Franja

bradica samostalnik
1. lahko izraža pozitiven odnos (o obraznih dlakah) ▸ szakáll, kis szakállČarodej, ki je skakal po odru, je bil mlad, z lepo pristriženo bradico in bleščečim cilindrom. ▸ A színpadon ugrabugráló fiatal bűvésznek szépen nyírt kis szakálla és fényes cilindere volt.Okradeno dekle je tatu opisalo kot kakih 20 let starega fanta, suhe postave, koščenega obraza in temnih kratkih las s kratko bradico. ▸ A kirabolt lány leírása alapján a tolvaj 20 év körüli, vékony testalkatú, csontos arcú, sötét, rövid hajú és rövid szakállú fiú volt.Povezane iztočnice: kozja bradica

2. izraža pozitiven odnos (del glave) ▸ állNa rahlo preširoko čelo in špičasto bradico nanesemo nekaj rdečila v odtenku rožnega lesa. ▸ Az enyhén széles homlokra és hegyes állra felviszünk egy kis rózsafa színű pirosítót.Mali Luka je padel s postelje in si prebil bradico. ▸ A kis Luka leesett az ágyról és felhasította az állát.

bralec samostalnik
1. pogosto v množini (kdor bere publikacijo) ▸ olvasóBrez dobrih ilustracij otroška knjiga ali revija ne more računati na bralce. ▸ Jó illusztrációk nélkül egy gyermekkönyv vagy folyóirat nem számíthat az olvasókra.
Bralci in obiskovalci našega spletnega portala si lahko ogledate predstavitev kandidatov za občinske svetnike. ▸ Az internetes portálunk olvasói és látogatói megtekinthetik a községi tanácstagjelöltek bemutatkozását.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.

2. (kdor bere; kdor rad bere) ▸ olvasóŠvedi namreč sodijo med najbolj strastne bralce časopisov na svetu. ▸ A svédek ugyanis a világ legszenvedélyesebb újságolvasói közé tartoznak.Pestro in zanimivo napisan tekst bo ob slikah pritegnil tudi tiste, ki niso navdušeni bralci. ▸ A változatos és érdekes szöveg a képek mellett azoknak is tetszeni fog, akik nem lelkes olvasók.
3. (kdor bere drugim) ▸ felolvasó, olvasó
Sicer pa Jure sprejema le tiste povezovalske vloge, v katerih se lahko predstavi kot igralec, in ne zgolj bralec besedila. ▸ Jure egyébként csak olyan feladatokat vállal, amelyekben nem csupán a szöveg felolvasójaként, hanem színészként jelenhet meg.
"Ne govorite glasno, ne kadite in ne smetite," jim v oddaji zapoveduje bralec spremnega besedila. ▸ „Ne beszéljenek hangosan, ne dohányozzanak és ne szemeteljenek” – rendelkezett a kísérőszöveg felolvasója a műsorban.

Branchus -ī, m (Βράγχος) Branh iz Delfov, Apolonov ljubljenec, Smikrov sin, po drugih pa sin samega Apolona, ki mu je dodelil vedeštvo, da je vedeževal v didimskem preročišču: Varr. fr., Stat. Od tod patronim Branchidae -ārum, m (Βραγχίδαι) Branhidi, Branhovi potomci in nasledniki, dedni svečeniki, vedeži in upravniki Apolonovega svetišča in preročišča v Didimah (Didyma): Cu., Plin., Amm.; sg. Branchidēs -ae, m Branhid, Apolonov priimek: Mel.

branj|e srednji spol (-a …) das Lesen, nekomu drugemu: das Vorlesen; (čtivo) der Lesestoff, die Lektüre; predloga zakona v parlamentu: die Lesung; religija die Lesung (tipološko typologische)
javno branje die Verlesung
branje misli das Gedankenlesen
branje za pred spanjem die Bettlektüre
branje za na pot die Reiselektüre
branje za pokušino die Leseprobe
branje iz roke die Handlesekunst
nezmožnost branja die Leseunfähigkeit
svetilka za branje die Leselampe
hitrost branja die Lesegeschwindigkeit
potreba po branju der Lesehunger
pouk branja der Leseunterricht
vreden branja lesenswert
sadovi branja Lesefrüchte ( množina )

braquer [brake] verbe transitif nameriti, naravnati, usmeriti, naperiti (sur na); automobilisme voditi, obračati, krmariti; verbe intransitif obračati se

braquer un revolver sur quelqu'un nameriti revolver na koga
braquer quelqu'un contre quelqu'un, quelque chose (figuré) naščuvati koga proti komu
être braqué sur quelque chose hlepeti po čem, ves mrtev biti na kaj
être braqué contre quelqu'un ne biti naklonjen komu
braquer les yeux, l'attention sur upreti oči, usmeriti pozornost na, v
cette voiture braque mal ta avto se slabo obrača

bras [bra] masculin laket, roka; ročica; figuré pomoč, delovna sila; figuré moč, oblast; škarje (raka), plavut (kita); ročaj, držalo (vesla); naslanjalo za roke (pri naslanjaču); špica (pri kolesu)

le haut du bras nadlaket
bras dessus bras dessous z roko v roki, pod roko (iti)
à bras s pomočjo rok, z rokami (brez stroja), ročno
à force de bras le z rokami
à pleins bras z vso močjo, močnó
à tour de bras z vso silo, intenzivno
à bras raccourcis s krepkimi udarci, silovito
à bras-le-corps čez pas, po sredi telesa
à bras ouverts z od-prtimi rokami
à bras tendu s stegnjeno roko
en bras de chemise brez suknjiča, golorok
les bras retroussés z zavihanimi rokami
charrette féminin à bras ročni voziček
manque masculin de bras pomanjkanje delovne sile
bras de mer, de rivière morska ožina, rečni rokav
bras séculier posvetna oblast
avoir le bras long (figuré) imeti velik vpliv
avoir quelqu'un, quelque chose sur les bras (figuré) imeti koga, kaj na vratu, na grbi
avoir les bras ballants povesiti roke
avoir les bras rompus biti čisto izčrpan, zbit, do smrti utrujen
baisser les bras opustiti, odreči se
couper bras et jambes à quelqu'un (figuré) koga zelo presenetiti, popolnoma ohromiti koga
donner, offrir le bras à quelqu'un komu roko dati, ponuditi
être le bras droit de quelqu'un biti komu desna roka
se jeter dans les bras de quelqu'un vreči se komu v naročje
refuser son bras à quelqu'un odreči komu pomoč
rester les bras croisés ostati brez dela
saisir quelqu'un par le bras zgrabiti koga za roko
serrer quelqu'un dans ses bras stisniti koga k sebi
tendre les bras à, vers quelqu'un (figuré) koga pomoči prositi
tenir les bras croisés križem roke držati
les bras m'en tombent sem kot od strele zadet, ves osupel, tega ne morem razumeti
ne vivre que de ses bras živeti le od dela svojih rok

brasa ženski spol žerjavica

ponerse como una brasa močno zardeti, kot kuhan rak rdeč postati
sacar la brasa con mano ajena (ali con mano de gato) koga drugega poslati po kostanje iz žerjavice
con chica brasa se enciende una casa mali vzroki, velike posledice
estar (como) en brasas kot na žerjavici biti
estar hecho unas brasas kot kuhan rak rdeč postati
salir de llamas y caer en brasas z dežja pod kap priti

brasser [brase] verbe transitif variti (pivo); pripraviti (mošt); mešati

brasser la salade mešati solato
brasser les cartes mešati karte; figuré skrivaj snovati (spletke)
brasser des affaires mnogo poslov (bežno) opravljati
brasser de l'argent imeti mnogo denarja in ga uporabljati za številne finančne posle
brasser une intrigue kovati spletko
brasser l'eau kaliti vodo
se brasser (po)mešati se

brȁt m, mn. brȁća brat: oni su brat i sestra; to vrijedi brat bratu hiljadu dinara; brat Timotije; samostanski brat; veseli brat; naša slavenska, slovenska braća naši slovanski bratje; brat od drugog oca, od druge majke po poli brat; brat od strica bratranec po očetovem bratu; brat od tetke bratranec po materini sestri; brat od ujaka bratranec po materinem bratu; brat po krvi sonarodnjak; brat po bogu pobratim; mokri brat vinski bratec; pobogu brate za božjo voljo, dragi moj

bràt brother

bràt po krvi brother german
(pol)bràt po materi uterine brother
starejši bràt elder brother
najstarejši bràt the eldest brother
rodni bràt full brother
bràt po mleku foster-brother
mlajši bràt younger brother
samostanski bràt (menih) friar
dragi bràtje! religija dearly beloved brethren!
eden naših bràtov religija one of our brethren
bratje po krvi brothers pl, religija brethren pl
bratje v orožju brothers in arms
to je med bràti vredno that's a reasonable price

bràt (bráta) m (pl. brátje, bráti)

1. fratello:
rojeni brat fratello germano
starejši, mlajši brat fratello maggiore, minore
knjiž. hist. solunska brata Cirillo e Metodio
biti si podoben kakor brat bratu somigliarsi come fratelli, come due gocce d'acqua

2. (pripadnik istega ali sorodnega naroda) ekst. pl. connazionali, fratelli

3. pren. (kdor je soroden po mišljenju, usodi) fratello:
brata v nesreči fratelli nella sventura
brat po mleku fratello di latte
rel. bratje po Kristusu fratelli in Cristo

4. rel. fratello, confratello
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
hiša je med brati vredna milijon la casa come minimo vale un milione
kakor brata sva si siamo come due fratelli
pren. pivski, vinski brat beone, ubriacone
etn. deseti brat il decimo fratello
rel. češki bratje frati boemi
rel. manjši bratje fratelli minori, francescani
rel. usmiljeni bratje fratelli della Misericordia

brazd|a ženski spol (-e …) die Furche, za plugom: die Pflugfurche, (razor) die Ackerfurche; pomorstvo za plovili: das Kielwasser; kožna: die Hautleiste; die Rinne; (žlebič) die Rille, množina brazde die Rillung
brazd med ritnicama die Gesäßkerbe
(ris) der Zug; (žlebiček, utor) die Riefe; rastlinstvo, botanika die Narbe
po brazdah furchenweise
potegniti brazdo eine Furche ziehen

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brazgotin|a ženski spol (-e …) die Narbe (cepilna Impfnarbe, po kozah Blatternarbe, opeklinska Brandnarbe, operacijska Operationsnarbe)
poln brazgotin narbig, benarbt, vernarbt
brez brazgotin narbenlos
nastajanje brazgotin die Narbenbildung, die Vernarbung

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

brazo moški spol laket, roka, nadlaket; veja; delavec; moč, oblast; pogum

brazo artificial umetna roka
brazo de mar morska ožina
brazo real, brazo seglar, brazo secular svetna oblast
brazo de río rečni rokav
brazo de silla naslon pri stolu
hecho un brazo de mar krasno oblečen
a brazo z roko
a brazo partido telo proti telesu (pri rokoborbi); s silo, na vso moč
a todo brazo na vse pretege, na vso moč
brazo a brazo mož proti možu
coger por el brazo za roko prijeti
dar el brazo roku (po)dati, podpirati
no dar su brazo a torcer ohraniti pogum, ne odkriti svoje bolečine, ne popustiti
ir del brazo za podpazduho se voditi
tener brazo biti zelo močan
brazos pl prednje okončine, klešče (raka), lovke (polipa); zaščitniki, pokrovitelji
a fuerza de brazos z velikim naporom; po lastni zaslugi; z brahialno silo
con los brazos cruzados s prekrižanimi rokami, brezbrižno; pokorno
dar los brazos a uno koga objeti
ponerse (venir) a brazos spopasti se

bŕbati (-am) imperf. ➞ pobrbati (bezati, brskati) grattare, pulire (il naso); frugare; razzolare:
pren. brbati po preteklosti frugare nel passato
pren. ne dati si brbati pod nosom non lasciarsi prendere in giro

breast¹ [brest] samostalnik
prsi, dojka
figurativno vest, srce, duša
tehnično plužna deska

to make a clean breast of s.th. odkrito priznati, po pravici kaj povedati

Breite, die, (-, -n) širina; in der Breite, in die Breite po širini, v širino; in aller Breite na široko; in die Breite gehen širiti se, iti narazen; in die Breite ziehen razvleči

brenčáti (-ím) imperf.

1. ronzare (tudi ekst.):
muha brenči la mosca ronza
pren. brenčati pesem canticchiare un motivo

2. ronzare, volare (insetti); pren. frullare, girare:
pren. težke misli so mu brenčale po glavi gravi pensieri gli ronzavano nel capo

3. pren. pog. ronzare (intorno a una ragazza)