Franja

brénkati to thrum; (na gosli) to fiddle; to strum; to twang (po, na on)

brénkati po klavirju to strum a piano
brénkati po strunah to sweep (ali to touch) the strings

brénkati (-am) | brénkniti (-em) imperf., perf.

1. muz. suonare (uno strumento a corda); pejor. strimpellare:
brenkati na harfo, kitaro suonare l'arpa, la chitarra
brenkati po klavirju strimpellare il pianoforte

2. pren. parlare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. brenkati na drugačne, na čustvene strune toccare un'altra corda, la corda del sentimento

brénkati tocar sin ton ni sou

brenkati na kitaro rasguear
brenkati po klavirju aporrear el piano, aporrear las teclas

bresti glagol
1. (premikati se po razmočeni zemlji) ▸ átvergődikNimam škornjev in bos dolgo bredem po podzemeljskem potoku. ▸ Nincs rajtam csizma, és mezítláb sokáig tart, míg átvergődöm a búvópatakon.

2. (spuščati se v težave) ▸ süllyed, süpped

brêsti (bredem) to wade (po, skozi through)

brêsti proti bregu to wade ashore
brêsti po blatu to wade through (the) mud
brêsti čez reko to wade across a river
brêsti v dolgove to run (ali to get) into debt

brêsti (brêdem) imperf. ➞ prebresti sguazzare (nell'acqua); passare a guado; avanzare, aprirsi un varco (nella neve, nella boscaglia)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bresti v dolgove affogare nei debiti
pren. bresti po krvi grondare sangue, avere le mani lorde di sangue

brevis -e, adv. breviter (prim. gr. βραχύς)

I. prostorsko:

1.
a) po dolžini kratek, majhen (naspr. longus): iter breve Ci., iter brevius O., iter brevissimum Cu., via brevis V., via brevior N., Tib., Iuv., via brevissima O., cursus brevissimus V., breve caput V., breves viperae H., brevis coma Sen. tr., brevior mensura capillis O., Corsica Sardiniā brevior, porrectior Ilvā Sen. ph., curvo brevius compellere gyro Tib., quo (arcu) brevius valent T. v boju iz bližine, parvo brevius quam totus Plin.
b) po širini ozek (naspr. lātus): alvus V., aqua O., frons Mart., iter urinae brevius Cels.; librum in breve cogere H. tesno zviti.
c) po višini kratek, majhen, nizek (naspr. longus, altus, procerus): (homo) brevi capite Pac. fr., longus an brevis sit Ci., (iudex) brevior quam testis Ci., homo corpore brevis Suet., scopulus brevis O., brevia virgulta Cu., ilex brevior Sen. tr., Alpium breviora L. nižji griči.
č) po globini nizek, neglobok, plitev (naspr. altus, profundus): brevis puteus Iuv., brevia vada V., Sen. tr. = subst. brevia -ium, n plitvine: Eurus in brevia urget V., brevia litorum T., tudi v sg. (kolekt.): naves fabricatur plano alveo adversus breve T.
d) po splošnem obsegu majhen, droben, šibek: mus brevis O., in brevem formam contrahi O., brevis avicula Amm.

2. pren. majhen, neznaten, pičel, boren: pars exigua brevisque Lucr., b. cena, census, pondus H., impensa, imperia O., breves macularum oculi Plin., summa brevior Mart.

II. časovno:

1. kratek (naspr. longus): tempus Ter., V., brevissimum tempus L., ad breve tempus (naspr. diu) Ci. za kratek čas, brevi tempore Ci., C., N., Suet. za malo časa, v kratkem, kmalu (potem) = brevi spatio Cu., brevi spatio interiecto C.; dies brevior O., brevior ut fiat dies faciam Pl., noctes breviores C., vita brevis Pl., S., Sen. ph., breve aevum H., Plin. iun., breves anni H., vitae brevis cursus, gloriae sempiternus Ci.; subst. breve -is, n (sc. tempus) malo časa, skoraj le v adv. obratih: breve Cat. malo časa, brevi Ci., C., N. idr. (neklas. in brevi Afr. fr., Fl.) za malo časa, v kratkem, kmalu (potem), brevi deinde, brevi post L. kmalu potem, brevi antequam moreretur Gell., ad breve Suet., Vulg. za kratek čas; pesn. brevi spatio ali samo brevi = nekoliko časa, malo časa: illa brevi spatio silet O., cunctatus brevi O.; brevi (kot abl. mensurae) pred komp. = za malo časa, malo: fuit Aeschylus non brevi antiquior Gell.

2. pren.
a) kratek = kratkotrajen, kratkoročen, bežen, minljiv, venljiv (naspr. longinquus, perpetuus, sempiternus): bonum Nov. fr., occasio Ter., Ph., hora Lucr., ver O., lux Cat., donum, gaudium Sen. tr., osculum T. na hitro, dolor Ci., ira furor brevis est H., assensus, amores T., fortuna Sil.; pesn.: b. lilium H. le malo časa cvetoča, venljiva, nimium breves flores rosae H. prehitro venljivo cvetje vrtnice, brevis dominus (arborum) H. ki je le malo časa njihov lastnik.
b) α) (o govoru) kratek, kratkorečen, jedrnat, kot adv. na kratko, z malo besedami, jedrnato: narratio, laudatio Ci., longum est ea dicere, sed hoc breve (= breviter) dicam Ci., breve faciam Ci. opraviti hočem na kratko, breve confitendum est Ci., in breve cogere L. okrajšati, quam brevia responsu Ci., breviter dicere, describere, narrare, tangere, attingere Ci., quod ego pluribus verbis, illi brevius (dixerunt) Ci., agam quam brevissime potero Ci., brevissime dicere de aliqua re (naspr. fuse lateque) Ci.; adv. abl. neutr. sg.: quod ego brevi explicabo Ci. z malo besedami. Od tod subst. breve -is, n kratek zapisek, kratek zaznamek, notica: ut in brevi Q.; enako tudi brevis -is, m (sc. liber ali libellus): Eccl., Lamp., Vop., Cod. Th. β) met. (o govorniku samem) kratkorek (naspr. longus, copiosus): esto brevis H. bodi kratek = povej na kratko, brevis esse laboro, obscurus fio H., ut ego brevior sim Ci. da se krajše izrazim.
c) metr. kratek, kratko izgovorjen (izgovarjan) (naspr. longus, productus): Q., syllaba Luc. fr., postrema syllaba brevis an longa sit, ne in versu quidem refert Ci., syllaba longa brevi subiecta vocatur iambus H., syllabae longae et breves et mediocres Gell.; subst. brevis -is, f (sc. syllaba) kratek zlog: creticus, qui est e longa et brevi et longa Ci.; o izgovarjanju nezategnjen, nepodaljšan, okrajšan: „ indoctus“ dicimus brevi primā litterā Ci., contractione brevius Ci.

brezplačni avtobus stalna zveza
(o vrsti prevoza) ▸ ingyenes busz
Kot že med poletjem tudi v decembru po kraju vozi brezplačni avtobus. ▸ Ahogy nyáron, úgy decemberben is ingyenes autóbusz közlekedik a városban.

brezposeln pridevnik
(ki je brez zaposlitve) ▸ munkanélküli, állástalanV klubu si brezposelne osebe tudi med seboj pomagajo in izmenjujejo informacije. ▸ A klubban a munkanélküli személyek egymást segítik és információkat cserélnek.
Odkar je mama brezposelna, živijo le od socialnih pomoči. ▸ Mióta az édesanya munkanélküli, csak a szociális támogatásból élnek.
Zaposlili so nekdanjega odvisnika in brezposelno žensko, starejšo od 50 let. ▸ Egy 50 év feletti, volt drogfüggő és munkanélküli nőt vettek fel.
V podobnem napadu je brezposeln Irec, William Hamilton, sprožil s smodnikom napolnjeno pištolo proti Viktorijini kočiji, ko se je vozila po cesti Constitution Hill v Londonu. ▸ Egy hasonló támadás során egy munkanélküli ír, William Hamilton egy lőporral töltött pisztollyal rálőtt Viktória hintójára, amikor az a londoni Constitution Hill úton hajtott.

briller [brije] verbe intransitif sijati, svetiti se, blesteti, bleščati se, lesketati se, iskriti se; figuré odlikovati se, briljirati

le soleil brille sonce sije
briller à un examen briljirati pri izpitu
il ne brille pas par le courage ne odlikuje se po hrabrosti
il brillait par son absence njegova odsotnost ni ostala neopažena
faire briller des meubles spolirati pohištvo
faire briller ses avantages pokazati se z najboljše strani
tout ce qui brille n'est pas or ni vse zlato, kar se sveti

brioché, e [briɔše] adjectif

pain masculin brioché kruh z okusom po kolačku

briti glagol
1. (o dlakah na obrazu) ▸ borotvál, borotválkozikSkoraj 97 odstotkov moških se redno brije. ▸ A férfiak 97 százaléka rendszeresen borotválkozik.

2. (o dlakah drugod po telesu) ▸ borotvál, borotválkozikZdaj se brijejo ali se skušajo na kak drug način znebiti dlak že najstnice. ▸ A tinédzserlányok most borotválkoznak, vagy máshogy próbálnak megszabadulni a szőrszálaktól.

3. (o vetru) ▸ süvítBilo je mraz in hud veter je bril. ▸ kontrastivno zanimivo Hideg volt, és rettentő szél fújt.

britje shave; shaving

čopič (zrcalo) za britje shaving brush (mirror)
milo za britje shaving soap
krema za britje shaving cream
orodje za britje shaving tackle
lotion po britju aftershave
britje, prosim! (pri brivcu) a shave, please!

britj|e srednji spol (-a …) die Rasur (z električnim brivnikom die Elektrorasur/Trockenrasur, z vodo die [Naßrasur] Nassrasur)
krema za britje die Rasiercreme
milo za britje die Rasierseife
pena za britje der Rasierschaum
vodica po britju das Rasierwasser

britje samostalnik
(odstranjevanje dlak) ▸ borotválkozás, borotválásPovezane iztočnice: krema za britje, pena za britje, vodica po britju

Brixia -ae, f Briksija (zdaj Brescia), po večini cenomansko mesto v Cisalpinski Galiji zahodno od Verone: L., V. (Catal.), Cat., Plin. — Soobl. Brixae -ārum, f Brikse: Char. — Od tod adj. Brixiānus 3 briksijski, briški: Galli L., porta T. proti cesti v Briksijo; Brixiēnsis -e briksijski, briški: episcopus Aug.

brk samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajusz [állatoknál, főleg némely halaknál]
Sekretar je zelo mršav maček, ki ima le še dva brka, na vsaki strani smrčka po enega. ▸ A titkár egy szikár macska, akinek már csak két szál bajsza van, a pofácskája mindkét oldalán egy-egy.
Na dnu je ležalo nekaj velikih rib, med njimi som z dolgimi brki, sivim telesom in rjavimi progami. ▸ A tófenéken több nagy hal feküdt, köztük egy hosszú bajuszú, szürke testű, barna csíkos harcsa.
Povezane iztočnice: brčica

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

brklja|ti (-m) (po) stöbern (in), torbici, spominu: kramen, wühlen in, herumstöbern in, herumwühlen in; po kuhinji - delati: herumhantieren; po delavnici: tüfteln, werkeln; namesto, da bi kaj pošteno naredil: wursteln, herumwursteln (an)
brkljati po krožniku im Essen stochern/herumstochern

brnéti bourdonner, vrombir, ronronner

po glavi mi brni j'ai la tête qui bourdonne