Franja

bralec samostalnik
1. pogosto v množini (kdor bere publikacijo) ▸ olvasóBrez dobrih ilustracij otroška knjiga ali revija ne more računati na bralce. ▸ Jó illusztrációk nélkül egy gyermekkönyv vagy folyóirat nem számíthat az olvasókra.
Bralci in obiskovalci našega spletnega portala si lahko ogledate predstavitev kandidatov za občinske svetnike. ▸ Az internetes portálunk olvasói és látogatói megtekinthetik a községi tanácstagjelöltek bemutatkozását.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.

2. (kdor bere; kdor rad bere) ▸ olvasóŠvedi namreč sodijo med najbolj strastne bralce časopisov na svetu. ▸ A svédek ugyanis a világ legszenvedélyesebb újságolvasói közé tartoznak.Pestro in zanimivo napisan tekst bo ob slikah pritegnil tudi tiste, ki niso navdušeni bralci. ▸ A változatos és érdekes szöveg a képek mellett azoknak is tetszeni fog, akik nem lelkes olvasók.
3. (kdor bere drugim) ▸ felolvasó, olvasó
Sicer pa Jure sprejema le tiste povezovalske vloge, v katerih se lahko predstavi kot igralec, in ne zgolj bralec besedila. ▸ Jure egyébként csak olyan feladatokat vállal, amelyekben nem csupán a szöveg felolvasójaként, hanem színészként jelenhet meg.
"Ne govorite glasno, ne kadite in ne smetite," jim v oddaji zapoveduje bralec spremnega besedila. ▸ „Ne beszéljenek hangosan, ne dohányozzanak és ne szemeteljenek” – rendelkezett a kísérőszöveg felolvasója a műsorban.

braniti se povratni glagol
(zavračati; odklanjati) ▸ visszautasít, vonakodik, elzárkózik
Njegova hrana so predvsem žuželke, ne brani se ptičev in malih sesalcev. ▸ Elsősorban bogarakkal táplálkozik, de nem utasítja vissza a madarakat, apró testű emlősöket sem.
Vsak dotik je mladi ženski neznosen in brani se celo rutinskega ginekološkega pregleda. ▸ A fiatal nő számára minden érintés elviselhetetlen, még a rutin nőgyógyászati vizsgálattól is vonakodik.
Rada hodim v kino, ne branim se nakupov in okusne večerje v restavraciji. ▸ Szeretek moziba járni, de nem zárkózom el vásárlástól és a finom éttermi vacsoráktól sem.
Ne gre za to, da se branim dela. ▸ Nem arról van szó, hogy vonakodom a munkától.
Ne brani se nasvetov, morda bodo ti odločili tekmo. ▸ Ne zárkózz el a tanácsoktól, lehet, hogy ezek fogják eldönteni a meccset.
Ne branite se poskusiti kaj povsem novega! ▸ Ne féljetek kipróbálni valami újat!
Branili se ne bi več manevrskega prostora pri obračanju in nagibanju zaslona. ▸ Nem bánnánk, ha több választási lehetőségünk lenne a képernyő forgatását és dőlésszögének beállítását illetően.
Ne brani se odgovornosti. ▸ Ne zárkózz el a felelősségtől.

bras [bra] masculin laket, roka; ročica; figuré pomoč, delovna sila; figuré moč, oblast; škarje (raka), plavut (kita); ročaj, držalo (vesla); naslanjalo za roke (pri naslanjaču); špica (pri kolesu)

le haut du bras nadlaket
bras dessus bras dessous z roko v roki, pod roko (iti)
à bras s pomočjo rok, z rokami (brez stroja), ročno
à force de bras le z rokami
à pleins bras z vso močjo, močnó
à tour de bras z vso silo, intenzivno
à bras raccourcis s krepkimi udarci, silovito
à bras-le-corps čez pas, po sredi telesa
à bras ouverts z od-prtimi rokami
à bras tendu s stegnjeno roko
en bras de chemise brez suknjiča, golorok
les bras retroussés z zavihanimi rokami
charrette féminin à bras ročni voziček
manque masculin de bras pomanjkanje delovne sile
bras de mer, de rivière morska ožina, rečni rokav
bras séculier posvetna oblast
avoir le bras long (figuré) imeti velik vpliv
avoir quelqu'un, quelque chose sur les bras (figuré) imeti koga, kaj na vratu, na grbi
avoir les bras ballants povesiti roke
avoir les bras rompus biti čisto izčrpan, zbit, do smrti utrujen
baisser les bras opustiti, odreči se
couper bras et jambes à quelqu'un (figuré) koga zelo presenetiti, popolnoma ohromiti koga
donner, offrir le bras à quelqu'un komu roko dati, ponuditi
être le bras droit de quelqu'un biti komu desna roka
se jeter dans les bras de quelqu'un vreči se komu v naročje
refuser son bras à quelqu'un odreči komu pomoč
rester les bras croisés ostati brez dela
saisir quelqu'un par le bras zgrabiti koga za roko
serrer quelqu'un dans ses bras stisniti koga k sebi
tendre les bras à, vers quelqu'un (figuré) koga pomoči prositi
tenir les bras croisés križem roke držati
les bras m'en tombent sem kot od strele zadet, ves osupel, tega ne morem razumeti
ne vivre que de ses bras živeti le od dela svojih rok

bráti (čitati) to read

skrbno bráti to peruse; (nabirati ipd.) to collect, to gather (in), to pick; (trgati) to pluck; to cull
bráti grozdje to gather grapes, to vintage
bráti hmelj to pick hops
bráti mašo to say mass
napačno bráti to misread
do konca bráti to read through
bráti zase (skrivaj) to read to oneself
bráti med vrsticami to read between the lines
to sem bral v časopisu I read it in the paper
ne zna ne bráti ne pisati he can neither read nor write
to se bere kot roman it reads like a novel
tvoja knjiga se mnogo bere your book is much read
bráti komu na obrazu to read someone's face
nedolžnost se mu bere na obrazu innocence is written all over his face, butter wouldn't melt in his mouth
hoteti bráti v besedilu nekaj, česar v njem ni to read something into a text
vsak večer berem očetu časopis every evening I read the paper to my father
rada ima, da ji kaj berejo she likes being read to

brčice samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajuszTanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.Poveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
Sopomenke: brki

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
Sopomenke: brki

3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
Sopomenke: brki

bref, brève [brɛf, ɛv] adjectif kratek; adverbe kratko, skratka, z eno besedo

soyez bref! bodite kratki!
à bref délai kmalu; kratkoročen
dans le plus bref délai v najkrajšem možnem roku
brève allocution féminin kratek nagovor
voyelle féminin brève kratek samoglasnik
en bref v nekaj besedah
expliquer en bref na kratko razložiti
être bref (figuré) biti na kratko nasajen
pour être bref da sem kratek, da na kratko povem

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

brivido m

1. srh, zona, trepet:
mi vengono i brividi srh me spreletava
i brividi della febbre mrzlica

2. pren. srh, groza, vznemirjenje:
il tuo racconto fa venire i brividi tvoja pripoved mi vzbuja srh
provai un brivido di piacere bil sem prijetno vznemirjen

bŕk

v bŕk (naravnost) (straight) from the shoulder
v bŕk reči, povedati to tell someone to his (ali her) face, to tell someone openly (ali without reserve)
v bŕk sem mu povedal I told him point-blank
laže mi v bŕk he lies in my face (ali without batting an eyelid)
smejati se komu v bŕk to laugh in someone's face

bûcher [büše] verbe transitif, verbe intransitif, familier guliti se (učiti se), zagrizeno delati

se bûcher tepsti se, pretepati se
bûcher son examen guliti se za izpit
j'ai bûché toutes les vacances gulil sem se vse počitnice

bueno dober, prijeten; zadovoljen; zdrav; velik, močan; uporaben; zadosten; lep, posrečen; preprost

bueno de comer okusen
a la buena pošteno, odkrito (srčno)
¡bueno es él para bromas! z njim se ni šaliti
de bueno a mejor vedno bolje
dar por bueno odobriti
no estar bueno de la cabeza (pol)nor biti
hace bueno lepo vreme je
hacer buena alguna cantidad neko vsoto v dobro zapisati
hacer buena a/c nekaj dokazati, odobriti
¡tanto bueno por aquí! dobrodošel!
¿adónde bueno? kam pa (greš)?
¡buena es ésa! ta je (pa) dobra!
a buenas, por la buena, por buenas zlepa, prijateljsko; rad, voljno
de buenos (a primeras) na prvi pogled, sprva, najprej; tjavdan; prav za prav
buenas letras lepe znanosti
estar de buenos biti dobro razpoložen
¡buenos días! dober dan!
cogí un susto de los buenos pošteno sem se ustrašil

buldožer samostalnik
1. (stroj) ▸ buldózer, dózerProtestniki so se nad barikade spravili z buldožerji. ▸ A tüntetők buldózerekkel estek neki a barikádoknak.
Buldožerji so vse zravnali z zemljo. ▸ A buldózerek mindent a földdel tettek egyenlővé.

2. (o moči in odločnosti) ▸ buldózer
V projekte, ki jih prevzame, se zažene kot buldožer. ▸ Buldózerként veti bele magát a vállalt projektekbe.
Imel sem širok in natančen stranski zamah in samo buldožer bi prenesel moj levi direkt. ▸ Széles és pontos oldalsó lendítésem volt, és csak egy buldózer bírta volna ki a bal egyenesemet.
Je divja in jo je težko obvladovati, je pravi buldožer! ▸ Vad és nehezen kezelhető, igazi buldózer!

burst^*1 [bə:st]

1. neprehodni glagol (with zaradi)
počiti, razpočiti se (with s)
biti prenapolnjen (into v)
vlomiti, vlamljati; izbruhniti; nenadoma se prikazati
sleng bankrotirati, propasti

2. prehodni glagol
nasilno odpreti; (z)lomiti, zadreti, predreti; prenapolniti; uničiti
sleng denar zapravljati

to burst into blossom razcvesti se
to burst into flame vzplamteti
to burst into laughter zakrohotati se
to burst into tears razjokati se
to burst into view prikazati se
to burst into the room planiti v sobo
to burst one's way through the crowd preriniti se skozi gnečo
to burst open razpočiti se, naglo se odpreti
to burst one's sides with laughter počiti od smeha
to be bursting komaj čakati
to burst upon s.th. naleteti na kaj
it burst upon my ear nenadoma sem zaslišal
it burst upon my eye nenadoma sem zagledal
ready to burst skrajno razburjen
to burst with s.th. razpočiti se od česa
to burst one's buttons with food preobjesti se
the river burst its banks voda je stopila čez bregove

buscare v. tr. (pres. busco) stakniti, priskrbeti si, pridobiti:
buscarsi una ramanzina biti grajan
mi son buscato un bel raffreddore staknil sem hud prehlad
buscarle pog. stakniti jih, biti tepen

business¹ [biznis] samostalnik
posel, opravilo, poklic; kupčija; zadeva, delo; dolžnosti; podjetje, tvrdka
arhaično zaposlenost
gledališče igra, pantomima

to ask for s.o.'s business vprašati, kaj si kdo želi
to do one's business for s.o. uničiti koga
the business end konec (kakršnegakoli) orodja
to go to business iti na delo, v službo
everybody's business is nobody's business za vsako delo mora biti nekdo odgovoren
to mean business resno misliti
man of business poslovni človek, trgovec
one's man of business pravni svetovalec koga
to go into business postati trgovec
mind your own business ne vtikaj se v zadeve drugih
that's no business of yours to ti ni nič mar
a roaring business sijajna kupčija
to send s.o. about his (ali her) business na kratko koga odsloviti
to settle down (ali get) to business resno se lotiti dela
I am sick of the whole business sit sem tega
to speak to the business stvarno govoriti
a good stroke of business dobra kupčija
to attend to one's own business ne se vtikati v zadeve drugih
to have no business to do s.th. ne imeti pravice kaj storiti
to make business of doing s.th. veliko o čem govoriti
to retire from business opustiti posel

butelj samostalnik
izraža negativen odnos (neumnež) ▸ tökkelütött, balga, ütődött
Samo pravi butelj bi si registriral avto, ki ni tehnično brezhiben, mar ne? ▸ Csak egy igazi tökkelütött vinné vizsgára a műszakilag nem kifogástalan autóját, ugye?
Kriv sem le toliko, da sem bil takšen butelj, da sem te stvari poslušal. ▸ Csak annyiban vagyok hibás, hogy balgaságomban végighallgattam ezeket a dolgokat.
"Poglej ga, še en butelj, ki ne ve, po kateri strani se mora peljati." ▸ Nézd, még egy ütődött, aki nem tudja, melyik oldalon kell vezetnie.
Sopomenke: bedak, idiot

caber* vsebovati, obsegati; iti v, najti prostor, biti obsežen v; zadostovati; dopustiti, odobriti

caber en suerte pripasti (kot delež)
me cabe la satisfacción de imam zadovoljstvo, (zadovoljen sem), da ...
todo cabe vse je mogoče
cabe suponer que domnevati je, da ...
lo que cabe pensar kar se (sploh) da misliti
si cabe če mogoče
aun más, si cabe mogoče še več
¿qué duda cabe? kdo bi mogel o tem dvomiti?
¡qué duda cabe! gotovo!
no nos cabe la menor duda niti najmanj ne dvomimo, da ...
¿cuántas veces cabe 3 en 9? kolikokrat gre 3 v 9?
no caber en sí zelo ohol (objesten) biti
no caber en sí de gozo ves iz sebe biti od veselja
no caber en toda a la casa ves besen biti
no cabe más to je višek!
elegante que no cabe más nad vse eleganten
no cabe tanta gente en la sala v dvorano ne gre toliko ljudi
no cabe duda nedvomno
no cabe perdón ne da se oprostiti
no cabe equivocación pomota je izključena
los zapatos no me caben čevlji me tišče
eso no me cabe en la cabeza to mi ne gre v glavo
eso no cabe aquí to ni dovoljeno
él y yo no cabemos juntos on in jaz ne spadava skupaj
el corazón no me cabía en el pecho bil sem ves iz sebe od veselja
todo cabe en él (fig) pri njem je vse mogoče

cabri [kabri] masculin kozliček

saut(ill)er comme un cabri veselo, lahkotno poskakovati sem in tja

caelum² -ī, n (iz *caidlom; prim. lat. caesius)

1. nebo, nebesa, nebesni svod, nebesni obok: o caelum, o terra, o maria, Neptuni Pac. ap. Varr., Iovis nutu calum, terra, maria reguntur Ci., loca naturae... prima duo, caelum et terra L., Faleriis caelum findi velut magno hiatu visum H., te dea, te fugiunt venti, te nubila caeli V., quidquid deorum in caelo regit O.; poseb.
a) kot kraj nebesnih in zračnih pojavov: de caelo fit aliquid Ci. na nebu se pojavlja znamenje, totius caeli descriptio Ci., contemplatio caeli Ci., cadunt caelo fulgura V., fulmina iaciuntur de caelo L., de caelo tangi L., V. ali percuti Ci. = ici e caelo Ci. biti od strele zadet, demittere caelo nimbos O., imbres O., de caelo servare Ci. paziti na nebesne pojave, caelo albente C. ko se je danilo, caelo vesperascente N. pod večer, v mraku; preg.: quid si nunc caelum ruat? Ter. (o praznem strahu), caelum ac terras miscere L. ali maria omnia caelo miscere V. kar je spodaj, gor spraviti = na glavo preobrniti, findere caelum aratro O. (o nemogočih stvareh), toto caelo errare Macr. močno se motiti; (dic ubi) tris pateat caeli spatium non amplius ulnas V. (uganka, ki meri na nekega Celija iz Mantove, ki si je pri prodaji svojega zemljišča pridržal tri lakte za grob.)
b) kot bivališče bogov: Pompeius de caelo delapsus Ci. poslan od bogov; met.: caelo gratus omni V. vsem nebeščanom, commercia caeli O. občevanje z bogovi, me assere caelo O. med bogove, quid me caelum sperare iubebas V. božanstvo, caelo Musa beat H. z nesmrtnostjo, dicare caelo Augustum Plin. iun. ali caelum decernere alicui T. koga med bogove uvrstiti (o poboženju), in caelo sum, digito caelum attingo Ci. ep. presrečen sem, srečen sem kakor v nebesih, conlegam de caelo detraxisti Ci. si spravil ob slavo.

2. nebeška višina, višina, visokost: boat caelum fremitu virûm Ter., ad caelum manus tendere C. ali tollere H. proti nebu, animum caelo fero V., it caelo (dat.) clamor V.; hiperbola: iuncta caelo montium iuga L. nebotični vrhovi, exiit ad caelum arbor V.; pren.: in caelum... Cato tollitur Ci., Caesar fertur in caelum Ci., rem gestam in caelum efferre Ci. ep., aequare aliquid laudibus caelo V. do nebes povzdigniti.

3. obnebje, ozračje, zrak: potestne tibi huius caeli spiritus esse iucundus? Ci., cui repente caelum, solum, aquam terramque ademerint Ci., ferri per caelum V., densitas caeli Vitr.; podnebje, ozračje, vreme: haec natura loci caelique est Ci., pingue et concretum caelum Ci., c. crassum, salubre Ci., aestuosum Col., grave Suet., molle Plin., mitissimum L., varium caeli praediscere morem V. nestanovitnost, c. crebris imbribus ac nebulis foedum T.

4. met.
a) stran neba: sub quo caelo natus sum L., caelum, non animum, mutant, qui trans mare currunt H., hoc animal negatur vivere in alio caelo Plin.
b) obzorje, horizont: cuicumque particulae caeli officeretur V., nox humida caelum abstulit V.

5. pren. obokana votlina, obok, svod: camerarum caelum Vitr., cerebrum est proximum caelo capitis Plin. — Pooseb. Caelum -ī, n = Caelus (gl. caelus) Nebo, bog neba (nebes): Hyg. — Soobl. (z odpahnjeno končnico) cael, n, indecl.: divom domus altisonum cael Enn. ap. Aus.

Opomba: V klas. dobi se rabi le sg., šele pozneje je (zlasti pri pesnikih) prišel v rabo heterocl. pl. caelī -ōrum, m od subst. caelus.

cafard² [kafar] masculin, familier žalostne misli, mračno razpoloženje, melanholija; domotožje; »maček«

j'ai le cafard črne misli mi rojé po glavi, sem mračno razpoložen