Franja

hipoeolski pridevnik
glasba (o tonovskem načinu) ▸ hypoeol

hipofrigijski pridevnik
glasba (o tonovskem načinu) ▸ hypofríg

hipojonski pridevnik
glasba (o tonovskem načinu) ▸ hypoión

Hipokratova zaprisega stalna zveza
(o zdravnikih) ▸ hippokratészi eskü
Sopomenke: Hipokratova prisega

hipolidijski pridevnik
glasba (o tonovskem načinu) ▸ hypolíd

hipoplazija sklenine stalna zveza
medicina (o stanju zob) ▸ zománc-hipoplázia

hipotekarni dolžnik stalna zveza
pravo, finance (o obligacijskem razmerju) ▸ jelzálogadós

Hippōnax -actis, m (Ἱππῶναξ) Hipónaks znamenit jambski pesnik iz Efeza, okrog l. 540 v Klazomenah, od tod imenovan tudi Clazomenius Klazomenski; izumil je verz (gr. σκάζων) šepavi jamb (holijamb): Ci., H., Plin. — Od tod adj. Hippōnactēus 3 (Ἱππονάκτειος) Hiponaksov = zbadljiv, rezek: praeconium Ci. ep. (o zabavljici Licinija Kalva); subst. Hippōnactēī -ōrum, m (sc. versūs, σκάζοντες) Hiponaksovi veri: Ci.

hirci-pēs -pedis (hircus in pēs) kozonog: M. (o Panu).

hircōsus 3 (hircus) poln kozlovskega smradu, ki smrdi kot kozel: senex Pl., gens hircosa centurionum Pers., subulcus, osculum Mart., Cynicus Prud.; pl. subst. masc. hircōsī -ōrum, smrdljivci, smrduhi: Sen. ph. fr. (o ljudeh). — Soobl. ircōsus 3: Isid.

hircuōsus 3 (hircus) kozlu podoben, kozlovski: deus Ap. (o Panu).

hircus (hirquus, stlat. ircus, sab. fircus) -ī, m (iz hir-quos, her-quos, hircus torej = sršav; prim. lat. ēricius [gl. to besedo], hirtus, hirsūtus, hispidus, osk.-sab. hirpus volk)

1. star, dorasel kozel, mrkač, prč: Varr., Pall., transversa tuentes hirci V. krivogledi, škilasti, hircum olere H., Sen. ph. po kozlu smrdeti, smrdeti kot kozel, carmine qui tragico (= gr. τραγῳδία) vilem certavit ob hircum (gr. τράγον) H., (veteres) cum oedos ircosque dicebant Q.; preg. kot ἀδύνατον: atque idem iungat volpes et mulgeat hircos V.

2. meton. kozlovski smrad, smrad po kozlu: gravis hirsutis cubet hircus in alis H.

3. metaf. kot psovka
a) umazancu = smrdljivec, smrduh: Cat., germana inluvies, … hircus Pl.
b) pohotnežu = mrkač: Cat., illum (h)ircum castrari volo Pl., hircus vetulus Suet. (o Tiberiju).

hirriō -īre -īvī (-iī) cvileč renčati (o psih): Sid., P. F.

hīrsūtus 3 (gl. hircus)

1. sršast, sršeč, razmršen, razkuštran, kosmat, ščetinast
a) o stvareh: Col., Amm., supercilium V., comae O., Cu., crines, barba O., hirsuta saetis leonis vellera O., h. collum Iuv., hirsuta barbis cutis Prud.; pesn.: h. imagines O. podobe starih Rimljanov.
b) o bitjih: cristā hirsutus equinā V., h. canis, leo, h. ferae O., hirsutus corpore cānīs (sc. capillis) O., feminae toto corpore hirsutae Mel., h. capella Iuv., h. senex Suet., (Caligula) capillo raro … , hirsutus cetera (sicer) Suet., hirsutos (= incomptos) cum sperneret olim gens vicina procos Sil., hirsuti capillis Amm.; enalaga: Hiemps, canos hirsuta capillos (gr. acc.) O. z razmršenimi belimi lasmi, hirsutus amictu O. v hrapavi (raskavi) obleki.

2. bodeč, bodljiv: aliae (animantium) spinis hirsutae Ci., h. frondes V. listje trnovih grmov, castaneae, vepres V., folia Ap., h. folia hirsutiora Plin.

3. metaf. grób, surov, brez lipša, neotesan, preprost: Getae O., nihil est hirsutius illis (Eunii annalibus) O., peccata malis hirsuta doloribus Prud.

hirtus 3 (gl. hircus)

1. ščetina(s)t, sršast, sršeč, razmršen, kosmat, dlakav, (o obleki) hrapav ali raševnat, raševinast,
a) o stvareh: aures V., crinis, capilli, saetae O., comae Cu., capillus Ap., canities rigidis stetit hirta capillis O., pilus Plin., hirta plumis femora Ca., taxi frons hirta comis Val. Fl., hirtiora folia Ap. h., h. tunica (srajca) N., toga Q., T., Sil., chlamydes Lamp., hirta dumis saxa Stat., hirtae pelles bestiarum Prud., spinigeris stirpibus hirtus ager Prud.; subst. neutr. pl.: per hirta (sc. loca) dumis et aspera Amm. ob trnovem grmovju in štrlečem kamenju.
b) o bitjih: oves Varr. s sršečo volno, capellae O., pecus Col., caudae nudae hirtis (sc. animalibus), ut apris Plin., dumalibus hirta setis (femina) M.

2. metaf. surov, neizobražen: ingenium H., Marius Vell.

histeričen pridevnik
1. (o čustvenem odzivu) ▸ hisztérikus, hisztériásSlužabnica, ki je pomivala tla, je v shrambi našla kačo in dobila histerični napad. ▸ A padlót felmosó szolga a kamrában egy kígyót talált, és hisztériarohamot kapott.
Nekateri ljudje so histerični, saj so začutili popotresne sunke, ki so močnejši od predhodnih. ▸ Egyes emberek hisztérikussá váltak, hiszen az előzőeknél erősebb utórengéseket éreztek.
Žgečkanje nas lahko spravi v histeričen smeh. ▸ A csiklandozástól hisztérikus nevetés törhet ránk.

2. (o bolezni) ▸ hisztérikus, hisztériásImela je histerične napade joka, tesnobe in obupa. ▸ Hisztérikus sírás-, szorongás- és kétségbeesés-rohamok törtek rá.

3. (o intenzivnem dogajanju) ▸ hisztérikusUmori so brutalni, odziv medijev histeričen. ▸ A gyilkosságok brutálisak, a médiavisszhang hisztérikus.
V mestu je razburjenje pred olimpijskimi igrami doseglo že skoraj histerične razsežnosti. ▸ A városban az olimpiai játékok előtti izgalom már majdnem hisztérikus méreteket öltött.
V krikih je bilo že prepoznati histerično zagrizenost vojakov, ki so bili prepričani, da zmagujejo. ▸ A kiáltásokban már fel lehetett ismerni a katonák hisztérikus elszántságát, akik meg voltak róla győződve, hogy győzelemre állnak.

histerično prislov
1. (o čustvenem odzivu) ▸ hisztérikusanNenehno boste čustveno nihali, se enkrat skoraj histerično smejali, drugič spet jokali. ▸ Folyamatosan érzelmi hullámai lesznek, egyszer szinte hisztérikusan nevet, máskor pedig sír.

2. (o intenzivnosti ali pretiranosti) ▸ hisztérikusan, hisztérikus módon
V daljavi je histerično tulila sirena rešilnega avtomobila. ▸ A távolban hisztérikusan üvöltött egy mentőautó szirénája.
Svetlobni snop kamere, ki se sem in tja premika včasih upočasnjeno, včasih histerično. ▸ A kamera fénynyalábja néha lelassulva, néha hisztérikusan mozog ide-oda.
Prodaja Nokie C3 se je v Indoneziji začela histerično, saj so ljudje na svojo C3 čakali kar v vrstah. ▸ Indonéziában a Nokia C3 értékesítése hisztérikus módon kezdődött, hiszen az emberek sorokban állva vártak a saját C3 készülékükre.

historia -ae, f (gr. ἱστορία)

I.

1. povpraševanje, poizvedovanje, preiskovanje: ut est in omni historia curiosus Ci.

2. (po poizvedovanju pridobljeno) znanje: si quid in ea epistula … historiā dignum Ci. ep.

3. meton. znanstvena vsebina: liber multae variaeque historiae refertus Gell. —

II.

1. meton. pisna povest, pisno poročilo (o tem, kar se je zgodilo ali slišalo), popis: h., rerum cognitio praesentium Verr., amaras … historias ut captivus audit H., maxima de nihilo fiet historia Pr.; konkr. predmet govorice: ut fieres nobilis historia Pr. mestna govorica; occ. mitološka povest, bajka, pripovedka, v pl. = bajeslovje, mitologija: peccare docentes historiae H., omnibus historiis se meus aptat amor O., h. fabularis Suet.

3. sinekdoha
a) abstr. zgodovina = raziskovanje zgodovine, zgodovinopisje, zgodovinska znanost, zgodovinoznanstvo: antiquis temporibus historia nihil erat nisi annalium confectio Ci., h. magistra vitae Ci., rem historiae mandare Ci., obscura est historia Romana Ci., historiae fides Ci. zgodovinska resnica, apud Herodotum, patrem historiae Ci., prima historiae lex est, ne quid falsi dicere audeat Ci., alias in historia leges observandas putare, alias in poëmate Ci., historias (com)plures novisse Vitr. veliko vedeti o zgodovini.
b) konkr. zgodovina = sestavni opis zgodb (zato pogosto v pl.), zgodovinopis, zgodovinska knjiga, zgodovinsko delo, „zgodbe“: h. Italici belli et civilis Ci., h. Graeca Ci. v grščini napisana rimska zgodovina, h. Romana Val. Max., conditor historiae O. = historiae scriptor Gell. = historiarum scriptor Q. ali auctor Vell. zgodovinar, zgodovinopisec, historiam scribere Pl., Ci., N., Iust. ali conscribere Fl., historias scribere N., historiam relinquere N. ali edere Suet. ali componere Suet., Plin. iun., historias Latino sermone conponere Iust., historias legere Q., Iuv., quod semper in historiis legimus Sen. ph., naturalis historia Plin. naravoslovje, prirodopis (znamenito delo Plinija starejšega v 37 knjigah); pooseb.: quem (sc. C. Iulium Hyginum) … quidam Historiam vocabant Suet. živo Zgodovino.

hiteti glagol
1. (pri dejavnosti) ▸ siet, igyekszikVseeno besede pozorno izbira in ne hiti z odgovori. ▸ Szavait mégis alaposan megválogatja, és nem sieti el a válaszadást.
Zavesa je spet padla in na odru so hiteli postavljati novo sceno. ▸ Újra legördült a függöny, és a színpadon sietve állították fel az új díszletet.

2. (o premikanju) ▸ sietPo prvi eksploziji so reševalci hiteli na pomoč. ▸ Az első robbanás után a mentők siettek a segítségükre.
Sopomenke: drobencljati

3. (minevati) ▸ rohanŽivljenje je teklo naprej in niti opazila nisem, kako čas hiti. ▸ Az élet ment tovább, és észre sem vettem az idő rohanását.

hitra hrana stalna zveza
(o načinu priprave jedi) ▸ gyorsétel
Tudi kadim ne in ne jem hitre hrane. ▸ Nem dohányzom és nem fogyasztok gyorsételeket.
Jejte redno in dobro najmanj trikrat na dan, izogibajte se hitri hrani in alkoholu. ▸ Egyen rendszeresen legalább háromszor naponta jól, kerülje a gyorsételeket és az alkoholt.
Raziskave kažejo, da se tisti, ki jedo v restavraciji s hitro hrano dvakrat na teden, v dveh letih zredijo v povprečju za 4 kilograme. ▸ A kutatások szerint azok, akik hetente kétszer esznek gyorsételeket, két év alatt átlagosan 4 kilogrammot híznak.