Franja

dólg (-a -o) adj.

1. lungo; oblungo:
dolg hodnik un lungo corridoio
dolga vrv una lunga fune
dolga vrsta lunga fila
imeti dolg obraz avere un viso oblungo
biti dolg kakor prekla essere lungo come una pertica

2. (ki traja veliko časa) lungo:
dolgi zimski večeri le lunghe serate invernali
dolga bolezen lunga malattia
dolgo uro ga ni bilo è stato via un'ora intera
od tedaj so pretekla dolga leta da allora sono passati tanti anni

3. (za izražanje razsežnosti v času):
biti dolg durare
predavanje je lahko dolgo največ 40 minut la conferenza duri al massimo 40 minuti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pejor. imeti dolg jezik avere la lingua lunga
imeti dolge prste avere le mani lunghe
ostati z dolgim nosom restare con un palmo di naso
oditi z dolgim nosom tornare con le pive nel sacco
narediti dolg obraz mettere il muso, fare il muso lungo
padel je, kakor je bil dolg in širok cadde lungo disteso
lingv. dolg samoglasnik vocale lunga
navt. ladja dolge plovbe nave di lungo corso
rad. dolgi valovi onde lunghe
šport. tek na dolge proge (gare di) fondo
po dolgem iskanju dopo molto cercare
dolga kava caffè lungo
dolga večerna obleka abito lungo
šport. dolg diagonalni predložek cross
dolgi maraton randonnée
dolga kolesarska etapa tappone
dolga podaja allungo
pog. dolga hoja sgambata, scarpinata
hist., gled. dolg plašč sirma
dolga biserna ogrlica cascata di perle
dolga brada barbone
obl. dolga halja zimarra, (v srednjem veku) cioppa
dolga jopa sette ottavi
dolga suknja giustacuore, (v srednjem veku) guarnacca
ekst. dolga vrsta processione, teoria, carovana (di veicoli e sim.)
dolgi (moški) lasje zazzera
dolgi zalisci favoriti
obrt. dolgi šiv basta
dolgo hropenje rantolio
dolgo zvonjenje scampanellio
navt. dolgo veslo sensile
PREGOVORI:
dolgi lasje, kratka pamet chioma di femmina, cervello di gallina
ni tako dolg dan, da ne bi bilo večera ogni cosa prima o poi finisce
dolga bolezen, gotova smrt malattia lunga, morte sicura

dolgi rokavi stalna zveza
(oblačilo) ▸ hosszúujjúKo sem na soncu, vedno nosim dolge rokave in klobuk. ▸ A napon mindig husszúujjút és kalapot hordok.
Raje znižajmo temperaturo in si oblecimo dolge rokave. ▸ Inkább csökkentsük a hőmérsékletet, és viseljünk hosszúujjút.
Temperatura je bila ravno primerna, da smo v dolgih rokavih vztrajali pred šotori do desete. ▸ A hőmérséklet éppen megfelelő volt ahhoz, hogy hosszúujjúban tíz óráig kitartottunk a sátrak előtt.

dolgoprogaš samostalnik
1. v športu (o teku) ▸ hosszútávfutóJe navdušen dolgoprogaš, ki je v karieri pretekel že več kot 20.000 kilometrov. ▸ Lelkes hosszútávfutó, aki karrierje során már több mint 20.000 kilométert futott le.

2. v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv-
Dolgoprogaši bodo v Španiji v treh tednih preplavali skoraj 300 kilometrov. ▸ A hosszútávúszók Spanyolországban három hét alatt majdnem 300 kilométert úsznak le.
Osem dni sem bil brez treninga v vodi, kar je za dolgoprogaša smrt. ▸ Nyolc napig nem edzettem vízben, ami egy hosszútávúszó számára végzetes.

3. (vozilo) ▸ nagy hatótávolságú, távolsági, maratoni
Med Airbusovimi dolgoprogaši z 250 do več kot 500 sedeži so poleg letal A330 še A350 XWB in A380. ▸ Az A330-as mellett az A350 XWB és az A380-as is a nagy hatótávolságú repülőgépek közé tartozik 250-től indulva akár 500-nál is több ülőhellyel.
Vsa notranjost dokazuje, da so imeli v mislih dolgoprogaša, ustvarjenega za udobna potovanja. ▸ Az egész belső tér azt bizonyítja, hogy egy távolsági, kényelmes utazásokra szánt járművet terveztek.
Kolo je pravi dolgoprogaš, odlikuje ga tudi sistem vzmetenja z enim vrtiščem, zaradi katerega so okvare neprimerljivo redkejše. ▸ Ez egy igazi maratoni kerékpár egycsapszeges felfüggesztési rendszerrel, amely összehasonlíthatatlanul ritkábbá teszi a meghibásodásokat.

4. (kdor dela kaj dolgoročno) ▸ elkötelezett, kitartó
V glasbi obstaja akutno pomanjkanje dolgoprogašev, tistih, ki bi delali na dolgi rok. ▸ A zenében akut hiány van az elkötelezett zenészekből, azokból, akik hosszú távon dolgoznának.
V politiki ne moreš biti dolgoprogaš, če nisi dovolj inteligenten. ▸ Nem lehetsz hosszú távon sikeres a politikában, ha nem vagy elég intelligens.
Nič kaj dobro pa se ne piše niti dolgoprogašem, ki spijo več kot osem ur na noč. ▸ A hosszan alvó emberek, akik nyolc óránál többet alszanak egy éjszaka, szintén nem járnak jól.
Ste zelo nadarjena in bistra oseba, težava je v tem, da niste dolgoprogaš. ▸ Ön nagyon tehetséges és okos ember, a probléma az, hogy nem kitartó.

dolgoprogaški pridevnik
1. neformalno, v športu (o tekaški disciplini) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pred desetletjem pa so naredili velik pritisk na kenijske tekače, ki so obvladovali in še obvladujejo atletsko srednje- in dolgoprogaško sceno. ▸ Egy évtizeddel ezelőtt azonban nagy nyomást gyakoroltak a kenyai futókra, akik akkor is uralták és mai is uralják az atlétikai színteret a középtáv- és hosszútávfutásban.

2. neformalno, v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pri dolgoprogaškem plavanju je malce drugače; če ne gre več, lahko plavalec zapusti vodo, alpinist pa nima kam, če zagreši napako. ▸ A hosszútávúszás kicsit más; ha nem tudja folytatni, az úszó, kijöhet a vízből, de az alpinistának nincs hová mennie, ha hibázik.

3. neformalno (o dolgih razdaljah) ▸ hosszú távú, távolsági
Žal ne velja vedno, da je vožnja na kratke razdalje znatno bolj varna kot dolgoprogaška potovanja. ▸ Sajnos nem mindig igaz, hogy a rövid távú vezetés lényegesen biztonságosabb, mint a hosszú távú utazás.
Švedska tovarna tovornjakov Scania je predstavila novo generacijo tovornjakov serije R za dolgoprogaške prevoze. ▸ A svéd Scania teherautógyártó bemutatta az R sorozatú új generációs tehergépkocsikat, amelyek távolsági fuvarozásra szolgálnak.

4. neformalno (o trajanju) ▸ hosszú, időigényes, hosszan tartó
Za igranje teh igric se mora igralec oborožiti z zvrhano mero potrpežljivosti, saj so to tako imenovane dolgoprogaške igre. ▸ Ezekhez a játékokhoz a játékosnak kellő türelemmel kell rendelkeznie, mivel ezek úgynevezett időigényes játékoknak számítanak.
Na ustvarjalni poti so kot večina dolgoprogaških bendov naleteli na nemalo ovir - od stilskih nesoglasij do samostojnih karier posameznih članov. ▸ Ahogy a hosszú ideje fennálló együttesek többsége, ők is számos akadályba ütköztek a pályájuk során – a stílusbeli nézeteltérésektől kezdve a tagok egyéni karrierjéig.

doli [ô] unten
tu doli da unten
tam doli dort unten

dolus -ī, m (prim. osk. dolom, dolud = lat. dolum (acc.), dolo (abl.), gr. δόλος zvijača, δολόεις = lat. dolōsus)

1. prevara, ukana, prekanjenost, lokavščina, lokavost, potuhnjenost, zvijača, zvijačnost, zavratnost, zahrbtnost: Kom. idr., ne qua fraus, ne qui dolus adhibeatur Ci., fraus ac dolus C., L., doli atque fallaciae Ci., per dolum Ci., Auct. b. Afr., T. ali dolo, dolis zvijačno, zavratno, zahrbtno: qui per dolum atque insidias … bellum intulissent C., ut magis virtute quam dolo contenderent C., dolo erat pugnandum N., si dolo nihil profecerit, vi et violentia deicere eos conatur Lact., dolis et astu aggredi aliquem Lact.; hau (haud) dolo Pl. brez prikrivanja, naravnost, pošteno, non ali ne dicam dolo Pl., Ter. da pošteno povem; nihil doli subest N., dolus subest Iust.; jur. dolus malus hudoben namen, namerna in zlobna prevara: Ter., Icti., dolo malo tuo Ci., in vi enim dolus malus inest Ci., id sine dolo malo factum esse iudicabitur Ci., iste dolus malus legibus erat vindicatus Ci.

2. met. mamilo, slepilo: doli fabricator Epeos V., dolos (= retia) saltu deludit O., subterraneis dolis peractum urbis excidium Fl. — Pooseb. Dolus -ī, m Dol(us), bog prevare: Val. Fl.

dolžnóst duty; obligation; task

po dolžnósti in duty bound
čut dolžnósti sense of duty
neprijetna dolžnóst unpleasant duty
storjen preko dolžnósti supererogatery
moja sveta dolžnóst my bounden duty
nehvaležna dolžnóst thankless duty
vršilec dolžnósti vicegerent
v dolžnóst (v d.) konzula acting consul
javiti se na dolžnóst to report for duty
izpolnitev dolžnósti carrying out one's duty
moja dolžnóst je, da grem tja it is incumbent on me to go there
opravljati svoje dolžnósti to attend to one's duties; to perform one's duties
ne opraviti svoje dolžnósti to fail in one's duty
prevzeti dolžnósti to take up one's duties
storiti svojo dolžnóst to do one's duty
to smatram za svojo dolžnóst I think it my duty
smatram za svojo dolžnóst, da (rečem)... I think it my duty to (say)..., I deem it my duty to (say)...
odvezati dolžnósti to relieve of an obligation, to release from an obligation
zanemarjati svoje dolžnósti to be slack in one's duties

dolžnóst devoir moški spol , obligation ženski spol , engagement moški spol

storiti, opraviti, izpolniti svojo dolžnost faire, remplir, accomplir son devoir
ne storiti svoje dolžnosti manquer à son devoir
moja dolžnost je, da il est de mon devoir de
moralna dolžnost devoir moški spol moral (ali de conscience)
državljanska dolžnost devoir civique (ali des citoyens)
službena, uradna dolžnost devoir (ali obligation) de service, obligation professionnelle
v izpolnjevanju dolžnosti dans l'accomplissement de ses devoirs (ali de sa fonction)
po uradni dolžnosti d'office
dolžnost vzdrževati koga obligation alimentaire (ali d'entretien)
zakonska dolžnost devoir conjugal

dolžnóst deber m ; (obveznost) obligación f

državljanska dolžnost deber m del ciudadano, deber m cívico
čut dolžnosti sentimiento m del deber
zanemarjanje dolžnosti negligencia f en el cumplimiento del deber
zavedajoč se, svest si dolžnosti consciente de su deber
zavest dolžnosti consciencia f del deber
moja dolžnost je, da rečem ... es mi deber decir...
z istimi pravicami in dolžnostmi con los mismos derechos y obligaciones
storiti, izpolniti svojo dolžnost, zadostiti svoji dolžnosti cumplir con su deber
ne storiti svoje dolžnosti faltar a su deber
smatrati za svojo dolžnost considerar como su deber, creer (de) su deber
storil je le svojo dolžnost no ha hecho más que cumplir con su deber

domá en (su) casa

biti doma estar en casa
ostati doma quedarse en casa
sem doma v Kranju soy natural de Kranj
biti doma v čem estar familiarizado con, ser versado en a/c
v tem jeziku je on doma ese idioma le es familiar
delati doma trabajar en casa
veliko doma tičati ser muy casero
napravite, kot (da ste) doma! ¡está usted en su casa, no haga cumplidos!

domači samostalnik
1. (sorodniki) ▸ otthoniak
Zakaj je izbrala njega, ni vedel ali razumel nihče od domačih. ▸ Hogy miért őt választotta, azt a családjában senki sem tudta vagy értette.
Resnično redek je bil učenec, ki je povedal, da mu je pomagal kdo od domačih. ▸ Ritka volt az a diák, aki azt mondta, hogy valaki otthon segített neki.
V trgovino jo pelje ata ali kdo od domačih. ▸ A boltba az apja vagy az otthoniak közül más viszi el.

2. (ekipa, ki gosti tekmo) ▸ hazaiak
Domači so v 15. minuti po protinapadu celo povedli. ▸ A hazaiak a 15. percben egy ellentámadás után még vezetést is szereztek.

domani

A) avv.

1. jutri
domani l'altro, doman l'altro pojutrišnjem
domani a otto jutri teden
a domani! nasvidenje jutri!

2. pren.
oggi a me, domani a te danes meni, jutri tebi
oggi qui, domani là danes tukaj, jutri tam
oggi o domani prej ali slej
da oggi a domani od danes do jutri
rimandare un lavoro dall'oggi al domani preložiti delo na jutri
dagli oggi, dagli domani sono riuscito a persuaderlo tako dolgo sem ga nagovarjal, da sem ga prepričal

B) m

1. jutri

2. prihodnost, bodočnost:
in un prossimo domani v bližnji prihodnosti, kmalu
in un domani molto lontano v daljni prihodnosti, kdove kdaj

dòmašiti -īm, domášiti dòmāšīm
I.
1. doseči: pogodak je domašio neprijateljski rov
2. pograbiti, zagrabiti: on domaši knjigu sa stola; skoči mlada na noge lagane i domaši ruho Momčilovo
II. domašiti se
1. doseči: s prednje strane kuće mogao bi se visoki čovek domašiti strehe bi lahko segel da kapu
2. zagledati: gleda u daljinu ne bi li se domašio oaze
3. biti pri roki; bije praćkom, ciglom i bricom, čega se prije domaši kar mu je prvo pri roki

doména (-e) f

1. campo (d'attività), settore:
zdravljenje bolezni ne smemo jemati za domeno specialistov la cura delle malattie non è da considerarsi un campo riservato esclusivamente agli specialisti

2. hist. demanio

domeníti se

domeniti se za kaj convenir a/c
domeniti se s kom apalabrarse con alg; (za sestanek) darse cita con alg
domenili smo se, da ... hemos quedado en que (subj)

domísliti (-im) | domíšljati (-am)

A) perf., imperf.

1. considerare a fondo; giungere a conclusione

2. (opozoriti) ricordare (a qcn.)

B) domísliti se (-im se) | domíšljati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. ricordarsi

2. venire in mente

C) domíšljati si (-am si) imperf. refl.

1. presumere (di se), darsi arie, pretendere, credere, piccarsi:
domišlja si, da vse ve crede di saper tutto
zaradi svojih uspehov si fant preveč domišlja al ragazzo i successi hanno dato alla testa, hanno montato la testa

2. immaginarsi, mettersi in testa

domisliti se venir à l'esprit (ali à l'idée) , avoir l'idée de, s'aviser de, s'imaginer; se souvenir de, se rappeler

domislil se je, da l'idée lui vint de, il lui vint l'idée de, il eut l'idée de, il s'avisa de

domísliti se acordarse (česa de a/c)

domislim se, da ... se me ocurre la idea de (inf)
domislil se je, da ... se le ocurrió la idea de (inf)

domišlja|ti si (-m si)

1. (umišljati si) kaj: sich (etwas) einbilden
domišljati si, da … sich wähnen

2. (biti domišljav) zaradi: sich einbilden auf

domíšljati si to imagine, to fancy; (biti domišljav) to overween, to flatter oneself (da... that...), to pique oneself (na on)

domíšljati si, da... to have the conceit to...
domišlja si, da je bogat he imagines himself to be rich