Franja

Gigās (gigās, gigāns), -antis, m (Γίγας)

1. Gigánt: O., VAL. FL., BOET. (s soobl. gigāns), acc. Giganta: MART., STAT., SIL.; večinoma v pl. Gigantēs -um, m (Γίγαντες): CI., LUCR., H., MEL., SUET.; acc. Gigantas: O., MART., SIL. Gigánti, sinovi Tartarja in Zemlje (Γαῖα), po HOM. divji velikani na bajnem Zahodu; Jupiter jih je pokončal zaradi njihovih hudobij. Aleksandrijska doba je te Gigante pomešala s Titani in tako je nastal mit o boju Gigantov z bogovi (Gigantomachia, Γιγαντομαχία), po kateri so kačjenogi (anguipedes) Giganti olimpske bogove napadli na flegrajski poljani (Phlegra pri kampan(ij)skih Kumah) ali na drugih vulkanskih krajih, vendar jih je Jupiter pobil s strelami (= upor neuravnanih naravnih sil zoper red v naravi!).

2. metaf. velikan, orjak sploh: VULG., ISID. – Od tod

1. adj. Gigantēus 3 (Γιγάντειος)
a) gigantski, Gigantov (gen. pl.): sanguis PS.-V. (Culex), triumphus H., bellum tropaea O., ora litoris PR. (na flegrajski poljani).
b) metaf. velikanski, orjaški: corpus SIL., genus VULG. rod velikanov.

2. subst. Gigantomáchia -ae, f (Γιγαντομαχία) Boj Gigantov, naslov Klavdijanove (Claudius Claudiānus) pesnitve.

gīgnō -ere, genuī, genitum (reduplicirana obl. star. glag. genō -ere, prim. gr. γενέτωρ = lat. genitor, gr. γίγνομαι rodim se, nastajam, postajam, γένος = lat. genus rod, gr. γένεσις rojstvo, rod, nastanek, γόνος rojstvo, pokolenje, γνωτός brat, lat. gēns, genius, genitālis, genuīnus, in-genuus, Gnaeus, beni-gnus, mali-gnus, nāscor [iz *gnāscor], nātus, nātiō, nātūra, naevus, idr.)

1. roditi, zaroditi, zaploditi, ustvariti: Romule, qualem te patriae custodem di genuerunt ENN., sextus hic (Hercules) ex Alcmena quem Iuppiter genuit CI., nec Hecubam causam interitus fuisse Troianis, quod Alexandrum genuerit CI., pisces ova, cum genuerunt (so znesle), relinquunt CI., Aeneam Anchisae Venus genuit V., Maiā genitus (= Mercurius) V. Majin sin, dis genite et geniture deos V., genitus Amphione O. Amfionov sin, genitus de sanguine nostro, genitus de semine Iovis O., me pater ex alia (z drugo) genuit O., vaccam e terra genitam O., qui te genuere O. roditelji, starši, me subditum et pellice genitum appellant L., (M. Antonius) perdundae pecuniae genitus S. FR., vir demerendis hominibus genitus VELL., adulescentis in omnium virtutum exempla geniti VELL., omne potens animal leti genitumque nocere LUCAN., quaecumque animal pariunt, in capita gignunt PLIN.; o posinovljencu: Caesar tantum genuit virum (= Octavianum) O.; abs.: ut in gignendo ... perfacile appareat CI., hae, quae gignunt CELS.; pren.: ad maiora enim quaedam nos natura genuit CI., deus animum ex sua mente et divinitate genuit CI. je ustvaril, (Athenae) cum genuere virum talicum corde repertum LUCR.

2. (o stvareh) dajati sadove (plodove), roditi, obroditi: tellus florem de caespite gignit O., India eos (ferullos) gignit PLIN. daje; v pass.: quae in terris gignantur CI. ali Corycium nemus, ubi crocum gignitur CU. = raste; od tod subst. pt. pr. med. gīgnentia -ium, n rojevajoče naravne moči, organska telesa, rastlinstvo, rastlinje: AP., LACT. loca ... nuda gignentium S. brez rastlinstva.

3. metaf. roditi = ustvariti, narediti, povzročiti, vzbuditi, storiti, delati: haec ipsa virtus amicitiam gignit CI., qui ... genuit in hac urbe dicendi copiam CI., gignis nobis novas praeceptiones CORN., ludus enim genuit trepidum certamen et iram H., alium sitim gignit PLIN. povzroča žejo, užeja, mel gignit insaniam PLIN., probationes, ... quas (orator) ... quodam modo gigneret Q.; v pass. roditi se = nastati, postati, izhajati, prihajati, izvirati: Plato eas (sc. ἰδέας) gigni negat CI., intellegamus naturā gigni sensum diligendi CI., perturbationes omnes gignuntur ex ea (intemperantia) CI., cum ipse sui generis initium ... ab se gigni ... vellet CI., ex hac maxima libertate tyrannis gignitur CI., de gignenda sapientia GELL.

giljotina samostalnik
1. (naprava za obglavljanje) ▸ guillotine, nyaktilóMaria Antoinetta je skupaj s svojim francoskim možem Ludvikom XVI. končala pod giljotino. ▸ Marie Antoinette és francia férje, XVI. Lajos a guillotine alatt végezte.
2. pogosto v športnem kontekstu (o neprijetnih posledicah) ▸ guillotine
Trener je bil nepričakovano miren, pa čeprav se zaveda, da mu nad glavo visi giljotina. ▸ Az edző a vártnál nyugodtabb volt, pedig tudatában volt annak, hogy ott lóg a guillotine a feje felett.

3. (rezalnik papirja) ▸ guillotine, papírvágó
Kakšno priporočilo za soliden obrezovalnik papirja oz. giljotino? ▸ Valamilyen javaslat megfelelő papírvágó pengére, illetve guillotine-ra?

gilvus (v pozni lat. gilbus) 3 (menda kelt. ali semit. izpos.) izabelast = belkastorumen, rjavkastorumen (le o konjih ali njihovi barvi): equi VARR. AP. NON., V., color deterrimus ... gilvo (est) V. color (equi) PALL., ISID.

gimnastičen pridevnik
1. (o športu) ▸ gimnasztikai, tornaPovezane iztočnice: gimnastična dvorana, gimnastični mnogoboj, gimnastično orodje

2. (gibalen; telesen) ▸ gimnasztikaiŠtevilne gimnastične vaje (po domače telovadba) lahko pripomorejo k dokaj dobro oblikovanim mišicam. ▸ A sokféle gimnasztikai gyakorlat (vagyis tornagyakorlat) viszonylag jól kidolgozott izmokat eredményezhet.

gingriō -īre gagati (o goseh): P. F.

giù

A) avv.

1. dol, doli:
scendi subito giù! pridi takoj dol!
venite a giocare giù in cortile pridite se igrat na dvorišče
andare su e giù hoditi gor in dol, sem in tja
andare giù pren. oslabeti, iti na slabše
essere giù di moda zastareti, iti iz rabe
non mi va giù ne morem požreti, pogoltniti (tudi pren.);
buttare giù podreti, porušiti; strmoglaviti:
hanno buttato giù il governo strmoglavili so vlado
buttare giù la pasta pog. dati kuhati testenine
buttare giù un boccone pren. kaj mimogrede prigrizniti
buttare giù un'idea, due righe na hitro orisati, skicirati zamisel
buttarsi giù leči; pren. zgubiti pogum, obupati
mandare giù il rospo pren. molče požreti nasilje, objestnost, nesramnost
mettere giù odložiti:
mettere giù il soprabito odložiti, sleči površnik
tirare giù i santi del cielo pren. pridušati se, preklinjati
venire giù ekst. podreti se:
non mi muovo nemmeno se viene giù il mondo ne premaknem se od tod, pa če se svet podre
viene giù un'acqua! lije kot iz škafa!

2. giù giù (za izražanje dolgega, počasnega premikanja navzdol):
si calava giù giù lungo la facciata della casa con una fune počasi se je spuščal z vrvjo po pročelju hiše

3. (v eliptičnih izrazih prigovarjanja, ukaza, jeze ipd.)
giù da quella sedia! dol s stola!
giù le mani! roke dol!
giù la maschera! pren. dovolj pretvarjanja!
e giù botte da orbi nato pa so padle batine

4.
in giù navzdol:
è caduto a testa in giù padel je z glavo navzdol

5.
da, di giù od spodaj:
il rumore viene di giù hrup prihaja od spodaj
da giù in su od spodaj navzgor
di qua, di la, di su, di giù od vsepovsod, z vseh strani

6.
su per giù, giù di lì približno, nekako:
ha su per giù quarant'anni star je približno štirideset let
saremo in venti o giù di lì kakih dvajset nas bo

B) prep.
giù per po:
se ne veniva giù per il sentiero prihajal je po stezi
andare su e giù per la strada, per la piazza, per la stanza hoditi gor in dol po ulici, po trgu, po sobi

giudicare

A) v. tr. (pres. giudico)

1. soditi, razsoditi, presoditi:
giudicare con la testa propria soditi z lastno glavo
giudicare ciò che è bene e ciò che è male soditi o tem, kaj je dobro in kaj slabo

2. pravo soditi, razsoditi, spoznati za:
giudicare la lite soditi v sporu, razsoditi spor
il tribunale lo ha giudicato colpevole sodišče ga je spoznalo za krivega

3. misliti, meniti, imeti za:
non ti giudico da tanto ne mislim, da si tega sposoben

B) v. intr. soditi, razsojati, presojati:
giudicare dell'operato di qcn. soditi o delu nekoga
essere in età di giudicare biti sposoben razsojanja

giulebbare v. tr. (pres. giulēbbo) vkuhati v sladkorju:
giulebbarsi qcn. o qcs. pren. proti volji prenašati koga ali kaj; kaj ljubeče hraniti

glaber -bra -brum gladek, nekosmat, gol, plešast: CAECIL. FR., COL., PLIN., MART., oves PL., oves ventre glabro VARR., maritus cucurbitā glabrior AP.; poseb. o mladih sužnjih, ljubljencih, ki so jim dajali rim. pohotniki izpuliti ali ostrgati kocine, da bi bili bolj podobni deklicam: SEN. PH.; kot subst. glabrī -ōrum, m ogoljeni sužnji, deški ljubimci: CAT., PH., SEN. PH. – Adv. glabrē: ARN. (?).

gladiator samostalnik
1. nekdaj (borec v antičnih arenah) ▸ gladiátorPod rimskim amfiteatrom so bili zgrajeni številni predori in prehodi, po katerih so gladiatorji prihajali v areno. ▸ A római amfiteátrum alatt számos alagutat és átjárót építettek, amelyeken a gladiátorok közelítették meg az arénát.

2. (o borbenosti, tekmovalnosti) ▸ gladiátorProfesionalni nogometaši so neke vrste novodobni gladiatorji. ▸ A profi labdarúgók egyfajta újkori gladiátorok.
Zdaj imamo nove gladiatorje resničnostnega šova: 12 stanovalcev se bo v 84 dneh potegovalo za 75 tisoč evrov. ▸ Most a valóságshownak új gladiátorai vannak: 12 lakó 84 napon keresztül küzd a 75.000 euróért.

glâs m, mest. na glásu, mn. glȁsovi
1. glas: pjevati u četiri -a; poznati koga po -u; grleni glas goltnik; zubni glas zobnik, dental; ženski, muški; ljudski glas človeški glas; životinjski glas pevač ima divan glas
2. glas, ton, zvok; izvoditi različite glasove na instrumentu; čuje se glas zvona
3. glas, vest, novica: pukao je glas; širenje lažnih glasova
4. glas, sloves: steći glas dobroga čovjeka; iznijeti koga na rđav glas
5. volilna pravica: opće, opšte pravo -a; on nema prava -a
6. glas vapijućeg u pustinji glas vpijočega v puščavi; ni traga ni -a od njega od njega, o njem ni glasu; proturiti glasove razširiti vesti; ne pustiti -a od sebe ne dati glasu od sebe; podići glas začeti glasneje govoriti; svi u jedan glas vsi enoglasno

glas samostalnik
1. (pri živih bitjih) ▸ hangOb golu Rudija tako vpijem, da ostanem brez glasu. ▸ Rudi góljánál akkorát üvöltök, hogy elmegy a hangom.Znam povzdigniti glas, predvsem tedaj, ko moram znova in znova ponavljati že izrečeno. ▸ Fel tudom emelni a hangomat, különösen akkor, amikor újra és újra meg kell ismételnem, amit már elmondtam.
2. (o volitvah) ▸ szavazat, voksV prvem krogu je dobil skoraj 20 odstotkov glasov volivcev. ▸ Az első körben a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg.Lahko glasovi iz tujine še spremenijo volilni izid? ▸ A külföldön leadott szavazatok még befolyásolhatják a választási eredményt?Za opustitev sojenja je potrebna le navadna večina glasov. ▸ A tárgyalás megszüntetéséhez egyszerű többségre van szükség.
3. (predstavnik mnenja ali skupine) ▸ hang, szóSlišim vse več glasov o nepravilnostih pri popisu prebivalstva, zato ne vem, koliko bo sploh verodostojen. ▸ Egyre több hangot hallok a népszámlálás szabálytalanságairól, ezért nem tudom, mennyire lesz hiteles.
So stranka ljudi, ki si prizadevajo za javni in narodni interes, prek stranke naj bi se slišal glas vsakega posameznika. ▸ Olyan emberek pártja, akik elkötelezettek a köz- és nemzeti érdekek mellett, és a párton keresztül minden egyes ember hangját hallatnák.
O zmagovalcih odločajo tako glasovi strokovnjakov s področja turizma kot glasovi javnosti. ▸ A győztesekről a turisztikai szakemberek és a közönség szavazatai döntenek.

4. (o osebnih občutkih) ▸ hangPozabi na to, kaj si bodo, če boš prisluhnil drobnim glasovom v glavi, mislili drugi. ▸ Felejtsd el, hogy mások mit fognak gondolni, ha a fejedben lévő hangokra hallgatsz.
Povezane iztočnice: notranji glas

5. (o glasbilih) ▸ hangIz zvonika se je po vaških ulicah živahno, a slovesno razlegal glas zvonov, umetnost domačih pritrkovalcev. ▸ A harangtoronyból a harangok hangja, a helyi harangozók művészete élénken, de ünnepélyesen zengett végig a falu utcáin.Vso svojo pozornost in ves svoj čas posveča kitari in iz strun izvablja glasove, kakršnih zlepa ne slišite. ▸ Minden idejét és figyelmét a gitárnak szenteli, és olyan hangokat csalogat elő belőle, amelyeket jószerivel nem lehet hallani.

6. (nedoločen zvok) ▸ hang
Nejasno je slišal glasove, ki so prihajali z desne strani hodnika. ▸ Homályosan hangokat hallott a folyosó jobb oldaláról.
Ko so se vrata odprla, je slišal glasove z ulice, potem pa hitre korake, dokler niso v teku izginili. ▸ Amikor az ajtó kinyílt, hangokat hallott az utcáról, majd gyors, távozó futólépteket.

7. v jezikoslovju (akustična enota) ▸ hang
V črkopisju se je zavzemal za eno črko za en glas. ▸ A helyesírásban az egy betű egy hang elvét támogatta.
Razvojno brbljanje je naraven pojav v razvoju izreke glasov do četrtega leta. ▸ A fejlődési gügyögés természetes jelenség a hangok fejlődésében négyéves korig.

8. (pri petju) ▸ hang

glásba music

cerkvena glásba church music, sacred music
komorna glásba chamber music
plesna glásba dance music
sinkopirana glásba ragtime
ljubitelj glásbe music lover
učitelj glásbe music teacher, music master
nauk o glásbi musicology
imeti dar za glásbo to have a gift (ali a talent) for music
imeti rad glásbo to be fond of music

glasben pridevnik
(o glasbi) ▸ zenei, zenés, zeneVeč desetletij imate dober vpogled v vso slovensko glasbeno sceno. ▸ Évtizedek óta jó rálátása van az egész szlovén zenei életre.Vsi bi želeli imeti svoj izdelan glasbeni slog, a le malokdo ga premore. ▸ Mindannyian szeretnénk, ha saját, kidolgozott zenei stílusunk lenne, de csak kevesek képesek erre.Povezane iztočnice: glasbena želja, glasbena šola, glasbena drama, glasbena pravljica, glasbena vzgoja, glasbeni film, glasbena umetnost

glasovánje voting; vote; polling; parlament division; balloting

dan glasovánja polling day
imeti pravico glasovánja to have the vote, to be entitled to vote
javno glasovánje direct voting, direct ballot; show of hands; suffrage
splošno glasovánje universal suffrage
tajno glasovánje ballot, secret suffrage
s tajnim glasovánjem by ballot
glasovánje z dviganjem rok voting by a show of hands
ljudsko glasovánje plebiscite, referendum
glasovánje o zaupnici a vote of confidence
dati na glasovánje to put to the vote; to submit (it) to the vote
glasovánje je ostalo neodločeno the vote was inconclusive
z večinskim glasovánjem by a majority vote
z glasovánjem by ballot
poimensko glasovánje v parlamentu division
izid glasovánja result of a vote
izid glasovánja je ugoden the ayes have it
poraziti pri glasovánju to defeat
zavrniti z glasovánjem to reject
priti do glasovánja parlament to come to a division
po glasovánju parlament following a division

glasovánje votación f ; acto m de votación; voto m

ljudsko glasovanje plebiscito m, referéndum m
glasovanje z aklamacijo (z dviganjem rok) votación por aclamación (a mano alzada)
poimensko (tajno, z listki) glasovanje votación nominal (secreta)
neveljavno (obvezno) glasovanje voto nulo (obligatorio)
upravičen do glasovanja con derecho a votar
glasovanje s kroglicami balotaje m
glasovanje o nezaupnici (zaupnici) voto de censura ali de desconfianza, (de confianza)
dati na glasovanje poner a votación

glas|ovati (-ujem) abstimmen
glasovati za … seine Stimme abgeben für …, figurativno votieren für
(udeležiti se glasovanja) mitstimmen
glasovati proti dagegenstimmen
glasovati za dafürstimmen
glasuje se o X X steht zur Abstimmung

glasováti to vote (za for), to poll (for); to cast one's vote

glasováti za to give one's vote to (ali for), to vote in favour of
za koga ste glasováli? whom (ali pogovorno who) did you vote for?
tajno glasová to vote by ballot
začeti glasováti parlament to go into the division lobbies
glasováti nekem vpašanju to take a vote on a question
o tem vprašanju se je glasoválo this question was put to the vote
glasováti z dvigom rok to vote by a show of hands

glauben

1. verjeti, biti prepričan

2. (annehmen) misliti, meniti, domnevati; glauben machen wollen prepričevati; glauben von verjeti o, predstavljati si

3. an Gott: verovati (an v)

4. dran/daran glauben müssen iti po gobe, iti rakom žvižgat, Mensch: umreti, izgubiti glavo; sich sicher glauben er glaubte sich (sicher) prepričan je bil, da...; wer's glaubt, wird selig blažen, kdor verjame