Franja

break^*1 [breik]

1. prehodni glagol
lomiti, prelomiti, zlomiti, odlomiti; skrhati; raztrgati, pretrgati, odtrgati; poškodovati, (po)kvariti; odpreti, odpečatiti; prestreči, prekiniti; odvaditi; (pre)kršiti; oslabiti, ublažiti; (iz)uriti (konja v ježi); uničiti; obzirno sporočiti; izčrpati; orati, kopati; (iz službe) odpustiti, degradirati

2. neprehodni glagol
zlomiti, skrhati, razbiti, raztrgati se; razpasti, razpadati; počiti, razpočiti se; poslabšati se (vreme); svitati; ločiti se, spremeniti smer; propasti, zbankrotirati; vlomiti

to break asunder pretrgati, prelomiti
to break an army razpustiti vojsko
to break s.o.'s back zlomiti komu vrat, uničiti ga
pogovorno to break the back of s.th. opraviti najtežji del česa
to break the bank izčrpati banko
to break the blow prestreči udarec
to break the bounds prekoračiti mejo
to break bread jesti
navtika to break bulk začeti raztovarjati
to break a butterfly on the wheel zapravljati svojo moč, uporabiti drastična sredstva
to break cover zapustiti skrivališče, izkobacati se
to break a custom odvaditi se
the day is breaking svita se, dani se
to break a drunkard of drinking odvaditi pijanca piti
to break the engagement razdreti zaroko
to break even pokriti stroške, poravnati se
to break faith prelomiti prisego, izneveriti se
to break a fall zadržati padec
to break one's fast nekaj pojesti
to break the flax treti lan
to break (new) ground ledino orati, začeti nov obrat
to break hold iztrgati se
to break the ice prebiti led
to break lance with začeti s kom pismeno diskusijo
to break the law kršiti zakon
to break loose odtrgati se, zbežati; prekršiti
to break a match razdreti zaroko
to break the neck of s.th. izvržiti najtežji del naloge, končati kaj
to break o.s. of a habit odvaditi se česa
to break the news povedati novico
to break open nasilno odpreti
to break a promise ne izpolniti obljube
to break s.o.'s pride ponižati koga
to break to pieces zdrobiti (se); razpasti
to break small zdrobiti
to break the thread prekiniti, pretrgati
to break water priti na površino
who breaks pays sam pojej, kar si si skuhal
to break wind prdniti
to break short dokončati
break your neck! veliko sreče!

brég (rečni) bank, (morski) shore, (morski, peščeni) strand, beach; (strmina) slope, hill; (nagib) incline

na breg, na bregu ashore
reka je prestopila brégove the river has overflowed ali has burst its banks
imeti nekaj za brégom (figurativno) to have an ulterior motive; to have something at the back of one's mind; to have some design, to harbour a design
ne vem, kaj imaš za brégom I don't know what you're after ali what you're driving at
kaj ima (on) za brégom? what is he up to?

brew¹ [bru:]

1. prehodni glagol
(s)kuhati, (z)variti
figurativno pripraviti, povzročiti; (s)kovati

2. neprehodni glagol
kuhati, variti se
figurativno pripravljati se

a mischief is brewing nesreča grozi
a storm is brewing nevihta se pripravlja
as you have brewed, so you must drink kakor si postelješ, tako boš spal

brêz without

brez- un-, -less; devoid of; destitute of
brêz mene without me
brêz njegove vednosti without his knowing it
brêz odlašanja without delay
brêz škode za without prejudice to
brêz nadaljnjega without hesitation, without more ado
brêz dvoma doubtless, no doubt, without doubt, undoubtedly
brêz dela, brêz zaposlitve out of work, unemployed
brêz doma homeless
brêz prijateljev friendless
brêz denarja, brez pare penniless
brêz upanja hopeless
brêz vrednosti worthless
brêz zdrave pameti devoid of common sense
brêz razumevanja devoid of understanding
brêz sape out of breath, breathless
brêz prestanka ceaseless, unending
brêz otrok childless
brêz šale joking apart
kava brêz sladkorja coffee without sugar
biti brêz česa to be lacking (ali wanting ali deficient) in something
moral bom (biti) brêz tega I shall have to go without it (ali to do without it)
bili smo brêz denarja we were penniless ali pogovorno hard up
brêz njega bi jaz bil izgubljen but for him I should have been lost
ni rože brêz trna there is no rose without a thorn

brezobvézen without obligation; not obligatory

brezobvezno! no obligation is involved; (v trgovini) no obligation to buy!

brezov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ nyírfaZa eno metlo potrebujem deset brezovih metlic, izdelam pa jo lahko s 'štilom' ali brez njega. ▸ Egy seprűhöz tíz nyírfaseprű szükséges, akár nyéllel, akár nyél nélkül is elkészítem.
Košare iz brezovega šibja se uporablja za skladiščenje ali za prenos stvari. ▸ A nyírfavesszőből készült kosarat tárolásra vagy különféle dolgok szállítására használják.
Sopomenke: brezin

2. (izdelan iz brezovega lesa) ▸ nyírfa
3. (o pijači) ▸ nyírfaPovezane iztočnice: brezov sok, brezova voda

4. (o snovi) ▸ nyírfa

brezplačni avtobus stalna zveza
(o vrsti prevoza) ▸ ingyenes busz
Kot že med poletjem tudi v decembru po kraju vozi brezplačni avtobus. ▸ Ahogy nyáron, úgy decemberben is ingyenes autóbusz közlekedik a városban.

brez primere stalna zveza
(o poudarjanju visoke stopnje) ▸ példátlan, példa nélküli, párját ritkító [samo v pozitivnem kontekstu]Že misel na kaj takega je bila politična predrznost brez primere! ▸ Már erre gondolni is példátlan politikai merészséget jelentett!
Da se mu je posrečil podvig brez primere, je začel spoznavati šele med novinarsko konferenco. ▸ Csak a sajtótájékoztatón kezdett rájönni, hogy példátlan teljesítményt ért el.

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

bríga care; trouble; worries pl; (zaskrbljenost) concern, anxiety, solicitude, uneasiness, apprehension

bríga za (kaj) care for (something)
moreča bríga zastarelo carking care
to je moja bríga I shall see to it
to ni moja bríga this is no business of mine, this is no concern of mine
to mi je deveta bríga I don't care about it at all
bodi brez bríge! don't worry; never you fear; be easy on that score
dajati, povzročati bríge to cause anxiety (ali uneasiness)
imeti na brígi to take care of, to attend (ali to see) to

brígati to concern; to regard

kaj me to briga? what is that to me?
to te nič ne briga! it is none of your business!
to Vas nič ne briga! that is not your concern!
on me nič ne briga he is no concern of mine
stvar nikogar ne briga the matter is no one's business
to me nič ne briga that is no business of mine, that doesn't concern me
brígati se to care (za for, about); to concern oneself (with, about); to bother about; (skrbeti za) to attend to, to see to
brigaj se za svoje zadeve (stvari)! mind your own business!, go about your business!
ne briga se za politiko he doesn't concern himself with politics
ne brigajte se za govorice ljudi! don't trouble about what people say

bríti

1. (o vetru) to blow

veter brije there is a keen (ali bitter) wind blowing
veter ostro, mrzlo brije the wind blows hard, cold
veter brije čez planjavo the wind sweeps over the plain

2. (z britvijo) to shave

gladko bríti to give a clean (ali close) shave
bríti se to shave (oneself)
dati se briti to have a shave, to get shaved, to get a shave
želim se bríti I want a shave
bríti, prosim (pri brivcu) a shave, please
bríti norce iz koga to make fun of someone, to play a trick on someone, to make a fool of someone, to pull someone's leg, ZDA žargon to kid someone

briti norce iz česa frazem
(norčevati se) ▸ kifiguráz valamit
Satira, tudi politična, naj brije norce iz napak, ne pa, da žali ljudi. ▸ A szatíra ‒ még ha politikai is ‒ a hibákat figurázza ki, ne az embereket sértegesse!
Sopomenke: briti norca iz koga, briti norca iz česa, briti norce iz koga

brizgalka samostalnik
1. (v zdravstvu) ▸ fecskendőLani so razdelili okoli 70.000 igel, dobro polovico uporabljenih brizgalk pa so jim uporabniki tudi vrnili. ▸ Tavaly mintegy 70.000 tűt osztottak ki, a használt fecskendők több mint felét vissza is szolgáltatták a felhasználók.

2. (naprava za brizganje vode) ▸ fecskendő
3. (slaščičarski pripomoček) ▸ fecskendő

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

broad¹ [brɔ:d] pridevnik
širok, obsežen, (ob)širen, prostoren
figurativno brez predsodkov, širokogruden, svobodomiseln; glaven, osnoven; jasen; splošen; biten; surov, nespodoben

in broad daylight pri belem dnevu
it's as broad as it is long oba razloga sta enako tehtna, eno ni nič boljše od drugega
ameriško, pogovorno broad place in the road mestece
britanska angleščina, pogovorno broad mob goljufivi kvartopirci
broad hint migljaj s kolom
broad stare predrzen pogled
broad views strpni nazori

brúhati to vomit; to be sick, to throw up; to disgorge; to spew (up); žargon to puke; (o vulkanu) to erupt

za brúhati mi je my gorge is rising
brúhati kri to spit blood
brúhati lavo to emit streams of lava
brúhati ogenj to vomit fire
brúhati oblake dima to emit clouds of smoke

bruit [bru:t] arhaično

1. samostalnik
govorica

2. prehodni glagol
širiti govorice

it is bruited about govoriti se, baje

brusiti pete frazem
(plesati) ▸ táncra perdül, táncot jár
Proti poldnevu, ko so prenekateri začeli brusiti pete na plesišču, pa je zasijalo celo sonce. ▸ Dél körül, amikor a tánctéren már többen táncra perdültek, még a nap is kisütött.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.