Franja

zaspati na lovorikah frazem
(o nadaljevanju truda) ▸ elalszik a babérjain
V poslu je pač tako, da ne moreš zaspati na lovorikah, drugače te odnese. ▸ Az üzleti életben nem pihenhetsz a babérjaidon, mert másképp elsodor az ár.
Veseli smo zmage, a ne smemo zaspati na lovorikah, ker bi to načelo našo zbranost. ▸ Örülünk a győzelemnek, de nem szabad pihennünk a babérjainkon, összpontosítanunk kell.

zasráti (-sérjem)

A) perf. vulg.

1. smerdare vulg.; insudiciare, insozzare

2. pren. zasrati (ga, jo) combinare guai, pasticci; fare stupidaggini:
upam, da nisi kaj zasral spero che tu non abbia combinato qualche guaio
zasrati zadevo rovinare, mandare all'aria una faccenda

B) zasráti se (-sérjem se) perf. refl. perdere la buona reputazione

zasrbéti démanger, avoir une démangeaison de

roka (pest) ga je zasrbela (da bi udaril) la main (le poing) lui a démangé
jezik me je zasrbel (da bi kaj rekel) la langue m'a démangé

zasrbéti (-ím) perf.

1. (cominciare a) prudere, pizzicare:
noga ga je zasrbela gli prudeva la gamba

2. pren. venir voglia, desiderare:
ko ga vidim, me zasrbijo pesti, roke quando lo vedo, mi sento prudere le mani
ob glasbi so jo kmalu zasrbeli podplati quando l'orchestrina cominciò a suonare, le venne una voglia matta di ballare
ob pogledu na ves tisti denar so ga zasrbeli prsti al vedere tutti quei soldi si sentì pizzicare le dita
jezik ga je zasrbel, da bi ji povedal, kar ji gre si sentì prudere la lingua dalla voglia di dirle il fatto suo

zastájati (-am) | zastáti (-stánem) imperf., perf.

1. fermarsi; rimanere indietro, ristagnare:
grižljaj mu je zastal v grlu il boccone gli si fermò in gola

2. arrestarsi, andare a rilento; ristagnare:
zaradi splošne krize trgovina zastaja il commercio ristagna a causa della crisi generale

3. indolenzirsi, intorpidirsi:
od sedenja so mu noge zastale le gambe gli si indolenzirono dallo stare seduto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dih mu zastaja od groze il fiato gli si mozza in gola dallo spavento
pren. pripovedovati tako, da poslušalcem zastaja dih raccontare così suggestivamente da lasciare gli ascoltatori col fiato sospeso
pren. kri mu je zastala v žilah il sangue gli si gelò nelle vene
pren. samo toliko dela, da mu sklepi ne zastanejo lavora il meno possibile
pren. v njegovem žepu zastane marsikateri bankovec nelle sua tasche finiscono tanti bigliettoni

zastónj adv.

1. gratis, gratuitamente:
dobiti kaj zastonj ricevere qcs. gratis
jesti in piti zastonj mangiare e bere a sbafo

2. pog. (zaman) invano, vanamente:
zadovoljen je bil, da se ni trudil zastonj era soddisfatto di non aver faticato invano

zastópati (-am) imperf.

1. rappresentare (tudi trg. ); patrocinare:
šport. našo državo zastopa na olimpiadi trideset tekmovalcev alle Olimpiadi il nostro Paese è rappresentato da trenta atleti
zastopati čigave koristi patrocinare gli interessi di qcn.
zastopati tuja podjetja rappresentare imprese estere

2. ekst. difendere, sostenere:
zastopati neko mnenje sostenere una tesi, difendere un'opinione

zástor (-a) m

1. gled. sipario

2. persiana; saracinesca

3. tendina; ekst. velo; zastori cortinaggi, tendaggi;
zastor pade lo spettacolo è finito
knjiž. zastor nad njegovim življenjem se je zagrnil sulla sua vita è calato il sipario, è morto
okno so zakrivali pisani zastori la finestra era velata da vivaci tendaggi

zastrupljênje (-a) n avvelenamento, intossicazione; jur. veneficio:
med. zastrupljenje po kačjem piku ofidismo
zastrupljenje z nikotinom nicotinismo, tabagismo
nehoteno zastrupljenje intossicazione involontaria
zastrupljenje z bakterijami, strupi intossicazione da batteri, da sostanze venefiche

zasúmiti to suspect

zasumil sem, da je lažnivec (da laže) I suspected he was a liar, I suspected him of lying

zasvítati se (to begin) to dawn

zasvitalo se mi je, da... it dawned upon me that...

zašpecati glagol
neformalno (zatožiti; izdati) ▸ beköp
Nikoli ni izvedel, kdo ga je zašpecal. ▸ Sohasem tudta meg, ki köpte be.
Njegovi moštveni kolegi so ga zašpecali, da se je na eno zadnjih tekem privalil pijan. ▸ A csapattársak beköpték, hogy az utolsó mérkőzések egyikére részegen gurult be.

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zaštekati se povratni glagol
neformalno (o dobrih odnosih) ▸ összespanol, kontrastivno zanimivo ▸ jól kijön valakivel
Res smo dobre prijateljice, zelo smo se "zaštekale". ▸ Valóban jó barátnők vagyunk, nagyon jól kijövünk egymással.
Sicer pa nasploh nimam nikakršnih problemov, da se kjerkoli na svetu dobro "zaštekam" z ljudmi. ▸ Egyébként általában véve nem okoz gondot, hogy bárhol a világon „összespanoljak” az emberekkel.

zašušljáti (-ám) perf.

1. (skrivaj povedati kaj neprijetnega) mormorare; sussurrare:
zašušljali so, da je veliko poneveril si mormorava che avesse disttratto forti somme

2. frusciare, stormire

zašuštrati glagol
neformalno (slabo narediti; uničiti) ▸ elpuskáz, elbaltáz, elfuserál
Razširile so se govorice, da so preiskavo umora zašuštrali kriminalisti. ▸ Olyan mendemondák keringtek, hogy a gyilkosság vizsgálatát a nyomozók baltázták el.
Zdi se, da znam delati komedije, doslej niti ene še nisem zašuštral. ▸ Azt hiszem, tudok vígjátékokat készíteni, eddig egyet sem puskáztam el.
Ginekologinja jo je dobro zašuštrala. ▸ A nőgyógyász alaposan elfuserálta.

zatišje pred neurjem frazem
(o napovedi težkih časov) ▸ vihar előtti csend
Osebno menim, da je zdajšnje umirjanje na finančnih trgih samo krajše zatišje pred neurjem. ▸ Az a véleményem, hogy a pénzpiacokon a jelenlegi nyugalom csak rövidebb, vihar előtt csend.
Sopomenke: zatišje pred burjo, zatišje pred viharjem, zatišje pred nevihto

zatišje pred viharjem frazem
(o napovedi težkih časov) ▸ vihar előtti csend
Zdi se, da se začenjajo razmere umirjati, a je to le zatišje pred viharjem. ▸ Úgy tűnik, mintha kezdenének rendeződni az állapotok, de ez csak vihar előtti csend.
Sopomenke: zatišje pred burjo, zatišje pred neurjem, zatišje pred nevihto

zato [ó]

1. (iz tega vzroka/razloga) deshalb, deswegen, darum
zato ker weil
prav zato gerade deshalb/deswegen/darum, ebendarum, ebendeshalb

2. (torej) folglich, mithin

3.
zato, da bi … um zu …

4.
pa zato/zato pa (nasprotno) hingegen, dagegen

zató à cause de cela, pour cette raison, pour cela, voilà (ali c'est) pourquoi

prav zato pour cela même, précisément (ali justement) pour cela
zato pa aussi, par conséquent, donc, partant
zato ker parce que
zato, da… afin que, pour que… (subjunktiv)