Franja

bríti raser, faire la barbe à quelqu'un

dati se briti se faire raser
mraz brije il fait un froid piquant
veter brije il fait un vent glacial
figurativno norce briti faire le bouffon (ali des facéties, le farceur), se livrer à des facéties, dire des balivernes

brívnik

električni brivnik máquina f de afeitar (ali rasuradora) eléctrica

brízga, brízgalica, brízgalka medicina seringue ženski spol

injekcijska brizga seringue injectrice (ali à injections); pulvérisateur moški spol

brízgati jeringar; lanzar

brizgati vodo echar (ali lanzar) agua
kri brizga iz rane la sangre brota de la herida

brk samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajusz [állatoknál, főleg némely halaknál]
Sekretar je zelo mršav maček, ki ima le še dva brka, na vsaki strani smrčka po enega. ▸ A titkár egy szikár macska, akinek már csak két szál bajsza van, a pofácskája mindkét oldalán egy-egy.
Na dnu je ležalo nekaj velikih rib, med njimi som z dolgimi brki, sivim telesom in rjavimi progami. ▸ A tófenéken több nagy hal feküdt, köztük egy hosszú bajuszú, szürke testű, barna csíkos harcsa.
Povezane iztočnice: brčica

bŕk

v bŕk (naravnost) (straight) from the shoulder
v bŕk reči, povedati to tell someone to his (ali her) face, to tell someone openly (ali without reserve)
v bŕk sem mu povedal I told him point-blank
laže mi v bŕk he lies in my face (ali without batting an eyelid)
smejati se komu v bŕk to laugh in someone's face

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

brljáv

biti brljáv to be dim-sighted (ali weak-sighted)

brocchus (brochus, broccus, bronchus, broncus) 3 (najbrž kelt.)

1. (ven) moleč, štrleč (o živalskih zobeh): dentes brocchi ali samo brocchi Varr.

2. pren. (o živalih in ljudeh) s štrlečimi zobmi: filius Pl. ap. Fest., rhinoceros Luc. ap. Non. — Kot subst. Brocchus -ī, m Brokh, priimek Furijevega in Anejevega rodu: Ci.; prim.: labra, a quibus Brocchi, Labeones dicti Plin.

brogovitin pridevnik
1. (o grmu ali delu grma) ▸ bangita
2. (o izdelku iz brogovite) ▸ bangita

broke² [brouk] pridevnik
preoran; zbankrotiran

dead (ali stony) broke brez ficka

brosse [brɔs] féminin krtača, ščetka; čopič

brosse à chapeaux, à chaussures, à cheveux, à dents, à habits, à ongles ščet za klobuke, obutev, lase, zobe, obleko, nohte
brosse à cirer, à reluire, à décrotter (ali: à poussière, à épousseter) ščet za namazanje z loščilom, za loščenje, blatarica
brosse à barbe čopič za britje
brosse à étriller čohalo
brosse à parquet ščet za parket
brosse métallique, en nylon žičnata, najlonska krtača
épreuve féminin à brosse krtačni odtis
donner un coup de brosse à quelque chose okrtačiti kaj
porter les cheveux en brosse, porter la brosse nositi, imeti kratke in pokončne lase (frizuro)
passer la brosse zbrisati; pozabiti
(figuré) une belle brosse skrbna izdelava (slike)

brošíran stitched; in boards; in paper covers

brošírana knjiga paperback; stitched book
trdo brošíran hard back, in hard (ali stiff) covers

brouillard¹ [brujar] masculin megla

mince couche féminin de brouillard tanka plast megle (nad zemljo)
papier masculin pivnik
pris dans le brouillard zavit v meglo
brouillard artificiel, épais, humide (ali: pluvieux), sec, ténu umetna, gosta, vlažna, suha, redka megla
le brouillard s'élève, se dissipe megla se dvigne, se razkadi
être dans le(s) brouillard(s) ne vedeti jasno, za kaj gre; biti malo vinjen
il fait du brouillard megleno (vreme) je
je n'y vois que du brouillard to mi je nejasno, tega ne razumem

brow¹ [brau] samostalnik
obrv, čelo; izraz obraza; skalni rob, strmina

to clear up one's brow razveseliti se
to knit (ali bend, wrinkle, contract) one's brow gubati čelo
by the sweat of one's brow v potu svojega obraza

bruciare

A) v. tr. (pres. brucio)

1. kuriti, žgati, zažgati:
bruciare la legna kuriti drva
bruciare la camicia col ferro da stiro z likalnikom zažgati srajco
bruciare la carne, la salsa prismoditi meso, omako
bruciarsi il dito, la lingua opeči si prst, jezik

2. pren.
bruciare le cervella prestreliti glavo, ubiti s strelom v glavo
bruciare la scuola špricati šolo
bruciare il paglione, il pagliaio požreti besedo, ne držati obljube; oditi, ne da bi plačal
bruciare le tappe pohiteti
bruciare i ponti porušiti mostove, prekiniti stike
bruciarsi i vascelli alle spalle podreti vse mostove
bruciarsi le ali osmoditi si perutnice, opeči se; odžagati si vejo

3. ožgati, načeti, izjedati:
bruciare una ferita pog. izžigati rano
il gelo ha bruciato i grmogli zmrzal je ožgala poganjke

4. pren. žgati; vneti, vnemati:
lo brucia l'ambizione razvnemajo ga ambicije

5. pokuriti, hitro porabiti, izčrpati, zapraviti:
bruciare le proprie forze izčrpati moči
bruciare gli avversari šport dotolči nasprotnike

B) v. intr.

1. goreti, žgati, smoditi se:
il bosco brucia ancora gozd še vedno gori
l'arrosto sta bruciando pečenka se smodi
bruciare di febbre goreti, žareti od vročine

2. peči, žgati (tudi pren.):
gli brucia la gola peče ga v grlu
bruciare dalla sete umirati od žeje
l'insulto gli brucia ancora žalitev ga še vedno žge

3. pren. goreti:
bruciare di amore, di vergogna goreti od ljubezni, od sramu

C) ➞ bruciarsi v. rifl. (pres. mi brucio)

1. opeči se

2. zgoreti

3. pren. opeči se, doživeti neuspeh, propasti, kompromitirati se:
nella politica ormai s'è bruciato kot politik je propadel

brúsen à polir, à aiguiser, à affûter

brusni prašek poudre ženski spol d'émeri (abrasive ali à polir ali à roder), (za les) poudre ponce

brusílen à aiguiser, à affûter

brusilni strojništvo meule ženski spol à aiguiser (ali à affûter), rectifieuse ženski spol, (za les) meule ženski spol ponceuse

brúsiti aiguiser, émoudre, repasser, affiler, affûter, rectifier

(figurativno) imeti dobro nabrušen jezik avoir la langue affilée (ali bien pendue)

brusničen pridevnik
1. (o živilih) ▸ vörösáfonyaOb tej priložnosti se vsa družina zbere ob kosilu s tradicionalnimi jedmi: nadevanim puranom, sladkim krompirjem in brusnično omako. ▸ Ilyenkor az egész család együtt ebédel, az asztalra pedig hagyományos ételek kerülnek: töltött pulyka, édesburgonya és vörösáfonya-mártás.

2. (o grmu ali delu grma) ▸ vörösáfonya