Franja

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

razvésiti (-im) | razvéšati (-am)

A) imperf. stendere (il bucato), appendere

B) razvésiti se (-im se) | razvéšati se (-am se) perf., imperf. refl. (razrasti se) crescere, propagarsi; storcere:
usta so se mu ob nepričakovani novici razvesila all'inaspettata notizia, storse la bocca

razvláčiti (-im) | razvléči (-vléčem)

A) imperf., perf.

1. allungare, distendere, svolgere, tirare

2. disperdere, spargere, sparpagliare

3. pren. prolungare; tirare per le lunghe

B) razvláčiti se (-im se) | razvléči se (-vléčem se) imperf., perf. refl.

1. allungarsi, prolungarsi, tendersi, allargarsi:
pri pranju se je jopica razvlekla col lavaggio la camicetta si è allargata
diskusija se je razvlekla la discussione non finiva più

2. disperdersi

3. sparire, svanire:
oblaki so se razvlekli in pokazalo se je sonce le nuvole sono scomparse e il sole risplende

rdečkar samostalnik
izraža negativen odnos (privrženec komunizma) ▸ vörösOb začetku hladne vojne so namreč nasprotniki komunizma rdečkarje začeli iskati med hollywoodskimi zvezdniki, scenaristi in režiserji. ▸ A hideghábórú kezdetén ugyanis a kommunistaellenesek a hollywoodi sztárok, a forgatókönyvírók és a rendezők között kezdték el keresni a vöröseket.

reach² [ri:č]

1. prehodni glagol
iztegniti (forth, out)
izprožiti (roko); stegniti, razširiti; podati (komu kaj); postreči (komu s čim); odvzeti (from komu ali čemu)
dospeti kam, priti do, segati do, seči; priti do zaključka, razumeti, doumeti, pogruntati, dojeti; imeti vpliv, vplivati, pustiti vtis (na koga); doseči, zadeti, pogoditi (kaj); doživeti, dočakati (starost, dobo, novo izdajo)

to reach a great age doživeti visoko starost
to reach a blow prisoliti (komu) zaušnico
this book reached its 10^th edition ta knjiga je doživela 10. izdajo
reach me that book, will you? podaj mi ono knjigo, prosim!
to reach the ceiling segati do stropa
the boat reached the shore čoln je prispel do brega
to reach a conclusion priti do (nekega) zaključka
the cost reached 1000 dollars stroški so znesli 1000 dolarjev
he reached down his hat snel je klobuk s kljuke
to reach forth one's hand iztegniti (izprožiti, podati) roko
my land reaches the hills moja zemlja sega do brd
my letter reached him in time moje pismo mu je pravočasno prišlo v roke
to reach perfection doseči popolnost
to reach an understanding doseči sporazum
the water reached my knees voda mi je segla do kolen

2. neprehodni glagol
seči, poseči (after, at, for po)
raztezati se (to k, do)
prožiti se; priti (to do)
(do)segati; nagniti se (forward naprej, toward k, proti)
figurativno težiti k čemu, iti (at, after za čem)
napenjati se; prodreti (into v)
dojeti, doumeti, razumeti

as far as the eye can reach kakor daleč lahko seže oko
the coat reaches to the knees plašč sega do kolen
to reach back to the time of Napoleon segati nazaj v Napoleonove čase
his boots reach up to the knees škornji mu segajo do kolen
the country reaches from the sea to the mountains dežela sega, se razprostira od morja do gorá
he reached for a weapon segel je po orožju

readily [rédili] prislov
rade volje, rad, voljno, pripravljeno; takoj, brez oklevanja; z lahkoto, brez težav; hitro, promptno, brez nadaljnjega

my remarks were readily understood moje pripombe so z lahkoto razumeli

reagirati glagol
1. (odzvati se; ukrepati) ▸ reagálOkrog 20.20 sta zakonca zaslišala klice na pomoč in takoj reagirala. ▸ 20:20 körül a házaspár meghallotta a segélykiáltásokat és azonnal reagált.
2. (o kemijskih pojavih) ▸ reagál, reakcióba lépKoncentrirana žveplova kislina je zelo jedka in burno reagira z vodo. ▸ A koncentrált kénsav nagyon maró hatású és heves reakcióba lép a vízzel.Občutljivejši filmi hitreje reagirajo na svetlobo in za pravilno osvetlitev potrebujejo krajši čas ekspozicije. ▸ Az érzékenyebb filmek gyorsabban reagálnak a fényre és rövidebb expozíciós időt igényelnek a megfelelő megvilágításhoz.
Fotoobčutljive leče pa so tiste, ki reagirajo na svetlobo. ▸ A fényérzékenyek azok a lencsék, amelyek reagálnak a fényre.
Snov reagira z vodo, pri tem se sprošča vnetljiv, strupen ali jedek plin in odplake. ▸ Az anyag reakcióba lép a vízzel és gyúlékony, mérgező vagy maró gázokat és szennyvizet bocsát ki.

3. (o odzivu organizma) ▸ reagálVeliko ljudi alergično reagira na pršice hišnega prahu. ▸ Sokan allergiásan reagálnak a házipor-atkákra.Po vsaki uporabi zdravila je njeno telo reagiralo, kot da bi akutno zbolela. ▸ Minden egyes használat után a teste úgy reagált, mintha akut beteg lett volna.
Strah in jeza sta čustvi, kjer človeški organizem reagira zelo podobno in fiziološka slika obeh odzivov je podobna. ▸ A félelem és a harag olyan érzelmek, amelyekre az emberi szervezet nagyon hasonló módon reagál, és a két reakció fiziológiai képe is hasonló.
Organizem reagira na pomanjkanje glukoze z mobilizacijo telesnih maščobnih rezerv, ki se naplavljajo v jetra. ▸ A szervezet a glükózhiányra a szervezet zsírtartalékainak mozgósításával reagál, amelyek a májban halmozódnak fel.
Rastline, kot so nemški rožmarin, sivka in pelin, reagirajo zelo občutljivo na stoječo mokroto. ▸ A hamvas cipruskához, levendulához és ürömhöz hasonló növények nagyon érzékenyen reagálnak az állandó nedvességre.

4. (o napravah) ▸ reagál
Fotoaparat je izredno odziven, na vse vaše ukaze reagira izredno hitro in natančno. ▸ A kamera rendkívül érzékeny, gyorsan és pontosan reagál minden parancsra.
Krmilna plošča štedilnika je v ravnini delovne površine, reagira na dotik in ima digitalni prikaz temperature. ▸ A tűzhely kezelőpanelje a munkafelület síkjában helyezkedik el, érintésre reagál, és digitális hőmérséklet-kijelzője van.
Avtomobil bo na snegu vselej reagiral počasneje kot na suhi cesti, zato sta pomembna voznikovo predvidevanje in zbranost. ▸ Az autó mindig lassabban reagál a hóban, mint száraz úton, ezért fontos az előrelátás és a koncentráció.

5. v ekonomiji (o cenah ali vrednosti) ▸ reagálDelnica pivovarne je na konsolidacijo reagirala negativno in ob relativno majhnem prometu padla za slabih 7 odstotkov. ▸ A sörgyár részvénye negatívan reagált a konszolidációra, viszonylag alacsony forgalom mellett közel 7 százalékkal esett.
Cene reagirajo na povečano povpraševanje. ▸ Az árak reagálnak a megnövekedett keresletre.
Cena delnice ni bistveno reagirala na močno zmanjšanje dobička. ▸ A részvényárfolyam nem reagált jelentősen a nyereség meredek csökkenésére.

reagírati (-am) perf., imperf.

1. reagire; prenderla:
ne vem, kako bo reagiral non so come la prenderà
reagirati na novico, na očitke reagire alla notizia, agli appunti
fot. emulzija filma reagira na svetlobo l'emulsione della pellicola reagisce, è sensibile alla luce

2. kem. reagire;
fluor reagira tudi z žlahtnimi plini il fluoro reagisce anche in presenza di gas nobili

realize [rí:əlaiz] prehodni glagol
uresničiti, realizirati, ostvariti, izvršiti, izvesti, izpolniti; zavedati se, jasno spoznati, uvideti, pojmiti, živo si predstavljati, predočiti si
trgovina vnovčiti, doseči ceno (vsoto, vrednost); prodati (kaj); podedovati, dobiti (imetje)

to realize assets vnovčiti imetje
to realize large profits doseči velike dobičke
to realize a project izvesti načrt
I now realize sedaj mi je jasno
do you realize your position (the danger)? se zavedate svojega položaja (nevarnosti)?
he could realize the scene živo si je lahko predstavljal prizor
my fears were realized moje bojazni so se uresničilee
the goods realized 200 pounds blago (roba) se je prodalo za 200 funtov

realizírati to realize; to carry out, to perform; (v denar) to convert (ali to turn) into money (ali into cash); (doseči ceno) to fetch a price

realizírati načrt to realize the project
realizírati se to be realized (ali carried out), (upanje) to be fulfilled (ali realized), to come true
moje bojazni so se uresničile my fears were realized

rebaisser [rəbɛse] verbe intransitif znova se znižati

les prix ora rebaissé cene so se ponovno znižale; verbe transitif zopet znižati (les prix cene)

rebuff [ribʌ́f]

1. samostalnik
odbijanje, odklanjanje; odklonitev, zavrnitev (prošnje); oviranje, zadrževanje, zaustavljanje; poniževanje, zapostavljanje

we met with a rebuff na kratko so nas zavrnili, doživeli smo neuspeh

2. prehodni glagol
odbiti; odkloniti; zavrniti; ovirati

receive [risí:v]

1. prehodni glagol
prejeti, sprejeti, dobiti kaj (from od koga)
dobiti svoj delež
cerkev prejeti (zakrament, obhajilo); sprejeti kot resnično, dopustiti, priznati; vzeti, čuvati, skriti, prikrivati (ukradene stvari); sprejeti vase, ujeti, dobiti (vtis itd.), doživeti, izkusiti; upreti se, ustaviti se čemu; prenesti, pretrpeti (udarec); smatrati, imeti za, priznati za primerno, za táko, kot treba; dočakati, sprejeti koga; nastaniti koga, vzeti pod streho; dopustiti pristop (to k, into v)

to receive an affront doživeti žalitev
to receive a blow (an offer, an order, a compliment) dobiti udarec (ponudbo, ukaz, kompliment)
he was coldly received bil je hladno sprejet
to receive s.o.'s confession izpovedati koga
to receive s.o. among one's friends sprejeti koga med svoje prijatelje
he receives stolen goods on prikriva (skriva) ukradeno blago
to receive a refusal biti odklonjen
to receive a present sprejeti, dobiti darilo
they were received with shouts sprejeli so jih z veselimi vzkliki
to receive a wound biti ranjen
the arches have to receive the weight of the roof oboki morajo nositi težo strehe
proposal received attention predlog je bil uvaževan, vzet v obzir

2. neprehodni glagol
sprejemati (goste, obiske), prirediti sprejem; radio sprejemati, loviti (valove); biti prejemnik
cerkev prejeti obhajilo, pristopiti k obhajilu

she receives once a week ona sprejema (obiske, goste) enkrat na teden
it is more blessed to give than to receive dajati je slajše kot sprejemati

recept samostalnik
1. (za izdajo zdravila) ▸ recept, vény, orvosi rendelvényGlivice lahko zatrete z zdravili brez recepta v obliki tablet, krem ali svečk. ▸ A gombafertőzést vény nélkül kapható készítményekkel, tablettákkal, krémekkel vagy kúpokkal küzdheti le.Razložite mu svoje težave, on pa vam bo svetoval in morda napisal recept za tablete. ▸ Magyarázza el neki, hogy mi a gondja, ő pedig tanácsot fog adni és esetleg felír valamilyen tablettát.Povezane iztočnice: obnovljivi recept, elektronski recept

2. (pri kuhanju) ▸ receptVlagamo zelje, čebulo in papriko, vse skupaj pa pripravimo po lastnih receptih. ▸ Káposztát, hagymát és paprikát teszünk el, mindezt a saját receptünk alapján.Ko se še učite osnovnih tehnik, se držite receptov in pazljivo tehtajte vse sestavine. ▸ Amíg még csak az alaptechnikákat tanulja, tartsa magát a receptekhez és gondosan mérje le az összes hozzávalót.
3. (navodilo za pripravo) ▸ receptCel teden so zbirali zanimive recepte o zeliščih, ki so jih sedaj razstavili. ▸ Egész héten érdekes recepteket gyűjtöttek a gyógynövényekről, amelyeket most tárlat keretében mutattak be.Stari recepti za spodbujanje spolne sle so se ohranili še iz antičnih časov. ▸ A nemi vágyat serkentő ősi receptek még a római korból maradtak fenn.
Nato nalijemo na led pijače po receptu in jih z barsko žlico pomešamo z gibi od zgoraj navzdol. ▸ Ezután öntse a recept szerinti italokat a jégre, és keverje meg egy bárkanállal felülről lefelé irányuló mozdulatokkal.

4. (navodilo; pravilo) ▸ receptSodniki ponujajo recepte za večjo učinkovitost sodišč. ▸ A bírák recepteket kínálnak a bíróságok hatékonyabbá tételére.Po preizkušenem receptu so se sicer odločili, da bodo v moštvu nastopili najboljši trije s posamične tekme. ▸ A jól bevált receptet követve úgy döntöttek, hogy az egyéni verseny három legjobbja szerepel a csapatban.Star recept za lepe nohte je raba limone. ▸ Egy régi recept szerint citromot alkalmazva szépek lesznek a körmei.Kakšnega posebnega recepta za dolgo življenje nimam. ▸ Nincs különleges receptem a hosszú életre.
Strokovnjaki zatrjujejo, da je hoja recept proti stresu in depresiji. ▸ A szakértők szerint a gyaloglás a stressz és a depresszió leküzdésének a receptje.
Ženina je vprašal, kakšen je recept za petdeset let skupnega sožitja. ▸ Megkérdezte a férjet, mi a receptje az 50 éves szimbiózisnak.

reception [risépšən] samostalnik
sprejem, sprejemanje, dojemanje, dovzetnost; pripustitev; uraden sprejem; recepcija (v hotelu); (redko) priznanje

reception into the Academy sprejem v akademijo
reception for quality trgovina prevzem in predaja
reception order napotnica za bólnico, za interniranje (blazneža)
a warm (cold) reception topel (hladen) sprejem
the book had (met with) a favourable reception knjiga je naletela na ugoden sprejem
they gave me a hearty reception prisrčno so me sprejeli
to hold a reception prirediti sprejem

recimo²

1. (na primer) sagen wir mal; zum Beispiel; eventuell
če recimo falls

2.
recimo/no, recimo (že mogoče) zugegeben; vielleicht; (kar se mene tiče) meinetwegen

3.
recimo, da … gesetzt, [daß] dass …, gesetzt den Fall …; angenommen, [daß] dass …

4.
kot recimo so wie (etwa)
| ➞ → denimo

re-cipiō -ere -cēpī -ceptum (re in capere)

I. (re = nazaj)

1. nazaj vzeti (jemati), nazaj vleči (vlačiti), nazaj potegniti (potegovati, potezati), nazaj (pri)nesti (prinašati), odvesti (odvajati), iti po koga in ga spraviti (spravljati) nazaj, iti po koga in ga spraviti iz česa: pectore in adverso totum … ensem condidit … et multā morte recepit V. in zopet izvleče močno okrvavljenega, sagittam ex altera parte recipere Cels., illum medio ex hoste recepi V., spiritum Q. nazaj potegniti sapo, vdihniti, recipitque ad limina gressum V. se obrne nazaj, se vrne.

2. occ. (kot voj. t.t.)
a) (čete) nazaj pripeljati, nazaj poklicati, vrniti: oppidani suos incolumes receperunt C., Pompeius equitatum rursum ad se recepit C., exercitum recipere L.
b) (iz rok sovražnikov) osvoboditi (osvobajati), rešiti (reševati), ote(va)ti, (ob)varovati koga pred kom: recipere aliquem ex hostibus, ex servitute L., recepti aliquot cives … , qui in hostium potestate fuerunt L., corpus de morte receptum Val. Fl., Italiam … rege recepto tendere V., reliquias Troiā ex ardente receptas V., fruges receptas (sc. ex tempestate) V.

3. refl. se recipere in (zlasti pri Enn. in Pl.) tudi samo recipere umakniti (umikati) se, odmakniti (odmikati) se, izogniti (izogibati) se, iti nazaj, iti domov, kreniti, napotiti se, oditi (odhajati), odpraviti (odpravljati) se, vrniti (vračati) se, obrniti (obračati) se: se ex aliquo loco recipere Pl., Ci., se a cena in lecticulam recipere Suet., se in currus recipere C., Allobroges se ad Caesarem recipiunt C. pribežijo, mare recipit se in fretum Cu.; occ.
a) večidel kot voj. t.t. umakniti (umikati) se, odstopiti (odstopati), obrniti (obračati) se, vrniti (vračati) se (naspr. prōcēdere, prōdīre): Octavius ad Dyrrhachium se recepit C., eodem unde erat egressus se recepit N., intra sua praesidia se recipere N., se in silvas ad suos recipere C.; brez se v gerundivu: si quo longius prodeundum aut celerius recipiendum C., signum recipiendi Ci. znamenje za umik (k umiku); metaf. obrniti se, vrniti se: Pl. idr., qui totam adulescentiam voluptatibus dedissent, emersisse aliquando et se ad frugem bonam, ut dicitur, recepisse Ci. so se spreobrnili, se ad belli cogitationem recipere C. znova misliti na vojno, se in principem recipere Plin. iun. zopet se začeti obnašati kot knez, znova kazati ponosni knežji obraz.
b) kot trgovski t.t. pridržati si, izvzeti si: posticulum Pl., ruta caesa recipere Ci.; recipitur z inf.: pascere Ca.; z dat.: aqua domini usioni recipitur Ca., sibi aliquid Ci. —

II. (re = zopet)

1. zopet (s)prejeti ((s)prejemati), zopet dobi(va)ti, zopet vzeti (jemati) nazaj, nazaj dobi(va)ti (naspr. dare, credere, tradere, perdere, amittere): recipere obsides C., merita Ci., recipiant arma, quae tradiderunt L. nazaj dobiti; toda arma deponere et recipere Cu. orožje zopet vzeti v roke, zopet prijeti za orožje, fasces recepti V. zopet dobljena moč, reges L.; occ. zopet dobiti v svojo last, zopet spraviti pod svojo oblast, zopet osvojiti, zopet si prisvojiti: suas res amissas recipere L., Alcibiades simul cum collegis receperat Ioniam N., recipere Tarentum Ci., felicitas in recipiendis civitatibus (v ponovnem osvajanju) Fabium consequitur Hirt.

2. metaf. zopet dobiti: recipere antiquam frequentiam (o kakem mestu) L., vitam O., vires corporis Cu., animum L. zopet priti k sebi, osvestiti se; pa tudi znova se opogumiti, ohrabriti se, oddahniti se (si) od česa (npr. v zvezah: animum recipere a pavore ali animus recipitur ex pavore L., anhelitum recipere Pl. zopet potegati sapo, znova zadihati, znova se oddahniti, sapa se povrniti komu = animam recipere Ter., Q. = mentem recipere V., H., spiritum recipere Fl., paulatim spiritum ad vocem recipere Cu.

3. refl. se recipere oddahniti se (si), priti (prihajati) k sebi, pobrati (pobirati) se, razživeti (razživljati) se, oživeti (oživljati): Varr. idr., priusquam se hostes ex terrore ac fuga (od strašnega bega) reciperent C., ne saucio quidem eius loci, ubi constiterat, relinquendi ac sui recipiendi facultas dabatur C., nullum spatium respirandi recipiendique se dedit L., stupens, ut me recepi … inquam Ci., nondum totā me mente recepi O.; v zevg. zvezi: pariter arma et animos recipere Cu. hkrati se zopet oborožiti in ohrabriti. —

III. (pomen predpone re je zabrisan)

1. vzeti, prejeti, dobiti: ferrum, gladium recipere (o gladiatorjih) Ci., Sen. ph. dobiti v prsi morilno orodje = dobiti smrtni udarec, totum telum corpore recipere Ci., ense recepto Lucan., imploravit opes hominis frenumque recepit (sc. equus) H. se je voljno pustil obuzdati (obrzdati), se ni branil uzde (brzde).
a) pren.: a latere tela recipere C. biti izpostavljen puščicam, tantis detrimentis receptis C. prestati (pretrpeti), poenas ab aliquo recipere V. maščevati se nad kom (komu).
b) occ. (mesta idr.) osvojiti (osvajati), pridobi(va)ti, (denar) preje(ma)ti, zb(i)rati: S., Iust., Pr. idr., phalerae multo sudore receptae V., recepto Firmo C., profectus est ad recipiendas civitates C., pecunias ex vectigalibus recipere Ci.

2. spreje(ma)ti, vzeti (jemati): patriā expulsi recepti sunt ab Atheniensibus N., quo maiore religione se receptum tueretur N. ga sprejme in brani; tudi pren.: munitio recepit perterritos C., nos villa recepit H., Mosa profluit ex monte Vosego, qui est in finibus Lingonum, et parte quādam ex Rheno recepta C.; z dvojnim skladom:
a) kam? (acc.): domum C., Ci. ali sup.: senem sessum recipere Ci., ad se C., Suet., in oppidum C., in regnum V., intra fines C., inter suos Cu.
b) kje? (abl.): aliquem tecto recipere C., Ci. v (svojo) hišo, pod (svojo) streho, me recipi portis posset V., equis C. na konje, moenibus S., oppidis C., urbibus Ci. v (svoja) mesta; pren.: voluptates ianuā recipere Ci. z odprtimi rokami; pesn.: recipere in parte tori O.; metaf. v kak stan, položaj, razmerje spreje(ma)ti, vzeti (jemati): aliquem in ordinem senatorium Ci., in numerum deorum, amicorum Cu., in fidem N., Ci., Vell. idr. vzeti v varstvo, in amicitiam S., Iust., Q., in civitatem C., Ci. podeliti komu državljanstvo, in parem iuris libertatisque condicionem C. sprejeti v enako pravno in svoboščinsko razmerje, komu prizna(va)ti enake pravice in svobodo, recipere aliquem in deditionem C. sprejeti vdajo (podreditev) koga = aliquem in ius dicionemque recipere L., filiam in matrimonium Iust. vzeti za ženo, aliquid in mores Q., in usum recepti (sc. tropi) Q. v rabo sprejeti, navadni, običajni, sequi maxime recepta Q. ravnati se po tem, kar je najnavadnejše (najobičajnejše), tres recepti scriptores Q. v kanon (= med klasike) sprejeti; od tod adj. pt. pf. receptus 3 splošno sprejet, običajen, navaden, uveljavljen, ustaljen: Tert. idr., mos, auctoritas Q.; occ. kot jur. t.t. (o pretorju): nomen alicuius recipere Ci., L. sprejeti (pripustiti) tožbo proti komu = poklas. reum (aliquem inter reos) recipere T. = cognitionem recipere Plin. iun., Suet.

3. nase vzeti (jemati), prevze(ma)ti, spreje(ma)ti: quae me res impulit, ut causam reciperem? Ci., provinciae patrocinium, officium, mandatum Ci., in se religionem L. ali ad se curam Suet. nakopati si, labem in se recipere L. na sebi pustiti; occ. v omejenem pomenu nase vzeti (jemati) kaj = zavezati (zavezovati) se, porokovati, (za)jamčiti, obljubiti (obljubljati) komu kaj: recipere hoc ad te Pl., praestaret, quod proficiscenti recepisset C., haec promitto et recipio Ci., de fide eorum nihil recipere L., pro Cassio recipere Ci.; z ACI in inf. fut.: promitto, recipio … eum talem fore civem Ci., idque ipsi (dat.) fore reciperent C. Poseb. pt. pf. subst. receptum -ī, n (prevzeto) poroštvo, jamstvo, zaveza(nost): satis est factum promisso nostro ac recepto (zavezi, dolžnosti) Ci.; abs.: ad me recipio Ter. prevzeti odgovornost; tako tudi samo recipio Pl.

4. sprejeti = dovoliti (dovoljevati), dopustiti (dopuščati), pripustiti (pripuščati), odobriti (odobravati), (po)hvaliti (naspr. respuere, aspernari): antiquitas recepit fabulas, haec aetas autem respuit Ci., nullam excusationem Sen. ph., timor misericordiam non recipit C., re iam non ultra recipiente cunctationem L.

Opomba: Star. fut. II. recepso: Cat.; fut. recipie (nam. recipiam): Ca. ap. Fest.

reciprocō -āre -āvī -ātum (reciprocus)

I. trans.

1. prinesti (prinašati) zopet nazaj po isti poti, nazaj obrniti (obračati), sem ter tja (za)majati, gibati, premakniti (premikati), usmeriti (usmerjati): telum reciprocare Gell. semtertja tresti (vihteti, mektati), ventus reciprocare animam non sinit L. zajeti (in spustiti) sapo, vdihniti in izdihniti = dihati; prim. spiritum per fistulam reciprocare Gell., aëra vitali spiritu reciprocare Arn., quinqueremis in adversum aestum reciprocari non potest L. se je ne da krmariti naprej ali nazaj; poseb. o oseki: reciprocare undas Sil.; med.: reciprocatur mare Cu. upada, doživlja oseko, reciprocata maria Mel., in motu identidem reciprocando Ci. pri oseki, pri ponavljajoči se menjavi oseke in plime.

2. metaf. postaviti (postavljati) kaj v vzajemnost, v vzajemno razmerje: ista sic reciprocantur (so v takem vzajemnem razmerju), ut et si divinatio sit, dii sint, et si dii sint, sit divinatio Ci., quod (sc. animarum amicitiae) nec mutuae sint nec reciprocari queant Ap. jih ni mogoče (vzajemno, recipročno) (po)vrniti. —

II. intr. nazaj ali tja in nazaj (s)teči, (od)liti se, odteči (odtekati), doživeti (doživljati) oseko (in plimo), upasti (upadati): fretum Euripi non septies die temporibus statis reciprocat L., reciprocantes undae Iust., reciprocantibus aquis Fl., reciprocans oceanus Plin. Oceanova oseka.

réciproque [resiprɔk] adjectif medsebojen, vzajemen, recipročen; obraten; féminin isto, enako

amour masculin réciproque vzajemna ljubezen
raison féminin réciproque obratno (so)razmerje
rendre la réciproque à quelqu'un (figuré) ničesar komu ne ostati dolžan, vrniti komu milo za drago

recuperātor (reciperātor) -ōris, m (recuperāre)

1. ponovni pridobitelj, ponovni osvojitelj (osvajalec, zavojevalec): urbis T.

2. v pl. rekuperátorji, razsodniki, lastninski razsojevalci, sodni zbor v Rimu, ki so ga sestavljali 3 ali 5 članov; odločal je o povrnitvi škode med rimskimi državljani in tujci (peregrini), zlasti v primerih, kadar so prebivalci provinc tožili rimske namestnike zaradi izsiljevanja. Od l. 77 so sodili tudi v imovinskih zadevah med rimskimi državljani: Pl., L., T., Suet., Gell., G., Ap. idr., recuperatores dare (o pretorju) Ci.