Franja

konkurénčen competitivo; competidor

konkurenčna cena precio m de competencia
konkurenčni boj lucha f de competidores
konkurenčna tvrdka (podjetje) casa f (empresa f) competidora
konkurenčna zavist envidia f de los competidores (ali profesional)

konkurenč|ni [é] (-na, -no) Konkurrenz-, Wettbewerbs- (boj der Konkurrenzkampf, pravo klavzula die Konkurrenzklausel, Wettbewerbsklausel, podjetje der Konkurrenzbetrieb, das Konkurrenzunternehmen)

kreníti (-em) perf.

1. mettersi in cammino, in marcia; incamminarsi; avviarsi, partire:
vlak je krenil s postaje il treno partì dalla stazione
kreniti na pot avviarsi, mettersi in cammino
kreniti od brega salpare, partire
kreniti v boj muovere all'attacco
pren. kreniti z mrtve točke muoversi da un punto morto

2. deviare, svoltare, prendere; divagare:
kreniti na desno, na levo, v desno, v levo svoltare a destra, a sinistra
pren. kreniti s poti deviare (dalla retta via)
kreniti vstran divagare

kriminal samostalnik
1. (kazniva dejavnost) ▸ bűnözésNapad se je zgodil sredi belega dne v četrti, ki ni znana po nasilju ali kriminalu. ▸ A támadás fényes nappal történt egy ismert környéken, amely nem az erőszakról vagy a bűnözésről ismert.
Povezane iztočnice: organizirani kriminal, gospodarski kriminal, kibernetski kriminal

2. neformalno (nesprejemljivo početje) ▸ bűncselekmény, bűnözés, bűntény
Če bi se zanjo odločili, bi vrgli stran vsaj tri milijarde tolarjev, kar bi bil pravi kriminal. ▸ Ha úgy döntöttünk volna, hogy megtesszük, akkor legalább hárommilliárd tollárt dobtunk volna ki, ami valóságos bűncselekmény lett volna.
To ni politika, to je čisti kriminal. ▸ Ez nem politika, ez tiszta bűnözés.

kriminalitet|a [é] ženski spol (-e …) pravo die Kriminalität (gospodarska Wirtschaftskriminalität, mladinska Jugendkriminalität)
stopnja kriminalitete die Kriminalitätsrate
boj proti kriminaliteti die Kriminalitätsabwehr

križarska vojna stalna zveza
1. pogosto v množini, zgodovina (vojaški podvig) ▸ keresztes háború

2. (boj proti neki ideologiji ali družbeni skupini) ▸ keresztes háború

krùh bread

brez krùha breadless, (brez posla) unemployed
črn krùh brown (ali black) bread
domač krùh home-made (ali household) bread
bel krùh white bread
ječmenov krùh barley bread
koruzen krùh ZDA corn pone
ržen rye bread
svež krùh fresh (ali new) bread
star, suh krùh stale bread
(ne)kvašen krùh (un)leavened bread
vojaški krùh ration bread
pražen krùh toast
naš vsakdanji krùh our daily bread
hlebec, štruca krùha loaf of bread
kos, reženj krùha a piece, a slice of bread
ob krùhu in vodi on bread and water
krùh z maslom bread and butter
ostanki krùha left-over bread
pražilec za krùh toaster
košarica za krùh breadbasket
rezilni stroj za krùh bread slicer
skorja krùha a crust of bread
krùha in iger! bread and circuses!
boj za vsakdanji krùh the struggle for life
pomanjkanje krùha shortage (ali scarcity) of bread
deliti s kom krùh to break bread with someone
on ni vreden krùha, ki ga jé he is not worth his salt
ni imel skorje krùha he had not a crust of bread to eat
ostati brez krùha (figurativno) to be thrown out of work
pritrgovati si krùh od ust to stint oneself
odjesti komu krùh to take the bread out of someone's mouth
jesti tuj krùh (figurativno) to serve other people, to be dependent on other people
prišel je do krùha pogovorno he's got it made
peči krùh to bake bread
služiti si svoj krùh z... to get one's living by...
sam si mora služiti krùh he has to earn his own living
težko si služiti krùh to work hard for a living
kako si služi svoj krùh? (figurativno) how does he earn (ali make, win) his bread (ali his living)?
skregati se s svojim krùhom (figurativno) to quarrel with one's bread and butter, not to know which side one's bread is buttered on
stati v vrsti za krùh to stand in a bread-line
krùh je vzhajal the bread has risen
živeti ob krùhu in vodi to be put on bread and water

kuga samostalnik
1. (bolezen) ▸ pestisBakterija, ki povzroča kugo, je nevarna ljudem in živalim, prenaša se z glodalci in njihovimi bolhami. ▸ A pestist okozó baktérium az emberekre és az állatokra veszélyes, rágcsálókkal és bolháik útján terjed.
Povezane iztočnice: prašičja kuga, živinska kuga

2. lahko izraža negativen odnos (nekaj neprijetnega) ▸ pestis, rémségV sveto vojno proti teroristični kugi so se vključile številne države. ▸ A terrorizmus rémsége elleni szent háborúhoz számos ország csatlakozott.
Doping je postal novodobna kuga, razširjena in smrtonosna bolezen športa. ▸ A dopping lett az újkori pestis, a sport széles körben elterjedt és halálos betegsége.

kulturn|i (-a, -o) kulturell; Kultur- (ataše der Kulturattaché, boj der Kulturkampf, center das Kulturzentrum, institut das Kulturinstitut, jezik die Kultursprache, pesimizem der Kulturpessimismus, program das Kulturprogramm, prostor der Kulturraum, sklad der Kulturfonds, spomenik das Kulturdenkmal, spomeniki množina Kulturwerte množina, sporazum das Kulturabkommen, ustvarjalec der Kulturschöpfer, antropologija die Kulturanthropologie, avtonomija die Kulturautonomie, dediščina das Kulturerbe, dobrina das Kulturgut, izmenjava der Kulturaustausch, kritika die Kulturkritik, nagrada der Kulturpreis, plast die Kulturschicht, politika die Kulturpolitik, priloga die Kulturbeilage, ustanova die Kultureinrichtung, zgodovina die Kulturgeschichte, znamenitost die Kulturstätte, delo die Kulturarbeit, ljudstvo das Kulturvolk, življenje das Kulturleben)

lacertus¹ -ī, m, večinoma v pl.

1. mišica, mišice: lacertos exercitatio expressit Q., corpora … lacertis expressa sunt Q.

2. poseb. nadlahtne mišice, mišičast (močan) nadlaket, nadlaht (od rame do komolca), rama, v pl. nadlahti (naspr. brac(c)hium podlaket); pri živalih pleče (gen. plečeta), n., v pl. pleča (gen. pleč): bracchia tum porro validis ex apta lacertis esse manusque datas Lucr., subiecta lacertis bracchia sunt O., lau-dat digitosque manusque bracchiaque et nudos … lacertos O., brachia quoque et lacertos auro colunt Cu., nervi rubetae dextro lacerto adalligati Plin.; pogosto cela roka (od rame do prstov): qui (sc. Milo Crotoniates) cum iam senex esset … , aspexisse lacertos suos dicitur inlacrimansque dixisse: „At hi quidem mortui iam sunt“ Ci., neque enim ex te umquam es nobilitatus, sed ex lateribus et lacertis tuis Ci., laevo dependet parma lacerto V., laevo suspensi loculos tabulasque lacerto H., gravi librata lacerto fraxinus O., lacertos collo imponere, lacertos circum colla implicare, lacertis colla innectere, complectens infirmis membra lacertis O., lacertum excutere O., Sen. ph. roko iztegniti za namerjenje (za zamah), adducto contortum hastile lacerto immittit V., lacertis tenere et fovere aliquem Pr., puellares lacerti Sen. ph.

3. meton.
a) močna roka = moč, sila, silna moč: arma Caesaris Augusti non responsura lacertis H. nezmožno upirati se (postavljati se po robu) vladarski moči Cezarja Avgusta, sub Traiano principe movit (imperium) lacertos Fl., aptantque lacertos (apes) V. in se pripravljajo na boj; poseb. govornikova moč, govorniška sila: in Lysia saepe sunt lacerti sic, ut fieri nihil possit valentius Ci., a quo cum amentatas hastas acceperit, ipse eas oratoris lacertis viribusque torquebit Ci., carnis plus habet (Aeschines), minus lacertorum Q.
b) met, udar(ec) močne roke: ventos anteire lacerto, famam letalis amare lacerti Sil.

4. metaf. (o roki podobnih stvareh)
a) drevesna veja: populus alba, validis accisa lacertis, scinditur Sil.
b) rečni rokav: porrigit amnis lacertos C.
c) škorpijonove (ščipalčeve) ščipalnice: flexis utrimque lacertis (scorpius) O.

laisser [Iɛse] verbe transitif po-, pre-, za-pustiti; preiti, zamolčati

avoir le prendre et le laisser imeti izbiro
c'est à prendre ou à laisser ali to vzamete ali pa ne (druge izbire ni)
ne pas laisser de ne opustiti, ne nehati
laisser en blanc pustiti belo, prazno, nepopisano
laisser voir pokazati
laisser pour compte (commerce) dati zopet na razpolago
laisser tomber spustiti(na tla)
laisser de côté, à part pustiti ob strani
laisser à désirer ne popolnoma zadovoljiti
ne rien laisser au hasard ničesar ne prepustiti slučaju
laisser à penser dati misliti
laisser faire, dire pustiti koga, da dela, govori, kar hoče
ne pas laisser de faire quelque chose ne zamuditi kaj napraviti
cette réponse ne laisse pas de m'étonner ta odgovor me res preseneča
laisser dormir (figuré) pustiti pri miru
laisser tranquille pustiti na miru
laisser à entendre, à comprendre dati razumeti
se laisser prepustiti se
se laisser aller zanemariati se
se laisser aller à spozabiti se
se laisser dire pustiti si reči, dopovedati
se laisser faire ne se upirati, pristati na
se laisser tout faire ničemur se ne upirati, vse prenesti, potrpeti
se laisser faire une douce violence upirati se navidezno in končno popustiti
laisser là pustiti na cedilu
laisser quelqu'un libre de faire quelque chose komu na voljo pustiti, da kaj naredi
laisser passer pustiti kaj iti mimo, pustiti, da se kaj godi
se laisser porter par le courant (figuré) plavati s tokom
laisser sa vie, (populaire) ses os, sa peau, ses bottes umreti
je vous laisse (familier) (zdaj) grem
laissez (donc)! pustite (vendar) to!
cela ne laisse pas d'être dangereux to je kljub temu (prej ko slej), to ostane še vedno nevarno
cela se laisse manger, entendre to se da jesti, slišati
il faut bien faire et laisser dire delaj prav in ne boj se nikogar
il m'a laissé en plan, en rade (familier) pustil me je na cedilu
laisser des plumes dans une affaire (familier) mnogo izgubiti v kaki zadevi

lakota samostalnik
1. neštevno (potreba po hrani) ▸ éhségMalica naj bo sestavljen manjši prigrizek, ki poteši našo lakoto in spodbudi prebavo. ▸ Az uzsonna legyen egy kis változatos harapnivaló, amely csillapítja az éhségünket és serkenti az emésztést.Telesna dejavnost poskrbi tudi za ravnovesje občutkov lakote in sitosti. ▸ A testmozgás az éhség és a jóllakottság érzésének egyensúlyáról is gondoskodik.
2. (pomanjkanje hrane) ▸ éhezés, éhínségPo vojni je bila huda lakota, vse je bilo uničeno. ▸ A háború után súlyos éhínség volt, mindent elpusztítottak.Zaradi suše in slabega pridelka v delu dežele vlada lakota. ▸ A szárazság és a rossz termés miatt a térség egy részét éhínség sújtotta.

3. neštevno (močna želja) ▸ éhségNihče ne ve bolje od nas, kdaj smo lačni hrane in kdaj čutimo čustveno lakoto. ▸ Senki sem tudja nálunk jobban, mikor vagyunk táplálékra éhesek, és mikor érezzük magunkat érzelmileg éhesnek.Njegova formula uspeha je kombinacija ljubezni do športa in lakote po zmagi. ▸ A sikerének receptje a sport iránti szeretet és a győzeleméhség kombinációja.Vaš občutek za spodobnost je splahnel ob očitni lakoti po denarju. ▸ A tisztességérzetét elmosta a nyilvánvaló pénzéhsége.

4. botanika Galium (rastlina) ▸ galaj
Vrtnar pozna zdravilnost koprive, plešca, lakote, trpotca in regrata. ▸ A kertész ismeri a csalán, a pásztortáska, a galaj, az útifű és a pitypang gyógyító tulajdonságait.
Povezane iztočnice: dišeča lakota, plezajoča lakota, prava lakota

lákota (-e) f

1. fame:
lakota ga muči, tare sente la fame, il morso della fame
trpeti lakoto patire la fame
huda, volčja lakota fame da lupo

2. fame, carestia:
v deželi je bila lakota nel paese imperversava la carestia
boj proti lakoti lotta contro la fame

3. pren. fame, desiderio (sfrenato):
lakota slave fame, sete di gloria
spolna lakota appetito carnale

4. bot. caglio, presame, attaccamani (Galium)
PREGOVORI:
lakota je najboljši kuhar la fame è il miglior cuoco

lanzar [z/c] vreči, zagnati, metati, lansirati; odvreči, (iz)pljuniti; vpeljati, v modo spraviti; razlastiti; spustiti (pse): spodbosti

lanzar al agua splaviti (ladjo)
lanzar un grito zavpiti, zakričati
lanzar una noticia lansirati vesti
lanzarse zagnati se, planiti; priti v modo
se lanzó a gritar zakričal je
lanzarse al agua de cabeza skočiti na glavo v vodo
lanzarse a la pelea v boj planiti

Linus (ali Linos) -ī, m (Λίνος; fen. ailanu = gr. αἴλινον = lat. aelinon [prim. et Linon in silvis idem pater „aelinon!“ altis dicitur invita concinuisse lyra O. (Amor. 3, 9, 23)] = „gorje nam“, tožba v Adonijevem (Adonisovem) bogočastju, od tod λίνος = žalostinka, Λίνος [= Ἄδωνις] oseba v grški mitologiji, povzeta po feničanskem Tamu [Thamus]) Línos. Po starejši bajki sin Apolona in muze Uranije, ki se je s svojim očetom spustil v tekmovalni boj, v katerem je bil ubit: Hyg., Mart. Po argivski bajki je sin Apolona in Psamate (Ψαμάϑη), hčere argivskega kralja Krotopa. Mati je v strahu pred svojim očetom Lina izročila ovčjemu pastirju, ki ga je skrivaj vzgojil med ovčjo čredo. Ko je odrastel, so ga raztrgali psi (pasji dnevi!), zaradi česar je poslal Apolon nad argivsko pokrajino pošast Pojno (Ποινή kazen, kuga), ki je materam ugrabljala otroke. V spomin na to so v Argih častili Lina (pooseb. pomlad) okoli pasjih dni s sprevodom in z žalostinko ter ob tej priložnosti pobijali pse (Sirius!): Stat. Po tebanski bajki je Linos sin Apolona in muze Terpsihore, izvrsten pevec in glasbenik, učitelj Orfeja in Herkula; slednji ga je ubil s kitaro, ker se je Linos rogal njegovemu slabemu igranju: V., O., Pr., Mart. — Apel. Línos = učitelj, ki ga trpinči njegov učenec: fiam, ut ego opinor, Hercules, tu autem Linus Pl.

lists [lists] samostalnik
množina palisada
figurativno borišče, prostor za turnirje

to enter the lists izzvati na boj; arhaično prijahati na borišče

livrer [livre] verbe transitif dostaviti, dobaviti, izročiti, predati, prepustiti, izdati

se livrer vdati se, izročiti se, posvetiti se
livrer (une) bataille, un combat spustiti se v bitko, v boj
livrer à la circulation izročiti prometu
se livrer à la critique kritizirati
se livrer à la débauche, à l'ivrognerie vdati se razuzdanosti, pijančevanju
livrer à domicile dostaviti na dom
se livrer à des études posvetiti se študiju
livrer au hasard prepustiti slučaju
se livrer à des libéralités biti zelo darežljiv
livrer passage à quelqu'un dovoliti komu prehod, da gre mimo
se livrer à la plaisanterie šaliti se, šale zbijati
livrer à la publicité izročiti javnosti, familier obesiti na veliki zvon

lízati (lížem)

A) imperf. ➞ polizati

1. leccare:
mačka liže mladiče la gatta lecca i gattini
lizati sladoled leccare un gelato

2. pejor. sbaciucchiare

3. pren. lambire:
ogenj že liže streho il fuoco sta lambendo il tetto

4. (švigati, plapolati) vampeggiare, fiammeggiare, guizzare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
sonce liže zadnje krpe snega il sole scioglie le ultime pezze di neve
pren. lizati pete, roke komu leccare i piedi a qcn., adulare qcn.; vulg. leccare il culo a qcn.
boj se tistega, ki spredaj liže, zadaj praska guardati dagli ipocriti, dai leccapiedi

B) lízati se (lížem se) imperf. refl.

1. leccarsi

2. sbaciucchiarsi; pog.
vsak naj se liže ven, kakor se more si salvi chi può

mamil|o srednji spol (-a …) das Rauschgift, die Droge; (narkotik) das Suchtgift
pod vplivom mamila unter [Rauschgifteinfluß] Rauschgifteinfluss
preprodajalec mamil der Rauschgifthändler
tihotapljenje mamil der Rauschgiftschmuggel
uživanje mamil der [Drogenmißbrauch] Drogenmissbrauch
smrt zaradi mamil der Drogentod
trgovina z mamili der Rauschgifthandel
zasvojen z mamili rauschgiftsüchtig
zakon o mamilih das Suchtgiftgesetz
boj proti mamilom die Rauschgiftbekämpfung
ogrožen z mamili drogengefährdet
razpečevalec mamil der Dealer

maškarada samostalnik
1. (dogodek) ▸ jelmezbál, álarcosbál, maszkabálTradicionalna maškarada je bila znova mednarodno obarvana, posebnost so bile beneške maske. ▸ A hagyományos álarcosbál ismét nemzetközi színezetű volt, a különlegességét a velencei maszkok adták.
2. izraža negativen odnos (o pretvarjanju) ▸ alakoskodás, szemfényvesztésOdstop predsednika vlade pomeni, da je večmesečne neokusne politične maškarade konec. ▸ A miniszterelnök lemondása azt jelenti, hogy vége a hónapok óta tartó ízléstelen politikai szemfényvesztésnek.
Protitajkunski boj je za zdaj šminka in maškarada, učinkov ni. ▸ Az oligarchaellenes harc egyelőre csak porhintés és alakoskodás, az eredménye nulla.

3. lahko izraža negativen odnos (o preobleki) ▸ álruha, maskara
Za maškarado se je menda odločil v želji, da ga kupci v trgovini ne bi prepoznali. ▸ Talán azért döntött az álruha mellett, hogy a vásárlók ne ismerjék fel az üzletben.
Najhuje je bilo, ko se je neki zabavi pojavil v uniformi s kljukastim križem na rokavu, to maškarado so mu ljudje zelo zamerili. ▸ Az volt a legrosszabb, amikor egy partin olyan egyenruhában jelent meg, aminek horogkereszt volt az ingujján, emiatt a maskara miatt az emberek nagyon nehezteltek rá.