Franja

ozmérjati gronder quelqu'un, réprimander quelqu'un, injurier quelqu'un, dire (ali lâcher) des injures (ali des invectives, des insultes) , invectiver, insulter , popularno engueuler , familiarno chanter pouilles à quelqu'un, agonir; tancer, gourmander ; familiarno attraper, secouer

ozmerjati se se quereller, échanger des insultes (ali des injures)
medsebojno se ozmerjati s'injurier, s'invectiver, popularno s'engueuler
pošteno koga ozmerjati tancer vertement quelqu'un, familiarno secouer les puces à quelqu'un, sonner les cloches à quelqu'un
s tepcem koga ozmerjati traiter quelqu'un d'imbécile, agonir quelqu'un de sottises

oznáčiti indiquer, signaler, désigner, dénoter, marquer; jalonner; caractériser, qualifier

nadrobno označiti spécifier
označiti vrednost coter
označiti ceno marquer (ali indiquer) le prix
cesta miru je označena z zaprekami la route de la paix est marquée (ali jalonnée) d'obstacles

oznáka marque ženski spol distinctive, signe moški spol particulier (ali distinctif) , indice moški spol , caractéristique ženski spol , note ženski spol , étiquette ženski spol , désignation ženski spol , qualificatif moški spol , signalisation ženski spol , inscription ženski spol

oznaka višine cote ženski spol
oznaka geografskega porekla appellation ženski spol d'origine
osebna oznaka note personnelle (ali distinctive)
upoštevati oznake na cestah tenir compte de la signalisation routière (ali des panneaux de signalisation)

oznanjeválec annonciateur moški spol , messager moški spol ; (predhodnik) précurseur moški spol

oznanjevalec revolucionarnih idej précurseur d'idées révolutionnaires
oznanjevalec nesreče messager de malheur (ali de mauvais augure)

oznojíti to put into a sweat

oznojíti se to get into a sweat, to perspire (ali to sweat) copiously
pošteno smo se oznojili (pogovorno) we sweated our guts out

ozráčje atmosphére ženski spol ; figurativno ambiance ženski spol , milieu moški spol

težko ozračje atmosphére difficile (ali pesante)
ustvarjati prijateljsko, prijetno ozračje créer une atmosphére (ali ambiance) amicale, agréable

ozréti se regarder, arrêter (ali fixer, diriger) son regard sur (ali vers) , porter ses regards vers quelque chose, jeter un regard sur, jeter un coup d'œil autour de soi

ozreti naokrog promener son regard autour de soi
ozreti nazaj regarder derrière soi (ali en arrière), jeter un regard en arrière
ozreti v preteklost se pencher sur son passé
ozreti proč, stran détourner son regard (ali sa vue, ses yeux) de
ozreti skozi okno regarder par la fenêtre
molče se je ozrla nanj elle arrêta (ali fixa) son regard sur lui

ozréti se

nazaj ozréti se to look back
okoli look round (ali about)

ožéjati to make thirsty

ožéjati se to get thirsty, to feel (ali to become) thirsty

ožigósati tamponner, estampiller, mettre le sceau sur, apposer un cachet (ali un timbre, un tampon) ; figurativno stigmatiser, flétrir, marquer au sceau de l'infamie

ožigosati krivico, pregreho flêtrir l'injustice, le vice
ožigosati vedenje kake osebe stigmatiser (ali flétrir) laconduite de quelqu'un
ožigosati znamke tamponner des timbres

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

oživítev vivification ženski spol ; medicina (ré)animation ženski spol , reviviscence ženski spol , retour à la vie , (ozdravljenje) ressuscitation ženski spol

ekonomska oživitev reprise ženski spol (ali redressement moški spol) économique
oživitev dejavnosti regain moški spol d'activité
oživitev narave renouveau moški spol de la nature

oživíti to resuscitate, to restore to life, to revive, to resurrect; figurativno to revive, to enliven, to vivify

mrtveca ni mogoče oživíti a dead man cannot be revived (ali resuscitated)

oživíti, ožívljati (r)animer, (r)aviver, réveiller, vivifier, faire revivre, faire renaître ; medicina r(é)animer, rappeler quelqu'un à la vie , (ozdraviti) ressusciter

oživiti ogenj aviver le feu
oživiti preteklost ranimer (ali faire renaître, faire revivre) le passé
oživiti spomine vivifier (ali faire revivre) les souvenirs
zopet oživiti bolečino, navdušenje, pogum, upanje ranimer (ali réveiller) la douleur, l'enthousiasme, le courage, l'espoir

ožívljenje

oživljenje ponesrečenca rappel moški spol à la vie (ali réanimation ženski spol) d'un accidenté

óžji plus étroit

ožji odbor petit comité moški spol, comité restreint
v ožjem pomenu au sens étroit (ali strict, restreint)

ožvepláti soufrer, sulfurer

ožveplati kavčuk vulcaniser
ožveplati panj enfumer une ruche
ožveplati sod soufrer (ali mécher) un tonneau

pa (in) et, puis ; (toda) mais, pourtant, cependant

ali pa ou bien
pa ja! mais oui!, assurément
pa vendar et pourtant
pa naj bo! soit!
pa saj sem ti že rekel mais je te l'ai déjà dit
ti pa jaz toi et moi
kaj pa? quoi donc?
kam pa? où donc?
kaj pa delaš? mais que fais-tu donc?
ti ne pojdeš, jaz pa toi, tu n'iras pas, moi, si
jaz sem zadovoljen, on pa ne moi, je suis content, mais lui non
on ne bo hotel, sicer pa čemu to? il ne voudra pas, et puis à quoi cela servirait-il?

pa

A) adv.

1. (izraža zavrnitev) invece:
saj nisi bil zraven. Pa sem bil ma tu non c'eri. Invece sì, c'ero

2. (poudarja ugibanje) ○, e, mai:
kaj pa, če ga ne bo e se non viene

3. (krepi veznik) ○:
zemlja je tu rodovitnejša kakor pa na Krasu qui la terra è più fertile che sul Carso

B) konj.

I. (v protivnem priredju)

1. ma, invece, mentre, però, quando:
obljubil je, pa ni držal besede aveva promesso, ma non è stato di parola

2. (za izražanje nepričakovanega) e, e invece, quando:
mlad, pa tako pokvarjen così giovane e così corrotto

3. (za dopolnjevanje prej povedanega) ma:
večkrat se razjezi, pa ne brez vzroka si arrabbia spesso, ma non senza motivo

4. (za krepitev prislova) e:
samo pozdravim jih, potem pa grem corro a salutarli e poi vado

5. (za stopnjevanje) e:
pozdrav vsem, posebno pa dragim gostom un saluto a tutti e specie ai cari ospiti

6. (za izražanje vzročno-posledičnega razmerja) e, e così:
boji se, pa se skriva ha paura e si nasconde

7. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) e, e pertanto, e perciò:
to je zanimiv primer, pa je prav, da si ga ogledamo è un caso interessante e perciò merita una disamina

8. (za izražanje pogojno-posledičnega razmerja) ○, e:
če ti ni všeč, pa pojdi se non ti piace, vattene
če nočeš, pa pusti se non vuoi, lascia

9. (v adv. rabi z vezniki, izraža nasprotje) ○
čemu ti bo toliko denarja, ko pa ne moreš vsega porabiti a cosa ti servono tanti soldi se non puoi spenderli?

II. pog.

1. (za vezanje dveh stavčnih členov) e:
prinesi kruha pa sira portaci pane e formaggio

2. (pri naštevanju) e:
šumenje macesnov, borovcev pa smrek il sussurrare dei larici, dei pini e degli abeti

3. (pri ponavljanju iste besede za izražanje visoke stopnje) e (poi):
tako ne bo šlo, ne pa ne così non va: no e poi no

4. (za seštevanje) e:
star je dve leti pa tri mesece ha due anni e tre mesi

5. ta pa ta, tak pa tak ○, e:
pride ta pa ta dan arriva il tal e tal giorno
to se napravi tako pa tako questo si fa così e così

III. pog. (v vezalnem priredju)

1. (pri sočasnosti ali zaporednosti) e:
molči pa čaka tace e aspetta

2. (za vezanje dveh sorodnih povedkov) e:
ves dan vpije pa razgraja tutto il giorno non fa che strillare e vociare

3. (za izražanje namena) e, ○:
pojdi pa zapri vrata va' a chiudere la porta

IV.

1. (za opozoritev na prehod k drugi misli) e:
pa še to e ancora

2. (za izražanje začudenja) e:
pa to naj bo pridnost e questa sarebbe laboriosità?! (poudarja samoumevnost povedanega)
jurček je pa ja ena najboljših gob il porcino è uno dei funghi migliori

3.
a) (izraža soglasje, privolitev)
ali ga boš kozarček? Pa ja gradisci un bicchiere? Sì, (grazie)
b) (izraža vdanost v usodo)
kar bo, pa bo sarà quel che sarà
c) (izraža zaskrbljenost) pog.
da je bolan? Pa menda ja ne sta male? Sul serio? Dici sul serio?
d) (izraža privoščljivost) pog.
pa imaš, ko si tako nestrpen tutta colpa della tua impazienza
e) (izraža podkrepitev trditve)
tepec je, pa pika è uno scemo. Punto e basta
f) (izraža močno zavrnitev) neanche; manco:
smem na ples? Kaj pa še posso andare a ballare? Neanche per sogno
tega ne bi storil, pa če bi mu z zlatom plačal neanche pagandolo a peso d'oro lo farebbe
g) (izraža omalovaževanje)
hudič, pa taka večerja che schifo di cena
pog. ta ga pa pihne è proprio in gamba
ta ima denarja še pa še quello lì ha soldi a palate

C) inter.

1. (izraža dvom) ○, mah:
bo razumel, da se je zmotil? Pa, ne vem capirà di aver sbagliato? Mah, non lo so

2.
pa še kako! eccome

pa (in) y , (pred i in nediftongiranim hi-) e; pero

ali pa o bien
pa hitro! ¡pero de prisa!
sedaj pa ahora bien, pues bien