Franja

málo little; a little; few (pl)

po malem gradually; little by little
čisto málo a tiny bit
prav tako málo kot... no more than...
v málo dneh in a few days
počakaj málo! wait a moment!
jaz málo spim I don't sleep (ali I'm not sleeping) very much, I sleep little
še málo ne not a bit
on je málo znan he is little known
še málo ne slutiš, kaj te čaka you've no idea (ali arhaično you little dream) what is in store for you
málo vas je there aren't many of you, there are (only) a few of you, you are few
málo bolje mi je I am a little (a triffle) better
imam le málo prijateljev I've only a few friends, I have but few friends
málo je takih kot on there aren't many like him, there are few like him
málo ljudi misli tako few people think so
tistih málo ljudi, ki so bili navzoči the few people who were present
niti málo nisem zadovoljen I am far from being satisfied
málo, da tega nisem pozabil I had almost forgotten it
málo, da ni umrl he was likely to die
zelo málo next to nothing
málo za tem soon (ali shortly) after
málo prej a few moments ago, a short while ago; shortly before
za málo se mi zdi prositi za uslugo I scorn to ask a favour
málo (za las) je manjkalo it was a close shave, it was a near miss
málo je manjkalo, pa bi ga povozilo he was within an ace of being run over
málo je manjkalo, da se ni ubil he had a narrow escape (ali a close shave), he was within an ace of getting killed
bolje málo kot nič half a loaf is better than no bread

málo adv.

1. (izraža majhno stopnjo, majhno količino; v zvezi z 'manjkati' pove, da je dejanje blizu uresničenja) poco, po', (un) tantino; per poco; a momenti:
malo po domače zaplesati fare quattro salti
malo znani kraji luoghi poco conosciuti
povedati kaj z malo besedami dire qcs. in poche parole
malo govoriti, jesti parlare, mangiare poco
malo je manjkalo, pa bi ga povozilo per poco finiva sotto l'auto, c'è mancato un ette che non finisse sotto l'auto
bilo je zelo malo ljudi c'erano quattro gatti

2. pren. tisto malo (izraža prav majhno količino) quel poco:
še tisto malo nam ne privoščijo non ci concedono neanche quel poco (di cui disponiamo)

3. evf. (izraža nezadostno stopnjo)
malo premišljene besede parole sconsiderate, avventate
malo hvaležna naloga un compito ingrato

4. niti malo, še malo, tudi malo (izraža močno izmikanje) neanche, nemmeno un po':
še malo mu ni podoben non gli somiglia nemmeno un po'

5. (v nikalnih stavkih izraža veliko mero)
denarja ni bilo malo di soldi non ce n'erano pochi, i soldi erano tanti

6. (izraža nedoločeno omejitev povedanega) un po', alquanto:
malo čudno se mi zdi mi sembra un po' strano
pren. še malo, pa bomo doma ancora un po' e siamo a casa, presto siamo a casa
kratko in malo ne grem non vado: no e poi no
ne razumem ga ne malo ne dosti non lo capisco affatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
malo norčav pazzerello
malo verjeten improbabile, inverosimile
malo znan malnoto
pog. malo pokvariti sciupacchiare
malo prodati vendicchiare
malo razumeti intendicchiare
PREGOVORI:
dosti grmenja, malo dežja molto fumo, poco arrosto
veliko kokodakanja, malo jajc assai pampini, poca uva

malopridnež samostalnik
1. (kršitelj; storilec) ▸ tettes, elkövető, gazemberZa malopridnežem, ki je odnesel okoli poldrugi milijon vreden večji vrtalni stroj, policisti še poizvedujejo. ▸ A rendőrség még mindig keresi az elkövetőt, aki elvitt egy nagyméretű, mintegy 1,5 millió eurót érő fúrógépet.
Janez pogleda skozi okno in zagleda več malopridnežev, ki nosijo stvari iz njegove garaže. ▸ Janez kinéz az ablakon, és több gazembert lát, akik különböző dolgokat cipelnek ki a garázsából.

2. (ničvrednež; pokvarjenec) ▸ csirkefogó, gazfickó, gazember
Še vedno si prijetno dekle. Jaz pa sem še vedno malopridnež, ki se ga rad naceja in leta za ženskimi krili. ▸ Te még mindig kedves lány vagy. Én meg még mindig egy csirkefogó vagyok, aki szeret iszogatni, és a nők szoknyája után futkározni.

mandljev pridevnik
1. (v kulinariki) ▸ mandula, mandulásPovezane iztočnice: mandljevo mleko

2. (o snovi) ▸ mandula
3. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ mandula, mandulafa
4. (o obliki) ▸ mandulaBudne, prijazne oči so mandljeve oblike, usta pa so dobrovoljna in vedno nasmejana. ▸ Éber, barátságos szemei mandulaalakúak, a szája mindig nevetésre áll.

manjka|ti (-m) fehlen, (primanjkovati) mangeln (an); (ne priti, izostati) ausbleiben; komu: abgehen (es geht ihm ab)
ni dosti manjkalo, pa bi … es hat nicht viel gefehlt, [daß] dass …
samo še tega je manjkalo! das fehlt gerade noch!
kaj ti pa (še) manjka? wo fehlt's denn?

mánjkati to lack, to be lacking, to be wanting (in); to want; to fail; to be missing

manjka nam 5 knjig we have 5 books missing, we are missing 5 books, we are 5 books short
nekaj manjka something is missing (ali wanting)
dosti mi manjka do cilja I am far from the mark
mánjkati v šoli (zaradi bolezni) to stay away from school (ali off school)
on je manjkal he was absent, he was not present
manjka samo še 5 minut do 10ih it's still five to ten, it won't be ten o'clock for five minutes
nihče ne manjka nobody is missing
manjka mi denarja I am short of money
manjka ti zaupanja váse you are wanting in self-confidence
nič ne manjka tu there's nothing missing here
en list manjka v knjigi there's a leaf missing in that book
nič mi ne manjka I want for nothing
manjka ji eno leto do polnoletnosti she is one year short of her majority
manjka nam delovne sile we are short of staff, we are undermanned, we are shorthanded
manjka mu prave vneme he is wanting in zeal
vode vam tu ne bo nikoli manjkalo water will never fail you here, you will never lack water (ali be short of water) here
naročil ne manjka there is no lack of orders
podrobnosti še manjkajo details are lacking
prav to nam je še manjkalo! that's all we needed!, that beats everything!
malo je manjkalo, pa bi bil počil od smeha pogovorno I laughed fit to burst

mánjkati (-am)

A) imperf.

1. mancare, essere assente:
manjkati pri pouku essere assente dalla lezione

2. manjkati do mancare a:
do svita manjkajo še tri ure all'alba mancano tre ore
impers. malo je manjkalo, pa bi padel mancò poco che non cadessi

3. (s smiselnim osebkom v genitivu: ne biti česa v zadostni meri) essere a corto di, non avere sufficiente, a sufficienza, difettare:
manjka mu moči non ha forza sufficiente
zmeraj mu manjka denarja è sempre a corto di denaro
šalj. manjka mu kolesce v glavi gli manca qualche rotella
samo tega se (še) manjka ci mancava soltanto questo
do sedemdesetih mu ne manjka veliko è sulla settantina

B) mánjkati se (mánjka se) imperf. refl. (s smiselnim osebkom v genitivu) non mancare, esserci a iosa:
dobrih delavcev se ne manjka di buoni lavoratori ce n'è a iosa

manjšinec samostalnik
(pripadnik manjšine) ▸ kisebbségiJezikovna pregrada je za Italijana nepremostljiva, za manjšinca pa je prednost. ▸ A nyelvi akadályok az olaszok számára leküzdhetetlenek, a kisebbségiek számára viszont ez előnyt jelent.

maratonec samostalnik
1. (tekač) ▸ maratonfutóSopomenke: maratonski tekač

2. (o drugih športih) ▸ maraton
Maratonci bodo plavali v mirni jezerski vodi tri kroge, rekreativci pa en krog. ▸ kontrastivno zanimivo A maratonúszók három kört úsznak a tó nyugodt vizében, az amatőr úszók pedig egyet.
Povezane iztočnice: gorski maratonec, kolesarski maratonec, plavalni maratonec

3. (kdor dolgo dela ali vztraja) ▸ maratonista
Ste pravi maratonec, saj se vaši koncerti običajno končajo v jutranjih urah. ▸ Ön valóságos maratonista, hiszen a koncertjei a reggeli órákban érnek véget.

marihuana samostalnik
1. (mamilo) ▸ marihuána, kannabiszPoročila dokazujejo, da je več kot 80 odstotkov zločinov storjenih pod vplivom marihuane. ▸ A jelentések szerint a bűncselekmények több mint 80%-át kannabisz hatása alatt követik el.Eno noč sem prebil celo v zaporu, ker sem imel pri sebi marihuano. ▸ Egy éjszakát börtönben is töltöttem, mert marihuána volt nálam.
Cariniki so lani zasegli 33 kilogramov heroina, 44 kilogramov kokaina in 8 kilogramov marihuane. ▸ Tavaly a vámosok 33 kilogramm heroint, 44 kilogramm kokaint és 8 kilogramm kannabiszt foglaltak le.
Sem pa zagovornik uporabe marihuane in njenih sintetičnih nadomestkov v medicinske namene. ▸ Én azonban híve vagyok a kannabisz és szintetikus helyettesítői gyógyászati célokra történő felhasználásának.

2. (rastlina) ▸ marihuána, kender, kannabisz

Matíja (-a) m Matteo
PREGOVORI:
sveti Matija led razbija, če ga ni, ga pa naredi San Mattia, se trova il ghiaccio lo porta via, se non lo trova, il ghiaccio si rinnova

matriarhat samostalnik
1. (družbena ureditev) ▸ matriarchátus
Vse življenje je preživel v Tiani, vasici s 582 prebivalci in tradicijo matriarhata. ▸ Egész életét Tianában, egy 582 lelket számláló, matriarchális hagyományokkal rendelkező faluban töltötte.
Še bolj zanimivo pa je bilo spoznanje, da sem zašel v vas, kjer vlada matriarhat. ▸ Még érdekesebb volt a felismerés, hogy egy olyan faluba tévedtem, ahol matriarchátus uralkodik.

2. (pri živalih) ▸ matriarchátus
Čeprav so samci večji in močnejši, se ti kiti odločajo za matriarhat. ▸ Bár a hímek nagyobbak és erősebbek, ezek a bálnák a matriarchátust követik.

3. (vodilna vloga žensk) ▸ matriarchátus
Res je, na Slovenskem imamo filmski matriarhat. ▸ Való igaz, Szlovéniában a filmek tekintetében matriarchátus van.

mavčarna samostalnik
(prostor v zdravstveni ustanovi) ▸ gipszelőPolne roke dela pa so imeli na urgenci, kjer so v mavčarni nadeli slabih šestdeset mavčnih oblog. ▸ De tele voltak munkával a sürgősségin, ahol a gipszelőben közel hatvan gipszet kellett felrakniuk.

meander samostalnik
1. geografija (rečni zavoj) ▸ meander, hurokkanyarVoda odteka in iz dneva v dan razgalja jezersko dno, dokler se ne umakne v vijugaste rečne meandre. ▸ A víz elfolyik, és napról napra egyre csupaszabbá válik a tó medre, míg végül a víz vissza nem vonul a folyó kanyargós meandereibe.
2. umetnost (okrasni vzorec) ▸ meander [kígyószerű díszítmény]Tapeto prilepimo sami, rob zaključimo z letvicami, v ustrezni višini pa nalepimo vzorec v obliki grškega meandra. ▸ A tapétát magunk ragasztjuk fel, széleit lécekkel zárjuk le, és megfelelő magasságban felragasztjuk a görög meandert ábrázoló mintát.

3. (stranska zgodba; zastranitev) ▸ mellékszál, kitérő, kacskaringós gondolatmenet
Knjiga nas mora posrkati vase, v usode in značaje oseb, v zgodbo in njene meandre. ▸ Egy könyvnek be kell szippantania olvasóját, az olvasónak pedig bele kell merülnie a szereplők sorsába és jellemébe, a történetbe és annak kacskaringós mellékszálaiba.
Pripoved naredi meander z opisom ambivalentnega odnosa med mladima moškima. ▸ Az elbeszélés kitérőt tesz a két fiatalember ambivalens kapcsolatának leírásával.

4. (vijuga; lok) ▸ kanyarulat
Okrog te palice se v muhastih meandrih razposajeno poigravajo vitice in cveti. ▸ E pálca körül szeszélyes kanyarulatokban csintalanul játszadoznak a kacsok és a virágok.
V kolovoz so se zažrli meandri pudrastega peska. ▸ A porhanyós homok kanyarulatai belevájódtak a sivatagi útba.

medenina samostalnik
1. (zlitina) ▸ sárgarézVlomilci so ukradli tono medenine v obliki trimetrskih palic. ▸ A betörők egy tonnányi háromméteres sárgarézrudat loptak el.Svečnik in pepelnik sta izdelana iz medenine in belih koščkov školjk. ▸ A gyertyatartó és a hamutartó fehér kagylódarabkákkal kirakott sárgarézből készült.
2. (izdelek) ▸ sárgaréz, rézáruNeznano kam izginilo 11 kosov medenine, lastnik pa je oškodovan za 500 tisočakov. ▸ Nem tudni, hogy hová tűnt 11 darab sárgarézből készült tárgy, így a tulajdonosnak 500 ezres kára lett.
Premoženja, ki so ga prinesli od doma, je malo. Medenina je samo za okras. Celo krožniki, sklede in žlice so leseni. ▸ Kevés vagyont hoztak magukkal otthonról. A sárgaréz csak dekorációul szolgál. Még a tányérok, a tálak és a kanalak is fából készültek.

médij (-a) m

1. medium

2. kem., fiz. mezzo:
vakuum je medij, po katerem se širi svetloba, ne pa zvok il vuoto è un mezzo per cui si propaga la luce, ma non il suono

3. (sredstvo) mezzo:
medij za informiranje mezzo d'informazione
množični mediji mezzi di comunicazione di massa

4. lingv. diatesi media, genere medio, medio

mehkužec samostalnik
1. ponavadi v množini (žival) ▸ puhatestű
2. izraža negativen odnos (občutljiv človek) ▸ puhány
Boks je šport, ki ni za mehkužce. ▸ A boksz nem puhányoknak való sport.
Mogoče menite, da je joga za mehkužce ali pa za tiste, ki se jim ne da zares vaditi. ▸ Talán úgy véli, a jóga a puhányoknak való, vagy azoknak, akik nem szeretnének igazán edzeni.

melišče samostalnik
geografija (grušč) ▸ törmeléklejtő, sziklatörmelékes lejtőKamnine na pobočjih zaradi zmrzali in delovanja vode preperevajo in se krušijo, kosi kamnin pa se kopičijo v meliščih. ▸ A hegyoldalakon a sziklák a fagy és a víz hatására málladoznak és morzsolódnak, a szikladarabok pedig a törmeléklejtőkön halmozódnak fel.

menja|ti [é] (-m) (spremeniti) wechseln; za kaj drugega: tauschen
menjati vozni pas die Fahrspur wechseln
denar: umwechseln
volk dlako menja, narave pa ne die Katze [läßt] lässt das Mausen nicht

ménjati (-am) | menjávati (-am)

A) perf., imperf.

1. (dati komu kaj za kaj drugega) scambiare, cambiare:
menjati večje stanovanje za manjše cambiare un appartamento grande con uno più piccolo
menjati funte za dolarje cambiare sterline in dollari

2. (dati, postaviti kaj na mesto, kjer je bilo prej drugo iste vrste) cambiare, sostituire:
mehanik je menjal olje v avtomobilu il meccanico ha cambiato l'olio dell'auto

3.
menjati bivališče cambiare domicilio
menjati podjetje, službo cambiare il posto di lavoro

4. cambiare, mutare, trasformare; knjiž. cangiare:
človek z delom menja naravo in sebe col lavoro l'uomo muta la natura e se stesso
ladja je menjala smer la nave ha cambiato rotta
težko sem živel, pa ne bi menjal (z nikomer) vivevo stentatamente, ma non avrei cambiato con nessuno
posestvo je večkrat menjalo lastnika il podere ha cambiato spesso proprietario
menjati pogovor, temo cambiare il discorso
avt. menjati prestavo cambiare la marcia
fiziol. menjati, menjavati glas mutare la voce
prepričanje menjavati kakor srajce essere un voltagabbana, una banderuola
od jeze menjavati barve cambiare colore dalla rabbia
šah. menjati figure scambiare le figure

5. (izmenično kaj početi, počenjati) alternare, avvicendare
PREGOVORI:
volk dlako menja, a narave nikdar la volpe cambia il pelo ma non il vizio

B) ménjati se (-am se) | menjávati se (-am se) perf. imperf. refl.

1. succedersi, susseguirsi, avvicendarsi:
v življenju se menjata smeh in jok, up in obup nella vita si avvicendano riso e pianto, speranza e disperazione

2. variare, cambiare; voltarsi