najde parola detta a tempo è come pomo d'oro su piatto d'argento
kdor išče, najde chi cerca trova
tudi slepa kura včasih zrno najde talvolta anche una gallina cieca trova un granello

B) nájti se (nájdem se) perf. refl.

1. pren. trovare la propria strada, scoprire le proprie possibilità; riprendersi

2. pog. trovarsi, incontrarsi