Franja

bankir samostalnik
1. (kdor se ukvarja z bančništvom) ▸ bankárBeograd gosti srečanje bankirjev z vsega sveta. ▸ Belgrád ad otthont a világ minden részéről érkező bankárok találkozójának.

2. v množini (banka) ▸ bankár
Bankirji vedno znova na veliko posojajo denar, kar se je v začetku devetdesetih let zgodilo tudi v Švici. ▸ A bankárok újra és újra magas kölcsönöket adnak, ahogy ez Svájcban is megtörtént az 1990-es évek elején.

3. (bančni uslužbenec) ▸ banki alkalmazott
Bančna kartica, za katero so mi bankirji zagotovili, da dela vsepovsod, pa v Paragvaju vseeno ne. ▸ A bankkártya, amellyel kapcsolatban a banki alkalmazottak arról biztosítottak, hogy mindenhol működik, Paraguayban mégsem használható.

barbar samostalnik
1. ponavadi v množini, zgodovina (pripadnik neciviliziranega ljudstva) ▸ barbárBoj s Perzijci je za Grke predstavljal tudi boj med civilizacijo in barbari. ▸ A perzsákkal vívott harc a görögök számára egyben a civilizáció és a barbárok közötti harcot is jelentette.
V 3. stoletju so mesto osvojili barbari, ga požgali, ostanek pa je pozneje uničil potres. ▸ A várost a 3. században a barbárok foglalták el és gyújtották fel, ami megmaradt, azt később egy földrengés pusztította el.

2. lahko izraža negativen odnos (o surovem obnašanju) ▸ barbár"Večina moških je barbarov," ji je odvrnil, medtem ko je občudoval njeno nežno in gladko kožo. ▸ „A férfiak többsége barbár” – mondta a nőnek, miközben selymes és sima bőrét csodálta.
Ne smemo poenostavljati, da gre za vojno evropskih demokracij z muslimanskimi barbari. ▸ Nem szabad leegyszerűsítenünk arra, hogy európai demokráciák és muzulmán barbárok közötti háborúról lenne szó.
Milček je bil kulinarični barbar, ljubitelj vsakršnega mesa, špeha, feferonov, popra in čebule. ▸ Milček barbár volt konyhaművészeti szempontból, imádott mindenféle húst, szalonnát, szerelmese volt a csípős paprikának, borsnak és hagymának.
Shakespeara so imeli klasicisti zaradi njegove prvinskosti in ustvarjalne svobodnosti za barbara. ▸ Shakespeare-t a klasszicisták barbárnak tartották eredetisége és alkotói szabadsága miatt.

barbitos -ī, m (gr. βάρβιτος)

1. pesn. ime za brenkalo z več strunami, ki pa se nekoliko razlikuje od lire, plunka, lutnja, včasih tudi lira: Cl., age dic Latinum, barbite, carmen H.; pl. heterogen. barbita: Aus.

2. met. kot fem. pesem (igrana na lutnji): non facit ad lacrimas barbitos ulla meas O.

Barcē -ēs, f (Βάρκη) Barka,

I. Sihejeva dojilja: V.

— II. s soobl. Barca -ae, f

1. mesto v Kirenajki jugovzhodno od Kirene s pristaniščem, ki se je najprej imen. Ptolemais, po propadu mesta pa Barce: Plin. Od tod preb. mestne okolice Barcaeī -ōrum, m (Βαρκαῖοι) Barčani, sloviti konjerejci, a tudi prosluli roparji: V.

2. medijsko mesto: Iust.

3. mesto ob Indu: Iust.

baročen pridevnik
1. (o umetnostnem obdobju) ▸ barokkOd neke stare baročne cerkve, ki jo je porušil potres, je ostal le zvonik. ▸ A földrengés által elpusztított régi barokk templomból csak a harangtorony maradt meg.
Gotska zasnova cerkve sega v 15. stoletje, zvonik in oltarji pa so baročni. ▸ A templom gótikus kialakítása a 15. századra nyúlik vissza, míg a harangtorony és az oltárok barokk stílusban épültek.
Povezane iztočnice: baročna trobenta

2. (obilen; bujen) ▸ barokkos, barokkČe imate malce bolj baročno postavo, ne skrivajte svojega telesa v ohlapni črnini. ▸ Ha kicsit barokkosabb testalkatú, ne rejtse alakját fekete lebernyeg alá.Onidve pa zares nimata nobenih oblin, niti kančka grama nimata preveč. Jaz sem videti kot baročna ženska! ▸ Ezeknek semmi domborulatuk sincs, egy gramm súlyfelesleg nincs rajtuk. Én barokk testalkatú nő vagyok!

3. lahko izraža negativen odnos (o veliki bogatosti ali količini) ▸ barokkos
Njen avtor je skrivnostni kapitan Charles Johnson, knjiga pa ima baročni naslov "Splošna zgodovina ropov in umorov najbolj znanih piratov, pa tudi njihova politika, disciplina in vodstvo". ▸ A titokzatos Charles Johnson kapitány a szerzője, és a következő barokkos címet viseli: „A leghírhedtebb kalózok rablásainak és gyilkosságainak története, valamint politikájuk, rendtartásuk és irányításuk”.

baron samostalnik
1. (plemiški naziv) ▸ báró Baron se izkaže kot pravi kavalir in reši svojo izvoljenko, baronica pa trepeta za njegovo življenje. ▸ A báró valódi úriembernek bizonyul, és megmenti kiválasztottját, a báróné pedig a báró életéért retteg.
Leta 1872 je dobil naziv barona. ▸ 1872-ben kapta meg a bárói címet.

2. (mogotec) ▸ báróSedemindvajsetmetrska jadrnica je v lasti enega italijanskih gradbenih "baronov". ▸ A 27 méteres vitorlás az egyik olasz építőipari "báró" tulajdonában van.
Z dvigom cene nafte na svetovnem trgu bodo ameriški naftni baroni lažje zadihali. ▸ Az olaj világpiaci árának növekedésével az amerikai olajbárók fellélegezhetnek.

barrītus¹ -ūs, m (barrīre)

1. slonovo rjovenje: Ap., Porph., Veg., Isid.

2. bojno rjovenje, bojno vpitje, bojni krik barbarov: Amm., pa tudi Rimljanov: Amm., Veg.

barvni film stalna zveza
1. (vrsta posnete zgodbe) ▸ színes film
Mojster suspenza in srhljivke Alfred Hitchcock je svoj pečat pustil tako v zgodovini nemega kot barvnega filma. ▸ Alfred Hitchcock, a feszültségkeltés és a thriller mestere mind a néma-, mind a színes film történetében nyomot hagyott.

2. (vrsta fotografskega filma) ▸ színes film
Čeprav barvni film poznamo že vrsto let, pa črno-bela fotografija ni nikoli zamrla. ▸ Habár a színes filmet már hosszú évek óta ismerjük, a fekete-fehér fotózás mégsem halt ki.

básati (bášem)

A) imperf.

1. (tlačiti) caricare (la pipa)

2. voj. caricare (il fucile)

3. impers. pog. (biti v stiski za denar, čas) essere a corto di quattrini; avere poco tempo:
proti koncu meseca me zmeraj baše verso la fine del mese sono sempre a corto di quattrini
zdaj se obirate, potem pa vas bo basalo adesso ve la prendete comoda, poi vi mancherà il tempo

B) básati se (bášem se) imperf. refl. pog.

1. (riniti se) pigiarsi

2. (pohlepno jesti) ingozzare, rimpinzarsi

basta! [Schluß] Schluss!
pa basta! und damit basta!, und damit [Schluß] Schluss!

bastare

A) v. intr. (pres. basto) zadoščati, zadostovati:
bastare, non bastare l'animo imeti, ne imeti poguma

B) v. intr. impers. zadoščati, zadostovati:
basta che da le
e non basta! pa to še ni vse!

bàška (t. baška)
1. prisl. posebej, ločeno: on živi baška od svoga oca; zatim je njih razmjestio baška momke i baška djevojke
2. neskl. prid. poseben, drugačen: svako selo baška adet vsaka vas ima svoje navade
3. baška je gazda, a baška je njegov odnos prema radnicima eno je gospodar, drugo pa njegov odnos do delavcev

batioca -ae, f (gr. βατιακή) velika zlata ali srebrna čaša, kupa, dukelj: Pl. (eni pišejo abl. pl. batiacis, drugi pa batiochis), Arn. — Soobl. batiola -ae, f: Pl.

bâton [bɑtɔ̃] masculin palica, gorjača; kol, drog; figuré opora; pluriel navpične, debele črte

à bâtons rompus s prekinitvami, tu pa tam
bâton d'aveugle palica za slepce
bâton blanc de l'agent de police bela policajeva palica
bâton à savon milo za britje
bâton du chef d'orchestre taktirka
bâton de craie kos krede
bâton de maréchal de France maršalska palica
bâton de magicien čarovna palica
bâton de pèlerin romarska palica
bâton de vieillesse (figuré) oseba, ki je opora staremu človeku
bâton de rouge (à lèvres) rdečilo za ustnice
coup masculin de bâton udarec s palico
avoir son bâton de maréchal doseči cilj svoje ambicije
s'appuyer sur un bâton opirati se na palico
marcher avec un bâton hoditi s palico
mener une vie de bâton de chaise (figuré) živeti, imeti zelo neredno, razburkano, razuzdano življenje
mettre des bâtons dans les roues de quelqu'un komu polena pod noge metati, delati težave, zapreke komu
parler à bâtons rompus ne moči nehati s svojim pripovedovanjem, vedno kaj novega dodajati svoji pripovedi; preskakovati v pripovedovanju z enega predmeta na drugega, govoriti nepovezano

baxea -ae, f (iz gr. *πάξεια: πάξ) nekakšna lahka plesna sandala, spletena iz vlaken, bilk, listja ali ličja; taka obuvala so nosili igralci v komedijah, filozofi, pa tudi ženske: Pl., Varr. fr., Ap. — Soobl. baxa -ae, f: Tert.

beat^*2 [bi:t]

1. prehodni glagol
tolči; udariti, udarjati; biti; utrti, utirati; premagati, prekositi, prekašati; (o)slepariti; obleteti; zbegati

2. neprehodni glagol
biti, utripati; mlatiti; trkati; taktirati; prebijati se
navtika lavirati

to beat black and blue do mrtvega pretepsti
to beat the air zaman se truditi, prazno slamo mlatiti
to beat the breast trkati se po prsih, obžalovati
that beats all (the devil) to je višek
that beats the band (ali the Dutch) to je neverjetno
to beat the bounds zakoličiti mejo
dead beat na smrt utrujen, onemogel
to beat one's head (ali brains) beliti si glavo
to beat hollow (to smithereens, sticks, nothing, all to pieces, to ribands ) dodobra premagati
beat it! poberi se!
to beat a proof narediti krtačni odtis
to beat a retreat umakniti se
to beat into shape izoblikovati
to beat time voditi, dirigirati, taktirati
ameriško, sleng can you beat it? to je nezaslišano, kakšna predrznost!
ameriško, sleng to beat it zbežati, popihati jo
that beats me tega ne razumem
to beat a wood pretakniti gozd
sleng that beats everything zdaj je pa že dovolj
to beat the wings plahutati

beato

A) agg.

1. blažen:
beato lui! blagor njemu!
beato fra le donne blažen med ženami
beato chi lo vede! kdo ga pa sploh kdaj vidi!, saj ga ni nikdar na spregled!
uomo beato iron. butec
quel beato uomo è la mia rovina ta božji človek me bo ugonobil

2. relig. blažen:
la Beata Vergine Blažena devica Marija

B) m (f -ta) relig. blaženi, blažena

beau [bo] masculin gizdalin; kar je lepo, lepota, lepa stvar; prijetna, zanimiva plat (česa)

le culte du beau kult lepote
un vieux beau preveč koketen starec
c'est du beau! ta je pa lepa!, lepo se vedeš! (ironično)
le baromètre est au beau barometer kaže lepo
le temps se met au beau dela se lepo vreme
acheter du beau kupiti lepo, kvalitetno blago, dobro kupiti
le plus beau de l'histoire, c'est que ... najlepše pri stvari (pa) je, da ...
il s'est arrêté au plus beau du récit ustavil se je v pripovedovanju, ko je bilo najbolj zanimivo
faire le beau šopiriti se; postaviti se pokonci ali sesti na zadnje noge (o psu)

bebček samostalnik
1. (umsko manj razvit človek) ▸ értelmi fogyatékos, kelekótya
So ravnali z njimi, kot da so neumni bebčki, ki ne znajo brati in jim je treba vsako stvar razložiti dvakrat? ▸ Úgy kezelték őket, mintha ostoba gyerekek lennének, akik nem tudnak olvasni és akiknek mindent kétszer kell elmondani?
"Lej," je rekel počasi, kot bi razlagal bebčku. ▸ „Nézd...” – mondta lassan, mintha egy kelekótyához beszélne
Enega otroka, ki je za vedno ostal bebček, so rešili, za ostale tri pa je bilo prepozno. ▸ Az egyik csecsemőt, aki szellemileg mindig visszamaradott lesz, sikerült megmenteni, de a másik háromnak már túl késő volt.

2. izraža negativen odnos (neumen ali nespameten človek) ▸ tökkelütött, féleszű, gyengeelméjű
Vsi pravijo, da tisti, ki pride na tekmo dopingiran, je res bebček. ▸ Mindenki azt mondja, hogy aki bedoppingolva érkezik egy versenyre, az valóban féleszű.
Seveda natančno veste, kako ste najeli kredit, vendar ste upali, da v komisiji sedijo sami bebčki. ▸ Ön persze pontosan tudja, hogyan vette fel a hitelt, de remélte, hogy a bizottságban csak tökkelütöttek ülnek.

becco¹ m (pl. -chi)

1. kljun:
ecco fatto il becco all'oca pren. šalj. no, pa je vse opravljeno
non avere il becco di un quattrino pren. ne imeti niti prebite pare

2. pren. šalj. usta, kljun, goflja:
aprire, chiudere il becco odpreti, zapreti kljun; spregovoriti, umolkniti
tenere il becco chiuso držati gofljo, molčati
avere il becco lungo gobezdati
mettere il becco in qcs. kam vtikati nos
restare a becco asciutto ostati praznih rok
bagnarsi il becco, mettere il becco a, in molle omočiti si grlo

3. dulec, kljun, nos (pri posodi)

4. glasba ustnik

5.
il becco del gas plinski gorilnik

6.
becco d'oca lasnica