Franja

bik samostalnik
1. (žival) ▸ bika
2. tudi z veliko začetnico, v astrologiji (znamenje v horoskopu) ▸ Bika [znamenje]Samski biki utegnejo na nenavadnem mestu srečati sorodno dušo. ▸ Az egyedülálló Bikák váratlan helyen találkozhatnak a lelki társukkal.
Vpliv Sonca v Biku bo prinesel željo po izkazovanju nežnosti. ▸ A Nap hatása a Bika jegyében a gyengédség kimutatása iránti vágyban mutatkozik meg.
Po sončnem horoskopu ima Luno v znamenju Bika. ▸ A naphoroszkóp szerint a Holdja a Bika jegyében áll.

3. neformalno, izraža negativen odnos (neumen človek) kontrastivno zanimivo ▸ marhaJezno mu je zaklical: "Hej, ti neumni bik!" ▸ Mérgesen utánakiáltott: „Hé, te hülye marha!”
"O, ti bik zarukani!" se je Diane razburila nad voznikom avtomobila pred sabo. ▸ „Ó, te tökkelütött marha!” – fortyant fel Diane az előtte haladó buszsofőr miatt.

4. finance (veliko zvišanje tečajev) ▸ bikaNa svetovnih borzah je včeraj bik končno pregnal medveda: delniški tečaji so poskočili od Tokia do New Yorka in od Londona do Frankfurta. ▸ A világ tőzsdéin tegnap a bika végül elűzte a medvét: a részvényárak Tokiótól New Yorkig, Londontól Frankfurtig szárnyaltak.
Ko je borza v znamenju bika oziroma razcveta, se čez noč sama od sebe ne sprevrže v obdobje medveda oziroma daljšega obdobja nazadovanja, brez sprožilca. ▸ Amikor a részvénypiac a bika jegyében, azaz fellendülőben van, nem fordul át ok nélkül egyik napról a másikra medvébe, azaz hosszan tartó hanyatlásba.

bíksati (-am) imperf.

1. lucidare (pavimento, scarpe)

2. ekspr. pog.
biksati ga combinarne di tutti i colori; combinarle grosse
ta ga biksa, ta! questo sì che ne combina di tutti i colori!

birìč (-íča) m

1. nekdaj hist. ufficiale giudiziario, sbirro, sgherro:
ekspr. gledati kot birič guardare bieco
ne bati se ne biriča ne hudiča non aver paura nemmeno del diavolo

2. pejor. sgherro

bistroumni nesmisel stalna zveza
lahko izraža negativen odnos (o nelogični izjavi) ▸ okos ostobaság, oximoron
Preprosto starševstvo je seveda bistroumni nesmisel, saj preprosti otroci ne obstajajo. ▸ Az egyszerű nevelés természetesen oximoron, mert egyszerű gyerekek nem léteznek.
To, da revni živijo v lepih, velikih hišah, pa je bistroumni nesmisel. ▸ Az, hogy a szegények szép, nagy házakban élnek, az okos ostobaság.
Sopomenke: oksimoron

biti¹ (sem)

1. sein; (obstajati) existieren
je/ni es gibt/es gibt nicht (je razlog/ni razloga … es gibt Grund/ keinen Grund …)
česa je še (etwas) gibt es noch (kruha je še Brot gibt es noch)

2.
biti kaj (etwas) sein (biti otroška zdravnica/sprevodnik Kinderärztin/Schaffner sein)
jaz sem, ki sem ich bin, der "ich-bin-da"

3.
biti kakšen sein (biti velik/rdečelasa/čistokrven/žalosten groß/rothaarig/reinrassig/traurig sein)
po okusu: schmecken (biti grenak/kisel/sladkast bitter/sauer/süßlich schmecken)
biti (zelo) lačen/žejen (großen) Hunger/Durst haben
ne biti lačen/žejen keinen Hunger/Durst haben

4.
je/so/ni (potekati) stattfinden (seja je v dvorani B die Sitzung findet im Saal B statt; pogrebne slovesnosti bodo v ponedeljek die Begräbnisfeierlichkeiten finden am Montag statt)
(koga) ni (jemand) ist nicht hier/da
koga še ni (jemand) ist noch nicht gekommen (Karla še ni Karl ist noch nicht gekommen; staršev še ni nazaj/doma die Eltern sind noch nicht zurück/sind noch nicht gekommen)
šole jutri ne bo (morgen) gibt es keine Schule

5.
je/ni tako dem ist (nicht) so

6.
biti do česa: meni je do česa mir ist an (etwas) gelegen; ich habe Interesse an (einer Sache) (meni je do resnice mir ist es an der Wahrheit gelegen; meni ni do mesa ich habe kein Verlangen nach Fleisch)
meni je/ni do koga mir ist an (jemandem) gelegen/nicht gelegen; (jemand) interessiert mich (nicht)
|
biti iz Pariza/dobre hiše: aus (Paris/gutem Haus) sein
biti iz najhujšega über dem Berg sein
|
biti na kom: na tebi je, da … es ist/liegt an (dir), zu …
|
biti ob kaj (etwas) verloren haben (ob vse sem ich habe alles verloren/mir wurde alles genommen; bil je ob življenje er ist ums Leben gekommen; bil je ob kosilo er ist ohne Mittagessen geblieben)
|
biti pri teti/zdravniku: bei (der Tante/dem Arzt) sein; (die Tante/den Arzt) besuchen; zabavi: besuchen; (večerni) predstavi: in (der Vorstellung/Abendvorstellung) sein
biti pri čem : vem, pri čem sem (ich weiß,) woran ich bin
|
biti za (odobravati/podpirati) dafür sein
|
meni je/ni ➞ → dobro, dolgčas, slabo, všeč itn.
biti ➞ → na glasu itn.
v restavraciji: za koga je (riba)? wer bekommt ([den] Fisch)?

bíti (sem) to be; to exist; to live; to take place

je (= se nahaja) there is
so (= se nahajajo) there are; (bivati) to stay
bíti lačen, žejen to be hungry, thirsty
bíti ves iz sebe to be beside oneself, to be overwrought
3 x 5 = 15 three times five equals fifteen
kaj je, kakó je (kaj) z njim? how is he?, how is he getting on?; how are things with him?
kaj je s teboj? what is the matter with you?
toplo (mraz) mi je I am warm (cold)
ne morem bíti brez (cigaret) I cannot do without (cigarettes)
bíti brez denarja to be short of money
bíti brez premoga to be short of coal
po čem je kruh? how much is (the) bread?
koliko je do postaje? how long does it take to the station?
bodi previden! be careful!
on je iz Londona he is (ali comes) from London
kdo je? who is there?
kdo je tam? (vojak na straži) who goes there?
po meni je, z menoj je konec I am done for, pogovorno I've had it
kaj Vam je? what is the matter with you?
nič mi ni there is nothing the matter with me
slabó mi je I feel sick
jaz sem (to) it is I, pogovorno it's me
če bi jaz bil Vi (bil na Vašem mestu), bi ostal doma if I were you, I would stay at home
če je (to) takó if it is so, if that be so, if that be the case
naj bo takó! arhaično let it be so!
naj bo (to), kot hoče! be that as it may
naj bo tako ali tako in either case
to bo dovolj this will do
kar je bilo, je bilo let bygones be bygones
bíti v napoto to be in the way, to inconvenience, to hinder
ni mi za... I don't care for...
za to mu ni he does not care about it
nič mi ni zanj pogovorno I couldn't care less about him, I don't care a fig for him
ni mi do šal I am in no mood for joking
to ni (nič) zame that is not in my line
nič ni bilo iz tega nothing came of it
ni mi do poezije I have no time for poetry
mnogo mi je do tega, da... I am very anxious to...
vem, pri čem sem I know where I stand
on je proti meni he has set his face against me
hiša je v gradnji the house is being built
bilo mi je, da bi jokal I felt like crying
on bi bil dober učitelj he would make a good teacher
tu gre za bíti ali ne bíti this is a matter of life or death
šlo je za bíti ali ne bíti it was touch and go
pri tem sem ob 50.000 SIT I am fifty thousand tolars out of pocket over it

bíti (sem) être, exister, subsister, se trouver

nekoč je bilo il y avait une fois
v vodi je kisik il y a de l'oxygène dans l'eau
travnik je za gozdom le pré se trouve derrière le bois
so ljudje, ki se ne boje zaprek il est des gens qui n'ont pas peur des difficultés (ali qui ne reculent pas devant l'obstacle)
take rože so samo na jugu ces fleurs ne se rencontrent que dans le midi
bil je v gledališču il est allé au théâtre
bil je pri nas il est venu à la maison
biti tu, navzoč être là, présent
seja bo v četrtek la séance aura lieu jeudi
biti v skladu s'accorder avec, être en accord avec
hladno je il fait frais
biti lačen avoir faim
biti žejen avoir soif
biti ob službo perdre son emploi
biti istih let avoir le même âge
dvakrat dve je štiri deux fois deux font quatre
očeta še ni le père n'est pas encore arrivé
kaj bo s teboj? que vas-tu devenir?
na tebi je, da spregovoriš c'est à toi de parler
po njem je il est perdu, c'en est fait de lui
ne vemo, pri čem smo nous ne savons pas à quoi nous en tenir
dež ni in ni nehal il pleuvait sans cesse
boj za biti ali ne biti une lutte sans merci
kako ti je? comment vas-tu? comment va ta santé?
kar je, je ce qui est fait, est fait
po čem je to? combien cela coûte-t-il?

bíti (sém) imperf.

A) (v osebni rabi)

1. (izraža materialno ali duhovno navzočnost) essere:
so še stvari, ki jih ne poznamo vi sono ancora delle cose che non conosciamo
bil je kralj, ki je imel tri sinove c'era una volta un re che aveva tre figli

2. (navadno s prislovnim določilom, s širokim pomenskim obsegom) essere, stare:
hiša je (stoji)
sredi polja la casa sta in mezzo ai campi
za gozdom je (se razprostira)
travnik dietro il bosco c'è, si stende un prato
biti na zabavi (udeležiti se je) essere, partecipare alla festa
nesreča je bila (se je zgodila)
včeraj l'incidente è avvenuto ieri

3. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom za izražanje lastnosti ali stanja osebka)
prijatelj je učitelj l'amico fa il maestro
pšenica še ni zrela il grano non è ancora maturo
biti naprodaj essere in vendita
biti v sorodu essere imparentato
ne biti po volji non piacere, non andare
biti brez denarja essere senza quattrini, al verde
biti ob kaj perdere (lavoro, buon nome)
biti za kaj sostenere, appoggiare qcs.
biti v dvomih dubitare
biti v skrbeh, v strahu za koga temere per qcn.
(s kakovostnim rodilnikom):
biti vesele narave essere di indole allegra
biti srednje postave essere di statura media
biti kmečkega rodu essere di origine contadina
biti slabega zdravja essere di salute cagionevole
biti istih let avere la stessa età

4. (za izražanje istosti, enakosti) fare:
ena in ena je dve uno più uno fa due
kolikokrat je dve v osem? due quante volte sta in otto? quante volte fa otto diviso due?

B) (v brezosebni rabi)

1. (z zanikanim osebkom v rodilniku) essere:
jutri ne bo šole domani non c'è lezione
očeta še ni papà non c'è ancora

2. (s smiselnim osebkom v odvisnem sklonu):
žal mi je bilo mi è dispiaciuto
zelo jo je bilo groza provava un forte terrore
mater je strah la madre ha paura
vse je bilo sram tutti si vergognarono

3. (z delnim rodilnikom za izražanje količine) essere:
denarja je malo di soldi ce n'è pochi
ali je kaj novega c'è niente di nuovo
deset jih je bilo erano (in) dieci

4. (s prislovno rabljenim izrazom v povedku):
dolgčas je che noia!
otroka mu ni bilo mar del bambino non gliene importava niente
na morju je bilo lepo al mare è stato bello
slabo ji je bilo si è sentita male
škoda ga je peccato per lui

5. (z nedoločnikom za izražanje možnosti ali nujnosti) essere:
žive duše ni bilo videti non c'era, non si vedeva anima viva
tako se je spremenil, da ga skoraj ni spoznati è cambiato tanto da essere quasi irriconoscibile

6. (v osebni ali brezosebni rabi, navadno s prislovno rabljenim samostalnikom) essere, fare:
mraz je bilo faceva freddo
zunaj je bila tema fuori era buio

7. (eliptično za oživitev pripovedi) essere:
kaj bomo zdaj? e adesso cosa si fa?
še en kozarček bova beviamo un altro goccio
klop je iz kamna la panca è di pietra
fant je s Primorskega il giovanotto è del Litorale
deček ni za šolo il ragazzo non è tagliato per la scuola
hvala lepa. Ni za kaj tante grazie. Non c'è di che

C) (pomožni glagol z opisnim ali trpnim deležnikom) essere:
je delal, bo delal ha lavorato (lavorava, lavorò), lavorerà
je izdelan è fatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
kar je, je quel che è stato è stato
dekle je lepo, da je kaj la ragazza è una vera bellezza
obleka je bila trideset tisoč tolarjev il vestito è costato trentamila talleri
ta je lepa! questa è bella!
še tega je bilo treba ci voleva pure questo
prav mu je gli sta bene
bilo mu je, da bi zavriskal avrebbe voluto gridare dalla gioia
o tem ni da bi govoril non è il caso di parlarne
biti na glasu essere noto, famoso
ali ti je znano, kaj je na stvari tu ne sai qualcosa?
na tebi je, da poveš tocca a te dirlo
otrok je po očetu il ragazzo è tutto suo padre, è suo padre sputato
po njem je è perduto, è morto
ne vem, pri čem smo non so a che punto siamo
biti pri sebi essere cosciente; essere robusto
ves dan je v knjigah sta tutto il giorno chino sui libri
pren. biti bela vrana essere raro come le mosche bianche
biti bogat z nečim abbondare di qcs.
bolje bi bilo, če bi ostali doma tanto valeva restare a casa
pren. biti brez skrbi dormire tra due guanciali
biti deležen splošne graje riscuotere il biasimo generale
koliko sem dolžan? cosa devo?
biti donosen rendere
biti drogiran žarg. avere la scimmia sulla spalla
napis je iz trinajstega stoletja l'iscrizione data dal tredicesimo secolo
biti kandidat candidarsi
biti komu v čast fare onore a qcn.
biti med Scilo in Karibdo essere tra Scilla e Cariddi
biti mlahav essere di lolla
biti na čelu capitanare, capeggiare, guidare
biti na dieti stare a dieta
kakor je navada reči come si suol dire
tvoje ravnanje ni primerno tvojim letom certi tuoi atteggiamenti si disdicono alla tua età
biti nujen urgere
biti ob pamet ammattire
pren. biti poskusni zajec fare da cavia
potreben bi bil še ščepec soli qui ci andrebbe ancora un po' di sale
ti čevlji so mi prav queste scarpe calzano benissimo
stori, kakor ti je prav fa' pure come ti piace
biti stalni odjemalec v trgovini servirsi in un negozio
biti v agoniji agonizzare
biti v cvetju fiorire
biti v devetih nebesih essere al settimo cielo
biti v modi usare
zdaj so v modi nižje pete adesso i tacchi usano meno alti
biti v nevarnosti correre pericolo
jur. biti v pristojnosti competere
biti v skrbeh (za) temere, trepidare (per)
biti v veljavi essere in vigore, vigere
biti višji, širši, težji superare qcn. in altezza, in larghezza, in peso
pren. biti ves blažen andare in visibilio
biti vreden, zelo vreden, vreden celo premoženje valere un mondo, un occhio della testa, un patrimonio, un Perú, un tesoro
ne biti vreden piškavega oreha non valere un accidente, un cavolo, un fico secco
biti zaslužen za domovino ben meritare della patria
biti zastarel essere out
biti žal dispiacere, rincrescere
žal mi je, a ti ne morem ustreči mi dispiace ma non posso accontentarti

bíti (sem) ser; estar

ste Vi? ¿es usted?
kaj je to? ¿qué es esto?
kaj (pa) je? ¿qué es?, ¿qué pasa (ali ocurre)?
on je doma (él) está en casa
smo (trenutno) v Kranju estamos en Kranj
koliko ste stari? ¿qué edad tiene usted?
smo utrujeni estamos cansados
brat mi je bolan mi hermano está enfermo
okno je odprto la ventana está abierta
moja sestra je zelo priljubljena mi hermana es muy apreciada
zgodaj, pozno je es temprano, es tarde
kava je hladna el café está frío
danes je 10. maj hoy estamos a diez de mayo
seja je bila včeraj la reunión tuvo lugar ayer
je, so ... hay
v tej ulici je mnogo trgovin en esta calle hay muchas tiendas
sinoči sem bil v kinu anoche estuve en el cine
mraz (toplo, sončno, vetrovno) je hace frío (calor, sol, viento)
vroče mi je, zebe me tengo calor, tengo frío
če je tako si es así, en ese caso
upati je, da ... es de esperat que...
ne biti pri sebi no estar en sí
biti na tekočem estar al día

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blamírati (koga) to compromise (someone); to expose someone to ridicule; to ridicule someone; to bring discredit upon someone; to disgrace someone; to make someone look a fool

blamírati se to disgrace oneself, to make oneself ridiculous; to make a fool of oneself; (ne uspeti) to fail, to meet with failure; to make an ass of someone; to be confounded; to look foolish; to expose oneself to blame
zelo se blamírati to make a prize fool (ali idiot) of oneself
strašno sem se blamiral I made an awful fool of myself
blamiran sem I feel foolish
ne blamiraj me! pogovorno stop taking the mickey

blaznéti (-ím) imperf.

1. essere pazzo, demente; comportarsi da pazzo

2. ekspr. impazzire:
blazneti od bolečine, veselja impazzire dal dolore, dalla gioia
ekspr. ne blazni non dire, non fare pazzie, stupidaggini

blaženost samostalnik
1. (občutek sreče) ▸ üdvösségČe ste ves čas napeti, ne morete doseči stanja blaženosti in blaginje. ▸ Állandó feszültség mellett nem érhető el az üdvösség és a jólét állapota.

2. religija (o stanju po smrti) ▸ üdvösség

blízu near; nearly; near (ali close) at hand; close to; (približno) about, approximately, close upon

blízu hiše near the house
čisto blízu close by
blízu in daleč far and near
ni ga blízu (figurativno) he holds (ali keeps) aloof
ne iti blízu to stand off, to keep one's distance
priti blízu to come (ali to draw) near, to approach

blízu près (de), à proximité, tout près

ne morejo mu blizu on n'a pas de prise sur lui
od blizu pogledati examiner de près

blízu

A) adv.

1. (izraža majhno razdaljo) vicino; appresso:
tu blizu ni nikogar qui vicino non c'è nessuno
pogledati od blizu guardare da vicino
priti blizu farsi vicino, venire vicino, appresso; avvicinarsi
ne dati komur blizu essere inavvicinabile
pren. ne moči komur blizu essere inattaccabile
priti od blizu in od daleč venire da ogni dove

2. (izraža majhno časovno oddaljenost) vicino (adv., adj.):
pomlad je blizu la primavera è vicina, si avvicina

3. (izraža prijazno razmerje, duhovno sorodnost) vicino (adj.), affine (adj.):
ta država nam je blizu in prijateljska un paese amico e a noi vicino
tisk, ki je blizu vladi la stampa vicina al governo

4. (skoraj) quasi; circa:
tehta blizu dve kili pesa quasi due chili
rod je blizu na tem, da izumre la famiglia sta per estinguersi, è prossima a estinguersi

B) prep.

1. (za izražanje majhne razdalje) vicino a, presso, verso:
vas blizu Kranja un villaggio presso, verso Kranj

2. (za izražanje majhne časovne oddaljenosti) verso; su; prossimo a:
blizu jutra verso il mattino
blizu osmih verso le otto
mož je blizu šestdesetih l'uomo è prossimo alla sessantina, sulla sessantina
načrt je blizu uresničenja il progetto sta per essere realizzato

3. (za izražanje približevanja določeni meri) su:
tehta blizu centa pesa sul quintale

bližnji pridevnik
1. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeliOgenj je popolnoma uničil dve hiši in se razširil na vsaj 14 bližnjih stavb. ▸ A tűz két házat teljesen elpusztított és legalább 14 közeli épületre terjedt át.
Živila kupujem v bližnji trgovini. ▸ Az élelmiszert a közeli boltban vásárolom.

2. (o časovni oddaljenosti) ▸ közelgő, közelVisoke prodajne rasti ni pričakovati tudi v bližnji prihodnosti. ▸ A közeljövőben sem várható az értékesítés nagymértékű növekedése.

3. (o povezanem izvoru) ▸ közeliNe, nobeden od mojih staršev niti bližnjih sorodnikov ni glasbenik. ▸ Nem, egyik szülőm vagy közeli rokonom sem zenész.
Cedre so predstavnice družine borovk in so v bližnjem sorodu z macesnom. ▸ A cédrusok a fenyőfélék családjába tartoznak és közeli rokonságban állnak a vörösfenyővel.

4. (o navezanosti, odnosu) ▸ közeliŠtevilko mobilnega telefona naj otroci posredujejo le družinskim članom in bližnjim prijateljem. ▸ A gyerekek csak a családtagoknak és a közeli barátoknak adják meg a mobiltelefonszámukat.
5. (o posnetku) ▸ közeli, közelKamere naredijo bližnje posnetke registrskih tablic vozil, ki vstopajo v območje. ▸ A kamerák közeli felvételeket készítenek a területre behajtó járművek rendszámtábláiról.Naprava je na Zemljo poslala prve bližnje fotografije Luninega površja. ▸ A berendezés visszaküldte a Földre a Hold felszínéről készített első közeli felvételeket.

bližnji samostalnik
ponavadi v množini (o osebi) ▸ közelálló, hozzátartozó, szeretett
Sodelovati morajo vsi, tudi sorodniki, sosedje, vsi bližnji ... ▸ Mindenkit be kell vonni, beleértve a rokonokat, szomszédokat, mindenkit, aki közel áll hozzád ...
Ko se ne moreš zanesti na svoje bližnje, lahko vedno računaš sam nase. ▸ Amikor nem számíthatsz a hozzád közelállókra, magadra mindig számíthatsz.
Nobena dieta ni preveč prijazna, tudi ta ne; brez volje, odrekanja in pomoči bližnjih ne bo nič. ▸ Egyetlen diéta sem túl kegyes, még ez sem; akaraterő, áldozatvállalás és a szeretteink segítsége nélkül semmi sem fog történni.
Včeraj zvečer se je v središču mesta zbralo nekaj tisoč ljudi, ki so se poklonili tragično preminulim in izrazili sožalje njihovim bližnjim. ▸ Több ezer ember gyűlt össze tegnap este a belvárosban, hogy lerója kegyeletét a tragikusan elhunytak előtt, és kifejezze részvétét a hozzátartozóiknak.

bližnjica samostalnik
1. (o krajši poti) ▸ közelítő út, rövidebb út, általútTudi od lovske koče vodi prečna bližnjica do zahodnega grebena. ▸ A vadászházból is vezet egy általút a nyugati hegygerincre.
Jezdil sem po bližnjicah in ju verjetno prehitel za cel dan. ▸ A általutakon lovagoltam végig, ezért egy teljes nappal megelőztem őket.

2. (o aktivnosti) ▸ közelítő út, rövidebb útV vrhunskem športu namreč ni bližnjic, rezultati so odraz trdega dela in seveda razmer. ▸ Az élsportban nincsenek közelítő utak, az eredmények a kemény munkát és a helyzetet tükrözik.
V boju proti stresu žal ni bližnjic pa tudi ne instant rešitev. ▸ A stressz elleni küzdelemben sajnos nincsenek se közelítő utak, se azonnali megoldások.

3. v računalništvu (povezava do datoteke ali mesta) ▸ parancsikonZ dvakratnim klikom na bližnjico odprite priljubljeno mapo in tako nadaljujte iskanje. ▸ A parancsikonra való dupla kattintással megnyitja a kívánt mappát és ezzel folytatja a keresést.

4. v računalništvu (o kombinaciji tipk) ▸ billentyűparancs Bližnjic s tipkami Ctrl, Alt, Shift in njihovih kombinacij smo navajeni. ▸ Megszoktuk a Ctr, Alt, Shift billentyűparancsokat és kombinációikat.
Je tudi prilagodljiv, tako da uporabniki lahko spremenijo temo urejevalnika, bližnjice na tipkovnici in nastavitve. ▸ Emellett testreszabható, így a felhasználók megváltoztathatják a szerkesztő témáját, a billentyűparancsokat és a beállításokat.