Franja

električar samostalnik
1. (strokovnjak za elektriko) ▸ villanyszerelőToni se je zaposlil v Ljubljani, kjer se je izučil za električarja. ▸ Toni Ljubljanában kapott állást, ahol villanyszerelőnek tanult.

2. neformalno, v glasbenem kontekstu (izvajalec elektronske glasbe) ▸ elektronikus zenész
Ko je leta 2002 osvojil grammyja, je imel duet Deep Dish že kulten status med progresivnimi električarji. ▸ Amikor a Deep Dish 2020-ben megkapta a Grammy-díjat, a duónak már kultusza volt a progresszív elektronikus zenészek között.

3. neformalno (avto) približek prevedka ▸ elektromos autó
Šef Nissana je potrdil, da so v ZDA razprodali električarja Nissana Leaf. ▸ A Nissan főnöke megerősítette, hogy az USA-ban elkelt az összes Nissan leaf elektromos autó.

4. ponavadi v množini, neformalno, v športnem kontekstu (igralec kluba Elektra) približek prevedka ▸ az Elektro kosárlabda-klub tagja
Gostje so vodili že za 9 točk, a je v nadaljevanju obramba električarjev stvari postavila na svoje mesto. ▸ kontrastivno zanimivo A vendégek már kilenc ponttal vezettek, amikor az Elektro védelme helyrehozta a dolgokat.

ēliciō -ere -licuī (ēlexī Arn.) -licitum (ē in lacere)

1. izvabiti (izvabljati), izmamiti (izmamljati), premotiti koga, da razodene skrivnost, resnico idr.; z acc. personae: Pl., Plin. iun., elicit Archelaum matris litteris T. vabi k sebi, elicere hostem ex paludibus et silvis C., hostem citra flumen, in suum locum, in locum iniquum, ad dimicandum C., extra muros Cu., hostes in insidias Hirt., hostes ad (in) proelium L., T., vatem ad colloquium L., propositis praemiis ex civitatibus sociorum optimum quemque Ci., eum ad disputandum Ci.; z acc. rei: Lucr., Plin., Iuv., lacrimas Pl., onyx eliciet cadum H., elicere venas fontis O., arcana eius elicuit L., elicere veritatem T., in qua quaestione dolor veram elicere vocem possit Ci., elicere responsum L., Q. odgovor izsiliti, consilium Ci., quid agam Ci., verbosiores epistulas N.

2. occ. (z zaklinjanjem) priklicati: cum inferorum animas elicere soleas Ci., elicere Manes H., infernas umbras carminibus T., fulmina L., iovem caelo (iz nebes) O., aquas pluvias O. dež pričarati, numina Tib., Lucan., Sil., Stat.

3. pren. spraviti (spravljati) iz česa: elicere e terrae cavernis ferrum Ci. železo pridobivati, levi ictu cruorem T. storiti, da priteče kri; pesn.: ut hostium sanguis eliciatur suo Ci.; occ. ustvariti, storiti, vzbuditi (vzbujati): ad nervorum eliciendos sonos Ci., lapidum conflictu elicitur ignis Ci. se ukreše ogenj, terra elicit ex semine viriditatem Ci. zemlja ustvarja, undam supercilio tramitis elicere V. napeljati, iram regis elicere Cu. kralja razjeziti, misericordiam L.

ēlīdō -ere -līsī -līsum (ē in laedere)

1. izbi(ja)ti, izpahniti (izpahovati), izgnati (izganjati), vreči iz … : oculos Pl., aurigam e curru Ci., ignes nubibus O., corpora T. na suho vreči, orbes (t.j. oči) Sil., vina prelis Pr. iztlačiti (iztlačevati), regem apium Col., aërem lituis Lucan., litteras Gell.; occ.: ango elisos oculos et guttur V. davim koga (za vrat), da mu stopijo oči iz votline, spuma elisa V. vbrizgana pena; pren. = pregnati: alicui animam el. Luc. ap. Non., Lucr., tussim Cels. ali morbum H., gemitum Sil., vocem, magnas sententias Q.

2. razbi(ja)ti, zdrobiti, zmečkati, streti, stisniti: caput, talos alicui Pl., caput pecudis saxo L., tempestate naves eliduntur C., ut ingens belua cognatos eliserit H., stipite victum elidere Cu., elidere draconem Plin., leonem Suet.; pesn.: eliso aëre pennis O.; poseb. o davljenju: Hercules manu elisit angues V. je zadavil, vincla galeae elidunt fauces O. drgnejo, tišče; od tod pesn.: animam elidite silvis O. zadušite; pren. uničiti, streti: poëtae nervos omnīs virtutis elidunt Ci., aegritudine elidi Ci. (v sl. act.).

ēlinguis -e (ē in lingua) brez jezika: Cass.; od tod pren.

1. nem: elinguem curiam videbatis Ci., testem elinguem reddidit Ci. je storil, da je umolknil, mutus atque elinguis L.

2. malo spreten (nespreten) v govoru, nezgovoren: disertum haberi pulchrum habebatur, elinguem videri deforme T.

elita samostalnik
1. (najvplivnejši posamezniki) ▸ elitLjudje stradajo, elita pa kopiči milijarde. ▸ Az emberek éheznek, az elit pedig halmozza a milliárdokat.
Svetovna arheološka elita še vedno meni, da najdba ni delo človeških rok. ▸ A világ régészeti elitje még mindig úgy véli, hogy a lelet nem emberi kéz munkája.

2. (najboljši športniki) ▸ élvonalSlovenska nogometna reprezentanca je v svetovni eliti. ▸ A szlovén labdarúgó-válogatott a világ élvonalába tartozik.
Na 156 kilometrov dolgi progi je nastopilo 130 kolesarjev v kategorijah elite in pod 23 let. ▸ kontrastivno zanimivo A 156 kilométer hosszú pályán 130 kerékpáros lépett fel az elit és az U-23-as kategóriában.

ello ono, to

por ello zato
ello es que dejstvo je, da ...
es ello to je tisto
estar para ello biti pripravljen
mañana será ello jutri se bo zgodilo

éloigné, e [elwanje] adjectif oddaljen; daljen (sorodnik)

parents masculin pluriel éloignés daljni sorodniki
souvenirs masculin pluriel éloignés daljni spomini
cela arrivera dans un avenir éloigné to se bo zgodilo v daljni bodočnosti
être éloigné de son compte (figuré) uračunati se, ušteti se
je ne suis pas éloigné de croire que ... skoraj bi verjel, da ...
c'est encore bien éloigné to je še daleč
remettre à une date éloignée odgoditi na pozneje

ēmānō -āre -āvī (—)

1. teči iz česa, izteči (iztekati): Lucr., Col., Gell., fons unde emanat aquaī Ci. poet., ex quo fonte virus emanat Cu.

2. pren.
a) poteči (potekati) iz česa, izvirati, nasta(ja)ti, posta(ja)ti, prihajati: ex quo vis omnis emanet Ci., hinc Academia emanavit Ci., ex quo fonte iste senator emanet Ci., mala vostra istinc emanant Ci.
b) (raz)širiti se: Suet., Fl., mala emanarunt latius Ci., fama emanarat, quod … Ci. glas se je bil raznesel, oratio mea in vulgus emanare poterit Ci., per quosdam indicia coniurationis eius Romam emanaverunt L.; z ACI: emanabat fratrem numquam visum esse L. razglasilo se je, da …

embalaža samostalnik
1. (material za shranjevanje) ▸ csomagolás, csomagolóanyag, göngyöleg, kiszerelésPovezane iztočnice: jajčna embalaža

2. (zunanja podoba) ▸ külcsín, külsőség, csomagolásNeki kritik je zapisal, da je bil koncert samo embalaža brez prave vsebine. ▸ Egy kritikus azt írta a koncertről, hogy csak tartalom nélküli üres csomagolás volt.
Da bi bil film dobro blago za prodajo, mora imeti nekakšno vsebino in ni ga dovolj samo zaviti v lepo embalažo. ▸ Ahhoz, hogy jól el lehessen adni a filmet, tartalmasnak kell lennie, nem elendő csak a szép csomagolás.
Lili zgolj lepi moški ne zanimajo, saj ima raje kvalitetno vsebino kot lepo embalažo. ▸ Lilit nem érdeklik a csupán szép férfiak, mivel a belbecset részesíti előnyben a külcsínnel szemben.

embêtant, e [ɑ̃bɛtɑ̃, t] adjectif, familier neprijeten, zoprn, dolgočasen

film masculin embêtant dolgočasen film
l'embêtant, c'est qu'il faut tout recommencer neprijetno je to, da je treba vse znova začeti

embêter [ɑ̃bɛte] verbe transitif, familier delati sitnosti, težave; povzročati neprijetnosti (quelqu'un komu); dolgočasiti; jeziti

s'embêter dolgočasiti se, preganjati dolgčas
ça m'embête rudement to me pošteno jezi, (familier) tega mi je že čez glavo dovolj
ne l'embête pas! daj mu mir!
cet élève embête ses voisins ta učenec nagaja svojim sosedom
ça m'embête de rester ici, qu'il parte demain jezi me, da ostanem tu, da on jutri odpotuje
il ne s'embête pas ni, da bi ga pomiloval

ēmereō -ēre -meruī -meritum in med.: ēmereor -ērī -ītus sum

1. zaslužiti, zasluge si pridobi(va)ti: quid ego emerui mali? Pl., emerui … honores Pr., Ennius emeruit … contiguus poni … tibi O. Enij je zaslužil, da se njegov kip postavi poleg tvojega; emerere aliquem zasluge si pridobiti za koga: emeruit virum O., admoniti este aequantem superos emeruisse virum O., plures emeruisse viros Tib.; kot subst. pt. pf.: emeritis referenda est gratia O. zaslužnim možem.

2. doslužiti: nemini spes emerendi stipendia adempta L., homines emeritis stipendiis S.; pogosto pt. pf. ēmeritus 3
a) act. ki je doslužil, doslužen: emeritus miles T., enako tudi samo emeritus kot subst. masc. dosluženi vojak: Lucan., T., Suet; pren.: emeritum aratrum, emeriti equi O.
b) pass. odslužen: emerita stipendia Ci., S., L., Iust., emeritus tempus Ci., emeriti anni O., emerita militia Suet.; subst. ēmeritum -ī, n plačilo dosluženim vojakom: Icti.

ēmergō -ere -mersī -mersum

I. (redko) trans.

1. „storiti, da pride kdo (kaj) iz vode na vrh“, (iz vode) pomoliti, pokazati: emersere e gurgite vultūs Nereides Cat.; pogosto refl. in v pt. pf. med. (iz vode) na vrh priti, prihajati, pomoliti (pomaljati), se pokazati: iam ista serpens se emergit Ci., emersus e flumine Ci., emersus e palude L., paludibus T.

2. pren. izkopati (izmotati) se, rešiti se: emergere se ex malis Ter., N., Vell., Iuv., homo emersus … ex diuturnis tenebris Ci.

— II. intr.

1. (iz vode) na vrh priti, se pokazati: equus ex flumine emersit Ci., navigia fundo emergunt S. fr.

2. pren.
a) prikazati se, na dan (na svetlo) priti (prihajati), priti iz česa, vziti (vzhajati), nasta(ja)ti, posta(ja)ti: Lucr., Plin., Val. Fl. idr., sese ostendens emergit Scorpius alte Ci., nox emersa O. ki se je vzdignila (iz morja), sol emergens T., tam multa bella ex illo mari emerserunt Ci. je vzšlo, emergit dolor Ci. bolečina prihaja, emergere ex patrio regno Ci. prodreti, emergit, quale sit illud Ci. jasno, očitno postaja.
b) izmotati se, izkopati se, rešiti se: quibus ex malis ut emersit N., emersisse e vadis videtur oratio mea Ci., Catilina cum e pruina Appennini emersisset Ci., cum Hannibal de paludibus emersisset L., emergere e naufragiis L., ex miserrimis naturae sordibus Ci., ex peculatūs iudicio Ci., hoc uno modo depressa veritas emergit Ci., velut emerso ab admiratione animo L., qua amnis aperit vadum, emersere Cu.
c) povzpeti se: emergere ad summas opes Lucr., in quod iam emersissent fastigium Vell.

emigracija samostalnik
1. (izseljevanje) ▸ emigráció, kivándorlásPolitično nasilje in socialne razmere so sprožili emigracije v Avstralijo in Severno Ameriko. ▸ A politikai erőszak és a társadalmi körülmények idézték elő az Ausztráliába és Észak-Amerikába irányuló kivándorlást.

2. (življenje v tujini) ▸ emigrációTam je Brecht režiral drame, ki jih je napisal med emigracijo v ZDA. ▸ Brecht ott drámákat rendezett, amelyeket az USA-ban töltött emigrációja alatt írt.
Nasprotoval je fašizmu in zato živel v emigraciji. ▸ Ellenezte a fasizmust, ezért emigrációban élt.

3. (izseljenci) ▸ emigráció, emigránsok, kivándoroltakSlovenska emigracija do konca druge svetovne vojne pravzaprav ni imela pomembnejših časopisov. ▸ A szlovén emigrációnak a II. világháború végéig tulajdonképpen nem volt jelentősebb újságja.
Castro je dejal, da je nakup prijateljski odziv na prijateljsko gesto ZDA, s čimer je še bolj razbesnel kubansko emigracijo v ZDA. ▸ Castro azt mondta, hogy a vásárlás barátságos lépés az USA barátságos gesztusára, amivel még jobban feldühítette az USA-ban élő kubai kivándorlókat.

ēmittō -ere -mīsi -missum

I.

1. ven poslati, odposlati (odpošiljati), razposlati (razpošiljati), odpraviti (odpravljati): tabulas emisi in omnīs provincias Ci., emittat ad me, qui obsignent Ci. ep., exercitum in Asiam emittere N., in lucem Stygiis emissa tenebris V.; (o knjigah): elegos emittere H. izdati, librum H., Q., Suet., Plin. iun.; voj.: essedarios ex silvis emittere C., cohortes ex statione C., in hostem emitti L., Cu., pabulatum emittitur nemo C., duabus portis omnem equitatum emisit C.; prim.: quibuscum tamquam e carceribus emissus sis Ci. si udrl.

2. occ.
a) (puščice, strele) metati, zadegati, streljati: Q., Iuv., emittere pila C., tela Ci., iacula S., sagittas Cu., manu emittere spicula, hastam, iaculum V., saxa in aliquem L., Cu., fulmina Ci.; pren.: aculeum in aliquem emittere Ci., L. koga zbosti, emittere facete dictum, maledictum Ci. izustiti, voces temere ab accusatore emissae Ci. besede, ki jih je tožnik nepremišljeno spustil iz ust, et semel emissum volat irrevocabile verbum H. izrečena beseda.
b) (kaj tekočega) izpustiti (izpuščati): Col., Suet., aquam ex lacu emittere L., aquae flumen emittunt Cu., lacus emissus Ci., izpraznjeno jezero, sanguinem emittere venis Plin. kri puščati, lacrimas emisit obortas O. razjokal se je; prim.: ova emittere Plin. leči.
c) (glas) od sebe da(ja)ti, oglasiti se, iz(pre)govoriti: Lucr., Q., Suet., cur cogis eum hanc vocem (besedo) emittere? Ci., moriere, si vocem emiseris L.; prim. še: se animam statim emissurum N. da bo dušo spustil, izdihnil.

3. izgnati, pregnati, spoditi: L., Catilinam ex urbe emisimus Ci., quod illum emiserim potius quam quod eiecerim Ci., ex domo pontificis maximi emissus Ci. „ven vržen“, ea oratione Catilinam emisi Ci.

— II.

1. izpustiti (izpuščati): agnos foras Pl., plerosque celant et noctu per vallum emittunt C., leonem emittere Cu., emissa hiems V. Od kod? z abl.: emisit caseum ore Ph., praeoptabant scutum manu emittere C. proč vreči, odložiti; s praep.: ex iudicio gratiā emitti Ci., ex eo loco ancillarum beneficio emissus est Ci. je ušel, emissa de manibus res est L. se je izmuznila, hostem de (ex) manibus emittere Ci., L. sovražniku dati priložnost, da uide; pren.: certamen manibus emittere L.

2. occ.
a) (ujetnike) izpustiti, osvoboditi: emissus est e carcere Pl., Ci., Apollonium de carcere emitti iubet Ci., ex vinculis emittere Pl., Ci., e custodia emittere Ci., N., L., ludet favis emissa iuventus V. (o zalegi čebel).
b) (osebe iz kakega pravnega razmerja) pustiti, oprostiti, osvoboditi: manu emittere aliquem Pl., L., Plin. iun., tudi samo emittere aliquem Pl., Ter., manu emittere servum L., adoptatos T.; pa tudi: librā et aere liberatum debitorem emittere L. prostost dati dolžniku, ki je plačal.
c) voj. vojne ujetnike izpustiti, oprostiti: eos ex obsidione emittere L., iugum, sub quod emissi essent L. izpod katerega so bili izpuščeni.

empêcher [ɑ̃pɛše] verbe transitif ovirati, preprečiti; upreti se (quelque chose čemu)

s'empêcher de (rire) vzdržati se, zadržati se (smeha)
empêcher quelqu'un de travailler preprečiti komu delo, da bi delal
empêcher le progrès de la maladie zaustaviti napredovanje bolezni
la grippe m'a empêché de partir gripa mi je preprečila odhod
il a dû se soumettre, n'empêche qu'il avait raison moral se je ukloniti, pa vendar je imel prav
(familier) n'empêche to ni noben razlog (proti)
je ne puis m'empêcher de rire ne morem si kaj, da se ne bi smejal

Empedoclēs -is (-clī Ap., Gell.), acc. -ea, -ēn, -em, m (ἐμπεδοκλῆς) Empedokles, slavni grški filozof in pesnik iz Agrigenta na Siciliji ok. l. 450, Gorgijev učitelj: Ci., Lucr., H., Q. idr. Mit, da je skočil v vulkan Etno, je najbrž nastal iz napačnega izvajanja njegovega imena: ἐμπεδᾶν = skočiti v kaj. Adj. Empedoclēus 3 (Ἐμπεδόκλειος) Empedoklov: Ci.; subst. pl. Empedoclēa -ōrum, n Empedoklovi nauki: Ci.

emptor -ōris, m (emere) kupec: Pl., Iuv., cum idem expediet emptori et venditori Ci., bonorum emptores Ci., si emptorem invenerit S., emptor fundi, domūs H., emptor hians H., quem emptorem familiae pecuniaeque in testamento Augusti fuisse volgo notatum est Suet., da je bil kupec na videz pri in oporoki „per aes et libram“.

emšo samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (enotna matična številka občana) [személyi azonosító szám]
2. neformalno (starost) približek prevedka ▸ életkor
Sem že v takih letih, da tudi meni že malo nagaja emšo. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan korban vagyok, hogy már a személyi számom is fáj.

ēmungō -ere -mūnxī -mūntum (ē, mungere, indoev. kor. meuk, meug sluz, mokra nesnaga; prim. lat. mūcor plesnoba, mūcus sluz, mūgil [riba] smrkavica, gr. μύσσω = lat. emungo, gr. μυκτήρ nozdrv, gr. μύξα sluz, nos)

1. usekniti (usekovati), med. usekniti (usekovati) se: emungere se Corn., Suet., eam sunt consecuti corporis siccitatem, ut neque spuerent neque emungerentur Varr. ap. Non., emungi cubitis (ob komolce) Corn., saepe emungeris Iuv., (homo) emunctae naris H., Ph. tenkega nosu = človek, ki hitro najde napake drugih.

2. pren.
a) tu ut oculos emungare ex capite per nasum tuos Pl. da se ti oči izbijejo iz glave.
b) „komu kaj iz nosa izvleči“ = ukaniti koga, prevarati koga, vzeti mu kaj: aliquem Pl., Luc. ap. Non., emungere aliquem argento Ter., miserum me auro esse emunctum Pl., Pythias, emuncto lucrata Simone talentum H.

Opomba: Sinkop. pf. act.: ēmūnxtī (= ēmūnxisti) Pl.